Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-05 / 26. szám

# Üfri. december 5., ssce-vdit Békés megyei Népújság s Kára Menyhért mezőgazdasági osztályvezető-helyettes nyilatkozata a szarvasi járási tsz-ek helyzetéről Ülést tartott a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szabad SzakszervezeténekKözponti Vezetősége I ft napokban felkerestük Ká­ra Menyhért elv- társat, a szarvasi járási tanács mezőgazdasági osztályvezető he­lyettesét, megkértük, nyilatkozzon lapunknak a szarvasi tsz-ek éle­téről. Járásunkban 25 tsz működött. Mondhatjuk azt büszkén, hogy igen sok jó tsz-ünk van, mint pél­dául a kondoros! Dolgozók, Mi­csurin, az örménykúti Petőfi és a szarvasi Táncsics Tsz. Ha több év­re visszamenőleg figyeljük tsz- eirak munkáját, gazdálkodását, meg kell állapítanunk azt, hogy ezeknél a jól működő tsz-eknél is voltak hibák, azonban már ezen tsz-ek 1954—55-ös gazdasági év­ben termésátlagukkal felülmúlják az egyéni gazdaságok termésered­ményeit. Huszonöt tsz-ünk közül hét tsz bomlott fel, két tsz Békés- szentandráson, egy Csabacsüdön, kettő Kondoroson, egy Szarvason és egy örménykúton. A felbomlott tsz-ek közül ötnek a feloszlásával egyet értettünk, mivel gazdasági vezetésük, fejlő­désük az utóbbi években sem mu. látott teljes biztonságot. 1 nagyon csBilálIcztiink 1 u d,Z­si Magvető és a szarvasi Alkot­mány Tsz tagságának határozatán. Mindkét tsz — mondhatjuk — jól gazdálkodott. 1954—55-ös termeié* I sí évének' zárszámadása jó volt. A | járási mezőgazdasági osztály igye- | kezelt kivizsgálni a felbomlás ! okát, megállapításuk erre vo- ! natkozólag, hogy a termelőszövet­kezetben annak ellenére, hogy min­den anyagi és gazdasági alapjai meg lettek volna a további mű­ködésre, a termelőszövetkezet kol­lektívája nem volt egységes. A kettészakadást híven mutatja az például a Magvető Tsz-nél, hogy a széthúzás után a megmaradt be­csületes, lelkiismeretes tagok egy új termelőszövetkezet alakításába fogtak. A széthúzás okát mi is elősegí­tettük azzal, hogy a felülről jövő, erőszakos tsz szervezést szinte rá­erőszakoltuk az egyéni dolgozók­ra. Azok a tagok, akik most nap- ról-napra kiválnak a termelőszö­vetkezetből, meg kell mondanunk őszintén, erőszakosan vittük a tsz- be. az, s ezzel egyet. ____________ _ ért minden be­csületes termelőszövetkezeti tag, hogy a munkás-paraszt kormány­nak a tsz-ekre vonatkozó határo­zata jó volt, mert csakis ilyen sze­lekció útján tudják megtisztítani a tsz-ek saját kollektívájukat azok­tól a dolgozóktól, akik nem dol­goztak szívesen, mert csak azért | voltaik a termelőszövetkezetben, í hogy megszűnjön a múlt erősza­ko s adóbehajtása és a beszolgálta­tás. Együttes véleményünk — mondotta Kára elvtárs — az, el­érkezett az ideje annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom ke­retén belül „tiszta vizet öntsünk a pohárba“. Nehéz felülről meg­szabni, hogy milyen határozatot hozzon egy-egy termelőszövetke­zet saját maga tagsága részére. Ezt véleményem szerint a terme­lőszövetkezeti tagokra kell bíz­nunk. Annyi azonban bizonyos, hogy elérkezett az idő arra, hogy tsz-eink tagsága, vezetősége saját maga határozza meg, hogy gaz­daságát mire profilírozza (mit ter­meljen, hány katasztrális holdat, és milyen állatot tenyésszen). a jövőre vonat­kozólag, hogy fiz a fcSadatiüil Véleményünk mi, vezetők javítsunk a múlt elkö­vetett hibáin, próbáljuk a terme­lőszövetkezeti mozgalmat még izmosabbá, életerősebbé tenni. Kérjük arra a termelőszövetkeze­teink vezetőségét, tagságát ami­kor határoznak termelőszövetke­zeteik szétbomlása, vagy megma­radása esetén, gondoljanak az el­múlt esztendők nehéz munkáira, azokra az épületekre és egyéb gazdasági felszerelésekre, amiért — munkával, verejtékkel áldoztak — fejezte be nyilatkozatát Kára elvtárs. — Szín Béla — I szakszervezetek a bérből és fizetésből élők életkörülményeinek a megjavításáért harcolnak f litikad szerveink: ilyen a párt és Takarékoskodjunk az árammal! Orosháziak, figyelem! teljes üzemeltetés mellett, egy na­pi szükségletet sem fedez. Jelen­leg még ígéretet sem kapott arra a villanytelep, hogy a közeli na­pokban számíthatnak nagyobb mennyiségű szénszállítmányra. Ezért 'a villanytelep munkásta­nácsa felkért a megye lakosait, hogy a lehetőségekhez képest ta­karékoskodjanak a villamosener- giával, mert ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a meglévő szénmeny- nyiséggel (ha korlátozásokkal is) hosszabb ideig tudják szolgáltatni az áramot. A MEDOSZ elnöksége a napok­ban ülésre bív-ta össze a Mezőgaz­dasági és Erdészeti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete Központi Ve­zetőségét, amelyre meghívták a megyei elnököket és az érdekelt minisztériumok kiküldötteit is. Kovács István, a MEDOSZ új el­nökhelyettese a Központi Vezető­ség előtt ismertette az új szemé­lyi és szervezeti változásokról szó­ló javaslatot. Ezek szerint a ME­DOSZ központjában megszünte­tik a szervezési, a termelési, a j bérosztályt és új tagozatokat hoz. nak létre, amelyek figyelembe veszik a mezőgazdaság szétszórt­ságát és összefogják az egyes te­rületeket. Ennek alapján megszer­vezik az állami gazdaságok, gép- ' állomások, erdőgazdaságok, falusi szervek, vízügyi szervek és az agrárszakemberek tagozatait, a- melyek az egyes területeken dol­gozók érdekképviseletére és szak­mai továbbképzésük biztosítására hivatottak. A javaslatot a köz­ponti vezetőség elfogadta, s ennek alapján a terület sajátosságainak figyelembevételével átszervezik a megyei bizottságokat is. Ugyan­akkor a Központi Vezetőség új- jáaflakította a szakszervezet el­nökségét, amelybe a legnagyobb megyék elnökét is bevonta. Ezután Borbás Lajos, a ME- ' DOSZ új elnöke tájékoztatta a Központi Vezetőséget, az október 23-a után kialakult helyzetről, majd leszögezte, hogy a szakszervezet ezután függet­len lesz a párttól és a kormány­tól és el van szánva arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók szer­vezett erejével védje és tovább­ié Messze a szocialista építés ed­digi vívmányait és következete­sen harcoljon a mezőgazdaság­ban dolgozók jogaiért. j Hangsúlyozta, hogy a Rákosi és Ge- j rő-féle politika durván megha- I misította a szakszervezetek helyét és szerepét. I Ezután üdvözölte a mezőgazda- | sági üzemekben létrejött munkás­tanácsokat, mint a szoeial'sta üzemek önkormánvzati szerveit s a szakszervezet előtt álló felada­tul jelölte meg, hogy minden erő­vel támogassa a munkástamácso- j kát. Ugyanakkor állást foglalt a- ! mellett is, hogy a munkástaná- j csőik a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági irányító szervei, a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi teendőit a szakszer­vezeteknek kell ellátni. I A továbbiakban hangsúlyozta ! Borbás Lajos, hogy a MEDOSZ elnöksége teljes ere­jével támogatja a tangazdasá­gok, kísérleti gazdaságok, erdő- gazdaságok, gépállomások és vízügyi szervek dolgozóinak azt a követelését, hogy az állami gazdaságokhoz hasonlóan, ná­luk is rendezzék a bért és a ter­mészetbeni járandóságokat. Külön kiemelte, hogy a gépállo­másoknál és gépjavító üzemeknél a munkaruha kihordási idejét egy évben, az esőköpeny, sapka, vat­taruha, csizma kihordást idejét két évben kell megállapítani és ennek eltelte után a dolgozók saját tu­lajdonába kell adni azokat. Ezek­nél a szerveknél a műhely dolgo­zókat, szerelőket, a gépjavító üze­mek munkásait az iparban azo­nos munkát végzők bérével kell díjazni. A gépkocsivezetők és von­tatóvezetők ugyanazt a bért és juttatást kapják, amit a TEFU gépkocsivezetői, a traktorvezetők bérét abban az esetben is ki kell fizetni, ha rossz időjárás esetén nem tudnak szántóföldi munkát végezni, hanem csak a gép meg­I őrzését, vagy karbantartását vég­zik. A gépállomása dolgozóknak is I lehetővé kell tenni, hogy termé­szetbeni járandósághoz jussan'ak. Az erdőgazdasági dolgozóknál az illetményföldet, legelőt és kaszá­lót a jövőben térítés nélkül kell kiadni. Az erdészek illetményként kap­janak négy köbméter tűzifát, lássák el őket egyenruhával és kapjanak szolgálati fegyvere­ket. A műszakiaknak és a kocsisoknak- lehetővé kell tenni, hogy óvenkint tíz köbméter tűzifát vásárolhassa­nak kedvezményes áron. A vízügyi szerveknél meg kell szüntetni a második területi bércsoportot és lehetővé kell tenni, hogy ezek. a dolgozók azonos bért kapjanak, az építőiparban hasonló munkával foglalkozó dolgozókkal. Meg kell szüntetni a komplikált és bürokratikus normarendszert és vissza kell állítani az 1948-ig fennálló természetbeni juttatá­sokat. Ezután arról szólt, hogy a Jövő évben az összes mező- és erdő- gazdasági üzemek dolgozóinak követeléseit figy elembevé ve min­den. üzemben a helyi viszonyok­nak megfelelő bért és fizetési rendszert kell kialakítani. Meg kéül változtatni iá mező- és erdő- gazdaságok nyugdíjrendszerét. Nyugdíjat azok számára is biztosí­tani kell, akiknek munkavállalói jogfolytonossága, önhibájukon kí­vül megszakadt. Az elnök hosszasan foglalkozott a mezőgazdaságii dolgozók több jogos követelésével, külön kiemel­ve, hogy valamennyi, MEDOSZ- hoz tartozó üzemnél az eddigiek-1 nél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók lakásigényei­nek kielégítésére. Lehetőséget kel! nyújtani arra, hogy családiházakat építhessenek a munkahelyek kör­nyezetében. A beszámolót vita követte, egy­másután szólaltak fel a Központi Vezetőség tagjai, beszámoltak a MEDOSZ vidéki szerveinek októ­ber 23-a óta eltelt munkáiról és teljes támogatásukról biztosították az elnökséget. Ezután határozati javaslatot fogadtak el, majd a Központi Ve­zetőség megbízta az elnökséget, hogy a rend helyreállta után 3—i hónapon beiül hívja össze a MEDOSZ országos kongresszusát, s intézkedjen arról, hogy előtte válasszák újjá az üzemi, megyei szerveket, valamint hozzanak lét­re a DÉFOSZ idejében már meg­lévő falusi szervezeteket. —————a— ---------. Szovjet ajándék Egyiptomnak Alexandria. (TASZSZ) Decem­ber 1-én befutott az alexandriai kikötőbe a Szecsenov nevű szov­jet motoros hajó, amely a szovjet j dolgozók ajándékát hozta Egyip­tom lakosságának. A hajóval el­jött a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságai Szövet­ségének küldöttsége. A küldöttsé­get az Egyiptomi Vöröskereszt képviselői fogadták. A szovjet hajó rakománya há­romezer tonna búza, ötszázezer doboz tejpor, hárommillió rűbel értékű gyógyszer, hatszázezer ru­bel értékű orvosi műszer, egy há- romszáz férőhelyes kórház teljes I berendezése, egy tizenöt sátras tá- , bori kórház teljes berendezése és I tíz sebesült szállító gépkocsi. Az j alexandriai kikötőmunkások kije- j lentették, hogy a legrövidebb idő | alatt, ellenszolgáltatás nélkül ki- ! rakják a hajót.

Next

/
Thumbnails
Contents