Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-11 / 31. szám

Békés megyei Népújság >956. december II., hetid fl forradalmi »rakás-paraszt kormány nyilatkozata az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban (Folytatás az 1. oldalról) iaemélyek célul tűzték ki a rendőr- «ég lefegyverzését és kézbe­vételét. Az utóbbi napokban megtartott illegális országos ér­tekezleten pedig a budapesti munkástanács és részvevőinek többsége újabb vérontásra, fegyveres provokációkra és sztrájkra uszítottak. A forradalmi munkás-paraszt kormány igen nagy türelmet tanúsított a budapesti mun­kástanáccsal szemben, látván azt, hogy annak tagjai között becsületes műnk ásemíserek is vannak, akikkel a kormány mindig szót értett. Bebizo­nyosodott azonban az, hogy a budapesti munkástanács­ban a józan munkásemberek nem tudják akaratukat érvé­nyesíteni a többségben lévő ellenforradalmi elemekkel szemben, akik egyre nyíltab­ban az ellenforradalom esz­közévé akarják változtatni a budapesti munkástanácsokat. Ellenforradalmi céljaik eléré­sére az egyes megyékben tör­vénytelenül működő területi munkástanácsokat is fel akar­ják használni. Éppen ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány a bu­dapesti központi munkástaná­csot, a budapesti kerületi mun­kástanácsokat, a vidéki megyei és városi munkástanácsokat törvényen kívül helyezi és mű­ködésüket azonnali hatállyal megszünteti. Ugyanakkor azon­ban a forradalmi munkás-pa­raszt kormány utasítja az ösz- szes ipari minisztériumokat, iparigazgatóságokat és tanácsi szerveket, hogy az üzemi mun­kástanácsoknak nyújtsanak messzemenő támogatást gazda­sági feladataik elvégzéséhez, a törvényben előírt jogaik és kö­telességeik gyakorlásához. Ismeretes, hogy az üzemi munkástanácsokban is vannak még oda nem való elemek, akik szintén gátolják az üzemi mun­kástanácsok működését. A for­radalmi munkás-paraszt kor­mánynak az a véleménye, hogy a munkástanácsok megtisztítása az oda nem való elemektől min­den üzemben elsősorban a dol­gozók ügye. Sok helyen a mun­kástanácsok felelőtlenül téko- zolják az üzem javait, ami egyet jelent az állam vagyoná­nak elherdálásával, az üzem dolgozóinak megkárosításával, ügyes üzemekben, mint példá­ul az Egyesült Izzóban milliós összegeket herdáltak el forra­dalmi alap címén. A forradalmi munkás-paraszt kormány fel­hívja az üzemek dolgozóinak fi­gyelmét arra, hogy segítsék és támogassák a munkástanácsok tevékenységét, ellenőrizzék pénzgazdálkodásukat s együtte­sen segítsenek a régi bürokra­tikus gazdasági vezetés hibái­nak kiküszöbölésében. A forradalmi munkás-paraszt kormány szükségesnek tartja azt is, hogy a budapesti mun­kástanács tagjaiból és szak­embereiből előkészítő bizott­ság alakuljon, amely kidol­gozza az iparkamarának és a termelők tanácsának szerve­zeti és működési szabályza­tát. amelyet a dolgozókkal való nyilvános megvitatás után jóváhagyásra az ország- gyűlés elé kell terjeszteni. E rendkívüli intézkedések megtételére az ország és a nép érdekei késztetik a kormányt. Az ország dolgozó népe már hosszú idő óta sürgeti, tegyen a kormány határozott intézke­déseket az ellenforradalmi erők végleges megfékezésére, a rend és a nyugalom biztosítására. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány felhívja békére, a rend­re és nyugalomra vágyó lakos­ság tömegeit, legyenek segítsé­gére az ellenforradalmi provo­kátorok felszámolásában és az ország törvényes rendjének mi­előbbi végleges biztosításában. * A közbiztonságért! A rend és a közbiztonság megvédése érdekében az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeletet adott ki a rögtönbiráskodás beveze­téséről. A törvényerejű rendelet úgy szabályozza a statáriális bí­róság hatáskörét, hogy felsorolja azokat a bűncselekményeket, a- mclyeknek elkövetőit ilyen eljárás alá vonják. Szükségessé tették az intézkedés meghozatalát azok az események, amelyek az utóbbi Kapottban az ország különböző részein, így megyénkben is Gyula­váriban és Baítonyán történlek. Nevezett helyeken a magukról meg­feledkezett személyek, vagy csupán személyes bosszúból a párt és a kormány mellett kitartó, a dolgozók jobb és szebb jövőjéért har­coló elvtársakat akartak az inkvizíciói eljárásokra emlékeztető módon meggyilkolni. Ezeket a c$> lelemény eket az említett szemé­lyek olyan időben akarták elkövetni, amikor a becsületes dolgozók a rend és a nyugalom helyreállítása érdekében fáradoznak. Tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek olyan személyek, akik ellenszenvvel fogadják a kormánynak ezt az intézkedését. Az ilyeneknek is be kell láiniok, hogy a törvényes rend érdekében elkerülhetetlen a szi­gorú intézkedések foganatosítása. Nem nézhetjük tétlenül az ellen­forradalmi erők garázdálkodásait, rendzavarásait és izgatásait. A rendelet megjelenése megnyugtatja, azokat a dolgozókat, akik az J elmúlt évek során, de ezekben a napokban is becsülettel helytáll­tak a munlcapadok mellett és a termelés különböző posztjain. Félni csak azoknak van okuk, akik ezekben a napokban is járják az üze­meket, gyárakat és sztrájkra buzdítják a munkásokat, hogy az or­szág gazdasági helyzetét tovább súlyosbítsák. Az ilyen elemek még napjainkban is rejtőit fegyverekkel vonulnak a tüntetők somi kö­zött, várva azt az alkalmat, hogy akcióba léphessenek. Tudjuk, hogy lesznek olyan személyek, akik a jelen törvényerejű rendelet elle­nére sem akarják beszolgáltatni fegyvereiket, Ezeknek a személyek­nek figyelmét az újság hasábjain keresztül szeretnénk felhívni, hogy jól gondolják meg mit tesznek. A békés termelő munkához nincs szükség fegyverekre. Akik még ezután is fegyvert akarnak rejteget­ni, nem vité.s, hogy a közbiztonság megszilárdítását kívánják gá­tolni.-----------------------------• »>--------------------------*--------­Já rjunk helyes úton Érdemes ezen elgondolkozni Az október 23-át követő események s a törvényes rend felbom- lása után igen sok emberben furcsa elhatározás lett úrrá, ti­mely a megye lakosai közül jónéhiny embert helytelen cselekvésre is ösztönzött. De ne vágjunk a dolgok elé. Feltétlenül szólni kell a kormánynak arról a nagyon lényeges rendeletéről, amely kimondot­ta: azonnali hatállyal megszűnt a parasztságot évek óta elkeserítő beadási rendszer'. Ez a rendelet mondja ki azt is, hogy a sertések Utáni zsírbeadás ugyancsak hatályát veszti. Jl/3 m dánunk sem kell, a kormánynak ez a rendelete rendkívül •*** kellemes érzést váltott ki az emberekből. Sokan úgy véle­kedtek: régen kellett volna egy ilyen rendelet. Érthető is. Faltisi parasztságunk a rendelet megjelenése óta számot vetett azzal, hogy mit jelent részére ez a kedvezmény. A kormány ezen elhatározása megmutatta kedvező hatását a mezőgazdasági munkák végzésében le, de nem kevésbé a közellátási illetően. A megyében ma mar nincs olyan község, vagy város, ahol zsírért, húsért — mint két hó­nappal ezelőtt — bárki is sorban állna. Sőt a húsboltokon kívül a piacokon is nagy a felhozatal vágottsertés, borjú és baromfihús­ból. Tp ölösleges a k özellálás meg javulását, s a bőséges felhozatal helyességét különösebben bizonygatni. Azonban szólni kell lnnék az ellenkezőjéről. Arról, hogy ne vigyék ezt egyesek túlzás­ba. Ugyanis a megye több községében tapasztalható, hogy a törvé­nyes rend hiányában többen kihasználják a lehetőségeket és nö­vendékborjúkat, továbbtenyésztésre, sőt szaporulathozatalra kiválóan alkalmas juhokat, anyakocákat vágnak le és árusítanak el a pla­tón. Mindezt azzal a gondolattal leszik, hogy úgysem vonja őket tel elősséore senki. A z utóbbi napokban jónéhúny egyéni dolgozó paraszttal, tér- melőszövetkezeti taggal találkoztunk, akik aggódásukat fe­jezték ki a szükségtelen állatmészárlások ellen. Joggal aggódnak ezek a jóérzésű paraszt emberek. Sokan sajgó szívvel kérdezték egymástól: mi less as országgal, az ország állattenyésztésével, ha széltében-hosszában levagdalják azokat az állatokat, amelyek­től hosszabb-rövidebb időn belül szaporulatot kapnánk? Egy biztos: semmi jót nem hoz számtmkra ez a jelenség. J ól emlékszünk még valamennyien az 1943 utáni nehéz esz- tendőkre. Keservesen fizettünk mindannyian — különösen az ipari munkásság — a második világháborút követő időszakban, amit tor feleségeink, vagy más hozzátartozóink hosszú órákhosszat álltak sorban csak azért, hogy 20—30 deka zsírt kapjanak. Akkor a háború évei és a német fasizmus pusztította ki az ország jószág- állományát, amit később — sőt az utóbbi években is — más orszá­goktól drága pénzért, vagy számunkra is fontos iparcikkekért kap­tunk. Legyen ez tanulság számunkra most is. Emlékezzenek vissza M emberek ezekre asz évekre, különösen azok, akik ezekben a na­pokban forró fejjel cselekednek. 'ól fontolj« meg mindenki mit tesz: mégpedig úgy, hogy ké­sőbb sem önmagát, sem pedig mást ne okolhasson. A to- gább Utó paraszt emberek — egyéniek és szövetkezetiek — többsé­ge már látja maga előtt a bajt, ha ez továbbra is így megy. Ér- ámvms és fettétleniii szükséges ezen elgondolkodni. Az élet igazol­ta majd, hogy megéri. Nemcsak egyéni ügy ez, hanem a Iwzösség, m egész országé egyaránt. s- BALKUS — KÜLFÖLDI HÍREK LONDON. (MTI) Dulles ameri­kai külügyminiszter elindult Pá­rizsba, hogy részt vegyen az észak- atlanti szövetség miniszteri taná­csának kedden kezdődő ülésén. MOSZKVA. (TASZSZ) A Japán Vöröskereszt és a Szovjetunió Vö­röskereszt és Vörüsfél hold Társa­ságai Szövetsége Végrehajtó Bi­zottságának képviselői között 1953. novemberében aláírt megáll apedás alapján a napokban japán állam­polgárok újabb csoportja tért haza a Szovjetunióból. A Japán Vörös- kereszt Nahodka szovjet kikötőbe érkezett. Képviselőinek 23 japán állampolgárt adtak át, mint isme­retessé vált, e személyek a Kohi- nna nevű japán hajón visszaérkez­tek hazájukba. NEW YORK. (TASZSZ) Az ENSZ titkársága bejelentette, hogy december 12-ére tűzte ki a Biztonsági Tanács ülését, amelyen az előzetes napirend értelmében megvitatják Japán és a Mongol Népköztársaság ENSZ-felvételeit. LONDON. (MTI) Washington­ban hivatalosan közölték, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a jövő héten egymillióra dollár rö­NepjaM&si! a munkás em.be- _________ rek között gyak­ran halljuk ezeket a szavakat: kö­veteljük a bérek emelését. Ez jo­gos követelése a dolgozók egy ré­szének. Az elmúlt tíz esztendő alatt a bérpolitika alakulását is­merve, mondhatjuk azt, hogy ko- naoüy sérelmet ollóztak a dolgozók­nak. Ezeknek a sérelmeknek az orvoslásara feitétleniHtö'-Bzükség van. Ez elől nem. zárkózik «1 a É.ádár~kormány. Nem hagyhatunk azonban figyelmen kívül bizonyos gazdasági törvényszerűségeket. A kapitalista országokban a pénz vásárló értéke aszerint változik, hogy mennyi a fedezetül szolgáló tárgy értéke, speciálisan az aranyé. A szocialista társadalom­ban így hazánkban is a pénznek (a forintnak) a fedezete nem az arany, hanem az ossz lakosság ter­melő munkája. Amilyen mérték­ben növeljük az árualapot, fokoz­zuk a termelést, több árut állítunk elő, olyan mértékben növekszik a forint vásárló értéke is. Ha pe­dig csökken a termelés mértéke, ugyanúgy csökken a pénz értéke is. l i ú után milyen téseket követíkezte­vonhatunk vidtejáratú kölcsönt fog jegyzésre 1 le e törvényszerűséget figyelembe i bocsátani — jelenti a BBC, Ügy j véve a mi viszonyainkra? Nálunk j látszik, hogy a kölcsönt részben | néhány hétág állt a termelés. Mi- | fel fogják használni Nagy-Britan- 1 lyen helyzet következhet most be? J' niáaak nyújtandó pénzügyi se­gélyre. BOGOTA. (AFP) Szombaton a Colombia! Medellin város közelé­ben súlyos autóbuszszerencsétlen­ség történt. Felborult egy autó­busz, amely az országos labdarú­gó-bajnokság döntőjére utazó né­zőket szállította. Tizenegy sze­mély meghalt, sokan megsebesül­tek; A forint fedezetéül szolgáló áruk, melyeik a szocialista vállalatok raktáraiban voltak elhelyezve, az elmúlt hetek alatti vásárlási láz következtében megfogytafc. Ennek következtében ha nem tudjuk az így megfogyott árukat pótolni, ak­kor az állam kezében levő bank­jegyek pusztán színes papírok ma­radnak, melyeknek értékük nem lesz. Ezzel természetesen össze [függésben van a bérek emelése is. i Ha most emeljük a béreket, ami- •kor még az országban a termelés j nem indult meg, akkor ebből a bérből élő dolgozók részére csak annyi előny származhat, hogy pénzük lesz, de ezért vásárolni [ nem tudnak, mert nincs áru. Ha j pedig ez következik be, akkor el­fértünk egy újabb, inflációhoz, *t. má nyomort, nélkülözést --és ■■ éhe­zést jelent az ország valamennyi dolgozója számúra. A kormányunk ezt akarja elkerülni akkor, ami­kor a bérek emelését a későbbi időben kívánja teljesíteni. Erről viszont akkor lehet szó, ha már termelnek az üzemek, szállít a : vasút, s elegendő áru áll a fo­gyasztók rendelkezésére. Csak így lesz meg az eddig még nem telje­sített követelések teljesítésének | reális alapja. Ha végig kísérjük a ; kormány eddigi intézkedéseit, a- ; melyek az ország jelenlegi reális gazdasági erején alapulnak, akkor megállapíthatjuk, hogy máris je­lentek meg olyan rendelkezések, amelyeket úgy a parasztság, mint a munkásság örömmel üdvözöl. Megszüntette a kormány a pa­rasztság számára az oly terhes be- szolgáltatási kötelezettséget, eltö- i rüite a sertésvágási engedély j gyűlölt rendszerét, lehetővé tette I a termelőszövetkezetekből való ki- j lépést, vagy azok teljes megszün- jtetését. A vasúti alkalmazottak i követeléseit a szabad jegyek és ! egyéb juttatások vonatkozásában ! teljesítette. Továbbá a bányászat­iban történt bérrendezés és a kü­Jugoszlávia nem engetli be az ENSZ megfigyelőit London. (MTI) Mint a BBC jelenti, Jugoszlávia visszauta­sította Hammarskjöldnek azt a kérését, hogy mint Magyaror­szággal szomszédos állam enged­je be területére az ENSZ meg­figyelőit A jugoszláv válasz rámutat, hogy veszélyes prece­dens lenne megfigyelőket kül­deni valamely országba azzal, I hogy tartsanak figyelemmel egy másik országban lezajló eseményeket. Magyarország esetében — teszi hozzá a ju­goszláv kormány válasza •—• más területekre is kiterjesztené a feszültséget, és tovább sú- , lyosbítaná a helyzetet, ha meg> ! figyelőket küldenének a szom­szédos országokba. lönböző iparágakban folyamatban van az új bérrendszer kialakítása. De látnunk kell azt, hogy a jo­gos követelések úgy valósulhatnak meg, ha mi is segítünk, a kor­mánynak. Ezzel szemben mit te­szünk? Sztrájkolunk. Hova vezet­het ez, ha továbbra is így megy? Ügy hisszük, teljes gazdasági ösz- szeomláshoz. Nem hinnénk, hogy a | becsületes dolgozó emberek ezrei ezt akarnák. És mi bízunk ezek­hásszűk a he­lyes utat, nem engedik magukat erről az útról letéríteni. ben az emberekben, és azt, hogy megtalálják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents