Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-16 / 10. szám

"Békés megyei Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA |936. NOVEMBER 16., PÉNTEK Ára: 50 fillér I. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Köszönjük jó munkájukat ■ A Gyulai Gépállomás dolgozói közül dicséret illeti ä Nyistyjár családot, akik az elmúlt hetekben is folyamato­san dolgoztak, szántottak, vetettek. * Köszönetünket fejezzük ki a megye sütőipari, hús­ipari és tejipari vállalat dolgozóinak, akik eddig folyama­tosan biztosították a város lakosainak közélelmezését. A KORMÁNY ÚJ RENDELETE A magyar kormány yálasza a« ENSZ főtitkárának A munkásosztály színe^fava dolgozni afeLar Nincs ember a hazában, akit ne rendített volna meg az a tragédia, amelyet népünk a leg­utóbbi hetekben átélt. Évezre­des történelmünk egyik legsú­lyosabb megpróbáltatása zúdult ránk ezekben a napokban. Az áldozat, amelyet megkövetelt tőlünk hatalmas, a tét, amely kockán forog, mindnyájunk számára a legszentebb: szabad­ságunkról, függetlenségünkről és nemzeti felemelkedésünkről van szó. Nem lehet igaz hazafi, aki nem látja és nem érzi át ezt teljes felelősséggel, aki fel­ismerve az országot fenyegető veszélyeket, nem tesz semmit, hogy sokat szenvedett népün­ket megóvja a romlástól, az újabb csapásoktól. A legnagyobb veszedelem az immár hetek óta húzódó mun­kaszünet, illetve sztrájk. Nem kell különösebben magyarázni, hogy ez az állapot — ha nem tudunk rajta változtatni — előbb-utóbb inflációhoz, nyo­morhoz vezet. Miért van haég mindig — ha sok helyen már csak részleges is — sztrájk, milyen politikai célokat szol­gál a munka további szüne­teltetése? S kinek az akarata érvényesül abban, hogy sok üzem még mindig nem kezdte meg a mun­kát? Egyesek úgy tüntetik fel a dolgot, mintha a sztrájk továb­bi folytatása a magyar mun­kásosztály, s az egész magyar nép egységes akarata volna. Ez nem igaz, ez szemenszedett ha­zugság! A becsületes munkás­ság, a munkásosztály színe-java dolgozni akar. Nemcsak azért, mert van munkásönérzete, a munkájából és nem kegyelem­kenyéren akar élni, hanem azért is, mivel tudja, hogy az infláció, amelybe különféle fe­lelőtlen elemek belerántanák az országot, az ő asszonyait és gyermekeit sújtaná legjobban. A munkásosztály emlékezik még 1945-re és 46-ra, amikor saját bőrén érezte, hogy az in­fláció a spekulánsokat hizlalja csak, a dolgozó, becsületes em­bereket nyomorba dönti, a be­csületes munkások mélyreható változásokat, emberibb életet akarnak, el vannak tökélve ar­ra, hogy a Rákosi—Gerő-féle klikk uralma soha többé ne tér­hessen vissza, de józan és fe­lelős fővel azt is látják, hogy egyetlen, legfontosabb fegyver ma, amivel kiharcolt jogaikat megvédhetik: a munka. Nem a munkásság többsége akarja és tartja fönn továbbra is a sztráj­kot, hanem egy felelőtlen, ag­resszív kisebbség, amely nem riad vissza a legterrorisztiku- sabb eszközöktől sem, hogy akaratát érvényesítse. A legutóbbi napok zür-zava- rában elég volt az, hogy száz ember közül egy valaki — aki mindig is jobban szeret­te a handabandázást, mint a munkát — teli torokból elki­áltotta: „Mi pedig nem dol­gozunk!’“ A többiek mindjárt hozzá iga­zodtak, sokan csak azért, mert féltek. Ma már egyre nehezebb a dolguk ezeknek a demagó­goknak és álforradalmároknak, az inflációs veszély egyre job­ban összetömöríti a tisztessé­ges munkások sorait, egyre hangosabban mer és tud szólni az, aki józanul, okosan és fele­lősségteljesen beszél. A sztrájk folytatásának hívei leginkább- azzal érvelnek, hogy azért nem kell felvenni a mun­kát, mert ezzel siettethetjük a szovjet csapatok hazánkból va- | ló kivonását. Ami a szovjet i csapatok távozását illeti, ezt--— néhány megátalkodott rákosis­ta kivételével — mindenki óhajtja és akarja. Nincs hazá- i ját szerető magyar ember, aki- I nek tetszene az, hogy szovjet ! tankok cirkálnak fel s alá. A szovjet kormány bejelentette: a szovjet csapatok addig nem vonulnak ki a fővárosból és ha- [ zánkból, amíg a rend helyre ! nem áll. Sztrájkkal ezt az el­határozást nem változtathatjuk meg, sztrájkkal ma csak ma­gunkat tehetjük tönkre. Ahelyett, hogy meggyorsíta­nánk — tovább késleltetjük a szovjet csapatok kivonását, s végső fokon hátráltatjuk azt a demokratikus kibonta­kozást is, amelynek hazánk­ban végbe kel! mennie. A sztrájk hívei nem egyszer azt hangoztatják, hogy az in­fláció veszélye nem áll fenn, ez a veszély csak falra festett ördög. Kibírjuk a sztrájkot — mondják ők — hiszen rengeteg segély érkezik külföldről. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy ez a felfogás mennyire veszedelmes. Egy kilenc milliós nép ezer és millió féle szükség­letét nem lehet fedezni segé­lyekkel. Villanyt, gázt, fűtő­anyagot, elégséges, élelmet csak magyar munkáskezek adhatnak a magyar népnek. Nekünk ma­gunknak kell újjáépítenünk ha­zánkat. A munkások nem azért harcolnak az önkény és a nyomorúság ellen, hogy még nagyobb nyomorra ébredjenek. Van és lesz erejük, hogy ennek elejét vegyék. fl forradalmi imkás-paraszt funny renlefeie a sniiüfcástanácssk műköriéséri A forradalmi munkás-paraszt kormány november 13-i ülésén a Magyar Szabad Szakszerveze­tek ja/oaslatám a szocialista demokrácia fejlesztése, a dolgozóknak a hatalom gyakorlásában való fo­kozottabb bevonása, az üzemek munkásvezetésének biztosítása érdekében a munkástanácsokkal kap­csolatban a következőket határozta el: | A munkástanácsok útján valósul meg a munkás önkormányzat. A munkásta- nácsok hatásköre kiterjed az üzemi élet minden területére, úgymint: a) határozatokat hozhat minden kérdésben és a határozatokat az igazgató köteles vég­rehajtani, ha az nem ellentétes az általános érvényű törvényekkel, törvényerejű rendele­tekkel; b) a munkástanács dönt az üzem viszonyainak legjobban megfelelő bérrendszer ki­alakításában a rendelkezésre álló béralap felhasználásával; c) az üzem tiszta jövedelmének egy része, amelyet a kormány később szabályoz, a munkástanács határozata alapján kerül felosztásra a dolgozók között. A jelenleg megválasztott munkástanácsok gyakorolják a fenti jogokat, azonban tekintettel arra, hogy a most működő munkástanácsokat nem mindenütt a dolgozók többsége választotta meg, a munkástanácsok újra megválasztását minden üzem­nél és munkahelyen az üzem összes dolgozóinak részvételével, a munka felvétele után szá­mított három héten belül meg kell ejteni. r­A~ forradalmi munkás-paraszt kormány felkéri a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségét, hogy a munkástanácsok választásával és működésével kapcsolatos végleges és részletes út­mutatást mielőbb dolgozza ki az üzemek bevonásával. Budapest, 1956. november 13. KÁDÁR JÁNOS, a Minisztertanács elnöke. Az egyiptomi kormány hosszá jármit a nemzetközi rendőrség behoesájtásák&z Jugoszláv katonák indulnak a Szuezi-csatorna övezetébe A Brit Munkáspárt bizalmatlansági indítványa Az egyiptomi események to­vábbra is nagy kihatással vannak j az angol politikai életre. A Brit ; Munkáspárt az alsóházban bizal- I matlansági indítványt terjesztett i be a konzervatív Eden-kormány- nyal szemben. Az indítvány bí- | rálja a kormány politikáját .a kö- ;zépkeleti eseményekkel kapcsolat- | ban. Az alsóház hétfőn éjszaka 321 'szavazattal 259 ellenében elvetette a bizalmatlansági javaslatot. Több angol városban november 11-én üléseket tartottak. A gyűlé­seken elítélték az angol kormány közelkeletí politikáját. Felszólalt több munkáspárti vezető, köztük Harold Wilson, volt miniszter és Aneurin Be van, akik a brit kor­mány politikáját felelőtlennek és bűnösnek nevezték, mert célja a Szuezi-csatorna visszaszerzése és angol bábkormány létesítése Egyiptomban.-<o>— Arab állásfoglalások Egyiptom mellett Az arab országok továbbra is szolidárisak az egyiptomi néppel. | A londoni rádió közli, hogy Bei- I rútban kedden Samun libanoni el- jnök vezetésével értekezletre ültek össze az arab államfők, hogy tár­gyaljanak az Egyiptomnak nyúj­tandó támogatásról. i A moszkvai rádió jelentése sze- 1 riant Szíria miniszterelnöke beszé­det intézett az ország népéhez, a- melyben hangsúlyozta, hogy Egyiptom harca még nem fejező­dött be, ezért éberségre intette Szíria és Egyiptom népét. Beszé­dében üdvözölte a szovjet kor­mányt és a szovjet népet azért a segítségért, .amelyet Egyiptomnak nyújtott és kifejezte azt a remé­nyét, hogy Egyiptom végül is meg­nyeri a jelenleg folyó harcot. I róba utazott, hogy ott Kasszel 'egyiptomi köztársasági elnök­kel tárgyaljon a nemzetközi haderő működésével kapcsola­tos problémákról. Útközben Rómában megbeszélést folytat Burns tábornokkal, az ENSZ- erők parancsnokával. Kairóból Nápolyba utazik, ahol megte­kinti az ottlevő norvég, dán és columbiai csapatokat. Ami az Egyiptomba irányí­tott nemzetközi rendőrséget il­leti, a belgrádi rádió értesülései szerint az első egység, amely negyvenöt főből áll, hétfőn re­pülőgépen megérkezett Egyip­tomba, s keddre várták a rend­őrség további kétszáz tagjának érkezését. A belgrádi rádióból értesül­tünk arról, hogy jugoszláv csa­patok is részt vesznek a nem­zetközi rendőrség egyiptomi akciójában. A tervek szerint néhány napon belül hétszáz ju­goszláv katonát szállítanak ju­goszláv repülőgépeken a Szue- zi-csatorna övezetébe. A belg­rádi rádió hangsúlyozza, hogy a Szuezi-csatorna övezetébe irányított nemzetközi egysé­geknek semmi közük sincs az angol-francia-izraeli agresszió­hoz, amelyet Egyiptommal szemben követtek el. ENSZ főtitkára megegyezett az egyiptomi kormánnyal a nem­zetközi csapatok kérdésében. November 13-án a főtitkár Kai­A legújabb fejlemény az egyiptomi válság alakulásában (i a római rádió jelentése szerint ; az, hogy Hammarskjöld, az I ;

Next

/
Thumbnails
Contents