Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)
1956-12-23 / 42. szám
NÉPÚJSÁG MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1956. DECEMBER 23., VASÄRNAP Ara: 50 fillér 1 ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Kőmívesak, kik hordj átok a téglát, Hogy égbetörjön torony és tető, Ugy-e tudjátok, hogy szent a verejték? Hogy minden nagyság abból eredő? Juhász Gyula A Pravda cikke E. Kardelj beszédéről Sokezer gyermekjáték vár vevőre Haayecz István a boldogulás útján Palackozva lehet Italokat vásárolni a* üzletekben Egy munkástanács életéből C§ÖIH3S „ÍOSSilÜf Az október 23-1 események hatására az Elnöki Tanács korábbi törvényerejű rendeletében új szerveket hozott létre, az üzemi munkástanácsokat. Ezeknek a szerveknek, mint a rendelet is mondja, feladatuk lesz „a vállalatok legfontosabb kérdéseiben dönteni és irányítani a vállalatok egész tevékenységét.“ A meg. alakult munkástanácsok ténykedéseiket nehéz körülmények között kezdték meg. Helyzetűiket nehezítette az a körülmény, hogy az országban soha nem látott sztrájk lett úrrá. A gyárak, üzemeik dől- j gozói, ha meg is jelentek munkahelyükön, „nem vették fel a munkát.“ Más helyeken pedig vagy energia, vagy anyaghiány miatt tanácsokra várt az a feladat, | hogy a lehetőségekhez képest, a gyárak és az üzemek újra meg-: kezdhessék a termelést. Mivel a, munkástanácsok eddig ismeretlen j szervek voltak hazánkban, így j tagjai gyakorlati ismereteik híá- i nyában, több helyen, pedig magukra hagyatva láttak munkához. . Ebből következik, az, hogy az ál- | larni és párt vezetői különös, gonddal figyelik munkástanácsa-; ink munkáját. Ez tette indokol- ! tá azt is, hogy felkeressük egy-egy üzem munkástanácsát, hogy tájé- ; koptatást kérjünk eddigi műkő-1 désükről. Ez a gondolat vezetett' engem is, amikor a napokban meglátogattam a békéscsabai For- ; gácsoló munkástanácsát, ahol ; Ólom-szürke köd lepte a határt, mint a többi decemberi napon. Békéscsaba alatt a kondomsi országút orosházi elágazásánál őrködtek. Vigyáztak a nép nyugalmára. Össze-összeverték néha a bokájukat, mert ilyen időben egyhelyben álldogálni nem leányálom. De ott vannak mindig. Ügy, mint mésltol. Sem a hideg, sem az álmatlanság nem gyűri le őket. Sokkal nagyobb dologról van most szó, semhogy ilyen „kicsiségekre“ adnának. A nép hatalmáról, a dolgozó népről van szó. Ezért lettek katonák, ezért fogtak fegyvert, ezért figyelnek vigyázó szemmel. A nép fiai ők — munkások, parasztok. Otthagyták egyidőre az esztergapadot, a gyalupadűt, a traktort, a tehenet, a malacokat, mert hiénanem dolgozhattak. A megalakult ideiglenes, majd állandó munlcáshossaabb beszélgetés eredményeként a következőkről értesültem: Az üzem munkástanácsa, mondták az utóbbi napokban a dolgozók bérredezésével foglalkozott. Mint Ismeretes, itt is voltak alacsony keresetű dolgozók, akiknek feltétlen emelni kellett fizetésüket. A bérrendezés azonban nálunk nem jelenti azt, hogy minden dolgozó részesül béremelésben. A kormány ránk vonatkozó rendeletét figyelembevév* nem adhatunk magasabb bért dolgozóinknak, mint amit a rendelet előír. Ezért előfordul az, hogy lesz olyan dolgozónk, aki kevesebbet fog keresni, mint eddig, A rendelet meghatározza azt, hogy egyes szakmában mennyi lehet a legmagasabb munkadíj. A normát ugyanis megszüntettük és órabéres besorolásokat hajtottunk végre, a dolgozók eddig végzett munkája alapján. A besorolásoknál egy-egy dolgozónak az utóbbi hónapokban elért órabérre átszámított átlagkeresetét vettük számításba. ként csaptak le a magyar népre a gyárosok, a földesurak és azok kiszolgálói — a csendőrök, a szol- galnrák és az egész gyülevészhad, mely rombolt és gyilkolt. A nép nevében — a nép vérével áztatták a magyar földet. Hideg ólomgolyókat eresztettek becsületes emberek szívébe, akik hörögve buktak arm a földre, mely verejtéküktől adott szenet és kenyeret. — Elég volt! — szorították öse- sze fogukat a nép fiai. —- Ne tovább! Miénk a bánya, miénk. a föld! Lefogjuk gyilkos és rabló kezeteket, mellyel el akartátok venni tőlünk javainkat! Ebből következett az, hogy vannak szakmunkások, akik eddigi termelésük alapján is kevesebbet kerestek, mint egyes betanított munkások. Itt arra törekedtünk, hogy a kevesebbet termelő szakmunkásokat legalább olyan bérkategóriába soroljuk, amelyben jrnint szakmunkás megfelelő bért kapjon. Az Így megállapított órabéreket azonban még mi sem tekintjük véglegesnek, mert ha a termelés teljes kapacitással megindul és ha egy dolgozó többet termel, mint eddig, akkor nein zárkózunk el az elől, hogy magaAgyukban ez cikkáz, szivükben ez veri a taktust, amely ezer és tízezer emberben visszhangzik, s apai szeretettel gondolnak és néznek rájuk. E ködös decemberi napon odaállt elébiik egy öreg pa- j reszt. Zsebbe nyúlt és szótlanul \ odanyújtott nekik egy csomag Kossuth cigarettát. sabb kategóriába soroljuk. A magasabb termelés elérésének ellenőrzésére elgondolásunk szerint a művezető, a szakszervezet és a j munkástanács lesz hivatva. így akarjuk elérni, hogy a kifizetett ■ bérek között meg legyen a megfelelő értékű termék is. A Forgácsoló munkástanácsa azonban nemcsak a bérrendezéssel foglalkozik. A termelés mielőbbi beindítása érdekében a jelenlegi áramkorlátozásokat úgy | fogják áthidalni, hogy a már tu- í lajdonukban lévő nyersolaj mo- : torral termelnek áramot. A motor 1 | beindításához szükséges szereié j munkákat már meg is kezdték I a jelenlegi tervek szerint a hóm i végére be is fogják fejezni. Ezá tál biztosítják a folyamatos te melést. — DR. BONDÄR ■ — Mi ez bácsi? — kérdi az egyik. — Hogy micsoda? Füstölnivaló. Ilyenkor ez is kell. No, isten áldjon benneteket — s azzal megfordult és ment. Keveset szólt és már ment is, hogy hírül vigye a többieknek: élhettek, dolgozhattok nyugodtan, fiaink vigyáznak ránk. Igen, az öreg paraszt fiai ők, — a nép fiai. Ezért nyújtotta oly1 szeretettel nekik a cigarettát. Miénk az igazság - és győzni fogunk! Az MSZMP Központi Bizottságának nemrégen megjelent loatározata megalapozott sokoldalú értékelésével határozott iránymutatásával nagy jelentőséggel bír a kommunista és a pártonkívüli haladó erők számára egyaránt. A határozat feloldotta sok becsületes elvtársban a bizonytalanságot, új erőt adott a marxista—'leninista párt újjászervezéséhez, nagy segítséget nyújt a hazánkban lezajlott események jobb megértéséhez. A határozat több oldalról világítja meg az októberi eseményeket és elvi megállapításokat tartalmaz az eseményeket illetően, szilárdan a marxizmus—■leniniz- mus talaján állva. a határozat világos és mindönki által könnyen megérthető, mégis ezekkel az elvi megállapításokkal az MSZMP intéző bizottságainak, a kommunistáknak sokoldalúan foglalkozni kell, mert azok, akiknek érdeke, igyekeznek ezeket a megállapításokat félre- magyarázni, a tömegeket megtéveszteni ős újból szembeállítani a párttal. Ilyen megállapítása a határozatnak, hogy az októberi megmozdulás hazánkban bármennyire is békésen, jogos követelések kivívásáén indult,- valójában ellenforradalmi kísérletté vált a munkás- paraszt hatálom megdöntésére. Mondjuk meg nyíltan, hogy az ellenforradalom sötét erői a becsületes fiatalok és dolgozók vérében akarták megsülni politikai pecsenyéjüket. Sokan igyekeznek ezt úgy magyarázni, hogy a párt mindenkit, aki a mozgalomban rósztvett, ellenforradalmárnak, vagy ellenségnek tekint. A párt és a kormány félreérthetelenül kifejtette véleményét a múlt bűnös politikájával szemben. A megjelent eddigi intézkedések bizonyítják, hogy minden erővel folytatja a kormány a dolgozók jogos követeléseinek megvalósítását. Ha -a kormány a követeléseket figyelmenkívül hagyná, nem ismerné el azok jogosságát, akkor lehetne alapja egyeseknek a további uszításra, a további tűnte* ;lésre v-aló felhívásra. Világosan látni kell, hogy a dolgozók lcöve! teleseinek egy jelentős része már megvalósításra került, a további követelések felvetésére az illetéj k-es szervekhez való élj uttatásra a i törvényesen is elismert és megerősített munkástanácsokon ke- j resztül a szakszervezetekkel karj öltve megvan a lehetőség. Itt le- j hét elgondolkozni azon, hogy í egyesek miért nem akarják ezt azt utat. Nem nehéz megállapítani, hogy azért, mert valódi céljuk nem a demokratizmus kiszélesítése, nem a dolgozók érdekeinek és jogos követeléseinek kivívása, hanem a munkás-paraszt hatalom megdöntése. A kommunistáknak most az a legfontosabb feladatuk, hogy a valóságnak megfelelően tárják fel bátran a dolgozók előtt a helyzetet. Bírálják a múlt bűnös politikáját nyíltan a tényekre támaszkodva, de ugyanakkor nem szabad •' ^ „• -r \r -nF** ~ megengedni, hogy egyesek alaptalan, demagóg hangokkal félremagyarázzák az igazságot. Napról-napra több és több adat I áll rendelkezésre, hegy a nép ei- jlenségei milyen eszközökkel, mi* Ilyen módon akarták céljaikat el- I érni. | Mondjuk meg az igazságot min- ! den, gátlás nélkül, még akkor is, ha az pillanatnyilag nepszerűtten- I nek tűnik is, A párt szakított a ! régi bűnös politikával, de ugyart- - akkor szilárdan a marxizmus—le- ninázmus talaján állva viszi harcát a dolgozó nép ellenségei ellen I a nép felemelkedéséért. Mindennapi felvilágosító mun* | Icánk közepette lebegjen előttünk mindig az, bármilyen nehéz is a harcunk, miénk az igazság és 'győzni fogunk. O ÜL-:-:---------------------Né met és csehszlovák cipőket, romániai paprikát árusítanak Békéscsabán Az NDK-ból és Csehszlovákiából karácsonyra kapott árucikkeikből Békás megyének egy vagonnal több különböző női, férfi és gyermek cipő jutott, amelynek árusítását pénteken megkezdték Békéscsabán; Az olcsó, tartós és tetszetős kivitelű cipőknek, papucsoknak igen nagy a kelendősége. A Békés megyei Tanács. VB kereskedelmi osztálya állandó kapcsolatot tart Romániában a temesvári tartomány kereskedelmi szerveivel és árucsere keretében eddig nagyobb mennyiségű sót, gyufát, petróleumot, gázolajat, 42 mázsa fűszerpaprikát, valamint kisebb tételű tűzifát szerzett be a megye lakossága részére. A fontos közszükségleti cikkékért a fő. városi, valamint a Békés megyei üzemekben készült inoroikkeket viszik Romániába. Ha a további tárgyalások is sikerrel járnak, újabb mennyiségű paprikát, köménymagot, tűzifát, szenet és dohányfélét is vásárolnak a szomszédos országbóh ------------------o-----------------Agr onómusoknak A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint, azok a kihelyezett agronómu- sok, akiknek munkaviszonyát a gépállomások átszervezése következtében felmondással megszűntették, még további egy hónapra, vagyis 1957. február ■ 28-ig bezárólag megkapják illetményüket. A felmondások természetesen változatlanul hatályban marad- natr
