Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 16. szám

SCORBEN KERESZTREJTVÉNY (3) Q egyszerű W jó reeept Borjúbecsinált leves Hozzávalók: 40 dkg pörkölt- nekvaló borjúhús, 15 dkg le­veszöldség, 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 tojássárga, fél citrom. A felvágott húst 2 deka zsí­ron gyengén megsózva, fedő alatt félpuhára pároljuk. Köz­ben hozzáadjuk a leveszöldsé­get (sárgarépa, petrezselyem­gyökér, egy kis zeller), zsírban pirítjuk és egy kanál liszttel le­hintjük. Utána vízzel felenged­jük és a húst puhára főzzük. Tűzről levéve, egy fél citrom levével savanyítjuk és hozzá­keverünk 1 tojás sárgáját. Cit­romkarikákkal tálaljuk. Rizzsel rakott karalábé Hozzávalók: 4 nagyobb vagy 8 kisebb fej tavaszi karalábé, azonban téliből is készülhet, 5 dkg zsír, 20 dkg rizs, Vi liter tej f ÖL A karalábét kisujjnyi vé­kony esíkokra vágjuk, és fedő alatt kevés víz hozzáadásával, puhára pároljuk. Közben a rizst 2 dkg zsírban megfuttatjuk, mint a köretnek szoktuk elké­szíteni, megfőzzük. Egy lábost, vagy tűzálló tálat bezsírozunk, bőven morzsával behintjük. A karalábét a rizzsel soronként összerakjuk, s a tejföllel a ré­tegeket megöntözzük, sütőben 15—20 percig sütjük. Ha lábos­ban készül, kerek tálra kiborít­juk. Más változatban úgy is ké­szíthetjük, hogy a karalábé kö­zé 10 dkg csíkokra vágott, üve­gesre pirított és zsírjáról le­csurgatott szalonnát keverünk. Kuglóf A kuglóf abban különbözik a kalácstól, hogy a liszt fele, a cukor és a vaj jó kétszerese, és bőven tartalmaz tojássárgát. Nem dagasztással, hanem kava- rással készül. Főlesr ünnepi asztalra készítjük. Hozzávalók: 40 dkg liszt, 8 dkg vaj, 8 dkg cukor, 3 tojás sárgája, 2 Vz dl. tej, 2 dkg élesztő, 2 dkg mazsola, citrom­héj vagy vanília, csipetnyi só. A cukrot vajjal és tojás sárgá­jával jó habosra kavarjuk, hoz­záadjuk az élesztőt, amit Vz dl langyos tejben csipetnyi cukor­ral felfuttatunk, a tejet, citrom­héját, vaníliát és mindezeket jól elkeverjük, majd 15 percig fakanállal jól felverjük. Puha tésztát kapunk. Bozsíroz-tt kuglófsütőbe öntjük, 50 percig kelesztjiik és 30 percig egyen­letesen jó meleg sütőben süt­jük. Ha kiborítjuk, bőven meg­szórjuk vaníliáscukorral, vagy csokoládéfondannal bevonjuk. KÉZIMUNKA Horgolt terítő nippek alá Anyag: horgoló cérna, bármi­lyen, vékonyságban, hozzá megfe­lelő horgolótű. Minta: Horgoljunk 12 láncsze­met. Kössük össze, hogy kis kört kapjunk. 2. sor: Horgoljunk négy láncszemet és horgoljuk be a má­sodik szembe (az összekötött kör­re). Ezt hatszor ismételjük meg. S. sor: Levegőbe kötött öt lánc­szemet ráhorgoljuk, a második sor első mintájába és így folytat­juk a sor végéig. Miután ezzel kész vagyunk, kötünk a levegőbe öt láncszemet és veszünk a tűre két felhajtást. Az első hurokba nagy lábat horgolunk, de nem horgoljuk le, hanem újabb két felhajtást vésniük és 5smét »agy lábat horgolunk, majd ezt még- egyszer ismételve, a három nagy lábat féKil összehorgolva, lánc­szemmel befejezzük a kis kúp ala­kot. Ezután levegőbe horgolunk hat láncszemet és megismételjük az újább mintát, egész a sor vé­géig. Ha ezzel kész vagyunk, ak­kor minden második szembe kis, három láncszemből képzett hur­kot kötünk be. Minden ú.iabb sert, egy-egy láncszemmel bővít­jük. így kialakul a sírna középső rész köré egy erősen fodrozott rész, amelynek a szélessége kö­rülbelül 4—5 cm. Az utolsó sort behorgoljuk. Kimosás után ke­ményítve tesszük a dísztárgyak alá. Minél vékonyabb- a pamut, annál leheiletszerűbb, finomabb a kidolgozás. nivat-e az inabiúz? Hosszú évek óta közkedvelt vi­seleté a nőknek az ingblúz. A leg­újabb divatlap szerint 1957-ben is divatos ruhadarab lesz, mert csi­nos, könnyen tisztán tartható és ha más-más szoknyával viseljük, változatosabban öltözködhetünk; Előnye még, hogy minden év­szakban lehet viselni. A klasszikus Ingblúz egy-egy új ötlettel — a gallér, a kézelő újszerű megoldásával — követi a divat változásait. A legújabb ötlet a kihajtós gallér, amely nyitva olyan, mint az apacsnyak, begom. bolva pedig a klasszikus inggallér­hoz hasonló. Igen szép a csíkos puplinból készült ingblúz, mely­hez 2,10 méter anyag szükséges. L 2 3 * 6 & 7 8 9 10 11 i §n 12 m 13 ■ ■ r 15 16 • 17 ■ ■ 18 ■ ii 19/a m 20 m 21 22 23 24 25 91 25 27 m ■ 28 29 «gwa—;a— »19 30 31 ■ 32 ■ 33 g 34 !ü 35 35 ■r mr 39 m 40 41 ■ 42 ■ 42/a 43 ■ 44 li 45 .! m 45 mmu 47 48 ■ * 55 K 50 51 j£2 53 54 m 55 KB 57 u L ; í &_ <-­Felnőtteknek, gyermekeknek: 'HeueMűnU Mire kiváncsi? Anya: Péter, megérkezett-e már városunkba a kinevezett új ál­latorvos? Apa: Meg. Tegnap este. Sanyi gyerek közbeszól: — Hány lába van? Vízszintes; 1. József Attila versének pán város. 7. Ernő jassz nyelven. 8, sora, 12. Rag. 13. Vezetéknév. 14. TEOA. 8. Fent van. 1». Álla». 11; Menyasszony, 15. Csokonai szerelme, Hegy. 18, Férje. 19/a. ö veszekedő, 20, 16. Visszafele: körítés, 17. Állati hang. Ilyen csomag is van-. 22, Papi beszed. 18. Ultrasepthyl,,. 19, Mindennek Van, 24. Menyasszony. 25. Szentkép, 27. 20. Ilyen koszorúból szedett leveleket Megduplázva Ilyen bánya is van. 31, Babits Mihály. 21. Kettős bizonyító «..mánia. 33, Járunk rajta. 34. ÁUat, felkiáltás. 23. Női név becézve, 26-. 36. tő, 30. Visszafele virág. 42. Vlsz- ZT. 28. Morse betű. 29. Aludttej része, szafele női név. 43, Ilyen Janero Is 35. Éjszaka népiesen, 87, Fém. 38, van. 48, Kérdő szó. 51. Levelet címez. Nem fér össze a vízzel. 40. A falevél «-Megszűnt alakulat. 54. Mutató szó teszi. 41. írd le. 42/«. Tutenkámen, ™ás helyesírással. 56. Betű fonetika- 44; A totó fele. 45. Rossz Időkben jár ránk, 46. Az öregebb:, emőec. ,47. - Órá­sán. Kérjük a rejtvény megfejtőit, hogy a megfejtéseiket legkésőbb mához gakő végén megduplázva, «9. Mutató- e?y hétre Juttassálc el „ Sz«ekesztő- szó. 50. Visszafele: mulatság, .53, Mot- Megfejtésül beküldendői - Víz­se betű. 54. Mutatószó, 55. Afrikai vá­ros. 57. Állati hang. szintes 1, 40* és függőleges 15, 19/a. és 22, A megfejtők között több könyvju­Függőleges* í. Legszebb ének. S. talmat sorsolunk kk A rejtvény meg- ftag. 4. Női név. 5. Dupla betű. «.Ja- fejtését mához két hétre közöljük, ---------------------------­--------O O o-----------------------------­Sz ótag-rej irény j ó,is,b a. j ár,ko.ni.lá Ha ezeket a szótagokat helyesen állítjátok össze, egy értelmes mondatot kaptok; m GÉZA KÉK AZ ÉG. Ha visszafelé olvassátok ezt a mondatot, mit fogtok tapasz­talni? Minden áldott éjsza­ka kifosztott bennün­ket Olyan ügyesen bujkált előlünk, hogy azt sem tudtuk igazá­ban. milyen. Két hét is beletelt, míg megálla­píthattuk: ebben a macskában szemernyi becsület sincS, valósá­gos gengszter. „Rabló”- nak is hívták. A falubeli gyerekek is részt vettek mindig a hajtóvadászaton. Egy nap lélekszakadva ro­hantak hozzánk: látták a macskát a vetemé­nyes kertben! Zsinórra fűzött halakat vonszolt magával. Leszaladtunk a pincébe és *— ime — tíz kövér sügér, ame­lyet reggel fogtunk, odalett. No, gondoltuk, ezzel betelt a mérték. De té­Rabló, a kandúr vedtünk. Ugyanaznap este ellopott az asztal­ról egy jó darab má­jashurkát, és meg sem állt vele egy nyír­fa tetejéig. Rázni kezd­tük a nyírfát, erre ki­ejtette szájából, a hur­kát Egyenesen a fe­jemre esett. A macska látta, hogy baj van, ir­tózatos nyávogással le­vetette magát a fáról, és berohant a házba. No, most kézrekerül valahára! Elbújt a ház alatti keskeny folyo­són, amelynek nem volt más kijárata, ócs­ka hálóval eltorlaszol­tuk a bejáratot és el- küldtünk Petiért. A fa­lubeli cipész fiának bá­torságáról, ügyességé­ről valóságos legendák keringtek. Peti előko­torászott egy selyem horgász-zsinort, rákö­tötte egy halacska far­kára és a csalétket ke­resztüldugta a hálón. A kandúr erősen ráha­rapott a hal fejére. Pe­ti erősen megrántotta a zsinórt, máris le­hunyt szemmel lapított Peti kezében, fülét, farkát behúzva. Ezút­tal nem látszott sem gengszternek, sem rab­lónak, csapzott, szánal­mas figura volt, nem egyéb. — Mi történjék ve­led? — kérdezte Peti. — Azt ajánlom, dere­kasan el kell agyabu* gyálni. — Én meg amondó vagyok, hogy dereka­san meg kell etetni el­szóltam, és így is tör­tént. A macska kerek egy óráig zabáit. Akkor dülöngélve, mintha ré­szeg lenne, előbotor­kált, leült a küszöbre és mosakodni kezdett. Másnap úgy viselke­dett, mint aki teljesen otthon érzi magát So­ha semmit el nem lo­pott sőt ébren ügyelt a tyúkokra, nehogy rossz fát tegyenek a tűzre. Féltek Is tőle, alig mertek a szeme elé kerülni. A kandúr pedig úgy járt-keit nálunk, mintha háziúr és éjjeliőr lenne egyszemélyiben. Nem is hívtuk többet Rabló­nak, hanem — hálából — Káplárnak keresz­teltük el. — Ejnye, de piszkos vagy, fi­acskám. — Mostanában ritkán jönnek hozzánk vendégeik. Mi lesz belelünk? Mamácska, igaz-e, hogy mindnyájan porból vagyunk? — Bizonyára, édes gyermekem. Hisz magad is hallottad, mikor a tisztelendő űr a templomban mondta. — De hát akkor sár lesz belő­lünk, mikor az eső esik? Az uralkodó planéta Ott ragadt két vendég a külön szobában és bár éjfél is elmúlt, nem gondolnak a távozásra. Végre rájuk nyit a vendéglős: — Uraim, ne felejtsék, hogy ebben az esztendőben uralkodó planéta a Mars! h testi fogyatkozás A népszámíálóbiztos az össze­írás alkalmával kérdi a fiatal, egészséges menyecskétől? — Hát aztán nincs valami testi fogyatkozása? — Bizony van, kérem —• felelt sóhajtva a menyecske. — Ugyan micsoda? — kérdi csodálkozva a népszámláló. — Hát kérem, az uram Ame­rikában van. Kard-e vaov voitó? Besorozták a cigány fiát kato­nának. Borzasztóan siránkozott aa üreg more. — Sohse aggódj! — vigasztalta a dádét a kapitány «*- még generá­lisnak is avanzsirozhat a fiad. — Mit ér ázs — nyöszörögte na öreg —, ha majd akkorra nem tud hegedülni. A ciqányzene Házalják az abonyi urak az ot­tani malacbandával, de sehogy sincsenek megelégedve vele. Las­sú a tempója, nincs tüze. De még­is bort rendelnek nekik, azon- közben maguk is berúgnak. Most aztán elkezdik dicsérni, hogy Ja­vult a játéka. Kéremalásstm szólal meg a i rímás. — Mindegyik csigány jó; csak azs egyik több borral Jár, mint a másik! Kinek hol Iái ? Mark Twain, a viláehírü ame­rikai humorista, nagyon szeretett gyermek korában az Iskola mel­letti folyó partján sétálni. Az üt* legek sem használtak és ezért ap­ja elhatározta, hogy a lelkére fog beszélni: — Hidd el, ha tovább is Ilyen szófogadatlan leszel és én kény­telen vagyok téged bottal büntet­ni. ez nekem is nagyon fáj. Sőt talán sokkal jobban fáj, mint ne­ked. , A kis Mark Twain tekintetét apjára emelte és igy szólt: — Elhiszem. Csakhogy neked nem ugyanazon a helyen fáj, mint nekem.

Next

/
Thumbnails
Contents