Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-28 / 20. szám

NÉPÚJSÁG MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1956, NOVEMBER 28., SZERDA Ára: 50 fillér I. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Békés megyei „A népi demokratikus rendszer demokrácia a munkások, parasztok és a szellemi dolgozók számára, de diktatúra az ellenség számára“ Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének rádióbeszéde Magyar munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, elvtársak! Néhány időszerű kérdésről kí­vánok szólni. Először a törvényes rend helyreállításának kérdéséről. Mint ismeretes, az ellenforradalom szervezett fegyveres erőit a no- vember 4-ét követő néhány napon j belül szétvertük. Ezek egy része j fegyverletételre kényszerült, más j része megsemmisült. Hasonló j sorsra jutottak később azok, a fő- leg Budapesten garázdálkodó né-: hány főből álló kis fegyveres cso­portok is, amelyek időnkint fel­tűntek a gyárak, az üzemek kör­nyékén, és fegyveres terrorral Igyekeztek meggátolni a dolgozni akarókat a munkában. Ma a fő­városban a fegyveres összetűzé­sek befejeződése után a közbizton­ság fenntartásának s megszilárdu­lásának feladata mindinkább a magyar forradalmi rendőrség szer­veire hárul. Hozzá lehet tenni, hogy honvéd egységeink és rend­őrségi szerveink napról-napra ki­elégítőbb módon teljesítik rendkí­vül fontos feladatukat. Eredmé­nyesen folyik azoknak a közönsé- j ges bűnözőknek az összeszedése is, akiket a rendkívüli események idején a rendszer ellenségei nagy számban szabadítottak ki a bör­tönökből a társadalmi rend és a közbiztonság rovására, és akik természetesein mindaddig veszé­lyeztetni fogják a lakosság nyu­galmát. amíg az utolsó szálig vissza nem szállítjuk őket oda, ahol a helyük van. Folyik a buj­káló ellenforradalmárok és ellen- j forradalmi uszítok felkutatása,1 őrizetbevétele és bíróság elé állí- j tása is. Ezzel kapcsolatban meg; kell mondanom világosan és félre! nem érthető módon a következő- : két: 1 Először: i a kormány a dolgozó nép érdé- ! keinek és a népköztársaság fel- t adatának tartja és Ingadozás j nélkül végre fogja hajtani és ! hajtatni valamennyi bujkáló el- ! lenforradalmár, ellenforradalmi t uszító és közönséges bűncseick- t ményt elkövető személy fclku- j tatását, ártalmatlanná tételét és r bíróság elé állítását. Ebben a kérdésben engedni és al­kudozni nara fogunk, mert ez ha­lálos bűn lenne népünk és álla­munk előtt. Másodszor: ismételten félreért­hetetlenül kijelentem azt is, hogy kormányunk november 4-i felhí­vásában tett ünnepélyes ígéretét — amely szerint egyetlen dolgo- zóiniaik sem lehet bántódása ami­att, mert az október 23-án kezdő­dött tömegmegmozdulásokban részt vett — betartjuk és min­denkivel betartatjuk. Az ország törvényes rendjének helyreállításában azonban ma már más kérdések kerülték elő­térbe. Mialatt az ország gyárai­nak, üzemeinek, hivatalainak túl­nyomó többségében az élet mind­inkább a rendes, törvényes me­derben folyik, helyenkint visszás­ságok, esetenkint súlyos visszaélé­sek fordulnak elő, amelyeket ha­ladék nélkül meg kell szüntetni. Mit kell többek között biztosíta­ni? Biztosítani kell, hogy a munkás- tanácsok valamennyi termelő üzemben — ahogy az elő van írva — teljesíthessék a törvényben biztosított hatáskörben feladatu­kat. Ugyanakkor azonban határozottan véget kell vetni annak, az egyes munkástaná­csoknál még mindig meglévő gyakorlatnak, hogy minden tör­vényes felhatalmazás nélkül ki­árusítják, elkótyavetyélik — csereberélik a nép tulajdonát képező árukat, anyagokat és ez- j zel súlyos károkat okoznak az ; az amúgy is nehéz helyzetben lévő nemzetgazdaságnak. Ismeretes, hogy a választott szervek — mint például a megyei anácsok végrehajtó bizottságai , nellett működő és politikai mun- í fát végző forradalmi és hasonló í ílnevezésű bizottságok — munka- i át a kormány rendelettel szabá- I yozta. Megállapítható, hogy a közhivatalok, intézmények és há­tságok többségében a legkülön- sözőbb elnevezésű bizottságok tel­esen anarchikusán és a közre lézve minden haszon nélkül tevé­kenykednek, Azokban a közhiva­talokban és hasonló jellegű in­tézményeknél ds, ahol ez alkalma, i zoífcak (kinevezés útján foglalták I el munkahelyüket, és munkáju­kat a törvény előírása szerint, minden közalkalmazottra kötele­ző állami fegyelem alatt végzik, ezek a bizottságok nemhogy se­gítették volna, hanem meggátol­ták és bénították eddig a munkát: A kérdés teljes rendezéséig is kívánatos, hogy ezek a közható-' Ságoknál létesült és még mű­ködő bizottságok tartózkodja­nak minden, a munkát gátló fellépéstől, és ha ezt nem ten- ! nék meg önszántukból, akkor a hivatal, Intézmény stb. munka- ■ ját felelősen irányító vezető, | rangidős tisztviselő vessen en­nek véget. A törvényes rend teljes és követ­kezetes helyreállításának végül el­engeaneieuen Követélményé az is, hogy a kinevezett, s a munkáért személyükben felelős vezetőknek — mint a minisztériumok, főha­tóságok vezetőinek, a tanács vég­rehajtó bizottságok elnökeinek és titkárainak, az iskolák és gyárak igazgatódnak, a mérnököknek és művezetőknek,, és minden más felelős vezetőnek az utasításait mindenki köteles betartani és végrehajtani. A törvényes rend maradéktalan teljesítését minden becsületes magyar állampolgár úgy tekintse, mint a dolgozó nép alapvető és legfontosabb érdekét és ennek megfelelően védelmezze és erősítse azt a törvényes rend kérdésével kapcsolatban; Meg kell mondanom azt is: kormányunk el van tökélve ar­ra, hogy az egész társadalmi élet demokratizmusát fejlessze, az állami és gazdasági vezetés bürokratikus módszereit fel­számolja, a hivatalok, intézmé­nyek és vállalatok demokrati­kus vonásait erősítse. Meg kell azonban nyíltan és őszintén mondani, a demokráciá­nak is megvan a maga törvényes rendje, az anarchiát, a fejetlensé­get, a felelős vezetők utasításai­nak végre nem hajtását ne nevez­ze senki demokráciának, mert mindez a demokráciától merőben idegen. Az ország törvényes rend­jének helyenként divatba jött la­zítása mindenkor — az adott vi­szonyok között pedig különösen — nem a nép és a demokrácia, ha­nem ellenkezően, a nép ellenségei javát és érdekeit szolgálja. A törvényes rend lazítása, vagy lazításának tűrése bármilyen nagy hangon kimondott forradalmi jel­szavak kíséretében történik is •— a valóságban nem a nép, hanem az ellenforradalom malmára hajt­ja a vizet. A törvényes rend védelmezői bátran és határozottan lépjenek fel mindenütt és mindenkivel szemben, bárki is legyen az, aki veszélyezteti állami és gaz­dasági szerveink törvényes munkáját, vagy akár csak kí­sérletet tesz arra. Az utóbbi években sokszor elhangzott a félelem nélküli élet j követelménye. Mi azt kívánjuk, ' és azért dolgozunk, hogy a tör- I vényes rend mielőbb és teljes | mértékben helyreálljon az egész j országban és az élet minden vo- j natkozásában. Ennek az alapfel- I tételei máris adva vannak. Úgy j érezzük, hogy valamennyi tör­vénytisztelő, a közrendet és köz­nyugalmat óhajtó becsületes ál­lampolgár támogatásával rövid idő múlva abban a helyzetben leszünk, hogy elmondhatjuk, megoldottuk ezt a feladatot is. Ezzel majd elmondhatjuk azt is, hogy a Magyar Népköztársaság­ban a félelem nélküli életet az j ország minden törvénytisztelő polgára számára biztosítottuk^ l Ez azonban nem rajtunk múlik. i Még egy-két héttel ezelőtt is sok ! helyütt fegyveres ellenforradal- ' mi terroristák félemlítették meg ] azokat a becsületes állampolgá- \ rókát, akik dolgozni akartak és j a törvényes rend helyreállítása- ! ra törekedtek. Szerencsére ez a | helyzet már megváltozott, da még gyakori jelenség, hogy a tisztességes és becsületes, a mun­ka és a rend érdekeit képviselő embereket lelki terror alatt tartják a zavaros időkben min­dig felbukkanó és magukat egy- ideig mindig felszínen tartó za­varos elemek. Nézzetek körül emberek t Látni fogjátok, hogy a hivata­lokban is, gyárakban is sok az olyan mostanában felbukkant újsütetű, azelőtt soha nem látott, önmagát demokratának nevező személy, akiket ha közelebbről megnéz­tek, látni fogjátok, hogy azelőtt nem voltak sem munkások, sem demokraták, hanem gyár-, vagy malomtulajdonosok, esetleg Horthy hivatásos tisztjei, és mindezeken túl fasiszták. Helyre kell igazítani ezt a néhol még mindig meglévő fordított vilá­got. Mindenkinek meg kell érte­nie, hogy a népi demokratikus rendszer olyan rendszer, a- mcly demokrácia a munká­sok, parasztok és a szellemi (Folytatás b S. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents