Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 4. szám
6 1957. január 6„ vasárnap Békés megyei Népújság Dobi István beszéde (Folytatás az 5. oldalról.) j is, hogy a szövetkezetek tábláikét a közös terület jogtalan ból egyénileg gazdálkodó pa- megcsonkítására irányuló ki- rasztok, ősi földtulajdonukra sédetekkel szemben is. hivatkozva önkényesen területeket foglaltak el. Hatarozot- — Előfordultak olyan esetek; tan meg kell állapítani, hogy a kormány törvényesen védi a kialakított nagyüzemi gazdaságok területét A múltban elkövetett sérelmeket a lehetőségekhez képest r- vosolni fogja, de a táblák megbontását sehol sem fogja megengedni. — Feloszló szövetkezetek esetében csak bevitt földet lehet a tagoknak kiadni, a megmaradó területet pedig a nagyüzemi épületekkel összefüggően, táblában kell hagyni, és az állami tartalékföldekre érvényes szabályok szerint hasznosítsák. — A szövetkezeti gondolat megerősödését és a mozgalom életkénes'égét bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteinknek mintegy fele a legsúlyosabb megpróbáltatások idején is bátran helytállt. A megmaradt szövetkezetek túlnyomó többségükben több évi működésük alatt a tagság közös erőfeszítésével tekintélyes szövetkezeti vagyont gyűjtöttek és erős kollektívát alakítottak ki. Nem lehet eléggé megbecsülni azt az erkölcsi és politikai erőt, amely 1 az ilyen szövetkezetek egyakaratú tagsága és vezetősége szocialista vívmányaink védelmében, és a szocialista Magyarország további építésének munkájában jelent. — Szövetkezeteink életét a jövőben nem fogja keseríteni és bénítani a bürokrácia — mondotta a továbbiakban Dobi István. — A kormány már eddig is megszüntetett egész sor olyan intézkedést, amely korábban gátolta, gúzsba kötötte a termelőszövetkezetek fejlődését, kedvét vette a szövetkezeti parasztoknak. A jövőben további intézkedések egész sora fog megjelenni, hogy elősegítse a mezőgazdasági termelés fejlődését és a szövetkezeti gaz- [ dálkodást. A jövőben teljes gazdasági és termelési önállósággal gazdálkodhatnak és termelhetnek a szövetkezetek. Az új feltételek között meglesz a lehetőség, hogy a szövetkezetek, a dolgozó parasztság bárminő termelő társulásai ne csak az egyéniek eredményeit, hanem az eddig elért legjobb szövetkezeti termelési eredményeket is túlszárnyalják. — Tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítésének legjobb segítői a jól gazdálkodó, példamutató szövetkezeti gazdaságok, hogy a jövőben az ő példájuk lesz hatással az egyénileg gazdálkodó dolgozó j parasztokra abban, hogy maguk is a szövetkezeti utat válasszák. Országunkban a szocializmust építjük tovább a jövőben is. A mezőgazdaságban ez nem jelent mást, mint a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok építését, okos, ésszerű, emberséges és türelmes politikával, a múlt hibáinak kijavításával és azzal, hogy együtt és külön is őrködünk afölött, hogy azokat a hibákat ismét, senki ne követhesse el — fejezte be előadói Dobi István; beszédét a löidmüveiésügyi miniszter 65-1956. számú az egyes termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezetekből való kilépésénél és a termelőszövetkezetek feloszlásánál követendő eljárásról. A forradalmi munkás—paraszt kormány programja a mezőgazda- sági termelés általános fejlesztésének anyagi támogatásán túl kinyilvánította, hogy a jövőben is helyesli és anyagilag nagymértékben segíti a parasztság önkéntességén alapuló szövetkezeti gazdálkodását. A begyűjtési rendszer és a gazdálkodást korlátozó bürokratikus tervezés megszüntetésével most már kizárólag a termelőszövetkezet tagságának van joga a termelés és értékesítés megszervezésére, a termelőszövetkezet életének irányítására. így a jövőben a termelőszövetkezet jövedelmező gazdálkodásának megszervezése a tagság belső ügye. A múltban a termelőszövetkezetek szervezésében elkövetett erőszakosságok és az elmúlt éveik gazdálkodásának hibái miatt most a termelőszövetkezetek egyes tagjai ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből és esetenként egyes termelőszövetkezetek tagsága a teljes feloszlás mellett dönt. Az egyes termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezetből való kilépésénél, illetve a termelőszövetkezetek feloszlásánál az alábbi irányelveket kell betartani: 1. A termelőszövetkezeteknek Javasolni kell, hogy az 1950. év gazdálkodásáról a zárszámadást szabályszerűen készítsék el. 2. A zárszámadást a tagok közgyűlésén tárgyalják meg. A közgyűlésen a zárszámadáson túl ismertessék a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a parasztság szövetkezeti gazdálkodásának anyagi támogatásával kapcsolatos álláspontját. A termelőszövetkezet tagsága ennek alapján döntsön a termelőszövetkezet további sorsáról. 2» Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagság vagy u>alk egy része továbbra is szö- alapon kíván gazdálkod| ni, gondoskodjanak a szövetkezeti gazdálkodás jövő évi feltételeiről; ! Ezek a termelőszövetkezetek biz- j tosítsák a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagot, a közös ál- | latállomány takarmányát és a ' szövetkezeti gazdálkodás folytatásához szükséges egyéb alapokat; '1 • Amennyiben a termelőszö- I vetkezet egyes tagjai a termelő- | szövetkezetből való kilépés mel- j lett döntenek, az elszámolás mód- | járói, a velük történő megegyezés alapján a közgyűlés dönt; A kilépő tagoknak a földet, jószágot és felszerelést kizárólag a bej lépéskor bevitt mértékig lehet kl_ adni; I Amennyiben a bevitt állat és felszerelés nincs meg, a közgyűlés elhatározhatja, hogy helyette — azonos értékben — más jószágot és felszerelést ad ld, vagy pedig az ellenértéket készpénzben megtéríti. Ha a kilépő tag a bevitt állatokért és felszerelésért az ellenértéket már megkapta, ennek összegét a vele történő elszámolásnál figyelembe kell venni; A ; kilépő tag részére a belépésikor j bevitt földdel azonos értékű föl- ! det elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, ha , ilyen nincs, akkor a tábla szélén kell kimérni. Tehát a termelőszövetkezet összefüggő tábláit megbontani nem szabad. 5» Feloszlottnak csak az aszö- ! vetkezet tekinthető, ahol a tagság | egésze a feloszlás mellett dönt. Ha I valamelyik szövetkezet feloszlik, J a közös nagyüzemi épületeket és a nagy gépeket (darálók, trakto- | rok, vontatók, teherautók, szesz- ( főzdék stb.) lebontani és széthur- I colni nem lehet. Ezeket a nagy I gépeket, berendezéseket és épületeket át kell adni a községi tanácsnak megőrzésre és hasznosításra. Az átadott épületeket és gépeket terhelő beruházási hite- i lek visszafizetése alól a termelő- | szövetkezeteket, illetve a kilépő tagokat az állam mentesíti. A feloszlott termelőszövetkezet egyéb állami kötelezettségeiért a tagok egyetemlegesen felelősek. Ezeket a kötelezettségeket (üzemviteli, középlejáratú, állatvásárlási, munkaegység hitelek, rövidlejáratú hitelek, adóik, biztosítási, gépi munkadíj stb.) feloszlott termelő- szövetkezet a rendelkezésre álló vagyonból köteles rendezni; A termelőszövetkezet kötelezettségeinek rendezésénél a termelőszövetkezet egész tehermentes vagyonát, ideértve az államnak átadott épületeket és nagy gépek tehermentes részét is — fedezetként figyelembe kell venni; Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló vagyon erre nem elegendő, a még fennmaradó tartozásokkal a tagokat egyénileg meg kell terhelni, amelynek módjáról és kifizetési idejéről a kormány külön intézkedik; A közgyűlés elhatározhatja, hogy a tagok által bevitt állatokat és felszereléseket kiadja; A bevitt állatok és jószágok ellenértékeként a termelőszövetkezet által már megtérített összegeket az egyes tagok tartoznak a termelőszövetkezetnek visszafizetni; Az állam iránti kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztásának módjáról és mértékéről a közgyűlés dönt, A feloszlott termelőszövetkezet kezelésében volt földből a termelőszövetkezeti tagoknak annyi, Illetve olyan értékű földet kell kiadni, mint amennyit az egyes tagok a belépésikor bevitték; A tagok jogos földigónyének kiadása után megmaradó földterületet elsősorban a közös épületek körül kell meghagyni, amelyet állami tartalék- területként kell kezelni s hasznosításáról rövidesen intézkedem. Jelen utasítás végrehajtásáért a megyei tanács VB mezőgazdasági igazgatóságának, valamint a megyei jogú városi tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetőjét teszem felelőssé. Ezen utasítás az 1956. évi fel- j oszlásokra és kilépésekre vonat- j kozik. Budapest, 1956. november 17; Dögéi Imre sk., ' földművelésügyi miniszter. Szükséges volt-e az októberi véráldozat? AZ UTÖBBI NAPOKBAN AZ ESEMÉNYEK UTÁN Iveknek célja nem a jogos serei* J mek orvoslása volt, hanem első- a hazánkban bekövetkezett tragi- sorban a munkásosztály pártjának kus események indító okairól, az szétzúzására irányuló tervek végezeket megelőző általános politikai írehajtásának előkészítése, helyzetről több irányú értékelés látott napvilágot. A testvéri szocialista Szovjetunió és a szocializmust építő országok értékelése más más oldalról, de egybehangzóan vélekednek hazánk helyzetéről, mint az eseményeket megelőző, mint az események kirobbanása óta eltelt időt illetően. Mégis szükséges foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert a szocialista táboron kívüli országok politikai körei, nem véletlenül, igyekeznek hamisan beállítani az eseményeket, tudatosan félrevezetni a közvéleményt. MÉG MINDIG elég sok olyan véleménnyel találkozunk, hogy az októberi események spontán, egyedül a párt és az államvezetés hibájának kiküszöböléséért következtek be és csak később, az események alatt kapcsolódtak be az ellenforradalmi elemek ebbe a megmozdulásba. Ezért ts találkozunk any- nyi értetlenséggel az MSZMP határozatának azon részére vonatkozóan, amelyben megállapítja: „az októberi eseményekben becsületes szándékkal résztvett tömegeknek látnia kell azt a keserű igazságot, hogy a népköztársaság államrendje és intézményei ellen a fegyveres felkelés azok részéről is az ellenforradalom céljait mozdította elő, akiknek az nem volt szándékában“. Mindamellett azt is látni kell, hogy hazánkban a párt- és az államvezetést visszaemlékezve a Petőfi Köri vitákra és a különböző sajtó cikkekre, ez mindenki előtt világossá vált. A politikai előkészítéssel párhuzamosan folytatta az ellenség a népköztársaság államrendje elleni fegyveres támadás szervezését is. A honvédségben lévő régi katonatiszteken, az idegén elemeken keresztül, az átállástól kezdve, a fegyverek tetthelyekre való szállításáig, minden pontosan elő volt készítve. A megmozdult tömeg csak, amikor már elindult a lavina, vette észre, hogy milyen célra akarják felhasználni. Az első megmozdulás után már a tömegek jelentős része félreállt, de pótlásukra megérkeztek a külföldi és belföldi ellenséges csoportok és a börtönökből kiszabadított közönséges bűnözők. politikai és AZ ORSZÁG gazdasági vezetésében lévő súlyos hibák kiküszöbölése már nem tűrt halasztást, ezzel mindenkinek egyet kell értenie. De nem lehet egyetérteni azzal, hogy ehhez ezer és ezer ember pusztulása és az ország gazdaságának tönkretétele volt szükséges. Az eseményeket megelőző hetekben ugyanis a központi vezetésben megtörtént a szakadás, így nem kétséges, hogy megvoltak azok a vezetők is, akik szemben álltak Rákosi és Gerő klikkjével, irányító Rákosi j akik végső soron — sajnos a traés Gerő klikk bűnös politikája j gikus eset után — kezükbe is vet- cűyan elégedetlenséget eredmé- j ték a vezetést. A párt és állam- nyezett a dolgozók széles tömegei j apparátusban dolgozók határozo1- között, hogy a külső és belső el- í tan követelték a politikai és gaz- lenségnek nem volt nehéz felesd- j dasági élet vezetésének azonnali, gázni a tömegek szenvedélyét és gyökeres megváltoztatását, mely céljaik elérésére a tömegek megmozdulását felhasznláni. Amellett, hogy a központi politikai és gazdasági vezetés súlyosan felelős azért, mert több irányú jelzés ellenére sem volt hajlandó időben levonni a szükséges következtetéseket, átadni a vezetést olyan emberek kezébe, akikben az emberek bíztak és képesek lettek volna az események irányítására, azért is felelősség terheli, mert tétovázásukkal, időhúzásukkal lehetőséget adtak az ellenségnek a tömegek megzavarására irányuló előkészítő munkára. Addig, amíg a legfelsőbb vezetésben működő Rákosi—Gerő-klikk minden figyelmét pozíciójának megtartására fordította, az ellenség sajtón és tömegpropagandáin keresztül — különböző körökben — elvtelen vitákba vitte a dolgozókat, ame- ----------......................... ' köve teléseket az ország minden részében a dolgozó tömegek a legmesszebbmenőkig támogattak. Tehát nem kétséges, hogy ezek a követelések véráldozat nélkül ts megvalósulhattak volna. Ezt az ellenség is látta. Ezért minden erőt összpontosított a fegyveres hara kiprovokálására. Sikerült nekik az ifjúság és a dolgozó nép tömegeit megtéveszteni s kirobbantani a fegyveres harcot. De végcéljukat azonban elérni már nem tudták, mert a dolgozók napról napra higgadtabban, világosabban látták az eseményeket és az ellenségnek így most már mind nehezebb megakadályozni a dolgozó nép összefogásának kibontakozását, a- mely végül is az ellenség telje* megsemmisítéséhez, a népi hatalom teljes megszilárdításához fog vezetni. A megyei mezőgazdasági igazgatóságok vezetőinek tanácskozása A Földművelésügyi Minisztériumban értekezletet tartottak a megyei mezőgazdasági igazgatóságok vezetői és a Földművelésügyi Minisztérium vezető dolgozói; Az értekezlet részvevői Dögéi Imre, --------------------------------; földm űvelésügyi miniszter részletes beszámolója alapján megvitatták a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, s a mezőgazdaság fellendítése érdekében szükséges legfontosabb tennivalókat. Szalmából pala Nagy Gyula nyíregyházi építőipari technikus új eljárásokkal szalmából cementtel tetőfedő palát készített. Több mint egy évig kísérletezett s végül munkája eredménnyel járt. Szalmából cellulózét üveggyapottal, cementtel keverte és magas nyomás alatt szilárdította meg az elkészült masszát. A kísérleti mintadarab mintegy 200 tonna súlyú magas nyomás alatt izzítva készült. Súlya nem nagyobb a hazánk? ba import úton kerülő asbest palákénál. Jelenleg tízszer negyven centiméteres nagyságú mintadarabokat készít, s önköltségi ára mindössze nyolcvan fillér.
