Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)
1956-12-05 / 26. szám
Békés megyei Népújság Jól meggondolták-e a gyulavári Új Elet és Dóssá Tss tagjai9 hogy melyik utat válasszák ? semmiből a korszerű istállókat, kisebb-nagyobb gazdasági épületeket? És most tető nélkül áztatja jelenleg az eső az új isnapokban összedugták fejüket, s egymásnak mondták, hogy nem lesz ez így jó és nem lehet elté- kozolni a több éves közös munka más, a szövetkezetellenesség olyan erősen kifejezésre jutott, hogy az Üj Élet és a Dózsa Tsz tagjai már nem tudták ezekben a napokban egységesen kiállni közős gazdaságukért. Súlyosbított« ezt az a körülmény, hogy a szövetkezeteken belül is többen a kilépést, a felbomlást szorgalmazták — egyré- szük jogosan. A község kulákjai és a hozzájuk hűséges elemek útón-útfélen rátámadtak a szövetkezetiekre, megfélemlítették és mocskolták I őket. Sőt a felkelés harmadik he- . tében a betagosátott földek egyik- I másik volt tulajdonosa ekével, vetőgéppel jelent meg a közős parcellákon. Ez aztán végkép szétzúzta a korábban jól gazdálkodó szövetkezeteket és megkezdődött a közös vagyon — kínoslátványú — szétosztása, ámbabocsátása. Azonban a mérsékelten gondolkodók nem értenek ma sem ezzel egyet. Beszélgetésünk alkalmával ■többen aggódva kérdezték: mi lesz velünk most már hogyan tudunk megélni la három- négy hold földön? Újra el kell menniük a kevés föld mellett —- mondták — napszámba, vagy vidéki idénymunkára, hogy maguk és családjuk megélhetését úgy- ahogy előteremtsék. Joggal aggódnak ezek a családapák, jövendő sorsukat Illetően. | De üzenjük nekik: lógjanak össze most ezekben a napokban — még i nem késő. Mondják ki bátran, j hogy ők továbbra is közösen kívánnék gazdálkodni — persze a . teljes önkéntesség alapján. Ne j hagyják a két kezük munkájával I létre hozott épületeket elpusztulni Beszéljenek erről bátran, hi- ! szeri sokan a felkelés lázában ég- | tek, amikor kimondották a fel- ■ oszlást. Sokam csak később — sőt ezekben a napokban — gomdol- j kodnak és számolgatnak. Azok, akik már világosan látják a jö- S vöt, próbálják megértetni másokkal is, a józan ész alapján — de semmi esetre sem erőszakkal —, i hogy nyílt támadás áldozata lesz i a két szövetkezet, ha nem vi- ! gyáznák. Még nem késő: gondolkodjanak a gyulavári Üj Élet és a Dózsa Tsz tagjai — akik évek óta megszerették a szövetkezeti gazdálkodást — s éljenek a munkás-paraszt kormány által meghirdetett kedvezményekkel. Persze, akik úgy határoztak, hogy az egyéni parcellát válasszák, meg van ehhez is a lehetőség. A kormány őket is segíti. Még csak annyit: Egy obsitos kiszabadult a katonaságtól s ment hazafelé az országúton. Mikor elfáradt, betért megpihenni egy magányos házba. Volt ott minden, istálló, ól, juh, aprójószág. Csak embert nem látott. Kiáltott egyet, kiáltott kettőt. Harmadjára nem kiáltott, mert a házból előjött egy szép nagy lány. Az obsitosnak úgy megtetszett a lány, hogy borra szomjazott és mégis vizet kért tőle. Hozott a lány egy poharat, vizet húzott a kútból s szívesen kiszolgálta az obsitost, Gondolta az obsitos, hogy ő innét tovább nem megy, míg beszédbe nem elegyedett vele. Azt mondta neki: — Olyan szép vagy, te lány, hogy tetszel nekem. Azt válaszolta erre a lányt — Ha ötven év múlva mondaná, azt felelném, vagy hazudik vagy a szeme világa hibázik. Megcsóválta az obsitos a fejét: — Be különös teremtése vagy te az istennek. Hogy hívnak? — A nevem eleje olyan, mint a hátulja. A közepe dupla — válaszolt a lány. — Ebből ugyan nem sokat értek — gondolta az obsitos. De tovább kérdezte, hátha valami olyat is megtud, amit megérthet a halandó ember: — Magad lakói a házban? — Nem én — mondta a lány. — Hanem anyámmal, apámmal, bátyámmal. VTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTV — Hát az anyád hol van? — Főz a konyhában. — Mit főz? — Föl-alát. Sokat ebből sem értett az obsitos, de a kérdez- getést nem hagyta abba: — Az apád hol van? — Vadászni. — Mire vadászik? — Hát ő úgy vadászik, hogy amit megfog otthagyja s amit nem fog meg, azt hazahozza. — Hm. — morgolódik az obsitos. — Fölöttébb furcsán vadászik az apád. Aztán megkérdezte: — Hát a bátyád hol van? — A mezőin, — felelt a lány. — Mit dolgozik? — Kis kárból nagyot csinál. Látta az obsitos, hogy vagy a lány nagyon okos, vagy ő nem az. elégségesen. Tűnődött egy darabig, hogy mivel fogja meg. Olyat kérdett, amire csak egyedecember 5., szerda Ceruza, mely a gazdájáról mesélt... Együtt ültek ismét — Halán százan, talán százötvenen — olya• nokj akik a november 4-e előtti napokban számkivetettek voltak. Azért űzték, hajtották őket többek közt, mert 1945-ben egyetértek tek azzal, hogy az ezer és tízezer holdas grófi birtokokat szétosszák a parasztok között, hogy a bányáidat, bankokat és gyárakat államosítsák, kivegyék a dőlyfös-aranyláncos urak kezéből. És még volt egy „bűnük“: soha nem felejtették el, ha orosz anyák fiai nem ontják vérüket, nem adják életüket, erőtlenek lettek volna parasztjaink, munkásaink 1945-ben e nagy tettre. Vajon mert-e még nagyon pisszeni is a munkás, a paraszt a Horthy zsandár világban? Nem, meri mindjárt vágtattak a zsandárlovak, oicáztak a kakastollak és a puskáimtól kiserkent a vér s a veséket leverték gumibottal. Akkor ocsúdták fel csak a munkások, parasztok, amikor elvonult felettük a Hitler által vetett borzalmas háborús vihar, amikor már hántolták magyar földön az orosz anyák fiait. Ez történe Mi tény, mintahogyan történelmi tény, hogy szocialista országok is vannak a földiekén. Mondom, együtt ültek talán százan, Mán százötvenen olyanok, akik... de nem, valami tévedés!... Hát Igen tévedtek, akik összehívták őket. Igaz évekig valamennyien a piros könyv birtokosai voltak, de nem valamennyien kommunisták. Igen. Ez is történelmi tény már. Itt is voltak, akiknek világszemléletük — ma már ez is látható — nem hogy eltérő a kommunistákétól, hanem a legteljesebben ellentétes. Igaz, évekig a népi demokrácia híveként tündököltek. Nem tévedés, a szó teljes értelmében — tündököltek. De nemcsak Rákosiék ajnározták őket, hanem Horthyék is és ajnározták őket november 4-e előtt az ellenforradalmárok. És ott ültek november 4-e után a kommunisták között. Így van, az ördög szolgálatába is állnak, ha kell, hogy a felszínen csillogjanak, na meg azért, hogy a népi demokrácia ellenes szemlélet „pódiumot“ kapjon. És kapott Rákosiék idején, kapott Mlndszenty szózatának Idején és ma is kapaszkodik érte. Mondom, e szemlélet egyik-másik képviselője olt ült a többi között. Csak az egyik kicsit, egészen ici-picit elvétette a dolgot, amikor az egyik felszólaló arról beszéli, hogy kigördültek a szeméből a könnyek, amikor az orosz anyák fiai másodszor is eljöttek, hogy megszabadítsák ezer és millió társával együtt a fasiszta kínoktól. Nem történt különösebb, csak egV kicsit, egy egészen icí-picikét idegesen dobta maga elé a ceruzáját és megrándult, mint mikor valakinek a körme alá szúrnak. Ceruza, mely gazdájáról meséit—---------------------------------------------------------cJU---------Új könyvek a karácsonyi vásáron... Könyvkiadóink és könyvterjesztésünk munkája most már lehetővé teszi, hogy a karácsonyi könyv, piacra számos új szépirodalmi könyv kerüljön forgalomba. Többek között a közeli napokban és hetekben széleskörű érdeklődésre Bzámottartó, új könyvek jelennek meg. A Szépirodalmi Könyvkiadó adja közre többék között Kolozsvári Grandpierre Emil Bűvös kaptafa című szatirikus regényét, Remé- nyik Sándor Vándorlások könyve című délamerikai útirajzait és Tatay Sándor A Simeon ház című nagysikerű regénytrilógiájá- nak következő részét A második lány címmel. Megjelennek Németh László történelmi drámái és Kellér Dezső Tisztelt közönség! című gyűjteményes kötete. Ismét kiadják a Vörös postakocsi, A kék szalag című Krúdy regényeket, a költészet barátainak pedig Tóth Árpád összes verseit. Üj kiadásban kerül a könyvesboltokba Madách Imre Az ember tragédiája. Az olcsó könyvtár soronkövet- kező három kötete Dumas három testőre. Szám s külföldi iró könyve is rTTT.TTTTTTTl.TT... TMT | forgalomba kerül még karácsony ! előtt. így Victor Hugo NyomorúJ- 1 tak című világhírű műve, Louis j Aragon Űri negyed című regénye és a népszerű Yves Montand Csupa napfény a szívem című nagysikerű önéletrajzának kiadása. Megjelenik Bodier francia író I Tristan és Isolda című monda fel- | dolgozása és a Ha rózsaszál leszel című népköltészeti gyűjte- vnény. Tackerai, a nagy klasz- I szi'kus író Barry Lyndon című regénye is a karácsonyi könyvpiac | egyik vonzó újdonsága lesz. Terjeszd a Népújságot rTTTTTTm»TT»T»»Tm nts szüvel lehet válaszolni: — Hány éves vagy? De az okos lány nem azért volt ókos, hogy ne leljen olyan választ, amit az obsitos meg nem ért. Mert ezt válaszolta: — Amennyi, annyi. Az anyám kétszerannyi, apám öttel több. Hárman éppen száz évesek vagyunk. — Hm. — morgolódott az obsitos. És elrestelte magát, hogy a lányt megint nem fogta meg. — Hallod-e — mondta neki, — ha én innen elmegyek, soha meg nem tudom, hogy túljártál-e az eszemen, vagy pedig bolond vagy s magad sem tudod, mit beszélsz. Mondd meg hát magyarán, mi az értelme négy válaszodnak. — Megmondom én, — felelt a lány —, de csak azért, hogy lássa, én vagyok az okos, maga a buta. A nevem eleje ugyanaz. mint a háttilja. s a közepe dupla. Mert Anna a nevem. — Az anyám babot főz. Az jár fel-alá a fazékban. — Az apám bolhára vadászik a giatyája ráncai közt. Ha a bolhát megfogja, otthagyja. A gatyáját nem fogja meg, azt hazahozza. — A bátyám árkolja a föld végét, amit eljártak a szekerek. Mélyebb árkot ás a kicsi helyébe, így csinál kis kárból nagyot. — Én 19 éves vagyok, az anyám 38, apám öttel több, vagyis 43. Hárman 100 évesek vagyunk. — Látom — mondja az obsitos — nemcsak szép vagy, hanem okos Is. Hát én innen egy tappodtat sem megyek, míg a feleségem nem leszel. De, ha az leszel, akkor sem megyek, mert akkor ugyanbizony miért mennék «1? Ügy is lett. Áz obsitos ott maradt. Feleségül vette az okon lányt, • boldogan élnek ma is, ha meg nem haltak.
