Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)
1956-12-11 / 31. szám
Békés megyei W PÚJSÁG MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1956. DECEMBER 11., KEDD Ára: 50 fillér I. ÉVFOLYAM. 31. SZÁM A iorradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban A forradalmi munkás-paraszt cember 8-án Salgótarjánban, kormány a Népköztársaság to- ahol sajnos a provokáció rész- vábbi védelme, a törvényes ben már sikerült. Azon a cí- rend további biztosítása érdé- men, hogy az ugyanaznap regkében és a dolgozó nép érdé- ' gél őrizetbe vett Gál Lajos kis- kei védelmében egyes rendkí- terenyei lakost, aki demokrá- vüli intézkedéseket hozott. Ezé- ciaellenes röpcédulákat terjesz- ket a rendkívüli intézkedéseket tett és a bányászok között az alábbi okok és körülmények sztrájkra uszított, és Vicián Titették szükségessé: j bor szúpatak! lakost, aki a A forradalmi munkás-paraszt Népköztársaság elleni fegyve- kormány november 4-e óta ha- j rés szervezkedés miatt 12 évi tározott intézkedéseket tett az börtönre volt ítélve, ki akar- ellenforradalom fegyveres erői-1 ják szabadítani, tüntetést szernek szétverésére, politikai be- j veztek a rendőrség ellen, erőfolyásának elszigetelésére, aj szakkal hajtották ki az üze- termelő munka megindítására j mekből a dolgozókat. A főkapi- és zavartalan folytatására, a | tányság és a megyei tanács törvényes rend helyreállítására i előtt igv összegyűlt tömegre, s és a lakosság nyugalmának biz- | a karhatalom tagjaira az ellen- tosítására. Ezek az intézkedő-; forradalmi provokátorok golyósak, valamint karhatalmi szer- szórókból és géppisztolyokból veink megerősödése és határo- tüzet nyitottak és kézigránáto- zott fellépése az ellenforradal- kát dobáltak. E nrovokációnak mi erőkkel szemben, a buda- több halálos és sebesült áldoza- pesti munkásság tüntetése a ta volt törvényes rend helyreállítása Hasonló céllal provokációk. ! kai kísérletezett az ellenforradalom a napokban Tatabányán, ! javításában is. A forradalmi munkás-paraszt kormány ép- j pen ezért törvényerejű rende-1 j letben szabályozta a munkás- ' tanácsok működését és a jövő-1 ben határozottan támaszkodni kíván a munkásoknak ezekre a szervezeteire. Budapesten és az : ország más területein hetekkel 1 ezelőtt minden törvényes alap • nélkül, a kormányszervek fi-1 1 gyelmeztetése ellenére, megalakultak a munkástanácsok terű- | leti szervei. A forradalmi mun-, kás-paraszt kormány nem is- merte el azokat. A budapesti j munkástanács tagjaival, saját • kérésükre, több alkalommal i tárgyalt, azt remélve, hogy a budapesti munkástanács segít- j ■ ségére lehet az üzemi munkás- j tanácsoknak feladataik elvégzé- j sében. A gyakorlat azonban mást bizonyított. A területi munkástanácsok nem segítették az üzemek munkástanácsait a rendeletben előírt feladataik elvégzésében. A Budapesti Központi Munkástanács eddig kibocsátott négy körlevelében egy szó utalás sem volt az üzemi munkástanácsok tényleges feladataira, mint például a dolgozók igazságérzetét sértő, sok vonatkozásban helytelen bérrendszer átalakítására, a termelés jobb megszervezésére stb. A Budapesti Munkástanács tagjai ezzel szemben arra törekedtek, I hogy csak politikai kérdésekkel foglalkozzanak, s a munkástanácsok területi szervezeteit a törvényes végrehajtó államhatalmi szervekkel szemben új államhatalmi szervvé építsék ki. A Budapesti Központi Munkástanácsba befurakodott egyes ellenforradalmi elemek, mint például Nemeskéri Kiss Imre, volt tökéscsalád sarja, csalásért elítélt személy, aki hamisított megbízólevéllel épült be a budapesti munkástanács vezetésébe és Mester Endre, a MÁV igazgatóság dolgozója, aki népi államhatalmunk elleni röpcédulákat sokszorosított és terjesztett, cs más hozzájuk hzsr.nló (Folytatás a 2. oldalon) mellett gyűlöletet és elkeseredést váltott ki az ellenforradalmi erők soraiból Az ellenforradalom eddig elszenvedett veresége után sem mondott le aljas céljai megvalósításáról, nem törődve dolgozó népünk azon óhajával, hogy minél előbb helyreálljon országunkban a törvényes rend és mindenütt zavartalanul folyjon a termelőmunka, újabb és újabb támadásokkal kísérletezik. Fegyvertárában változatlanul ott található a rémhírterjesztés, | a terror, a sztrájkra való felhí- 1 vás és az újabb fegyveres pro- j vokáció. December 4-én példá-} ul Budapest egyes helyein nőtüntetést szerveztek. A tűnte- j tésben résztvevő nőket a Hő- j sök-teréről a Kossuth Lajos-1 szoborhoz akarták felvonultat- ni. Körülbelül 150 főnyi tűnte- j tő tömeg el is jutott az Alkotmány utcán keresztül a Kos- uth Lajos térig, ahol karhatalmi alakulataink oszlásra szólították fel őket. Már ezt megBékéscsabán és Battonyán is. Az ellenforradalmi erőknek a véres provokációk kirobbantására irányuló törekvéseit megkönnyíti az a körülmény, hogy a lakosság birtokában még mindig igen nagy számban vannak törvénytelenül fegyverek. Ezeket a fegyvereket az ellenforradalmi elemek napról- napra fegyveres támadásokra, gyilkosságok és rablótámadások elkövetésére használják fel a békére és nyugalomra vágyó lakossággal szemben. Ez tette szükségessé, hogy a kormány a fegyvereket rejtegetőkkel szemben erőteljesebb fegyverekhez nyúljon, kihirdesse a statáriumot. Az ellenforradalom a munkásszervezeteket is igyekszik felhasználni céljai elérésére. Ezek közül elsősorban a munkástanácsokon keresztül pró- előzően karhatalmi alakulata- bálja érvényesíteni befolyását, ink észrevették, hogy a Kos- Az október 23-át követő napok- suth-szoborral szemben lévő ban az ország minden termelő Kúria épületének padlásaiban üzemében létrejöttek az ideigaz ellenforradalmi provokáto- lenes munkástanácsok. A de- rok gépfegyver-tüzelőállásokat mokratikusan megválasztott létesítettek, azzal a gálád cél- munkástanácsokban, az igazga- lal, hogy az általuk megszer- tásban kapott jogkörükön ke- vezett tüntetés részvevői között resztül érvényesülnie kell a ők maguk vérfürdőt rendezze- munkásönkormányzatnak. A nek és a történtekért a kor- munkástanácsok rendszerének mányra hárítsák a felelősséget, teljes kialakítása fontos esz- Pontosan ugyanilyen recept köz lenne a munkásosztály keszerint, s ugyanazzal az aljas céllal szerveztek tüntetést dezében a régi bürokratikus gazdasági szei’vezés hibáinak ki1 Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a rögtönbíráskodásröl Az a körülmény, hogy nagymennyiségű lőfegyver van ellenforradalmi elemek, hivatásos bűnözők, felelőtlen zavar [keltők és fegyvertartásra nem jogosult más személyek birtokában, akadályozza a rend helyreállítását, és veszélyezteti az állampolgárok személyi, valamint vagyonbiztonságát. Népköztársaságunk ellenségei a fegyverek birtokában gyilkolások elkövetésétől sem riadnak vissza és megfélemlítik azokat a becsületes dolgozókat, akik békés alkotó munkájukkal egész népünk érdekeit kívánják szolgálni. A becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket ennek a tűrhetetlen állapotnak megszűntetése érdekében. Ennek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli: 1. PARAGRAFUS: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a rögtönbíráskodást az 1Í15S. évi december hó 11. napjának 18. órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére és az alábbi bűntettek tekintetében elrendeli: gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, közérdekű üzemek, vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett (BHÖ 73 és BHÖ 172). Ezeknek a bűntetteknek a kísérlete, lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetve robbanóanyag engedély nélküli tartása. 2. PARAGRAFUS: Azok, akik lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot stb. engedély nélkül tartanak birtokukban, azt az 1956. évi december hó 11. napjának 18. órájáig kötelesek a fegyveres karhatalom bármely szervénél beszolgáltatni. Azok, akik a jelen törvényerejű rendelet kihirdetése és a beszolgáltatási határidő között fegyvereiket stb. beszolgáltatják, fegyverrejtegetés címén nem büntethetők. 3. PARAGRAFUS: Az 1. paragrafusban meghatározott bűntettek elkövetésére létesült szövetség és az ezekre irányuló szervezkedés is rögtönítélő bírósági eljárás alá esik. Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy más személy lőfegyvert, lőszert stb. engedély nélkül tart birtokában és azt a hatóságnak, mihelyt lehetséges, nem jelenti be, bűntettet követ el, és rögtönbíráskodás alá esik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1950/2. tv. a BTA 29. szerinti hozzátartozókra. 4. PARAGRAFUS: A rögtönbíráskodás kihirdetéséről a kormány gondoskodik. A kihirdetés sajtó, rádió és falragasz útján is történhetik. A rögtönbíráskodási eljárás a katonai bíróság hatáskörébe tartozik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa más rögtönítélő tanácsok kijelölése iránt is tehet intézkedést. A rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapít ísára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kormányt felhatalmazza. A fegyveres gyár- és üzemőrségek fegyvertartásának módját külön törvényerejű rendelet szabályozza. 5. PARAGRAFUS: A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1956. december 9-én. DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KRISTÓF ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.
