Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-12 / 9. szám
2 1957. január 12., szombat----------------—, Békés megyei Népújság________________._____._________ Ma gyarországnak vannak uránium forrásai J-J L Ä L. R A ÍTÉLTÉK. A Daily Worker budapesti tudósítója beszélgetést folytatott Já- rnssy Lajos tanárral, a híres magyar atomkutató tudóssal, aki megcáfolta a magyar urániumbánya kirablásáról szóló híreszteléseket. Magyarországnak — mondja — vannák uránium forrásai, tte az uránhoz még hozzá kell jutni és az egész dolog még nagyon kezdetleges szakaszban van. Nem exportáltak nagy mennyiségeivel, csak csekély mennyiségű nyers uránt küldtek a Szovjetunióba elemzés végett. A tudományos kutatások tovább folynak 6 Jánossy tanár vezette tudományos intézetben, továbbá a debreceni különleges intézetben Szalai tanár vezetése alatt. Jánossy üdvözletét és legjobb kívánságait küldte angliai tudós társainak. „Legsúlyosabb napjaMány Erzsébetet és Farkas Mihályt ! tokban üdvözletét kaptunk Bernal tarvártól, alá felajánlotta nekünk [segítségét. A budapesti rádió útiján feleltem neki, de nem tudom, megkapta-e üzenetemet. Fenn a- karjuk tartani a legszorosabb j kapcsolatokat angliai kartársainkkal és igen nagyra becsülnénk, h>a módot lehetne találni fiatal j kutatóink és tudósaink számára, hogy Angliába menjenek tanulmányokat és kutató munkát folytatni. Örömmel üdvözölnék angol karfásaink látogatását itt, főként néhány hónap múlva, amikor minden már tökéletes rendben ' lesz.“ Se: ír-vidéki kommunista funkcionáriusok a párt betiltása elleni harcról Berlin. (MTI) A Saar-vidéki El- versbergben és Schöternben a Saar-vidéki Kommunista Párt több mint kétszáz funkcionáriusa értekezletet tartott, hogy megvitassa a párt tervezett betiltása ellen indítandó harc szempontjait. A kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a Saar-vidéki Kommunista Párt továbbra is védelmezni fogja a terület lakosságának nemzeti és szociális vívmányait. A párt követeléseit négy pontban foglalják össze: — --------,tot------------Üg yészségi hír A Gyulai Megyei Ügyészség vadat emelt a bíróságnál Vakítván Sámuel csafcacsüdi lakos ellen. Valastyán a kormány, valamint a termelőszövetkezetek ellen tett izgató kijelentéseket. Mindezt azért, hogy akadályozza a rend és a nyugalom megszilárdítását-- -— A Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kéri tagságát, hogy a vásárlási és értékesítési visszatérítési könyveket, ki-ki a lakóhelyéhez legközelebb eső földmű- vessző vetkezeti boltban, vagy a földművesszövetkezet központi irodájában, Békéscsaba, Szabadság tér 23. sz. alatt, január 31-ig feltétlenül adja le. — Orvosi ügyeletes szolgálat Békéscsabán. Január 12-én. déli 12 órától 14-én reggel 8 óráig orvosi ügyeletes szolgálatot tart: Dr. Gedos Iván, Fürst Sándor u. 17., V. kerületben: Dr. Győrfi György. Orosházi u. 11. sz. 1. A Saar-vidék kikapcsolása a NATO-ból; 2. Katonai erők és atomfegyverek nem lehetnek a Saar-vidéken; 3. A Saar-vidékre ne alkalmazzák a hadkötelezettséget; 4. A szociális vívmányok biztosítása. Segítik egymást a békéscsabai üsentek Az ipari üzemek vezetőinek ezekben a napokban legnagyobb gondot a folyamatos energiaellátás biztosítása jelenti. Vannak a- zonban olyan üzemek, melyeknek még az októberi események előtt sikerült bizonyos mennyiségű fűtőanyag tartalékot biztosítani. Legkönnyebb lenne ezeknek az üzemeknek, ha előnyös helyzetükkel figyelmen kívül hagynák a nehézségekkel küzdő más üzemeket. De nem ez történt. Az üzemek igyekeznek egymáson segíteni. Szép példáját adta ennek a segítőkészségnek a Békéscsabai Ruhagyár. Ez az üzem pár hónapra elegendő fűtőanyaggal rendelkezik. Ugyanakkor a szomszédságában lévő Kötöttárugyárat a szénhiány miatt a leállás veszélye fenyegette. A két üzem munkástanácsa összeült és megbeszélték a segítés módját. A megbeszélés eredményeként a Ruhagyár .már eddig mintegy 600 mázsa szenet adott a Kötöttáru- gyárnak és még további 100—150 mázsát fognak átadni. Nem nagy segítség ez, ha figyelembe vesz- szük, hogy a Kötöttárugyár napi szénsziikséglete közel száz mázsa, de mégis szép példája az őszinte munkásszolidaritásnak. Feszült csend uralkodik a tárgyalóteremben. A jelenlévők izgatottan figyelik az óramutatót. Még két perc és a Kecskeméti Rögtönítélő Katonai Bíróság ítéletet hirdet. Tizenhat vádlott a bíróság előtt. Mány Erzsébet és társai várják a Magyar Népköztársaság bíróságának ítéletét. A vád súlyos. A bíróság előtt álló csoportnak célja nem vett kevesebb, mint a népi demokratikus rendszerünk által törvényesen elismert karhatalmának fegyveres megtá- : madása. A három napig j tartó bizonyítási eljárás alatt, a ! tanúvallomások és a vádlottak egymást terhelő kijelentései világosain bizonyítják, hogy a csoport I fegyveres akcióra készült. Hogy a fegyveres akció elkövetésére nem került sor, ez nem rajtuk múlott. A vádlottak most érzik cselekményük súlyát, megtörtem várják az ítéletet. Arcukról már eltűnt a tárgyalás első napján látható mo- I soly és nyoma sincs a cinikus, felelőtlen magatartásnak, melyet különösen az első és másodrendű vádlottak tanúsítottak. öt óra. „Kihirdetem a Magyar Népköztársaság nevében az ítéletet. A Kecskeméti Rögtönítélő Kanai Bíróság bűnösnek mondja | ki...“ Ezekkel a szavakkal szakította meg a tanács elnöke a csendet... Az előzmények 1956. december 17-én zavargások miatt nagyobb karhatalmi Magyar meneküllek nehéz helyzete Dániában Koppenhága. A TASZSZköz- | lése szerint az Information és | a Dagens Nyheter című lapok beszámolnak a Dániában tartózkodó magyar menekültek nehéz helyzetéről. Az Information közli, hogy a magyar menekültek táboraiban a keserű kiábrándulás hangulata uralkodik. A menekültek túlnyomó I többsége még mindig nem tu- i dott munkához jutni. A dániai ! szakszervezetek határozottan ellenzik munkábaállításukat, | mivel az országban sok a dán munkanélküli általában — állapítja meg a lap — a magyar menekültek csak olyan munkára számíthatnak, amelyre a dánok között nincs jelentkező. egység ment Gyulára a rend helyreállítása céljából. A tüntetés £o- j kozódása miatt riasztó lövések leadására került sor. így sikerült a tömeget kisebb csoportokra oszlatni. Ilyen szétszórt csoportban ! vett részt Mány Erzsébet és más vádlottéra«, akik elhatározták, hogy fegyvereket szereznek és I megtámadják a karhatalrndstákat. j Útközben csatlakozott hozzájuk Farkas Mihály is, aki egy nemrég leszerelt honvédtiszt. Gyulaváriba érkezésükkor % lakó ság már I tudott a gyulai eseményről és ott minden különösebb cél nélkül csoportosultak a rendőrség épüle- ! térnél. Itt Mány Erzsébet és Farkas Mihály J valótlan állításai hírére és lázító , beszédére, miszerint a karhatal- | misfák ide is kijönnek és a fiata- ! lókat elviszik, többen rendőrségre mentek fegyverért. Mivel a rendőrségen fegyvert nem kaptak, a csoport elindult a határőrségre. Mány Erzsébet újabb lazító beszédére a felizgatott csoport a h' Aí- i őrség helyettes vezetőjének tiltakozása ellenére behatoltak az épületbe és feltörték az ott levő fegyverraktárt, ahonnan két golyószórót, kilenc géppisztolyt, öt I puskát, három pisztolyt, két rakéta pisztolyt és körülbelül négy [ezer darab töltényt hoztak el. A j fegyverszakértő állítása szerint ! ezekkel a fegyverekkel több mint egy század erejű katonai egységet j lehet hatástalanná tenni. A fegy- j verek és lőszerek szétosztása után j Mány Erzsébet és Farkas Mihály buzdítására a fegyveresek elindultak Gyula felé. A Fehér-Körös ! hiújánál a fegyveresek egy része visszamaradt azzal a céllal, hogyha a karhatalmisták jönnek, tűzharccal fogadják. Az itt maradt csoportnak Farkas Mihály szakszerű eligazítást tartott. A két go- ! lyószórós és néhány géppi&ztalyas «elhelyezkedett, s így vártáik a kaifhatal.mistákat. A másik csoport, amellyel Márry Erzsébet ment, a városba érve feloszlott, mivel vezetőjük hazament. Erre a csoport többi tagja, aki most már vezető nélkül maradt, a náluk lévő fegyvereket visszavitték, s ők is hazamentek. A hídnál maradt csoporthoz éjfél fele Lengyel Imre, a községi tanács elnöke ment ki, akinek rábeszélésére az itt le- I vők is visszavitték a fegyvere- í két és elmentek. így történt Kétségtelen, a cselekménynek emberáldozatai nem lettek, (de ha figyelembe vesszük azt, ; hogy csak azért maradt el, I mert a karhatalmisták azon az | éjszakán nem mentek Gyulavá- ; riba. akkor ezt nem írhatjuk a 1 vádlottak javára. A bíróság így is az eset összes körülményeit legmesszebbmenőkig figyelembe véve hozta meg ítéletét. A bűncselekmény két szervezőjéig, a szülők nélkül felnőtt, erkölcsileg züllött, valamint lopás és munkakerülés miatt : már többször elitéit Mány Erzsébetre és Farkas Mihályra, aki nemrégen még a néphadse- i reg tisztje volt halál büntetést szabott ki a bíróság Túri Istvánt bizonyítékok hiányában felmentette, Kiss Ferencet pedig rendes bírósági eljárás alá utalta. A többi vádlottat pedig cselekményük súlyának megfelelően 5—15 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet kihirdetése után hogy viselkedtek ezek a vádlottak. Összetörtek? Nem vitás, súlyos büntetést szabott ki a bíróság, de jogosan. Az elítéltek most már megbánták tetteiket, sírva könyörögnek életük meg- 1 mentéséért. És kitől kérik ezt, nem mástól, mint akiket néhány nappal előbb még saját kezükkel akartak nem börtönbe juttatni, hanem erőszakkal szerzett fegyvereikkel megölni. Az ítélet elhangzott, í A bűnösök elnyerték méltó büntetésüket. De mégsem. A i két halálra ítélt, élve a tör- I vényben biztosított jogaikkal, kegyelmet kértek. A rögtönítélő katonai bíróság kérésüket 1 elfogadta és azt pártolólag az Elnöki Tanácshoz terjesztette. —• Dr. Boudár — VT» - »TTTmTTTTfTTTTTTTTfTTmreTtWWttmTfTmrmT» »TVTTTTTTTTTTTVrTT* »TTTTTTfTTTTTTTTTTTTTtTTTTTtTTT'rTTTTtTTT Szerelem nélkül Csodálatos szerelem! Te vagy az élet értelme, érted mentek és mennek veszélybe, harcba fiatalok, hősök, gazdagok és szegények. A haza után Te vagy az első, aki ad értelmet az életnek. aki kacagtat, szerettet, boldogít és jókedvet ad mindenhez. Ezért csodálatos érzés a szerelem. Mégis mily sok ember dobja el magától semmiért, a pénzért, vagy a pillanatnyi örömökért. Brutálisan, ál- latiasan éli le életét. Sok, igen sok ilyen ember szaladgál a világban, kiknek örömére, kiknek bosszantáséra. íme a nő, aki szerelmet dobott az állatiasság rothadt szájába, pénzért, vagy ki tudja miért. A történet vádol nőt, anyát, férfit, Vádol, mert vádolnia kell. * 1939-ben egy 13 éves kislány teherbeesett. A gyereknek gyereke született. S kitől? A mostohaapától! — ízzel kezdődik H. Ilona élete. Ezután csak gyötrelmes élet következhet. A tizenhárom éves lány — gyermeke megszületése, majd elpusztulása után — „nagy” lány lett. — Tizenhat éves koromban már négy férfit tartottam... Csak ilyen hetykén, minden szégyen nélkül mondja ezt, bár lehet, ezerszer is megbánta a „négy férfit”» Mert azok voltak. Nem udvarlók, hanem szeretők. ... Pedig hányszor kérte az anyja; — Gyerekem, ne csináld ezt, ne légy az utca lánya... — Higgye el, sírtam, a haiamat téptem az anyám szavai után, de nem tudtam ellentállni; vágytam, pedig tudtam, hogy rosszba visz... Az anya később már szidta, elkergette, de hiába: a lány nem tudott megállni. A gonosz mostoha apa elvette lányságát; a lánynak nem volt akaratereje; az anya pedig akaratában megszűnt anyának lenni, visszarettent, beletörődött. És az élet romlott, folyt, málott tovább. H. Ilona az utcáról a kocsmába tért. A végzet végzete; most már a szerető mellé szeszes pohár került. Miért? Hogy lehet egy nő ilyen köny- nyelmű? Miért nem ment dolgozni? — Dolgoztam, de mindenhonnan kirúgtak, hogy iszom és férfiakkal vagyok... Az ember azt hinné, hogy az élet gonosz, mert fiatalokat rabolt el, dob a semmibe. Hinné, de nem hiheti* mert nem látja a szándékot arra, hogy a testét ne árulja tovább. — Szeretett-e vüakit azok közül, akikkel megismerkedett? — kérdezem tőle. Lehajtja fejét, s nem válaszol. Nagy barna szemét lefedi hosszú szempilláival. így ha látjuk gondolhatjuk* hogy valamikor ez a nő talán még szép is volt. Most is piros, telett az arca, mint amilyen kislány korában volt. Bátortalanul felemeli fejét ...Nem, nem szép most már ez a nő. Szeme halvány, közömbös, az arcán inkább a szégyen pírja mint az életé. — Nem szerettem senkit.., nem tudtam szeretni. Ezt tette a mostoha apa, lányával. 1952-ben mégis úgy látszott, hogy minden j órafordul. Férjhezment. Megsajnálta egy 56 éves férfi, s magához vette. Eleinte minden jól ment, dolgozott, ruházkodott. De ez is csak egy félévig tartott. Aztán... i— Elkergetett az uram... — Miért? — Hát... csábítottak a fiatalok... s mentem. Ezzel aztán újra kezdődött. Férfi, bor, és már a rendőrség is. Hogy hányszor volt már a rendőrségen, nem tudja. Sokszor. Még a rendőrség is csak a statisztikából tudna erre válaszolni. — Most miből él? — kérdezem tőle, bár tudom a választ: — Pénzt kapok érte... *— s elsírja magát, az asztalra hajol, s zokog. Sír, könnye az asztal lapját áztatja. Megremeg az ember keze a jelenet láttán. Ó átkozott férfi, ki a nőt csak élvezeti eszköznek tartod, átkozott anya, ki nem tudsz parancsolni gyermekednek, átkozott jellem, mely nem tudsz elentállni a röpke örömöknek... és talán, az élet sem mindig jó. Sír, zokog. Pedig hiába. A köny- nyek, bár enyhítik a fájdalmat, de nem szüntetik meg. A fájdalom elmúlásához alap kell: élet, becsületes élet! Mert így...?! Ki tudja, holnap Lehet, hogy újra a rendőrségen találkozunk. Varga Tibor
