Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-03 / 29. szám
C; A I ■j /A! ADI Rádióműsor Vasárnap, február 3, 8.00—7.35 Reggeli zenés műsor. Közben: 7.00 Színházak és mozik műsora: Időjárás jelentés. 7.30 Naptár. 7.35 Magyar népdalok. 7.55 Műsorismertetés. 8.00 Hírek. 8.10 öt perc filmvilághír- adő. 8.15 Gergely Ferenc orgonái. 8.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Üj zenei újság. 10.00 Vasárnapi versek. 10.10 A beszélő köntös. 11.10 A Magyar Rádió énekkarának nyilvános hangversenye a stúdióból. 12.00 Déli harangszó. 12.20 A hangversenyközvetltés folytatása. 12.50 Hétvégi jegyzetek. 13.00 Jó ebédhez szói a nóta... 13.30 Hangos naptár. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.10 Művészlemezek. 15.00 Hét nap a külpolitikában. 15.15 Szív küldi szívnek szívesen. 1(1.15 Arany János népe. 16.58 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. Időjárásjelentés. 17.10 Kincses Kalendárium. 18.00 A vasárnap sportja. 18.20 Tánczene. 19.00 Sífenbach-est. 19.54 Jóéjszakát, gyerekek! 20.00 Hírek. Sport. Időjárásjelentés. 20.20 Parasztbecsület. Opera. 21.48 Hírek. Sport. Idő járásjelentés. 22.03 Bajazzók. Opera. 23.25 Tánczene. 24.00 Hírek. Idő'ár^'*'1—>tés. 0.10 Himnusz. Utána: MusHétfő, február 4 4.30 Hírek. 4.35—8.00 Reggeli zenés műsor. Közben: 6.00 Falurádió. 6.30 Egészségügyi tanácsadó. 7.00 Hírek. Színházak és mozik műsora. Idői lira sjclentés. 7.45 Naptár. 8.00 Műsorismertetés. 8.08 Balettzene. 9.00 Az élővilág csodái. 9.25 Kispajtások hanglemeztára. 9.45 Népek tánca. 10.00 Hírek. 10.10 Tánczene. 11.00 Karnevál a Kilimandzsáróban. 11.30 Kórusok. 12.00 Déli harangszó. Hírek. 12.15 Könnyű zene délirtöben. 13.00 Falurádió. 13.20 A tüzesgépes ember fia. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15 Válaszé- j lünk hallgatóinknak. 14.30 Operaindu- , lók. 15.00 Hírek. 15.10 Gyöngyösi j Rácz Géza zenekara és a Rajkózenc- | kar játszik. 16.00 Titok. 16.20 Schu- ■ bort: B-dur trió. 16.57 Műsorismerte- j tés. 17.00 Hírek. Időjárásjqlcntés. 17.10 Sporthíredé. 17.25 Szív küldi szívnek szívesen... 17.45 Ember vagyok. . 18.00 Rí port műsor. 18.15 Részletek Fényes Szabolcs operettjeiből. 10.00 Mi újság a nagyvilágban? 19.15 Jóéjszakát, gyerekek! 19.30 Napról, napta... 20.00 Hírek. 20.10 Nagy Endre 80 éves. 20.50 Tánczene. 21.0a Tudományos híradó. 21.20 Népdalest. 22.00 Hírek. 22.15 A nálr lódiák. 24.00 TT.VM- n (1 T"—ncz. utána: Műsorzárás. RÉGI RUHÁKBÓL Mi legyen azokkal a ruhákkal, melyek jobban elhordottak, de a- zért van olyan használható részük, amit fel lehetne dolgozni? Ezeket a ruhákat ne dobjuk el könnyelműen, hanem gyermekruhákra használjuk fel.. Például férfiingből, amely még jó, de mondjuk szűk már, női blúzt készíthetünk. Ahol a háta és elejerésze kitöretíezdtt, a rajz alapján jó részéből j zsika. Nem nap, de nevezhetjük szép kisfiú, vagy leánykablúzt í szabhatunk. Ellopott pillanatok Édesek, kedvesek, aranyosak, ök vannak a család közepén. Körülöttük forog az édesanya, az édesapa és az egész család, mert nélkülük bizony még az élet is borús. A napokban meglátogattak őket, bár nem a családi körben, hanem a városi bölcsödében, hogy egy-egy pillanatot ellopjunk a gyerekek otthonon kívüli, de nagyon is otthonos életéből, hogy átadjuk olvasóinknak. j Felnőtteknek, gyermekeknek: /hev.e*i4ÜK& Vigasztaló Jól aludt, jó a kedve Jancsikának a délutáni „kötelező“' alvás után. A legkissebbek még nem tudnak kanalazni, őket az itteni anyuka, a nővérnéni eteti. A képen Bálint Erika, Edit nővér karjában. Együtt a család. Maday Lacikának nehezen megy a kalács majszolá- sa, mert ahogy almond j a: — Min- did leeszik... így hát Joli néni segít neki. Ez is a gyerek-élet egy fontos része. A képen és a „trónon“; Ba- rankai Marika. — Jajj, de jó, süt a nap... — így hívja a kwarc-lámpát Miron Zsuszobanapnak, oly jó a hatása. A pap kinézett a tornácon és meglátta a kanászt. — Huhu! Kanász, gyere csak! — kiáltott oda neki. Odament a 'kanász s megkérdezte: — Mit kíván a tisztelendő úr? — Nyúlhúst, fiam. Majd elepedek, annyira kívánom. Szaladj az erdőbe és fogj nekem egy nyulat. — Dologidő van most, nem érek én rá ilyesmire, — mondta a kanász. — Nem kívánom ingyen — válaszolt a pap. 4— Ha estére megjössz a nyállal, egy góbét kapsz jutalmul. A kanász meg a göbe Nem szólt a kanász egy árva szót sem, hanem szaladt ki az erdőbe. Látott nyulat, nem is egyet, de hiába hívogatta, nem állott meg egy se. Volt a faluban egy orvvadász, aki csapdával fogta a vadat. De nem az erdőben, hanem a bokrok között. A kanász egy darabig kószált a fák alatt, de mivel nyulat nem fogott, megindult búsan hazafelé. Az erdőszélén. a bokrok közt, a másik kanász. őrizte a csürhét. — Hát, te mit keresel mifelénk? — kérdezte a másik kanász. — Nyulat keresek, komám — válaszolta. Még ki sem mondta, meglátott egy csapdába esett nyulat. Szép volt, nagy volt, kövér volt. Pecsenyének való. A kanász leguggolt, kinyitotta a csapdát s a fülénél fogva kivette a nyulat. Nem is kelt föl, hanem leheveredett, mert eszébe jutott vala(A Gyermek keresztrejtvényt és a nyertesek neveit keddi számunkban közöljük.) mi. Nem más, mint az hogy a göbét most már megszolgáltai No, ha megszolgálta, hazaviszi, behajtja az ólba. Ott aztán a göbe fiadzik kilencet, ahogy jó göbé- hez illik. Megnőnek a malacok, aztán azok is megfiadzanak. Kilencet- kílencet mindegyik. Lesz kilencvenkilenc disznaja. Akkor pedig ő már nem lesz kanász, hanem majd urason odakiált a kanásznak: — Huhu! Kanász, gyere csak ide! De ahogy kiáltott, a karját is fölemelte, a nyúl pedig elszaladt. Jaj neked haladó hagyomány , Mambó, szamba, rumba, vu- gi-táneoktatás a gyomai kultúr- otthonban. Ezt hirdeti a mozi, a piakát. Érdekes, az utóbbi napokban elhangzott követelések egyike az volt, hogy hala* ; dó hagyományainkat megfelelően ápoljuk. Vajon a fent említett táncok magyar eredetűek? Viszont olyan hirdetéssel és plakáttal nem találkozunk, alnely a népi tánccsoport | szervezésére hívná fel a fiata- ■ lók figyelmét, hogy ezzel is igazoljuk magyarságunkat. Pedig ehhez megvan minden adottságunk: magyarok vagyunk, és a kultúrotthonnak rendelkezésére áll több garnitúra népi táncruha és az ehhez szükséges felszerelés. Miért nem élünk hát a lehetőségekkel? — Sámli — Vendég: No, tessék! Iw kell hagynom félig megrágottan az egész adagot. Olyan kemény ez a hús, hogy lehetetlen megenni! Vendéglős: Nem vész ez kárba! Csak tessék holnap fasírozott húst kérni.;: II hosszú nyak haszna A kis Vilma papájával együtt az állatkertben sétál. — Papa, miért van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? — kérdi a kislány a zsiráfketrec elött.— Azért leányom — magyarázza a papa —, mert amit iszik, jobban ízük neki, ha jó sokáig megy végig a torkán. — Papa! — Nos? — Ugye te is szeretnéd, ha ilyen zsiráf-nyakad lenne, mikor bort iszol? A válás akadálya — Ha olyan rosszul él kigyel- med a feleségével, miért nem válnak el; — Lehetetlen. Nem vagyunk megesküdve. Jó kifogás — Mit viszel a köpönyeged a- latt,. te more? 1— Téns bíró uram, ne tessen engem kérdezni, úgy sem tjidok rá feleim, mert néma vagyokj Ajánlat A végit járta a cigány. A haláltusa közben odaszól a feleségének; — Ruzsi, vedd fel az ünneplő ruhádat s gyere ide hozzám. A csinos menyecske sznttogad. Amint aztán ott áll az ágy mellett, a cigány fölfohászkodik: — Öh, halálnak angyala, hát nem tetcsik neked ez azs asszony - jobban, mint én? Vedd el inkább őt helyettem. A régi jó“ világból Hajdú: Feküdj le cigány! __ Cigán y: Kesenem, nem vágyók álmos! Egy gőgös, hélszilvafás úr azzal akarta családja régiségét bizonyítani, hogy nagy kevélyen házának megbámult falaira hivatkozott. Meghallja ezt az ott -ti? ifeí’gS cigány, odamegy és így szól: ^ — Nagyságos uram, akkor hát én még régibb famíliából való vagyok, mert nekem nemcsak a há*v_ zsam, de a bőröm is ugyancsak fekete: Nem hiszi Anya: Hallod, Katica, ez már igazán restelni való! Hát azt hiszed, mikor olyan kislány voltam, mint te, akkor nekem is olyan piszkos volt a kezem? Katica: Majd megkérdem a nagymamától... Hi! hozzon á gólya? Apa; Ha legközelebb eljön hoz- 1 zánk a gólya, mit kívánsz kedves Lacika, hogy hozzon: egy kis fivérkét, vagy egy kis húgocskát? Fiúcska: Ha neked mindegy, kedves papa, hát legjobban s-.e- ! retnék egy hintalovat. i- "
