Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-26 / 47. szám

195". február 26., hedd Miért hiányosnak egyes ipari és egyéb fogyasztási cikkek az üzletekből Az ellenforradalmi időszak a- latt az üzemek az elleníorradal- raárok kezébe kerülték. Az igaz­gatók és gazdasági vezetők egy részét az ellenforradalmárok az utcára dobták,, másilt részüket megfélemlítették és saját céljaik, ra igyekeztek felhasználni. Aa elbocsájtottak helyébe az ellenforradalom által delegált ké­tes elemek kerültek, akik túl­nyomórészt készek voltak arra, liogy az e El en forrad a Imirolfc in­tézkedéseit végrehajtsák. Az akkor létrejött munkásta­nácsokban az ellenforradalmi e- lemék kerültek be; I Ennek következtében az üze­meink túlnyomó részében a ter­melés szervezettsége és az üzem gazdasági rentabilitása felbo- j rulí. Lényegében, tehát az üze­mek vezetése az ellenforradalmá- rok befolyása alá került. Az eb­ben aa időben létrejött munkás­tanácsokban a párt befolyása nem j érvényesült. i A munkástanácsok akkor nem a termeléssel, ellenkezőleg sztrájkok szervezésével. vezetők, komm un isi ák eibocsájtá- saval, jogtalan bérek és természet­beni járandóságok kifizetésével, követelések összeállításával fog­lalkoztak. Természetesen ez a. helyaet ma­ga után vonta az összes súlyos következményeit. Megyénk ipara a múlt év uíol- gó negyedének tervét 06,4' száza­lékra tudta csak teljesíteni, ugyan­akkor béralapját 124,8' százalékra használta fel. Ezen rt-zesséert értékelésen be- J. ic , an még sú- í. ,.->ágok mutat­koznak. Például a Békéscsabai Forgácsold 29,7 százalékra télie­sítetté aa utolsó negyedéves ter­vét. Ugyanakkor a béralap fel­i használása 106,4 százalékos volt. I Hasonló az arány a Békéscsabai I Téglagyárban, a Kötöttárugyár­ban és a Ruhagyárban is. Tenutszfctesen, a meg nem ter­melt árút nem lehet a kirakatba tenni. A konszolidáció hatására j az újjáválasztott munkástanácsok többségűikben, megtisztultak az ellenforradalmi elemektől és a : termeié» felé fordulnak. 11 i dór az üzem életében a/ iV-aagaftA mellett a munkásíai-' nácsoknak döntő szavuk van, a termelés növelése, a munkafegye­lem megszilárdítása és a műsza­kiak mozgósítása torén. A pártszervezetei* megtalálják a helyüket s az igaz felvilágosító, szóval és életrevaló javaslataikkal segítik az üzemeik harcát az el­lenforradalomról tiszta munkás- vezeeésérrt. A tervszerű, gazdaságos termelés érdekében, hogy legyen elég iparcikk és egyéb fogyasztási, árú a boltokban. B. 4L-OMMV4J t,U U> ■ A gyufái ssyortegyesületek házalója Hunyadi SC biznate, hogy a ©yTF » régi lesz és Az újonc NB Ilma csapat e héten lelkes játékkal, eredményességgel már három edzést tartott és készül öregbíteni fogják GFyula város labda- a megyei kupa küzdelmekre. A hírak rúgó-sportját. szerint a csapat au közeljövőben- ro- 1 — ........... má niái és lengyelországi portyára indul. A csapatban jelenleg háromi . r' -ar\, akik húzódással, bajlódnak» *egedi, ** 'dór és Pásztor)! Vasárnál rtz i. u nat a Makói Vasassal, a H. •sapat Csorvó* csapatával mérkőzöl legerrben. Reméljük, a sérültek ha- :arosan rendbejönnek, és lassan ti sportttatóságpk határozata alapján 'ig alakulni az. együttes. [ megindult; az élet a Bélkeleti Lab­Gyular TE berúgó A lszövetségbean is. Békés­A Gyulai! Vörös Meteor és. Kinizsi, csabán’ a Sportolók Házában taiál- ' .zlójából újjáéledt » nagymülmi ; kozort vala. .unkás egyesület A jaaá.’nant; labda, . menn j labdarúgó vezetője, edtóje, ruga értekezlet elhatározta, hogy az . , _ , . 1956 évi megyei bajnokságból elma- í &**"**&■ es térsadbJnu mun- radt Gyomai Hunyadi—Gyulái VM ltáseliL högy megvitassák az 1957­Üjjáéledt a Délkeleti Labdarúgó Alszöyetség Hobítóu szünet után a féltsd mérkőzést le kell játszani. ben elvégzendő különböző feladat E* fontos mérkő^é'Sre er zöld-fehérek teifi iTiegOidását. reméltük* jól’ felkészülnek, a fytdtóak-tot­Hol kaphfitó LOTTÓ szarár? A Totó—Lottó kirendeltsé­geknél, a postahivatalokban, az. OTP-fiókokban., dohájxy- áuudákban. újságárusoknál) és a kijelölt árusítáhei veken. A kitöltött szel. jyekefl DOBJA BE a postaládákba, a Totó- Lottó gyűjtőládákba , a postahivatalok és az egyes kijielöft budapesti dohányárudák gyűjtőlá­dái ha. UGYANOTT KAPHAT KOPTíT-SZEL VÉNYT. AHOL TOTÓ-SZELVÉNYT. Ugyanoda dobja be a Lottó-szelVényt.. ahová- a Totó-szelvényt dobja! Moziműsor SZ-AB-AB3AG FILMSZÍNHÁZ, »él késcsabá! Február 21—27: Fonó me­zők. Magyar film. TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsabai Február 28—2»; V8r#s és Fettete XL rész. Francia film. Csak 16 éven féllé lieknek. BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Béké-scsa. ba. Fehiuár 26- 23; Vízkereszt, vágy­am it akartok. BA3LVA FILMSZÍNHÁZ, Békési Február 21—23: Ne fordulj vissza fiam. ERKEL FILMSZÍNHÁZ, Gyulai Február 21—27: Gr. Monte Christó I— IT. rész. TÁNCSICS filmszínház, Szarvas. Február 21—27.; Mese- a 12 találatróll KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ, Oioshát- za. Február 21—27: Szegény szerelme­sek krónikája. Olasz film. BBKE; FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Február 21—27: Halló, itt Gabriella. Olasz fllmvfgjátélr. SZABjMDS&G FILMSZÍNHÁZ, nyo­ma. Február 37—március 1:2x2 néha VÖRÖS OKTOBER FILMSZÍNHÁZ Meyőkovávstrtm. Február 27—28: Scett kapitány. „Üti tesz vetetek táncok?.." — Sorozzák a néphadsereg leendő katonáit — Vidáman kattog a vo­nat kereke. A fűikében arról folyik a szó, hogy mi lesz ezután. — Má lenne? — hec- celődik egy pajkos gim­nazistalány — bevonul­tok katonának. — Ez eddig rendben is volna — viszont Sza­bó Sanyi — de mi lesz veletek lányok, ha én bevonulok katonának? Elhervadtok, megöre­gedtek, ki fog törődni veletek, ha nem én? — Ugyan, meglesztink mi nélküled is,, hiszen van még elég fiú -a falu­ban! — nyelvelnek to­vább a lányok. Tereferélnek, viccelőd­nek, s máris megérke­zünk Szarvasra. Az állo­máson várják a regrutá­kat a kiegészítő parancs­nokság tisztjei. Sorba állnak a legények. Ve­zényszó hangzik, 8 elin­dult a csoport. Egyelőre ■még csak így, hiszen nem szoktak hozzá a me­neteléshez, egyöntetű lé­pésihez. Majd később a katonáéinál,.; A járási tanács feldí­szített -nagytermében névsorolvasás után fe­gyelmezetten, csendben ülnek a fiúk. V. hadnagy elvtárs arról beszél, mi­ként kell fogadni az elöljárót. — Fél, vigyázz, jobb­ra nézz, — pattoglak a vezényszavak, csak a végrehajtásba csúszik még litre-t hiba. Hiába, ezt is gyakorolni kell..: • Szünetben, hangleme­zeket tesznek fel. Kinek, mi tetszik. Magyarnóta, iinduló, tánezene? Azelő- térbea a büfé előtt so­kan szorongnak. Nagy keletje van az islernek, meg a tortaszeletnek. Utána a száraz, torkok öblítésére málnát ren­delnek“. A kisterem-ben a bili­árdasztal körül llám- osat a folyik.,. Koccan, a golyó, s Bezzeg Gyurka elégedetten nézi. mint dűlnek el a babák. Hiá­ba, ide is legény kell! • — Ki tud kerékpároz­ná? — hangzik a. kérdés. Vagy húszán jelentkez­nek egyszerre. A jelent­kezők közül hármat ki­választanak. — Maguk velem jön­nek — mondja V. had­nagy. A „kiválasztottak“ szinte kárörvemlően néz­nek a többiekre, mintha mondanák: „Látjátok, minket választottal!, -nein titeket.“ Csak később nyúlik meg az áibráza­ttok, mikor kezükbe nyomják a seprűt, meg a lapátot, hogy takarít­sák fel a kistermet, mert egyesek eldobálták a cigarettavégeket. Fő a tisztaság! Ekkor húzódik mosolyra a többiek szá­ja, „na, kellett ez nek­tek. minek legénykedte- tek?“ Igen, katonáéinál ilyen- előfordul, s nem baj, ha hozzászoknak a regruták..: — Magassága 172 cen­timéter, súlyla 65 kilo­gramm — jegyzi a kar­tonra a katonaorvoa. — Van valami pana­sza? — Nincs! — Alkalmas! Felöltöz­het. Kérem a követke­zőt. S egymás után men­nek a katonaorvos elé. Innen a százados baj­társhoz. aki elbeszélget & néphadsereg leendő katonáival'. * Repül az idő. Észre sem vesszük, már fél egy van. Sorakozót vezé­nyelnek, n pillanatok a- latt mindenki a helyén van. Menetközben nóta csendül, bár kicsit még bátortalanul: „Gábor Áron rézágyúja..“ Megyünk az állomás­ra, hogy minél hama­rább hazaérjünk, s ki-ki elmesélje szíve válasz­tottjának sorozási élmé­nyeit, és azt, hogy ren­desen a néphadsereg ka­tonája lesz. * (—sz—) i»ii»iiiiiiiiiramiiin!iiiMiiiiiimNiHimiHitminmniiiiiimiimit«iiiiiiiiiiiiiiimiiwiiimwMiiw!iiinimiiiimimiiii««iiniuiiiHitHmmiii*iiiiiiH«iiiraiBiiii»iniiiiiininiiininiiiimiimmniiiimimiHiiiimiiii Kutat fúrnak Újkígyóson az Eperjesi utca lakói fl jó példát töfeft utcában követik Újkígyós nagy kiterjedésű kéz- ' ség, és régóta egyik panasza az: ottani lakosságnak, hogy kevés a kút. Vannak olyan családok, «kik­nek három-négy utcát végig kell | gyalogolni — képzeljük el, mi-; lyen kellemes ez télen —, ha fő— j zéshez, ivéshoz-vizei a kainak, hpz-i ni. Az elmúlt évek s*wán.- -sokszor j kaptak Ígéretet arra. hogy túrénak néhány kiitat még Újkígyóson, 1 azonban dolgoztak a fúrásnál. Utcabeliek mind): Bánfi János, Szabó And­rás, Molnár Imre segítettek a mestereknek. A jó példát Újkígyóson is kö­vetik az emberek, és már hallot­tuk, hogy a Gyulai út, a Jókai utca és az Apponyi utca lakói is­elhatározták: stokbpn az .utcák­ban is fúrnak kútat, hogy ne le­gyen végre probléma Újkígyóson a vízellátás. Asarkaűl cukorgyár eddig az előirányzott tervét A4 százalékra tel jest tette Az idén a cukorcépaszerzödés nagy előnnyel jár. Több a cukor- járandóság, magasabb ár, mellék- termékeket, a szeletet, a melaszt csaknem ingyen kapják a szerző­dő gazdák. Ezt az előnyt felismer­ték a dolgozó parasztok. a> terme­lőszövetkezetek . állami gazd- sá- gbUUtt*-!WJ^ról-napra emeHeedik a fertértíőéWtt1 terület nagy-ága. A Sark ad i Cukorgyár eddig az elő­irányzott tervét 44 százalékra tel­jesítette. az ígéretekből kút nem lett azóta sem így történ*, hogy az újkígyósiak — közelebbről az Eperjesi utca la­kói — ö«*z»jöttek egyszer még a 'múlt év tavaszán, és elhatároz­ták, hogy saját költségükön. és saját munkájukkal kútat fúrnak: Bánfi Jánossal, az ezermester bol­gárkertésszel és Csík Antallal tár­gyaltak ás meg is egyeztek. Há­zanként 2(10 forintot adlak össze, és az összegyűlt pénzből megvet­nék azt, ami a kút fúrásához kellett; munkára mindenki vál­lalkozott. és a napokban öröm- ,mel újságoltál!, hogy elérték a 80 métert, a víz kitűnő, iható , Amikor megnéztük & „nagy munkát“, akkor is vagy nyolcán A BM. Békésmeayei 1957. március 4-tól a népi de­mokratikus onszágokba útflevél­‘ ügyekkel kapcsolatban a megyei IBUSZ útlevélcsoportja intézkedik. A megye lakéit értesítjük, hogy útlevél kérelmükkel a Békéscsa­bán lévő IBUSZ-hoz forduljanak. Az iroda címe: Békéscsaba. Sztá­lin u. H4. sz. (MEDOSZ épület). A nyugati államokba tovább­ra is a BM. Békés megyei Rend- őrfőkapitámyság útlevél csoportjá­hoz teli beadni a kérelmet. A kivándorlás ügyével ugyanez a szerv foglalkozik. A kivándorlási kérdőívet az IBUSZ-nál kell meg­vásárolni Javaslatom Manapság dívik, újra a moziban, hogy bemondanak. Valamit bemondanak a mik­rofonba, t — a nézőközön­ség legnagyobb örömére — megszólal a sötét mozivá­szon. Ez szünetekben na­gyon jól szórakoztatja a fil­met látnwágyó, kiváncsi kö­zönséget. Sokszor a# ilyen bemondások többet érnek, mint az egész film. A napokban, pontosan február 22-én a Szabadság mozi 7 ómi előadásán vol­tam. A népszerű (bár még- igyszer nem nézném meg) • Forró mezők c. filmet vetítet­ték. Előadás közben egy kis recsegés-ropogás (bekapcsol­ták a hangszórót), s megszó­lalt egy nyájas férfihang, hogy a következő mondatot elduruzsolja: „Mozijegyét megváltás e- lött(?) ellenőrizze, hogy az ellenőrzés alkalmával azt ellenőrizetlenül az ellen­őr ne találja, mert ha másik előadásra, vagy ha jegy nélkül talál az el­lenőr valakit, azt kivág...“ S itt azt hiszenuhátba vág­ták a bemondót, ment nem mondta ki amit akart, ha­nem emigyen. fejezte be: „ki­tessékelték“: ! eiv mozitoewmMiói»»ir sen. Ha mozi igazgató len- ■ uák — és ezt javaslom az il­letékeseknek — nem is ve­títenék soha. filmet. Leoltar nám a villanyé— ezért a sze­relmesek egyáltalán nem ha­ragudnának meg — és ha- V sonló udvarias beköpéseket mondatnék a bemondóval. : Példának egynéhányat: „Ha. nincs jegye ágy kir vágjuk innen a nézőtér­ről, hogy a lába sem éri a földet!“ Vagy „Maga barom, miért nem ellenőrizte a jegyét, mi­előtt le tehénkédéit a szék­re-.“. „A tölcmagot az utcán rakd a pofádba, és ne köpködj az előtted ülő trvrkójám“.. — I és a többi, nagyon kel­lemes és udvamas han- J gokat lehetne elcsevegni a | mikrofonba. Elvégre az ud- * variasságnak is megvan a | határa, hogy úgy mondjam | a maga határköve. Higyjak ed, így sokkal job- I ban szórakoznának a nézők, ! izaz a hallgatók, mint altár- | melyik filmen. | Az említett előadás be- j mondása nekem például sok- J kai többet ért, mint Karú- | di játéka, mert egy, jót ka- | cagtam és kaptam ezt. a, „Ja- J vaslatom“ — témát... V. T. : Az egész Karádi filmen nem nevetett olyan jót a kö­zönség, mint ezen a beköpé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents