Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 16. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. január 20., vasárnap A szakszervezetek feladatai j Az októberi események után és azt megelőzően is sok szó ^ett a szakszervezetek feladatáról. A szakszervezetek elsőrendű feladata minden időiben — a tó kés társadalomban és a szocializ- ] mus építésének időszakában — a dolgozók érdekvédelme. A tőkés társadalomban működő szakszervezetek munkáját vizsgálva, eb­ből kiindulva egyesek úgy látják, hogy ez érdekvédelem kizáró­lag a napi bérharcokra, a reáljövedelem növelésére korlátozódik. Természetesein ez nem így van. A szakszervezetek harca nem korlátozódik csupán bérharcokra, hanem a harcnak ez csak egyik része. A marxista-leninista alapon álló szakszervezetek a napi har­cokon túl fontos politikai harcot is folytatnak. Szervezik, tömöri- i tik a dolgozóikat az egész társadalmi rend ellen, hogy a kommun is. ta és munkáspártok által vezetve, elérjék a végső célt: a kizsák­mányolás alóli felszabadulást. Ez természetes is. Hiszen a mun­kásosztály nem érheti be csupán azzal, hogy harca eredményeként esetenként sikerül egy-egy morzsával többhöz jutnia a tőkések asztaláról, hanem ő maga akarja elfoglalni méltó helyét az asztal­nál. Ez a munkások valódi érdeke, ebben a törekvésben segíti ezt a harcot a szakszervezet. A szakszervezetek feladata a felszabadult szocializmust építő országokban, így nálunk is megváltozott. A cél a munkások ér­dekvédelme továbbra is fennáll, de a cél eléréséért folytatott harc megváltozott. A szakszervezeteim, k továbbra is legfontosabb fel­adatuk a dolgozók érdekvédelme. Harc a jobb életért, a nagyobb darab kenyérért, a gondtalanabb életért. Nálunk a tőkések, a ki­zsákmányol ők elleni harc befejeződött. A harc a jobb életért most már más területeken folyik. Sokan — különösen az októberi ese­mények után — a szakszervezeti vezetőik között is szem elől tévesz­tik a harc legjárhatóbb útját és tévelygésükkel többet ártanak a dolgozóit érdekének, mmt használnak. Nem vitatkozunk most azon, hogy a felszabadó1 ás óta eltelt időben a szakszervezetek harca milyen irányú volt, helves-e, vagy helytelen, ez lényegében többé- kevé~ib~ már tisztázva vian. Tudjuk, hogy mint a munkásmozga­lom m^s területén, úgy a szakszervezeti mozgalomban is sok hibát követtünk el. Harcolná kell ezeknek a hibáknak kiküszöböléséért, de vigyázni kell arra is, hogy a szakszervezeti mozgalom nehogy jobboldali irányba tolódjon és szemeiül tévesszük a célt, a szocia­lizmus megvalósítását. Azért kell ezt hangsúlyozná, mert mostani, ban mind sűrűbben lehet szakszervezeti területekén olyan han­gokkal találkozni, hogy mi szabad, független szakszervezet va­gyunk. vagy má a pánitól és kormánytól függetlenül végezzük munkánkat s*b. Veszélyes és mondjuk meg őszintén — felelőtlen szólamok ezek. Azt is megmondhatjuk, hogy egy kicsit olcsó népszerűség hajíhászásnak is nevezhető. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a régi rossz módszerékkel ismét a pórt parancsolgató, uta­sító módiához helyes visszatérni, de arról feltétlen szó van, hogy a szakszervezetéknek elsőrendű feladata továbbra is a dolgozók szervezése, felsorakoztatása a párt harci zászlaja alá, mely alatt a párt vezeti a dolgozókat a szocializmusért folyó harcban. Nem képviselik a szakszervezetek a dolgozók érdekeit, ha napjainkban az ország súlyos gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva, túl­zott bHtövét"iés«kikel lépnek fel a kormánnyal szemben. Mert az ilyen követelés teljesítése az infláció veszélyét rejti magába; A fe­lelőtlen munkabeszüntetések mellé állás szintén a munkásosztály érdeke ellen van. A termelés megszervezése alóli kibújás szintén csak a vé<*«ő cél elérését nehezíti; Ilyen és ehhez hasonló jelenségekkel az utóbbi időben gyak­ran lehet találkozni, ezért kell erről beszélőit. A szakszervezetek­nek ma elsősorban arra kell törekedniük, hogy az összes szervezett dolgozókat mozgósítsa a termelés növeléséért folyó harcra, nyújt­son segítséget a munkástanácsokban még itt-ott megbújó ellensé­ges elemek eltávolításába, segítsenek a szocialista törvényesség be­tartásában, mindent kövessenek el a mielőbbi teljes kibontako­zásért. Meg kell találni a szocializmus építésének egyedüli helyes út­ját, melyet a marxista-leninista párt mutat, mert erről az útról bárki jobbra, vagy balra tér, eltéved. Világosan kell látni, hogy ma legfontosabb feladat a szocializmus építése szempontjából az októberi események okozta súlyos nehézségek leküzdése, mely a szakszervezetek munkája nélkül elképzelhetetlen; Minden erővel küzdeni kell a szakszervezetek vezetőinek a demagógia, a szindi- fcalizmus minden megnyilvánulásával szemben és a párt vezetésé­vel kell mozgósítani a dolgozókat az új sikerekért; FIGYELEM ! li A pontos adatokkal és lél olvasható írással kiállított megrendelőlapot bérmentesítés nélkül lehet postára adni. t. A megrendelőlap alapján be előfizetési dijat a megjelölt lakcímen a postakézbesítő sza­di ba. 3. A dijak előzetes megfizeté­se nélkül a posta az előfizetést nem Indítja meg. Január 31-ig történő díjfizetés esetén a kéz­besítés február hó 1-vel kezdő­dik. 4, A megrendelőlapot a helyi postahivatalhoz Is le lehet adnlj Bérmentesítés nélkül postára adható. 180 08S/19IT| Postavezérlgazgatóség. Hírlapmegrendelés POSTAHIVATAL Hírlapfelelős Segítsenek a minisztériumok is Már évek óta sürgős megoldás­ra váró probléma a feldúzzasz- tott államapparátus létszámának csökkentése, az ügyvitel egysze­rűsítése, a hatáskörök leadása a minisztériumoktól egészen a köz­ségekig. Sok huza-vona után vég­re a megyei tanácsnál, eltérően az eddigi úgynevezett rac.onali- zálástól, alapos körültekintéssel elkészítették az apparátus lét­számának csökkentésére irányuló tervet és az ezzel szorosan össze­,Kérem, ragasszon nekem eerv ruhát!" Egyes iparágakban akadnak olyan műveletek, amelyek évezre­deken át élnek, változatlan for­mában. Vegyük például egy ruha elkészítését. A ruha mind a mai napig úgy készül, mint az ősidők­ben: varrják. Tűvel és cérnával. A legmodernebb technika azon­ban már a konfekcióiparba is be­hatolt. Akadtak olyan ötletes em­berek, akik kitalálták, hogy a ruhákat nem varrni, hanem ragasztani kell Kezdetben a különböző anyago­kat osak kisebb javítások alkalmá­val ragasztották a konfekcióipari szövetkezetekben. A nagyszerű ötletet most magá­évá tette az Országos Konfekció- ipari Tudományos Kutatóintézet. Tapasztalt szakemberek kidolgoz­ták az új eljárás technológiáját és különleges berendezést készítet­tek hozzá. Ezzel megoldották a feladatot. A ragasztást előbb a zakók haj­tókájának és aljának beszegésénél alkalmazták. A régebben fércelés­sel végzett jelölés helyett csak egymásra helyezik a különleges ragasztóhártyával bevont szövetet. Amikor az ilyen anyagot meleg vasalóval átvasalják, az anyag egymáshoz ragad. A varrás helyett végzett ragasz­tás nemcsak a dolgozók teljesítmé­nyét növeli, hanem javítja a ruha minőségét is A kísérletek azt mutatják, hogy a ragasztóhártya szorosan összetart­ja a szövetet, sem a mosás, sem a vegy tisztítás nem árt neki. A „ra­gasztott" öltöny lényegesen ol­csóbb a szokásosnál. Ruhaszalonjainkban bizonyára rövidesen elhangzik majd ez a ma még szokatlan kérés: „Kérem, ra­gasszon nekem egy ruhát!“ (A Komszomolszkaja Pravdá­ból.) Békési vadászok! Három megye, Békés, Csongrád és Szabolcs kivételével, január 22-én az egész ország területén befejeződik a vadászati idény. Az említett megyékben a Földműve­lésügyi Minisztérium január 29-ig engedélyezte a vadászatokat, mert a társaságok — puskák és tölté­nyek híján — nem tudtak idejé­ben vadászatokat rendezni, főként pedig mivel ezeken a területeken igen felszaporodott a vadállo­mány. A ragadozókra és dúvadak- ra természetesen sehol sem vonat­kozik a vadászati tilalom. Két fajta rádió A közelmúltban kétfajta rádió érkezett az NDK-ból, amelyeket a vásárlóközönség örömmel foga­dott, mivel mindkettő kitűnő mi­nőségű. Most egy újabb készülék érkezését várják, amely 12 csöves és nagyobb teljesítményű, mint az előbbiek. Előreláthatólag 4000 fo­rint körül lesz az ára. Ezeket a szak üzletek hozzák forgalomba, függő átszervezések előkészítését. Megnehezíti ezt a munkát az a körülmény, hogy az illetékes mi­nisztériumok nem nyújtanak meg­felelő segítséget, sőt még arról sincs a megyei tanács végrehajtó bizottságának pontos tájékozottsá­ga, hogy egy-egy osztály a jövő­ben milyen hatáskörrel végezze munkáját. Éppen ezért a minisz­tériumok részéről feltétlen fon­tos lenne a tájékoztatás az új ügy­rendre vonatkozóan, ami nagy­ban elősegítené az átszervezést. I Mindezek ellenére a tanács vég- ! rehajtó bizottsága elkészítette a maga tervét és még e hó végén a terv elfogadása után hozzákezd a létszámcsökkentés gyakorlati végrehajtásához, úgy, hogy az egész munkát február 1-re be is fogja fejezni. A terv szerint a megyei tanács jelenlegi apparátu­sai mintegy harmincnyolc száza­lékkal, a járási apparátus negy­venhét, a városi apparátusokat pe­dig tizenegy százalékkal csökken­tik. E/ a csökkentés természetesen kininbe/) átszervezéssel jár Igv a jelenlegi oktatási, népművelési és sport osztályokat egybe vonják és ezzel mintegy tizennyolc fő fe­leslegessé válik. Lehetővé válik a különböző hatáskörök leadása , folytán az egyéb osztályok lét- j számának csökkentése is. A mezőgazdasági igazgatóság jelenlegi 74-es létszámát 31-re, a kereskedelmi osztályét 61-rril 19-re, az Ipari, élelmiszeripari és VKG-osztály összevonásával 41-ről 11 lesz a létszám. A megyei apparátusihoz hason­lóan megtörténik a járási appa­rátusok csökkentése is. Ugyanak. í kor a községekhez és városokhoz leadott hatáskörök zavartalan el- : látása érdekében a járásoknál fel- ! szabadult jó szakmai erőkkel erő­sítve lesznek a községi tanácsi apparátusok. Az átszervezés folytán az adó­fizetők régi vágya teljesül azál­tal, hogy az adóügyek teljes in­tézése a járásokból lekerül a községekhez. Ezáltal az adófizetők esetleges problémáikat az adófizetéssel kapcsolatban helyben, a község­iben Intézhetik, nem kell a járási székhelyre beutazni és égy egész napot eltölteni. A városokban lévő összes ipari vállalatok ezentúl nem a megye hatáskörébe fognak tartozni, ha­nem közvetlenül a városokhoz, ezért a városi iparügyi előadók helyett ipari osztályok működnek majd. így Békéscsabán egy 8 és 4, Gyulán és Orosházán 6—6 fős ipari osztály létesül. Természete­sen a megyei tanács jelenlegi ap­parátusának rovására, tehát nem új dolgozók beállításáról van szó. Ezzel szorosan összefügg, hogy a kisebb iparvállalatok, pél­dául a téglagyárak, mozik stb. a minisztériumok hatásköréből a városi tanácsok irányítása alá kerüljenek. Sajnos, ezen a téren nem a legkielégítőbb a miniszté­riumi szervek intézkedései. Pél­dául Békéscsabán a Bánya, és Építőipari Egyesülés hatásköré­ben működő téglagyárakat az il­letékes tanácsok irányítása alá szeretné vonni a megyei tanács, ezzel szemben a minisztérium a- zért harcol, hogy minisztériumi vállalatok legyenek a vidéki gyá­rak. Az államigazgatás legfelsőbb szerveinek a minisztériumoknak kellene elsősorban a hatáskörök leadását támogatni, mert ellen­kező esetben az egyszerűsítés min­den terve hiábavaló. A feldúz- zasztott államapparátus létszámá. j nak csökkentéséhez a felső szer­vek határozott intézkedései szük- , ségesek. Szűnjön meg végre min- I den területen az ádáz pozicid- I harc és népünk jobbléte érdéké- i ben tegyük olcsóbbá, rugalmasab- 1 bá egész közigazgatásunkat Hetvenöt éves a Gyomai Nyomda Jubilálnak az idén a híres Gyo­mai Nyomdában. Júniusban tart­ják meg annak 75. évfordulóját, hogy Kner Izidor megalapította az idővel világhírűvé vált nyom­daüzemet és könyvkiadó vállala­tot, melyből neves magyar és eu­rópai írók művei kerültek kiadás­ra. Fia, a külföldet is tanulmá­nyozó Kner Imre a régi magyar könyvnyomtatás hagyományainak a modern nyomdai techniká­ba való átültetésével új tipográ­fiai stílus kialakításában nagy érdemeket szerzett. Az elmúlt idők hibáinak kö­vetkeztében az ország egykor leg­nagyobb és legszínvonalasabb vi­déki nyomdáját elhanyagolták az illetékesek, több értékes gépét máshová vitték. Túlnyomóan csak kereskedelmi nyomtatványokat sajtoltak azóta, s a Magvető Ki­adó rendelésére csupán nemrégi­ben kezdték újra meg a könvv- nyomtatást is. Jelenleg például Keresztúry Dezső: Dunántúli he­xameterek és Simon István: Fel­hőik árnyéka című verseskötete, valamint Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása című művének má­sodik kiadása készül a hajdan hí­res nyomdában. A Szépirodalmi Könyvkiadó részére még az októ­beri események előtt kiszedték Csokonay: Dorottya című szati­rikus költeményének sorait, amit bibliofil kiadásban, többszín nyo­mású képekkel jelentetnek meg — amint arról a kiadóvállalat in. tézkedik. A nyomda dolgozói most az üzem önállósítási tervével foglal­koznak, amivel lehetővé válik majd az is, hogy az eddiginél na­gyobb számban, legalább 30 szá­zalékban könyveket sajtolhassa­nak. A 75. évforduló ünneplésére hagyományaikhoz méltó re­mekművel készülnek, kiadják a Gyomai Nyomda történetéről és volt tulajdonosainak életrajzáról s a magyar nyomdaipar, valamint az irodalom terén végzett értékes munkásságukról szóló díszes em­lékkönyvet. Nyílik a gyöngyvirág azújszegedi kertészetekben A újszegedi Kertészeti Vállalat vvegházaibam kinyílott a gyöngy­virág. A tavasz kedves virága —* amely más években az üvegházak­ban is legkorábban februárban— márciusban szokott csak illatozni — most minden eddiginél koráb­ban bontotta ki szirmait. Az első gyöngyvirágok — a vásárlók nagy örömére — már megjelentek a szegedi virágboltokban. Szépen fejlődnek, s nemsokára bimbót hajtanak a játszintok és a tulipá­nok is. A kertészetben már a tavaszra készülnek, előnevelik azokat a vi­rágokat, amelyeket majd tavasz- szal a váltósban és a környékbeli megyei székhelyekre ültetnek. A virágok leromlásának, elkorcsoso- dásának megakadályozására Né­metországból és Svájcból sok ezer ciklámen, begónia és más virág­magvakat hozattak. Ezenkívül mintegy ötezer pálmamagot is kaptak külföldi országoktól. A SZARVASI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ azonnali belépésre önállóan dolgozó cserépkályha készítő SZAKMUNKASOKAT keres. Vas- és Fémipari Ktsz vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents