Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-10 / 34. szám

leiéi meqqeif) Bemuiatjuk Oévay Kamillát MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1657. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM Nagy Imre miniszterelnöki tevékenysége SíS millió forint lakásépítésre Hozzászólás Évi esetéhez Valamikor „Egy délelőtt Thália templomában“ című riportunk- baint azt írtuk róla, hogy bizony ára megszereti őt a csabai színház- látogató közönség. Most, a Mária főhadnagy bemutatója utam ez a „jóslásunk“ valósággá vált, és nagyon szívből, nagyon őszintén tu­dunk tapsolni művészetének. Megyénk munkaerő helyzete ev kN< ^lo Sok szó esett az elmúlt hónapok során, de különösen a múlt év decemberében a munkanélküliség és az infláció veszélyéről. Nem csoda, hiszen a múlt év októberében, novemberében lezaj- tt ellenforradalmi kísérlet szinte teljesen megbénította az egész népgazdaságot. Abban az időben úgy látszott, hogy az ország normális vérke­ringéséhez hosszú hónapok szükségesek. Nem így történt. Feb­ruár elején járunk és már a széntermelés elérte, sőt túlhaladta a napi hatezer vagont. A könnyűipar országos viszonylatban már mintegy kilencven százalékig dolgozik a szeptember elsejei álla­potokat véve alapul. Mint a felszabadulás óta annyiszor — gondo­lunk itt az infláció utáni állapotokra — harcban megedzett mun­kásosztályunk bebizonyította, hogy mire 'képes, mindjárt tegyük hozzá, hogy ehhez r gymértékben az is hozzájárult, hogy pártunk kezdeményezésére a forradalmi munkás-paraszt kormány a ke­ménykéz politikáját alkalmazta és alkalmazza az ellenforradalom kísérleteivel, követeléseivel szemben, ugyanakkor a dolgozók ér­dekében egész sor intézkedést foganatosított, melyek hozzájárul­tak => jobb munkakedvhez, a magasabb termelékenységhez. A politikai és gazdasági élet konszolidálásához megyénk dol- gozói is hozzájárulták. Decemberben még a megyei tanács illeté­kes szakemberei úgy látták, hogy megyénkben január hónapban ,;a legjobb esetben is mintegy nyolc-tízezer munkanélkülivel kell számolni. Nézzük meg ezzel szemben, hogy alakult megyénkben a munkaerő helyzet január hónapban? A megyei tanács munkaerőtartalékok hivatalához január hó­napban összesen 760 tő jelentkezett elhelyezkedés céljából. A vállalatok és intézmények a különböző területen működő a munkaerőtartalékok kirendeltségeitől ugyanakkor 192 dolgozót igé­nyelték. A hivatalok az igényelt dolgozókat biztosították. Ezenfe­lül a megyéből január folyamán 35 dolgozó bányamunkára ment Komlóra, Tatabányára és Dorogra. A munkára jelentkezők túlnyomó többsége fizikai dolgozó és 10—12 százalékban szakmunkás volt, legkevesebb volt a jelent­kezők között az adminisztratív dolgozó. Februárban előrelátható­lag az adminisztrációs munkakörben foglalkoztatottak száma a hivatalok egyszerűsítése folytán lényegesen csökkenni fog, így a munkanélkülieké emelkedni. Az adminisztrációs munkakörben foglalkoztatott dolgozók el­helyezése nehézségeket fog okozni. A fizikai és szakmai dolgozóik elhelyezése nem okoz nehézséget! Már eddig is az állami tan- és célgazdaságok 2589 fő idő- ■ szaki munkaerő igényt jelentettek be, de ez a szám e hónapban előreláthatólag 7—8000-re fog emelkedni. Az a vélemény, hogy in­kább az fog gondot okozni, hogy az igényeket az illetékes kiren­deltségek hogyan tudják biztosítani. Nehézséget okoz, hogy az adminisztrációs munkakörben fel­szabadult munkaerők nem szívesen vállalnak fizikai munkát; Ezeket, a dolgozókat türelmes felvilágosító munkával kell meg­győzni a munka felvételére, mert pártunk és kormányunk célja, hogy minél előbb áthidaljuk az ellenforradalom által okozott ne­hézségeket és hazánkban teljesen megszüntessük a műnk anélkül i­(N. S.) Különböző konzervféleségelc érkeztek megyénkbe Az érkezett áru osztályozása, szétosztása folyamatban van; j A beérkezett konzervfélékből: 7000 üveg natúrlecsó, 2000 üveg finomfőzelék 7000 üveg csemegeborsó 1300 kg aszaltszilva 4000 üveg csipkeíz A kom Terveket a kiskereskedelmi vállalatok és a földműves- zövetkezefek árusítják. Naplóm IV em mondhatja senki azt, hogy mindig olyasmit keresek naplóm té­májának, ami jó, amit el­olvasni kell, ha az első so­rokat átfutja az olvasó —y dehát miért ne írjak olyan dolgokról, amelyek mindig jobban bizonyítják, hogy a dolgozó ember élete nem lehet már annyi rosszal, gonddal teli, mint azelőtt volt? Sok kicsiny apróság bizo­nyítja ezt, amit csak akkor látunk meg, ha valaki be­szél róla — és beszélni kell, el is kell mondani, mert minden új formálódó, iga- zabb életünk napjához visz közelebb. Súlyos helyzetbe kerül­tünk október után. Az or­szág gazdasága már-mdr összedőlni látszott, azt hit­tük, sokáig, talán hosszú hó­napokig tant ez a letargia, a vegetálás, a gazdasági élet pangása. Nem így történt, de a nyo­ma megmaradt: sokan mun­kanélküliekké váltak, mert kevés volt a szén, az ener­gia, a nyersanyag. Ezek az emberek mégsem lettek el­felejtettek, elejtettek, segít­séget kapnak arra, hogy új­ra munkába állhassanak. És itt térek vissza naplóm első soraira, hogy miért ke­resem mindig azt, ami a ne­héz napok között is öröm, emberi? Mert most is meg­találtam, egy rövid kis köz­leményben, mely azt jelenti, hogy a munkanélküliek a kormány utasítására 80 szá­zalékos vasúti kedvezményt kapnak álláskeresés esetén, 100 kilométeres körzetben, féléven át, hetenként két- . szer. Gondoljuk csak meg ba­rátaim, milyen óriási segít­ség ez a kedvezmény ott, ahol — sajnos, de valóság — a holnap gondja nem sem­miség, hanem nagyon is ke­mény valóság. Kis segítség, de bizonyos­ság is: az ember élete nem lehet már annyi gonddal teli, mint volt valamikor. S. E. * *** * ......* rf** ^** d‘fi aÉ^ri drn .j* £ T RAKTOROS O NAPJA Szántás a I okos házi célgazdasáwban Sáros, lucskos a ha­tár. Az emberek csak a házak tövében szor­goskodnak, ki fát ap­rít a kemencére, ki az olvadó jeges udvart rendezgeti kapájával. Egyhangú, csendes a mező. Ellentétes kép fo­gad bennünket Lő- kösházán a Mezőhe­gyest Cukorgyár cél­gazdaságában. Itt az épületek körül nem látni embereket. Ta­lán a műhelyekben vannak, az is lehet, hogy odahaza. — Hal vannak a traktorosok? — kér­deztük, miután meg­tudtuk, hogy ők nin­csenek bent. Kovács Andor, a gazdaság helyettes főagronómu- sa elmondta, hogy a traktorosok nagy munkában vannak. öt traktoros meg­kezdte a szántást a fagy ellenére. — Miért kellett ilyen korán kezdeni? — kérdeztük, mert hiszen szántáshoz feb­ruár eleje bizony még korai. — Muszáj — vála­szol a szakember, Ko­vács Andor. — Na­gyon sok szántóterü­letünk maradt meg­munkálás nélkül. Ezt most „be kell hoz­nunk“. — És szívesen csi­nálják-e a traktoro­sok? — Mondhatom, hogy nagyon. Minden nap hajnal 3 órától délelőtt 9 óráig szán­tanak — míg nagyon fel nem enged, utá­na végzik a karban­tartó munkát. Ez ter­mészetesen anyagi előnyt is jelent a traktorosoknak, töb­bet keresnek. — Kik a legjobbak? *— Nem lehet azt csak úgy megmonda­ni, valamennyiük jól dolgozik, no, de mon­dom a legöregebbet: Móga János bácsi na­gyon jó traktoros. Aztán elköszön­tünk azzal, hogy jó munkát kívánunk az öt traktorosnak. Reméljük, megkap­ták az üzenetet. V. T. ANYUKA, vegyél nekem csokit! Mi a helyset as édesipar ban ? Lesz-e elég cukorka, csokoládé? — Anyuira, vegyél nekem cso­kit! — kiabál Pistike az édesség­bolt előtt és ha történetesen anyuka be is viszi Pistikét a bolt­ba, lehet, hogy nem lesz szeren­cséje a kis lurkónak. Csak azért, mert szerencse dolga, hogy van-e | csokoládé, vagy nincs. Jobbam mondva nem is annyira a szeren­cséje, mint inkább az édesipari üzemek lassan induló munkája fosztja meg Pistikét és sok más Pistikét a jó csóki élvezetétől. tések szerint, ha nem éi'kezik rövidesen újabb szállítmány, hús* vétkor kevés lesz a cuikorka és a csokoládé az üzletekben. Az energiahiány elsősorban a keksz és ostyafélék termelését akadályozza, bár az utóbbi időbejn javult a gázellátás, mégis kevés ahhoz, hogy édesipari üzemeink­ben elérjék a régi termelési szin­tet. Jó hír az. Sok hires csokoládégyárunk van ; hogy bányászaink egyre több sze- ______________________net adnak. Ez azt jelenti, hogy a | g ázellátás is napról-napra javul- olyan üzemek is, amelyek világ- .. . , ..... hírnév™ „-„l : hat- ez P«1*« azt- ho§y tobb edes­I séget tudnak gyártani cukorka és | csokoládé gyáraink. hírnévre tettek szert, hogy csak a szerencsit, vagy a győrit em­lítsük. Ebben a két gyárban is — de a többiekben is — még a régi j Bizonyos, hogy nemsokára nem termelés 65 százalékának teljesí- hiába kér sok-sok Pistike csoko- tésónél tartanak, mert gátolja a ; iádét anyukától, mert a Kati-cso- munkát az energia- és a nyers- I kitől kezdve a Budapesi-szeletig anyaghiány. Különös gondot okoz í mindent megtalálnak az édesség- a kaloaóbab hiánya is, és a jelen-boltokban gyermekeink,

Next

/
Thumbnails
Contents