Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-22 / 17. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG l#5í. üuvu.u" .22, feedd 2 Mi tör a békési Alkotmányban ? Az október 23-a utáni esemé- j berek, amíg közös gazdaságukat nyék súlyosan érintették a falu | megalapozták. Fáradságos mun- nagy üzemi gazdaságait is. S ami | ^ájuk nem maradt eredményte- a legnagyobb baj, sok jól gazdái- ' len. Az utóbbi két év bebizonyí- kodó termelőszövetkezet felosz- tóttá a tagság előtt a nagyüzemi lőtt, az ellenforradalom áldozata gazdálkodás eredményessegét. lett. Ez történt a békési Alkot- Azonban az októberi események mány Termelőszövetkezettel is. | megrázkódtatták az Alkotmány Tudni kell e szövetkezetről, hogy j Termelőszövetkezetet is. A nagy tagjainak többsége 1945 előtt többségében becsületes és a kő- nincstelen agrárproletár volt. Ne- zös gazdálkodáshoz hű embereik héz éveket éltek ót ezek az em- között igen gyorsan — segítségére siettek. Sőt vállal­ta Szántó, hogy Zetorral elhúzat- ja a kulák aratögépét. Hogy az előzékenység teljes legyen, a hmzatás-i dijat .is a termelőszövet­kezet kasszájából fizették, vélték, futja a közösből. Persze örörrwnél fogadta ezt a Mi a joguk? A munkás-paraszt kormány ha- -csők, ha be akarják biz<myítarft, tarozat* alapján oiszágsaertc lét- bogy valóban gazdái a váüalatok- rejöttek a munkástanácsok:. A nak. határozat értelmében ;Beknek a i A kormányunk nem faeiyerte szerveknek fontos szerepük lett hatályon kívül a korábbam meg- a vállalatok, üzemek irányításé- lévő törvényekét, amiből követ- ban. A létrehozó törvényerejű kézit az, hogy a Mtiükatörvény- nemdelet leszögezi, hogy a miw- könyv teljes egészében ma is érvényben van. Ennek ellenére a munkástanácsok figjretaeaa kívül hagyják különösen az elöocsájtá- soknál a Munkatörvénykönyvé- TKrlc idevonatkozó renötíkeaésPít, kástanácsoknak biztosítani kell a Úgy' termelő munka folyamatosságát, a vállalat l-egp^zdaságosabb mű­ködését. A rendelet értelmében a Arra gondoltak, hogy a zavaros­ban majd igen jól tudnak halász­ni. Igaz, néhányan valóban meg­találták a könnyen jött zsák­mányt. December 5-én úrrá lett a szö­vet kezetellenesség a közösben. A régi vezetőséget a nagyszájúak ha­da félreállította és megalakították a kilenc tagú munkástanácsot. A kétsopronyi kulák, no meg azt, munkástanácsoknak elsősorban a hogy az aratógépet kijavítva kap- váTteM-ok, üzemek teimetesémek ’ aminek a következménye az, ta vissza. Mit érdekelte a mun- ésszerű és gazdaságosabb meg- • hogy törvényellenesen bocsájta­kástanácsot, hogy október 23-a szervezőéért kell harcotoiok. A nak el dolgozókat. A Mimkatör­előtt 2800 forint javítási díjat fi- termelés irányítása mellett tér- , vérnyköraytésijek XVII. fejezete zetett ki érte a közös kasszából, mészetesen joguk van a munkás- részletesen tárgyalja a maankaügyi A kulák e kedvességért nem ma- tanácsoknak a vállalat szociális viták elintézésének módját és kö­radt szűkmarkú. Amikor arató- és kulturális munkájában is see- teteti a vállalatok vezetőit, hogy gépét Szántó a tanyájába kihu- repet vállalni, de ez nem előzheti a munkaügyi viták elintézése cél. rette. megfizette az áldomást meg a termelés irányításában je- .iából a vállalaton belül egyezte'o Napjainkban az ilyen forrófe- Szántót úgy berúgatta, hogy Kél- lenfkező feladatokat. bizottságot kell alakítani. A ren­jű emberek kártevéseire' sokan sopronyból kocsival szállították A megalakulásuk óta végzett delkezések ellenére még mindig játsszi könnyedséggel azzal vá- haza. Igen: úgy látszik, Szántó munkájuk viszont éppen azt bi- vannak vállalatok, ahol nem ala­íel ül kerekedtek a forró fej ííek munkástanács tagjai. Még a va­sárnapokra is felszámolták a 10 kilogramm „fejadagot“. laszolnak: megtévedtek. Kétség. László elfelejtette, hogy egy év- kívül valóban sok becsületes és vei ezelőtt, amikor a szövetkezet- jószándékú embert tévesztett meg be belépett és kenyere nem volt, az ellenforradalom. Azonban a a közösben segítettek rajta: fcöl­megalakult munkástanács tagjai- békési Alkotmány Tsz-ben történ- ' csőn búzát kapott. Engedje meg nak többsége — mint sok más he­lyen — olyanokból tevődött össze, akik minden erejükkel a felbom­lást sürgették, s úgy tevékenyked­tek, hogy a közös vagyonból mi­nél többet hurcolhassanak el. A munkástanács tagjai megalakulá­suk után 30 mázsa gabonát félre tettek. Ugyanis megegyeztek ab­ban, hogy személyenként minden napra tíz kiló árpát mérnek ki maguknak. Hogy miért? Erre az­tékra aligha volna helyes ezt a Szántó László, hogy a becsületes sémát ráhúzni. Hihetetlen, hogy ; tsz-tagok ne köszönjék meg neki Hévízi Gábor, Rabatt« Gábor, j a „kedvességét“, de a munkásta- Molnár Imre (aki az első mun- 1 nács többi hasonló tagja se várja kástanács elnöke volt), Jantyik ezt. Gábor, Tóth Károly, Nagy Ferenc A megannyi ellenállás dacára aonyíf ja, hogy a munkástanácsok : kitolták meg az egyeztető bizott- tagjai nem ismerik kellően jogai- Ságot, Ez azzal a veszéllyel jár, bat, azaz nem tudják megkötött- hogy megakadályozzák a sérel- böztetni jogaikat és kötelességei-! met ért dolgozóknak jogaik mi­ket. 1 előbbi érvényesítését más hasonló A gyakorlat azt mulatja, hogy szerveknél. a tnunkástaaács-tagok figyel- j Helytelen gyakorlat alakult ki men kívül hagyják azt a tényt, a munkástanács és az igazgató hogy ők, mint a vállalat, tizem egymáshoz való viszonya tefcirote- termelésé-nek irányítói, akik u- lében Is. A munkástanácsok fi­hívő prédikátor — aki oly nagy örömmel és lelkesedéssel mérte szét a közös állatállomány részé­re visszahagyott kukoricát és más takarmányféleséget — minden tu­datosság nélkül lettek volna a is győzött az igazság. A becsületes emberek akaraterejét nem tudták letörni gyanúkkor munkáltatóként sze- I reveinek a munkások előtt. | Az eddigiek során nem azt tet- 11ék, hanem szívesebben vállalták j az érdekvédelmi szerepet. Ee el­vetendő gyakorlatként kezd a gyeimen kívül hagyják az igazga­tónak azt a jogkörét, bogy a dol­gozók felvételére és elfaocsájtásá- ra kizárólag csak az igazgató jo­gosult. Ilyen esetben is a munkás­tanácsnak csak javaslattételi jó­sai válaszoltak: ők intézik a ki- leghangosabbak, a nehezen ösz- lépést, az elszámoltatást és hát szegyarapított közös vagyon szét­a Szántó-félék. Rét héttel ezelőtt munkástanácsok munkájában ál- ga van az igazgató felé és nem az erőszakkal Mboanlasztott Al- talánossá válni. Nem téveszthet-1 utasítási joga, mint ahogy ez az. kotmány újjáalakult 35 szövetke- .tűk össze a munkástanácsokat a egyes vállalatoknál előfordul. senki nem kívánhatja tőlük, hogy hordásának kezdeményezői. Igaz, zothez hű taggal, Kossuth néven, szakszervezettel. A vállalatoknál, Azóta szinte naponként gyaraoo- üzemeknél megvannak a szak­dák a közös gaadáltesdók száma, szervezetek, amelyek érdekkópvi- azoké, akiket megfélemlítettek, «eteti szervek és ezeknek icifeje- de elriasztani nem tudtak. Egeres! tetten az a feladatuk, hogy a dol­ístván, a szövetkezét régT elnöke, S°zók érdekeit képviseljék. a tagság kérésére újra a közös j a munkástanácsok az el­gazdaság élére állt. következendő időben továbbra is Ilad« jegyezzünk meg valamit í folytatják érdekvedelnü jellegű nóakiaratból: szén és megtisztelő munkájukat, akikor átveszik a Kossuth Lajosról nevet adni egy I szakszervezetek jogart és ezáltal azt társadalmi munkában végez- az itt említettek majdnem min- eék. Stoy szó, annyi, mint száz, a denike egyszerű ember. Osztály- 30 mázsa gabonából eddig több helyzetüket tekintve, közénk tar- mi nt 27 mázsát hurcoltak haza a lozrak. De az is igaz, hogy a «vnvetkezet vagyonában kárt tettek és kezdettől fogva ok voltak a persze igen gyorsan aktivizálta felb.m’ásnak, a tsz-vagyon szét- magát. Gyalázatos módom leszidía fecséreiésének fő irányítói. Matuska elvtársat. Úgy látszik, Mit sem törődött a munkásta- roeaíeted-kerett Cikkel „barátunk* Ezeknél a tubáknál kiinduló ok­ként azt kell megjelölni, hogy a munkástanácsok tagjai nem ren­delkeznek azokkal az ismeretek­kel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megelőzzék a törvényelle­nes intézkedéseket. Ezért elenged­hetetlen kővrtelménykéBt kell állni a munkástanács valamennyi tagja előtt a munkájukkal kap­csolatos jogszabályok ismerete, nács az őszi betakarítással, mint- arról, hogy az októberi események tsz-nek. Kár volt azonban a sző- j lemondanak azoknak a feladatok- : meri csak így tudják elkerülni vetkezet korábbi nevét megvál- ! ®«úc megvalósításáról, amelyekért j további feladataik végrehajtása 1 iétrejjöttek. ! közben a jogellenes határozatéi-Mindenkor a törvények széllé- j létrejöttét, mébea járjanak el a munfeástaná- 1 —■ BR. HONDÁK — • ...... ■ _j' r^r.7 ■ . —­Ki merültek a magyar menekültek Ausztriából való elszól Kilósának anyagi eszközei Genf. A DPA jelenti: Egyidőben[ killtet, az európai kivánctortÁsi ál­ha azért nem a tagsag verejtéke- előtt párttag volt (persze csak eett volna, de ugyanígy hagyták, párttag & nem kommunista!) és hogy a gazdasági felszerelést el- hogy jelenleg is a termelőszövet- herdá’ják. Fő feladatuknak a kezet egyik tanyájában lakik — kommunisták szidalmazását tar- nolha most gyűlöld a közöst, tolták. Ezt tette Cikkel András is. Ugyanis, amikor a többségében Ilyen munk^íanácstagoktól jószóndékú emberek már nem newl 804 4,ót várhattak a __ ____ tud*­'k sző nélkül nézni a szövet- szövetkezethez hű emberek. El- . femjét tagjainak: legyenek éberek kezet vagyonának elfecsérlését, tenkezőleg. Mindent elkövették, ^ n€ engedíék soha többet meg­többen úgy határoztak: megvédik hogy véglegesen elűzzék azokat, bontani közös gazdaságuk egyse­it közös gazdaságot. Matuska Pál1 akiknek szívéhez nőtt a közös gél. elvtárs a többség ezen szándékát gazdálkodás. Nem rajtuk múlt, nyilvánosságra is hozta. Cikkéi í hogy akaratuk ellenére mégis I toztatni. Először: mert így meg­szakad a tsz jogfolytonossága, másodszor: nem lebecsülendő a nép alkotmányáról elnevezni egy termelőszövetkezetet. E T>efhéz mapoik utam azt üzen­jük az újjáalakult terenelészü-vet­BAI KI S IMRE azzal, hogy Ausztriából elszállítot­ták a százezredik magyar mene­gvozött a becsületes szándék Céljuk félreérthetetlen volt. I községeiben, a békési járásban is Ügy vélték, sikerül a szövetkezet! kinyilt a szemük a kulákoknak. CV= állatállományát maguknak meg­kaparintani, eeymás közölt szét­osztani, vagy a vásárokon elher­Igy történt, hogy Kétsopronyböl eljött az egyik kulák Békésre az Alkotmány Tsz-be és követelte dálni. Ha ez sikerül, akkor a hűl- j vissza régi aratógépét. Igaz, tul- lámtéri legelő is az övéké lett ságosan nem kellett követelőznie, volna. I mert Szántó László, a munkásta­Mint a megye, s az ország más1 nács egyik tagja — de mások is-o O o­Rahlédvilkost tartóztattak le Az osztrák csendői’ség a ti-j megsemmisíteni. Egyébként azi roli Riedben csütörtökön le-! állította, hogy Pataki Józsefnek tartóztatta Mihályi János húsz hívják. A nemzetközi rendőr­Akikneb nem volt kellemes az ünnep — meri a rendőrségen töltötték Az elmúlt szambat-vasánuapíhoz viszonyítva a mostani, arány­lag csendesebb volt a rendőrség szemszögéből. Általában minden ün­nepen (szombat déltől, vasárnap éjféltg) több személy ütközött a rendőrségbe, különböző kiruccanások miatt. A kihágások legtöbbje majd minden esetben a borospohárnál kezdődik. Iszik a jó ember, aztán egészen a rendőrség kapujáig fogalma sincs, hogy mit csi­pái. Ott persze egyből kijózanodik. lamközi bizottság pénteken Genf- ben közölte, hogy anyagi eszközei felmerültek. Titlm-arm, a szervezet igazgatója kijelentette, bőgj’ „a szervezel fel­adatának nehezebbik része még bátra van“ és hangoztatta, hogy amennyiben az összes országok legkésőbb április 1-ig nem bocsá­tanak: a szervezet rendelkezésére nagyobb összegeket, a magyar me­nekülteknek Ausztriából való to­vábbszállítását nemcsak korlátoz­ni kell, hanem majdnem teljesen be is kell szüntetni. éves magyar állampolgárt, akit Pataki János néven „politikai menekült’-ként *igazoltak. Mi­hályi 1956. július elsején An­gyalföldön meggyilkolt és ki­rabolt egy munkást Augusztus ség körözésére és egy magyar tanúvallomás alapján került sor Mihályi leleplezésére és le­tartóztatására. őrizetbe vétele­kor megtalálták nála a „magyar ellenállási mozgalom” igazolvá­14-én a budapesti rendőrség nyát, amelyet Igazi nevére, Mi­elfogta és fogházba szállította, hályi Jánosra állítottak ki. A Mihályi, akit a ellenforradalom szabadítottak a magyarországi napjaiban ki­fogházból, no­rablógyilkos ezt az igazolványt nem merte felmutatni az oszt­rák hatóságoknak, Mihályi Já­vember I7-én Ausztriába sző- nos az innsbrucki csendőrségen kütt és a riedi menekülttábor- részletes beismerő vallomást ba került. Itt azt mondta, hogy tett. Magyarországnak való ki­menekülése előtt kénytelen adatása ügyében megindult az volt minden személyi okmányát i eljárás. Ae elmúlt szombaton három személy került — nem önként a rendőrségre. A rasfirrmp ez alkalommal teljesen csendes volt. Kik miért? BOGYA IMRE dévaványai lakos. Munkahelye: Békés Növénjvédő Állomás. Beosztása: traktoros. A rendőrség egyik beosztottjának a rendre vonatkozó utasítá­sát nem teljesítette, helyette megfogta a rendőrbajtársat, s rángat­ni kezdte. A járőr ezért bekísérte a rendőnségre. Az orvos megállapította, hogy a nevezett személy részeg volt. Ausztriában ezidősze-rint még kerek 75 000 magyar menekült van. Egyes felvevő -unsz ág ok, mint j például a Német Szövetségi Köz- | társaság és az Egyesült Államok megyei teljes mértékben saját esz! izeik­ből fedezték a magyar menekül­tek elszállítását és ezt továbbra is megteszik. A bizottság azonban számol azzal, hogy 1967-ben 65 400 magyar menekült elszállítását ma­gának kell fedeznie, ami előrelát­PAPP JÁNOS, Csoarvás, tanya 333 *z. Feleségét ezelőtt két héttel elhagyta, s szombaton visszatért az- hatókig 10,S millió dollárba fog sal a szándékkal, hogy megveri. Feleségén kívül ugyancsak leütés­sel fenyegette azt a férfit, aki azóta feleségével él. Papp szántén ittas volt. FARKAS JÁNOS, Csorvás, Ady Endre a 14. ssl A* igazoltatás sarán nem volt személyi igazolványa. Bevallása «aeffert börtön-ben volt, m még nem váltotta ki a személyi .igazolvá­nyát. V. T. kerülni, ennek azonban mindez- ideig -csak a fele áll rendelkezésre, illetőleg van kilátásba helyezve, Az 1956. végéig osztrák táborok­ból elszállít ott 08 000 menekült közül 40 000 elszállítási költségét a bizottság fedezte.

Next

/
Thumbnails
Contents