Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-12 / 9. szám

Békés megyei W MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. JANUÁR 12., SZOMBAT Bizonyítékok Számtalan becstelen dolgot kö­vettek el az ellenforradalmi ele­mek Budapesten. Becsületes em­berek százait aggatták fel, ver­ték agyon. Vidéken nem volt ilyen nagy lehetőségük a tobzódásra. De meg­mutatták itt is foguk fehérét, a munkáshatalom elleni gyűlöletü­ket. Mi másért küldték volna el igen sok helyről a becsületes, munkásokból lett vezetőket? A munkáshatalom megdöntésének ez is egy előfeltétele volt. Köny- nyebb volt úgy a „munka“, ha nem állt útjukban a munkásvezető, ha félretehették a kommunistát. Nem a saját kezükkel nyúltak ilyen dolgokhoz. A nép kezével dolgoz­tak. Egy-egy vállalatnál a dolgo­zókat a munkásvezetők ellen tuszkolták, tücsköt-békát kiabál­tak rájuk, a saját embereiket pe­dig, akik jól betanulták a „Ma­gyarok, hazafiak!“ jelszót, előre­nyomták. Sajnos, igen sok becsü­letes embert vezettek ezzel félre. Jgy aztán olyan emberek is ve­zető helyre kerültek, akiknek so­ha semmi közük nem volt sem a munkásosztályhoz, sem a néphez. Ezt most már legtöbb helyen a dolgozók is látják. Számtalan le­vél jön szerkesztőségünkbe, mely­ben egy-egy dolgozó elmondja, hogy az ellenforradalom alatt fel- színre jutott vezető most már „másképpen beszél“ és hogy „nem tudják elvégezni munkájukat* Erről beszélgettünk a napokban Kruzshtz Tiborral is, a megyei ta­nács élelmezésipari osztályának vezetőjével. Több érdekes dolgot mondott el: — Az élelmezés területén is sok jó vezetőt elküldték, s majd min­den esetben alaptalan vádakkal. Láda Andrásné, a Szeghalmi Sütőipari Vállalat vezetője volt. A dolgozók szerették őt. S mégis egy-két nagyhangú egyén elküldte azzal, hogy a férje párttitkár, te­hát nem dolgozhat náluk. S he­lyette egy olyan embert tettek, aki nem ért ehhez a munkához. A Békés megyei Szikvízipari Vállalat igazgatóját, Bihari Mi­hályt is elkergették az üzemből. Ezt dr. Koczó csinálta, aki kije­lentette, hogy neki kommunista vezető nem kell (•>!) Igen érdekes a következő eset, ha lehet, írják meg: A sar- kadi járási sütőipari vállalatnál októberben Balogh Józsefet vá­lasztották meg vezetőnek. A na­pokban a vállalat munkástanácsá­nak elnöke kért bennünket, hogy váltsuk le, mert a dolgozók ezt kérik. Ugyanis megmondták, hogy őket Balogh Józseffel becsapták. Annakidején addig kiabáltak egyes személyek, mig sikerült Ba- loghot megválasztatniok. Most pe­dig látják a dolgozók, hogy rosz- szul választották, mert az illető nem felel meg vezetőnek. Helyet­te inkább megfelel a jelenlegi műszaki vezető, Sajti Károly. Persze ne értsük félre. A dolgo. zók elküldték olyan veze­tőket. akik valóban nem fe­leltek meg. Ezekről nem is szó­lunk. De szólunk azokról, akik — akár párttagok voltak, akár nem — becsületesen, jói vezették a vállalatot. Őket — az ellenforra­dalmi személyek bármely táma­dása ellenére is — vissza kell ál­lítani helyükre! Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Óh, jó a jövőnek: jövőnk! Óh, jó az ételnek: erőnk! Óh, jó az igazságnak is: győzni fog mégis mivelünk! JÓZSEF ATTILA „Bűvös jelszó66 a békéscsabai ianácsházán Szerelem nélkül Halálra ítélték Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt Napi hatezer darab készáru Ruhagyárban KTSZ A Békéscsabai Ruhagyárban napról napra emelkedik a termelés. Sok nehézséget kel­lett leküzdeniük az üzem vezetőinek és dolgozóinak, amíg ezt sikerült elérni. Az utóbbi na­pok termelési szintje már elért * z október 23-a előtti szintet. Míg az eseményeket megelő­zően naponta kétszer nyolcórás műszakban 8 000 darab készárut termeltek, a napokban napi kétszer hatórás műszak alatt több mint 6 000 darab készárut sikerült gyártani. ------------------------------<_« • »-*-----------------------------­♦ Cs ehszlovák szerelők Békés megyében A közeljövőben csehszlovák sze­relők érkeznek megyénkbe. A Csehszlovák Népköztársaságból vásárolt „Zetorok“ garanciális felülvizsgálására. Gyomén, Gyu­lán és a Vésztől Gépállomáson tartanak ellenőrzést és megyénk két állami gazdaságában a Hidas háti Állami Gazdaságban és a Felsőnyomási Állami Gazdaság­ban. A szerelőik célja, hogy a sza­vatosságra kiadott gépeik állapotát megállapítsák, valamint a magyar szerelők részére speciális szerelé­seket mutassanak be. O-s Lesz tüzelő! A szénhiány szükségessé teszi, hogy a lakosság jobb tüzelőeüátá- sáért a szokásosnál több tűzifát szerezzünk be külföldről. A Lig- nimpex Külkereskedelmi Válla­lat már az elmúlt év végéig 75 ezer tonnával túlhaladta a tüzi­Giinná/.iumi közlemény A békéscsabai fiúgimnázium igazgatósága közli a IV, osztályos tanulókkal, hogy az érettségi vizsgákra való előkészítés céljá­ból minden kedden és pénteken délelőtt 8-tól 13 óráig foglalkozá­sokat tartunk. Kérjük az érdekelt tanulókat, hogy a jelzett napok­ban a saját érdekükben teljes lét­számmal jelenjenek meg. Margittai Dezső, ideigl. m. b. igazgató: fabehozatali tervét, de a teljes szükségletet így sem tudták fe­dezni. Ezért most sürgősen újabb nagy tételeket vásárolnak. A vál­lalat az első évnegyedben 160 ezer tonna fa beszerzésére kapott meg­bízást. Erre az időszakra százezer tonnát meghaladó mennyiséget már le is kötött. A legtöbbet, 55 ezer tonnát Románia szállítja, Ju­goszláviából 30 000, Ausztriából 5000, Csehszlovákiából 8000, Len­gyelországból 4000 tonna szállítá­sára állapodott meg. A hiányzó mennyiséget — mivel több deviza nem áll a vállalat rendelkezésére — Lengyelországból és Csehszlo­vákiából szándékoznak beszerezni, a kormány által kért hosszúlejá­ratú hitel keretében. Tizenkét gépállomási igazgató ügye A napokban a megyei tanács gépállomási igazgatósága felül­vizsgálja 12 gépállomási igazgató ügyét. Ezeket az igazgatókat az utóbbi két hónap alatt váltották le. A felülvizsgálás célja munká­juk értékelése, s az elkövetett hi­bák feltárása. A megyei tanács, valamint a szakminisztérium ezen kivizsgálástól teszi függővé visz- szahelyezésüket állásukba. Most már valóban-o O o­folyik a bor Didergő emberek szedik fürgén lábukat j az utcán. Igaz elég I hűvös reggel is volt a | péntéki. — Hej, jó is lenne ám egy kis „melegí­tő“ — szól az előtte haladó egyik paraszt bácsi * a másikhoz. — Hát már meg is ehetné a fene ezt a szesztilalmai — e- migy a másik. Egyetértőén biccen­tettem, pedig én már tudtam a „nagy tit­kot“. Ök is megtudták a Jókainál. Bár, ahogy hallgattam őket egy csésze teára mentek be, s azt is kértek, de amikor hallották a felszolgáló udvarias kérdését... — Miért nem pá­linkát isznak a bá­csik? — egyből le­mondtak a „melegí­tőpótlóról“. — Kérjük akkor a pálinkát! Kértem én is félde- olt, s míg megittuk, megmondtam nekik, hogy ma (azaz teg­nap) éjfélikor az egész országban felszaba­dult a szesztilalom. Örömmel vették — én is —, s együtt módjuk: hadd follyon a pálinka és a bor, enélkül szomorú a magyar ember... — rali — Naplóm Egyszer már észrevehet­nék a hangoskodók, hogy lmlturálatlanságuk nem­csak nevetséges, hanem sajnálni való is Miről van szó? Elmon­dom, nehogy véletlenül olyanok is magukra vegyék ezt a gúnyát, akik máshol és másként hangoskodnak, nem úgy, mint az én „ba­rátaim“. A napokban megnéztem a „Három asszony“ című francia filmet. Hogy milyen „kényelmesen“ jutottam be a moziba, arról most nem beszélek, de hogy odabenn a vetített film egyharmadát nem hallottam, vagy nem értettem, annak miértjéről azonban szólni kell. Ennek a „miért“-nek okozói pedig a fentebb em­lített hangoskodók, azok, akik nemcsak nevetségesek, hanem sajnálkozni valók is. Mondanom sem kell, hogy ez a sajnálkozás keserű, mert fiatalokról van szó. Olyan fiatalokról, akiknek ,jkulturáltsága“ falrengető röhejekben és trágár meg­jegyzésekben tört ki egy csók láttán, (hogy esetleg még más láttán milyen a hatás, azt már nem vállalja a nyomdafesték). Persze, a röhögésre, Őrjöngésre pisze< gő-kórus következik, azután pedig újra a film. így történt ez a napok­ban is: csók (vagy miegyéb), trágár röhej, pisszegés és csend, de csak addig, amíg nem lebbent meg újra egy szoknya a vásznon. Hogy azután Maupassant három novellájából készült fran­cia filmet láttam, ez a csend bizony csak egy-két percig tartott. Mit lehetne tenni? Ezt most naplóba írom, de jó lenne, ha mások is elmon­danák a véleményüket. En nem kérek ilyen mű­élvezetből, viszont a trágár széljegyzetekre sincs . szük­ségem. S. E. •»»««MMHHinmMMwmumtmmH szarvasi KTSZ-ek nem hagyták cserben meg­rendelőiket, a sztrájk ideje alatt. sem. A Ruházati, a Vas- és Fémipari KTSZ-ek dolgozói minden munkanapon megjelen­tek munkahelyükön és dolgoz­tak. kivéve az utóbbi kétnapos sztrájkot. Ezekben a napokban ugyanis hivatlan vendégek akadályozták munkájukat. Itt is, mint a megye más községei­ben megjelentek a sztrájkra bujtogató személyek, akik ab­laktörést és egyéb hátrányokat kilátásba helyező fenyegetések­kel félemlítették meg a szarva­siakat. így ezekben a napokban náluk is szünetelt a munka. Az áramkorlátozások idején a ru­házati KTSZ mértékutáni rész­legében lábhajtású gépeken dolgoztak. vezetők mindent megtesz­nek azért, hogy a szüksé­ges anyagot beszerezzék. Ennek eredményeként a KTSZ-ek most is megfelelő áruval ren­delkeznek. szarvasi KTSZ-ek dolgo­zóinak az a kérésük, hogy az állami szervek többet foglal­kozzanak a KTSZ-ekkel. Most, amikor a kormány úgy a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­teknek, mint a kisiparosoknak lehetőséget ad a gondtalanabb munkához, ugyanakkor a ( KTSZ-ek nem maradhatnak mostoha gyermekei társadalmi rendszerünknek. Ezt sérelmes­nek tartják már azért is, mert az elmúlt évek során a gyakor­lat igazolta, hogy a KTSZ-ek eredményes munkát végeztek, ami köztudomású is, mert csak a megyében évente 6—7 millió forintot jövedelmeztek. Ezért elvárják a KTSZ-ek dolgozói, hogy ennek a szövetkezeti tár­sulási formának az eddigiektől eltérően nagyobb segítséget ad­jon államunk, aminek meg­nyilvánulási formáját abban szeretnék látni, hogy a jelen­leg is igen magas forgalmi adó­jukat csökkentsék. — Dr. Bondár — Uypo — Trisó A háziasszonyoknak egyik jogos panasza, hogy nincs elég szappan és mosószer. Értesülésünk szerint ezen a téren, legalább is részben javulás várható. A szén- és ener­giahelyzet javulásával ugyanis a budapesti kénsavgyárban teljes kapacitással megindul a Trisó gyártása, a Hungária Vegyimű­vekben pedig a Hypo előállítása. Az ipar hamarosan nagyobb mennyiséget ad át » > kereskede­lemnek. ’■■■

Next

/
Thumbnails
Contents