Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-13 / 10. szám

2

I______________________________________

_______________BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

19

57. január 13., vasárnap

Magyarország szocialista ország és az is marad

Az österreichische Volksstim- ■ me szerdai számának vezércikkét a magyarországi fejleményeknek művesszövetkezet szenteli. ben, boltjaiban és

Javaslatok a földművesszövetkezeti kereskedelem megjavítására

A Békéscsabai Körzeti Föld-]a szövetkezeti eredmény terhévendéglöifelvásárló

re írták.

Hasonlóan

telepein 1956-ban összesen több. boltosok is név szerint kötnéPéldát mutatnak

a Kétegyházi Gépállomás komatimi?ái

A Kétegyházi Gépállomás, sok munkát végzett, 10 pedig szállí- megyes gépállomáshoz hasonlóan, í tolta a cukorrépát a Mezőhegyest szeretnék ha a'az °któberi események alatt is: Cukorgyárba. A műhely dolgozói

„Elhárult a veszély — írja —, hogy újra a fasizmus éjszakája \ mint 40 millió forint borul Magyarországra. Meghiu- mat bonyolítottak le, csaknem j eúlt a terv, hogy Magyarországot | két millióval többet, mint az

folyamatosan dolgozott. Minden zavartalanul végezték a gépjaví- , fenyegetés és felhívás ellenére is tást és a kijavított gépe*. • azono ■, j j-cnj agciAia cd ici'iuV'crai ctiJJcriroi.Tr ia -rai vd cl ivij a v í uu'i i.

í?r®a ” ; nek üzletet a szövetkezettel, mindenki dolgozott, ment tudatú- nal, újra munkába.

így az eladónak nagyobb volna j ban voltak annak, hogy mindennél fontosabb az őszi munkák el

kiszakítsák a szocialista táborból e]őző évben. A begyűjtés eltör- ja felelőssége és úgy vegezne vé&é a ^ évi ke_

és a szocialista államok elleni <tf7-; lése után várható, hogy a tsz- munkáját, hogy megtarthassa a nywst Wzto^tják> A gépállomás

resszu> központjává tegyek. Bal- ek az gazdák m

garia, Csehszlovákia, Magyaror- föbb termén t és terméket ér*rá9:„ ’*nM,eS tékesitenek szövetkezett úton.

A kereskedelem felleadítéséKommunista és munkáspártjai-; nak képviselői budapesti tárgya- j lásaikon elégtétellel állapították meg, hogy Magyarország népi demokratikus fejlődése biztosítva van. A magyarországi viszonyok stabilizálódását mutatja a János vezette forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata is. Szertefoszlottak a reakció reményei. Magyarországon máris változások mentek végbe és még sok minden fog megváltozni. Jaj- veszékel a kapitalista sajtó. Fájlalja, hogy Magyarország a munvevőket. Javasolták még, hogy a kiváló boltosakat, akiket annak idején „kiemeltek” s íróasztal mellett ülnek, helyezzék re több értékes javaslat szüle- : vissza boltokba, mert nagy

állították.

Erről beszélgettünk Tóth Jánossal a gépállomás mmkfistanácsának elnökségi tágjává miközben felmerült a kérdés, hogy a harcos kiállás, a

20 erőgépéből 10 állandóan talaj

fegyelmezett munka

kinek köszönhető? .nincs itt valami túlzás? Talán

Elsősorban a gépállomás kom- több párlonMvülinek kellene lentett a békéscsabai földműves-( szükség van a szakemberekre. | munistáinak — mondja Tóth Já- ni ezekben a szervekben.

' nos. — Én 1938. óta vagyok tagja a pártnak. A gépállomáson az

I

A munkástanácsot a dal gőzök egyhangú lag. vá'asztottAk meg — mondja. — Hogy ilyen nagyszámszövetkezetben. Többek között A megyei szövetséggel kapcso- Kád* szeretnék, ha bevezetnék az tetban helyeselnék, ha végre, októberi események elött hatva_ úgynevezett bizományi érteke- igazi ellenőrző szerv lenne. Ne nan voita,nk párttagok. A munsítést, A terményfelvásárló pl. szóljanak bele minden kis ügy-j kás tanács 24 tagjából 17 párttag, han kerültek be kommunisták, az pénzt vagy ingóságot helyezne be, de a felügyelők rendet, fe- j az öt elnökségi tagból pedig négy. anaa!s; tudható be, hogv m kom- bírósági letétbe s a szövetke- gyeimet követeljenek minden- Természetesen az igazgató is.

zet egy nagyobb összeget bo- kitől. Legyen olyan fizetésük, csátana az illető rendelkezésé- hogy az anyagi gondok ne re. Ezután csak annyi mázsa késztessék lekenyerezés elfoga- kások, a proletárdiktatúra állama terményt írnak javára, atneny- dúsára a felügyelőket.. marad, ahol szabad a munkás, ^ R szQvetkezetaek. |

Ezzel súlyos százezreket ment-'

szabadabb, mint a múltban volt, de nincsen szabadság a tőke és a reakció erői számára.“

! hetnének meg, mert az előző ]

(A javaslat nem minden részével értünk egyet. Közöljük,

munisták igyekeztünk mindig Ez mind szép — mondom —, de [élenjárni a munkában, és ezt

a pártonkívülí munkatársaink is elismerik

Mikor alakult meg az MSZMP figyelembe a felvételnél. Most atopszervezet a gépállomáson? — nem leszünk hatvaniam. Sokam kökérdeziam Még nem alakítottuk

meg —

zülünk meginogtak, azokkal még

mondja. — Most fogtunk hozzá a várunk:. Mi olyanokból alakítjuk

„A magyarorszagi helyzet állandósulása és tisztázódása — folytatja a vezércikk — nagyjelentőségű az osztrák munkásmozgalom szempontjából. Elősegíti, hogy helyesen ítéljük meg a Magyarországon lejátszódott események jellegét. Ma újra kitűnik, hogy milyen osztály érdekek húzódnak meg az

általános szabadságról szóló frá- a ka_

zisok mögött. Ausztriának változat . ^ a a

években a hiányukat rendsze- ; hogy az érdekeltek tegyék meg ; szervezéshez. Vártunk, mert min- meS az MSZMP-t, akik a legne- rint nem tudták behajtani, csak' további javaslataikat, (Szerk.) dentoinek a magatartását vesszük hezebb napokban is keményen kiEgy idős parasztember és egy fiatal lány tért be minap az Állami Áruháziba. Messziről jöttek, mert; ugyancsak sárosak voltak. Nemcsak a a

A TELI ZSÁK

— Na, válasszál lányom — stolt az apa.

— Tessék parancsolni — így a kiszolgáló.

— Kabátokat és egyelanul fontos érdeke, hogy jászom- I. .,. w f „„„

szedi viszonyt tartson lenn Ma- ^a‘an 3evo íe g meg beket szeretnénk venni,

szedi viszonyt tartson fenn Ma- tóltöu Kissé is- _ 1An_ ’

gyarorszaggal. Sajnós i+re a }o- máróV'Wlr " 1»k. * 1 *

merét!éhek " léKéftek,

Xjinmyra a legutábbi^kiöben In- mert előbb stotnéztek. zonyos meggondolatlan cselekedő- Szemükkel keresték azt, tek árnyékot vetetlek. Ausztria amit, vásárolni akar- kormánya okosan tenné, ha a jövőben nem cserélné fel saját kívánságát a valósággal. Mint semleges államnak kötelessége a békés egymás mellett élés szelleméttok.

— Jöjjön csak erre — stolt a lány az apjának.

— Itt van, amit teresünk

— és egyenesen a kömben számolni azzal, hogy Magyar- ■ teke tóhoz tartottak.

stop szitokét tessék mutatni... Az ára mennyi ?.

— Eaer-kettőszáz forint, de megéri, mert nagyon szép — szólt az elárusítónő.

— Az egynek jó lesz — így a bácsi.

— Azt is tessék mag— Egy szép kulit is kérnék.

— Tessék, nagyon szép, 659 forint.

Mintha csak ráöntőitek volna, valóban jól állt a lányon a kuli.

— Talán valami szép szolqiyát is?-— Igen, azt is kérnénk.

Egy barna és egy sötéttold kangám szoknya kerül elő, 260 forint darabja.

— Tessék mondani, ez fcamgárm? — kérdi a bácsi. — Mert, ha nem,

•álltak. Fel fogunk venni olyano- Valami szép puló-!lkat ,s> s^ik eddig nem voltak a i párttagok, mert magatartásuk

alapján megérdemlik. Vigyázunk arra, hogy alapszervezetünk olyan komra unóstá tora épüljön, akikre minden időben számítani lehet.

vert is kérnék en nek lánynak.

— Azt a túloldalom tetszik kapni.

— Neylom harisnya is van?

— Tessék ott kérni azt is.

Megvásárolták még a sok pulóvert, kifizették a több ezer forintos értéket,, S azután kinyitották

Stó* magyar művész lengyel- országi vendégszereplése

Lengyel művészeti intézmények a zsák száját és berakták j meghívást küldtek a Kulturális

ország szocialista ország és az is marad. Az osztrák kormánynak meg kell szüntetnie mindent, ami

mutat & lány akkor nem vesszük meg.

A bácsi kissé fáradt le- mutatni — hetett, mert mindjárt le- egy szép told kabátra, vetette válláról a félig Azután megpróbálja. Az ran, katigárn.

Kangárn, bácsi kéa hagyományos osztrák—magyar megtelt zsákot és ráült, barátság ártalmára lehetne“ — fe- szemben a szép női ka- jezödik be a vezércikk.

»

bútokkal.

is jó.

A pult végén már két nagykabót van.

— Akkor tessék oda- tenni a többihez — dirigál a zsákról.

a nagy csomagokat. Már már indulni akartak, a- mikor a bácsi vissmfor- dult és igy szólt; Já- nyom, elfelejtettünk még egy nagy rádiót vermi. - — Meg egyágú csillárt, egészíti ki a lány.

Én meg azt felejtettem el megkérdezni: van-e. villanyuk.

(Csépi; o) í előkészítő munkát.

Kapcsolatok Intézetéhez, amelyben magyar eszirád-együtteseket, dalénekeseket, balettművésze'ket kémek fel lengyelországi vendég- szt-replésre. A lengyel művészek baráti gesztusa körülbelül száz magyar művész számára jelent segítséget, A kiutazásokkal kapcsolatban az intézet megkezdte az

Sass Ervin:

HUNCUT

r j' rtént pedig az 1840-es évek1 ben, Orosházán, amikoron a hegységnek érdemes törvénybírá- ja Gondos István uram vala. Ö irá meg az eseményt jelentésében a magasabb elöljárósághoz. Sárga már a papír, szürkeszín a tollvonás, de azért elolvasható minden betűje:

,,E Helység szolgalatjában lévő Szabó Mihály lándzsás, az itten több tolvajságai miatt raboskodó Méhes Katát éjtszaká- n,-afc idején a vasról elbocsájtotta, és_ azzal Junászka korismájába ment, aholis együtt éjfél után egy ós'áig ittak, mely elkövetett törvénytelen tselekedeteiért büntetést érdemel.

így kezdődött az írás... Hogyan is történt' Méhes Kata, meg a helység szolgalatjában levő lándzsás huncut, szomorú históriája?

*

jyjár a délután is különös volt. Sokszor különösek a Januári délutánok, amikor derült, melegség nélküli napsugárzás után egy éjszakára búcsúzni kezd a nap. Bokáig érő, puha hó simult a földekre, a házak nádfedelén fehér csillogással

HISTÓRIA

üldögélt, az utcákon is megállt a hő, nem olvadt sárrá, lucsokká: nem engedte a metsző-hideg, éjszak felől rikoltozó szél.

Hat óra tájban vette át a lándzsát <a helység rabházában Szabó Mihál, őriző társától, Kis Jóséitól. Nem adtak a dolognak nagy ceremóniát, hiszen nem sok figyelmük volt azon napokban a lándzsás-szolgálat irányában, mivel a rabházban nem volt más, csak egy női személy, bizonyos Méhes Kata, vagy ahogy már falusáért» ismerték: a Tolvaj Kata.

Nagy perpatvart galibázott a tisztelt helység-előlj árosát;fia ez a Tolvaj Kata. Különös egy tolvajkodásban találtatott bűnösnek, nem lopott ő se csirkét, se kacsát, vagy más effélét, ahogy a becsületes falusi tolvajok már szokásból is megteszik, hanem inkább mást. De ha jól megbo- gozzuk a dolgok miként való állapotát, még az is könnyen kiderül, hogy semmit se lopott a mi Katánk, Ha csak egy dolgot nem: csókot. Azt is inkább tőle toptak a szerencsések. De a Kata sem esett cseesszopó korában fe- jetetejére: így aztán a szerencsés

férfiú könnyen szerencsétlenné lett. Tolvaj Kata szép szavakkal, símogatással, maga keltetésével és önzetlen adományozásával olyigen megháborította volt a jóemberek eszej árasát, hogy azok mindenüket odatették volna az édes kis Kata ölébe, és igaz, ami igaz: oda is tették.

Rímkor aztán elkövetkeztek a józan napok, a boldog, szerencsés férfiú ajkán keserű lett a széplány csókja, mivel hogy a mámoros percekkel együtt elszállt ez is, az is, tükröstekintetű ezüst- pénaek regimentje, vagy méregdrágán vett selyemkendő, vagy ez, vagy az. ha nem is sok, de mérgesítő kiadás, ami lelküsme- retfurdalással jár, főként akkor, ha a férfiú házasember lévén, tilosban járó lépéseit még titkolni is kénytelen volt.

Hogy egy kicsit még messzebb ugorjunk az időben: senki se tudta, honnan jött, ki lánya, szülötte ez a Kata, rendes hivó nevén Méhes Kata? Egyszeresek — búcsú lehetett — valami búcsúsnép- pel, olyan hókusz-pókuszos fur- csaság-nratogat-clkkal jött, azokkal láttáik. Ott látta meg Földi Peti is, az egyik gazdalegény, olyannyira, hogy a szemét le se tudta venni róla, csak nézte, bámulózta kerek szemmel: a széplány holloíOllű haját, sötét szikrákat röppentő

szemét, ajakét: melynek égőbb tüze volt, mint a parázsnak van, termetét, amilyet nem látott tán még e vidéki szem sehol a határban.

A Földi Peti aztán annyira megnézte magáinak, hogy a lány is megbabonázódott tőle, a legény meg a lánytól, a vége az lett az egésznek, ami más nem is lehetett volna. A legvége is 'az: Földi Peti megházasodott, és szegény Katáról tudni se akart többé: mivel a szerelem lángja is elhamvad egyszer, hiszen semmi se tart időtlen idők végezetéig.

Ami aztán történt, megint csak úgy esett meg, ahogyan akkor megesnie kellett: nem is lehetett volna másképpen. A rászedett széplány napjáratra kitaszítva, boldjáratra befogadva élt tovább a faluban, mivelhogy hová is ment volna az ismeretlen nagyvilágba? A búcsúsok, aikdkket tartott hírükét vesztve, ki tudja, merre jártak: dehát azok is idegenek voltak neki, csak éppen annyira nem idegenek, bogy síró- rívó kólában az űtszélen találva magukhoz vették, nevelhették. Sose tudta, ki volt apja-anyja. Nem is kereste már...

Jgy lett aztán Méhes Kata a * szépleány a falu stop leánya, később meg a lopott csókok sokadalmában Tolvaj Kata. Mert mint

mondottam: nem lopott 6. csak 6t lopták szegényt Mégis Tolvaj Kata lett a neve, talán ezért, vagy az is lehet, hogy azért, mert az ő napja a hold felkelésével kezdődött, és hát tudott dolog, hogy a falusi tolvaj is a hold járásához igazítja cselekedeteit

Egy íogavesztett, tipegő banyánál lakott Kata, valahol az alvégen, a temető mellett Mind a kettőt boszorkánynak tartotta a falusi nép. Az egyik volt a rút boszorkány, a másak meg a szép

boszorkány.

De hogyan került Tolvaj Kata a helység rabházába? Talán nem is olyan hosszú ennek a sora, mint gondolná az ember. A Gsiz- rűás-Horv-áüh legényül a okozta az ■egész bajt Azzal hogy ae esze teljesen megzavarodott Tolvaj Kata miatt. A fél falu Tolvaj Katát leste, látták: napról-napra jobban kihúzza magát, piperészkedik, selymekben, csipkékben jár, amire azelőtt memiigen volt módja e. stop boszorkánynak. Neid akkor se volt, igaz: de volt a Csiamás- Horváih Pali nevű legény fiánál;, akinél; meg ormán volt, hogy titokban buzgón nyitogatla a vén Csizmás-Horváth ládafiát, abban is a fehér gyolcsból viarrt bónz>es- zsacskót

Amikor kitudódott a dolog — mivel semmi se maradhat titokban ezen a világon — a vén Csíz-