Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-22 / 17. szám

Békés megyei r MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. JANUÁR 22., KEDD Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM « \P ... — ilyenek vagyunk. Új nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tiapad a haj. JÓZSEF ATTILA Leninre emlékezünk Egy nagy gondolkodóra emlékezünk ma, aki harminchárom esztendje halott, akinek a neve azóta bejárta a földkerekséget. A dolgozó tömegek mélységesen egyszerű, emberi Leninjére emléke­zünk. Ki volt ő, mit tett az egyszerű emberekért, miért harcolt, hogyan vívta vaslogikája csatáit az eszme torzítóival — Ismerjük valamennyien és elismerjük valamennyiem Lenint, a lenini tanítást nem lehet magolni, Lenint érezni kell, Lenin megértéséhez szív kell, mélyen érző, emberi szív, olyan, mint az övé volt. őszintén meg kell mondanunk, hogy sokan nem ér­tették ezt meg, és éppen az elmúlt hónapok bizonyítják leginkább azt, hogy az elkövetett hibák nem a lenini eszmét, hanem a hibák okozóit, a csak szóban leninistákat állították félre. Most, amikor századunk e nagy férfiújáról emlékezünk, el kell mondanunk azt is, hogy Lenin mennyire gyűlölte, ostorozta a ta­nításaitól idegen merevséget, megállapításainak dogmatikus felfo­gását, mindent, ami nem az újnak, a fejlődésnek, a változónak meg­értéséből fakadt. Amit ő tanított: a nép hatalmának, a proletárha- talomnak szükségességéről, és a tömegek támogatásának jelentősé­géről, ma talán ezerszeresen igazérvényű. Most, harminchárom évvel halála után különös fényt és je- 'entőséget kapnak Lenin tanításai. A mi munkánkban is, amikor — a rcárakódott torzításoktól, rossz módszerektől megtisztulva — a szocializmus építésének vezérfonalaként követjük, de azoknak számára is, akik ma még a kapitalizmus törvényszerűségeivel, ke- ívctlen elnyomásával szemben harcolnak. Nagy gondolkodóra emlékezünk. A mélységesen egyszerű, em­beri Leninre, aki rövid, tragikus, de nagyszerű élete során milliók :s milliók szívében gyújtotta meg egy új, szebb világ lángját, mu­sttá meg az utat, örök-érvényűen, kristálytisztán, évszázadok táv- atalba. Mi történt a Békési Alkotmányban ? Rablógyilkost tartóztattak le Véres verekedés Totó Jí áft Montesi-per A montesi-per első tárgyalási napja hétfőn reggel 9 órakor kezdődött meg a velencei igazságügyi palotában. A szállodákat kí­váncsiak, újságírók, Illetve a vádlottak és a tanúk hozzátartozói, barátai foglalták el. Vilma Montesi halálára végleges választ akar kapni a közvélemény! Mezőgazdasági szakemberek szakcsoportja alakult a MEDOSZ megyei bizottságán Befejeződtek a lengyelországi választások Varsó. A PAP tudósítója jelen- i órakor, amikor megnyitották Var­tette vasárnap, hogy egész Len- j sóban a 124. számú választókörzet gyelországban, városokban és 1 szavazóhelyiségét, nagyszámú vá- falvakban a korareggeli órák óta J lépett be a helyiségbe. Egyesek közülük máir hajnalt Békéscsabán megalakult a MEDOSZ megyei bizottsága mellett működő szakemberek szakcsoportja. Első tevékenysé­gük nyilvántartásba venni a munkanélküli mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi szakem­bereket, hogy elhelyezkedésük­ben segíthessenek nekik. Ezért kérik az illetékeseket, hogy pon- tog lakcímüket és iskolai vég­zettségüket írásban közöljék a szakcsoporttal. (Békéscsaba, Sztálin u. 14. MEDOSZ MB.) A szakcsoport igyekszik messze­menően képviselni a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeit. nagy lendülettel folytak a válasz­tások. A választók egyedül vagy csoportokban özönlöttek a válasz, tóhelyiségekhez, hogy eleget te­gyenek állampolgári kötelezett­ségüknek. Pontosan reggel hat I vaznh négy óra óta vártak a szavazóhe­lyiség megnyitására. Több ipari központban az éjsza­kai műszakban dolgozók egyene­sen a munkahelyről indultak sza­Megkezdödölt a szavazatok számlálása Vasárnap pontosan 22 órakor »gesz Lengyelországban lezárták a szavazóhelyiségéket. Ezzel be­fejeződött a választás, amely egész nap megszakítás nélkül folyt. Sok szavazóhelyiséget már korábban bezártak, mert a vá­lasztók száz százaléka leadta sza­vazatát. A választóhelyiségek lezárása után a körzeti választási bizottsá­gok elnökei az egész országban a bizottságok tagjainak és a politi­kai pártok, társadalmi szervezeteik megbízottainak jelenlétében fel­nyitották a körülbelül tizenhat- ezer választási urnát és megkez­dődött a szavazatok számlálása. A végleges eredmények közzé­tételére valószínűleg január 23» án, szerdán kerül sor( A nagyobb választási kerületek, mindenek­előtt a nagy városok eredménye azonban már korábban ismeretes­sé válhat. A választók 90 százaléka szavazott Az AP jelenti: Nem hivatalos, j rosokban még ennél is több Az de megbízható jelentések szerint, AP feltevése szerint a szavazók. vasarnap Lengyelországban a va- 1 lasz t ás ra jogosultak kilencven i na^ le£kevesebb hetven száza lé­százaléka szavazott, sőt egyes vá- < ka elfogadta az egységes listát; Jogtalanul elbocsájtott vezetőket helyeztek vissza munkakörükbe A napokban visszahelyezték | igazgatóját, Kovács Ferencet, a tisztségébe Nun Mihályt, a! Dombegyházi Állami Gazdaság MÉSZÖV igazgatóját, Máthé Ist- J igazgatóját. Ezenkívül még több vánt, a Magtermeltető Vállalat [ jogtalan elbocsájtásból eredő sé- igazgatóját, Czinege Gábort, a reimet orvosoltak, illetve orvosol - a Bánkútii Kísérleti Gazdaság naik a közel jövőben. 6 szer kiló paprika A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalathoz most is szállítják a gazdák, a szövetkezetek és a gazdaságok a fűzére« paprikát. A ne­hézségek ellenére az elmúlt egy hónap alatt az ütemterv sze­rinti 9S ezer kiló helyett, 185 ezer kiló pirospaprika került ki az üzemből. Jelenleg 6 ezer kiló a napi termelés, s ebből már jut ex­portra le, mivel az ország legtöbb vidékén nem mutatkozik hiány paprikából, 200 millió rádió A nemzetközi statisztikai hivatal adatai szerint, mintegy 16ő millió rádiókészülék van a világon. Ezt az adatot megcáfolták, mert állítólag csak a nagyobb gyáraik termékeit számították be, s ifigyeimen kívül hagyták a rádióamatőr műhelyék termelését, A rádiókészülékek száma ma megközelíti a 200 milliót-. Juhász Gyula Emlékkönyv Juhász Gyula halálának 20. évfordulója alkalmából je­lentős Irodalmi történeti kiadvány jelenik meg Szegeden: a Juhász Gyula Emlékkönyv. Az emlékkönyv munkái már be­fejezés előtt állanak és a kéziratok rövidesen a nyomdába ke­rülnek. Az emlékkönyvet dr. Ersey Péter, dr," Madácsy László és dr. Péter László állítja össze. Itt az atomvirsli A cambrigde-i egyetem egyik laboratóriumában atomsugarak- lcal „bombáztak“ egy pár virslit és szétrombolták a húsban lévő er­jesztő anyagot, ami egyik fő okozója a hús romlásának. A virslit normális szobahőmérsékleten tartották és az ötven nap múlva még mindig friss volt. Arany és ezüst * Alany és ezüst után kutatnak T1 eLkíbányán. Több szúz évvel ezelőtt már bányásztak itt nemesfémeket. A függőleges kutatóak­na építői most elérték a 70 mété "es ■c^'rv Naplóm P’safc a Jiyok, könny, asszo- édesanyák zo­kogása, apák lelkének sírá­sa — mindig csak ez? Min­dig csak könny és bánat? Meddig még?! Meddig ölik még szivünket olyan retten­tő hírek, melyek nyomában öröm sohasem fakad? Mikor ölelhetik keblükre az édes­anyák eltévedt gyermekei­ket?! Szóródnak gyermekeink a nagyvilág millió tája felé., alig tizenegynéhány tavaszt látott magyar leánykák, magyar fiúk, akik elmonda­ni sem tudnák, hogy miért ragadtak gyenge kezükbe vándorbotot. Már nemcsak Európa országútjait járják, már gyenge, fiatal testüket afrikai homok, kanadai hó­vihar, gyarmati földek ma­láriája öli, de öli szegény árváinkat a lélek kínja is... Elfelejtették-e édesanyju­kat, a szülő-édesanyát, és mindenki édesanyját, ezt a földet, ahol születtek? Le­het, hogy még csak most fogja fel gyermekszívük azt, hogy mi a haza? Lehet, hogy millió könnycseppjük hullott már, csak egy, egyet­len egy anyai simogatás után — de mindennek vé­ge, gyermek-erejük kevés már a visszatéréshez. Kopognak a hírügynöksé­gek táv Írógépei, az éter hullámai kegyetlenül su- hantják világgá a híreket: nincs menekülés, nincs kö- nyőrület. Csak tíz sor volt talán a hír, amit ma hallottam. El­mondani félperc, vagy any- nyi sem. A vád azonban dö­römböl, ordít, — meddig engedjük még?! A kirchschlági diákott­honban nem gondoltak erre a gyermekkereskedők. Első az üzlet, másodszor is az, és mindig csak az. Gyermeke­inket most Dél-AfHkába vi­szik, munkára. Mi lesz be­lőlük? Mivé lesznek? Rho- dézia, Becsuana-föld, a Fok­föld elnyeli őket... Örökre?... Érettük csak ebben a ha­zában hull a könny... az édesanyák könnye. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents