Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-28 / 20. szám
105«. november 2*., szerda Békés megyei Népújság A szocializmus erőinek további összefogásáért a marxizmus-leninizmus elvei alapján Többen kérték a szerkesztő-! i séget, hogy közöljük a vasárnap megjelent Népszabadságból a Pravda cikkét. E kérés- - nek eleget téve részleteket közlünk a Pravda cikkéből a 1 Kádár János rádióbeszéde (1'oIvUlás a 2. oUftaSrol.) azzal az emberrel, aki ily módon elhatárolta önmagát a magyar kommunistáktól éppúgy, mint a magyar néptől és magától Magyarországtól is-nincs dolgunk többé. Ezért az ügy jugoszláv vonatkozású diplomáciai részét lezárva Nagy Imre és társai eredeti saját kívánságát számbavéve, lehetővé tettük, hogy elhagyják a Magyar Nép- köztársaság területét és miután a Román Népköztársaság kormánya kész volt arra, hogy Románia területén számukra menedéket adjon, november 23-án Románia területére távoztak. Mi igézetet tettünk, hogy velük szemben az általuk utólag is elismert múltbeli súlyos cselekményeikért büntető eljárást nem indítunk, ezt be is tartjuk. Távozásukat sem tekintjük örök időre szólónak, de a jelenlegi helyzetben mai kapcsolatosak, a Magyar Népközt.in-sasig belügyét képezik és abba nincs senki másnak beleszólása.,c""' Ami a szovjet csapatok kérdését illeti, az is magyar belügy, amely jogilag vitathatatlan és világos. Magyarország területén — több ország sokoldalú szerződése alapján — törvényesen tartózkodtak a szovjet csapatok és a harcokba a törvényes magyar kormány kérésére avatkoztak be. A beavatkozás nem jogi oldalát illetően, az egész világ munkásmozgalmának és szabadságukért a kapitalista és gyarmati országokban küzdő haladó embereknek is egyértelműen az a véleménye, hogy a Szovjetunió a nyújtott segítséggel nemcsak az ellenforradalmi rémuralomtól segített - megmenteni a magyar népet, hanem e segítséggel valójában egy háborús tűzfészek keletkezését akadályozta meg. A nemzetközi reakciónak — a- -nely a népek békéjére tör — nyilván az volt a számítása, hogy Sarajevo után, amely az első világháború, és Danzig után, amely i második világháború tűzfészke rolt, most véres betűkkel beírja a oi'ténelembe Budapest nevét is, nint új háború tűzfészkének ne- ?ét. 7\íT„ .1----. ,__. Ez t megelőzően azonban én magánt is jelen voltam, és magam is megszavaztam azokat a döntéseket, amelyek mind a párt, mind a kormány vezetését lényegében Nagy Imre és csoportja kezébe tették le. Gondoltam, érvényesítik k elképzeléseiket. Érvényesítették is. Ez általában az ellenforradalom növekedéséhez vezetett. Azt hiszem, minden kommunista és minden haladó demokrata, minden becsületes dolgozó egyetért ve’em abban, hogy nincs rosszabb annál, mint amikor a párt és az ország vezető szervéből, hogy bibliai hasonlattal éljek, — hideget és meleget fújnak egyszerre ugyanabból a szájból. Ez történt abban az időben, amikor Nagy Imre bent volt a vezetésben. Sok vérbe került, de megtanultuk, hogy nem lehet egyidőben harcolni is az ellenforradalom ellen és ugyanakkor, ugyanabban a vezető szervben bátorítani is az ellen- forradalommal egy frontba került elemeket. Végezetül a magyarországi eseményeknek az Egyesült Nemzetek előtti vitájáról kívánok szólni. Nézetünk szerint v mindazok a fájdalmas események, amelyek az október 23-i felkeléssel és az október 3®-án megkezdődött ellenforradalomA háborús tűzfészek el van fojtva, Most elsősorban a magyar munkások, azonkívül pedig a magyar parasztok és értelmiségiek eltökéltségén és akaratán múlik, hogy hazánkban a munka teljes erővel meginduljon, a törvényes rend helyreálljon, a néphatalom megszilárduljon, és népünk békés élete biztosítva legyen. Vannak fájdalmas sebeink, de ezeket be tudjuk és be is kell gyógyítanunk, mert a nemzetnek élnie kell Egyedül rajiunk múlik, hogy szo-jcialis kérdéseinket s a nemzeti i- szuverenitásunkkal kapcsolatos -1 kérdéseket mennyi idő alatt tud- - ■ juk megoldani, a demokratizmus > | továbbfejlesztése és á teljes nem- i;zeti függetlenség alapján. Ismét- s lem, i bár az egész világ haladó erői : támogatnak bennünket, mégis mindez elsősorban saját magunkon, elhatározásunkon múlik, hogy a fájdalma« események napjaiból mielőbb a napfényes jövő Htjára lépjünk ! szándékkal volt eltelve és igyekezett kifejezni a régi vezetés hibáival szembeni jogos elégedetlenségét. Ezt a spontán elégedetlenséget azonban felhasználták az ellenforradalmi erők. Most már pontos megállapítást nyert, hagy az ellenforradalmi elemeket jóelőre megszervezték. Volt egv katonai j irányító központjuk, előkészítették és megsaervezték a fordulathoz szükséges erőket, különítményeket szerveztek fegyver raktárak elfoglalásáira, meghatározták az elfoglalandó objektumokat, közlekedési eszközöket mozgósítottak a fegyverek, elszállítására és helyeket jelöltek led a fegyverek szétosztására. így robbantak ki Budapesten a Horthy-fasiszta bandák által provokált véres események. A nyugati burásod újságok elég nyíltan írnak arról, hogy a magyar eseményeket hosszú időn keresztül és gondosan előkészítette a belső és külső reakció, hogy kezdettől fogva az egészben Őrződött az összeesküvők tapasztalt keze. Ailan Dulles, az amerikai kémszolgálat vezetője nyíltan kijelentette, hogy a magyar eseményekről „mi előre tudtunk“. A nyugat-németországi Welt am Sonntag című újság tudósítója írja az egyik felkelőről: „Az első, amit megláttam nála, a német variieren! rendszalagia volt". A France Soir című újság kijelenti, hogy az amerikai rádióállomások, a- melyek „felkelésre hívtak fel, sok bajt okoztak“ Magyarországon. U- gyanez az újság beismeri, hogy .a, magyar eseményekben vezető szerepet „a legreakciósabb és nyíltan fasiszta elemek“ játszották. A magyar kormány véget akarva vetni a népe!lenes elemek tevékenységének és azért, hogy minél élőbb helyreállítsa a rendet Budapesten, a szovjet kormánytól kért segítséget. Kérte azoknak a ikatonai egységeknek a segítségét, amelyek a varsói szerződésnek megfelelően Magyarországon tartózkodnak. A szovjet csapatok be- vetése és a rend helyreállít ágában (való részvétele megfékezte a reakció tevékenységét és visszavonulásra kényszerítette őket. Mihelyt azonban a szovjet kormány a Nagy Imre-kormány ké- . résére utasítást adott a szovjet csapatoknak Budapest elhagyására, az ellenforradalmi erők meg- I kezdték a társadalmi és politikai [élet aktivistáival, a népi demok- ; ralikus rend híveivel való kegyet- • len leszámolást . • Számos tény tanúskodik arról, hogy Nagy Imre kettős politikát folytatott: egyrészről hangoztatta, hogy a szovjet csapatok bevetése szükséges az ellenforradalmi erők leverésére, másrészről azonban aktív ellenállásra buzdította az ellenforradalmi elemeket és kapcsolatot tartott azokkal, 0 Was? Intrakm many gyengesége Az ellenforradalmi erők, amikor nem találtak határozott ellenállásra a Nagy Imre-kormány részéről, fegyvert szereztek, fegyveres bandákat hoztak létre, amelyik segítséget kaptak az imperialista országoktól, és saját feltételeiket diktálták a Nagy Imre-kor* mányijaik. Énnek a kormánynak a kezében ténylegesen semmifél* hatalom nem volt az országban, a parlamentben ülésezett és & lakossággal a mikrofonon keresztül érintkezett. Ugyanakkor pedig a (Felytutá* • «. «Mol»«,) (úgy véltük, hogy helyesebb, ha egy időre elhagyják Nagy lmréék az ország területét. Erre külön okot adott az is, bogy a még nem ! kevés bujkáló ellenforradalmár I részéről joggal tarthattunk provo- : ’nációtól. Az elleniorradalmárok inagyon szívesen megtették volna, | hogy a Nagy Imre csoporttól ket- j tőt, hármat meggyilkoljanak az- I zal a provokativ céllal, hogy ezért j a Magyar Népköztársaság kormá- : nyát tehessék felelőssé. Nekünk | ilyen viszonyok között elemi köte- j lességünk volt, hogy az ország ér- i elekéit megvédelmezícük, és ennek megfelelően is jártunk el. Még egy szót ezzel kapcsolatban. Én magam hosszú ideig együtt mentem Nagy Imrével, amikor még mindketten a Rákosi-íéle vezetés alatt küzdöttünk a pártban. | De mint ismeretes, november 2-án | megszakítottam vele a kapcsolatot, látva, hogy a* ellenf >rradaIomnak nagyobb baszna volt F a *y Imre kormányából, mint a Magyar Népköztársaságnak az e l^nforradalom szervezett fegyveres ereje Magyarország területén szét van zúzva nagyarországi eseményekről és rito pulai beszédéről. A magyarországi események ■— amelyek során az ellenforradalomnak sikerült aktivizálódnia és támadásba menni a kijelentései azt bizonyítják, hogy egységesek a világ kommunista mozgalmában a magyár eseményekről alkotott nézetek. A tőkés országok kommunista pártjai hősies harcot folytatnak a reakció rohama ellen. A magyar események lefolyása bebizonyította, hogy a reakció népellenes céljaira igyekezett felhasználni a dolgozó tömegek felgyülemlett elégedetlenségét, jogos követelésüket az ország vezetésének roeg- ! javítására és a lakosság élet- színvonalának emelésére. szocialista vívmányok, a népi demokratikus rendszer ellen — széles visszhangra találtak mindazok fejében és szívében, akiknek drága a szocializmus ügye. A szocialista tábor országai egyöntetűen elítélték a reakció intrikáit. Kína Kommunista Pártjának sajtója a proletár nemzetköziség szellemében fo- igant cikkeket közölt. Ezek a cikkek, amelyek néhány marxista—leninista elemzését adják a magyar eseményeknek, általános érdeklődést keltettek. A francia, az olasz és más kommunista pártok vezetőinek A volt magyar párt- és államvezetés — mechanikusan másolta a Szovjetunió iparosítási tapasztalatait, bár az MDP vezetőinek nemegyszer elvtársikig tanácsoltuk, hogy ne , tegyék e2t. — A gazdasági építés tervezésében Magyarország i konkrét feltételeiből kellett I volna kiindulni és számolni azzal, hogy nem minden országnak szükséges megteremteni minden iparágat, mert támasz- j kodhatik a szocialista országok j egész kollektívájára. Többet kellett volna fordítani a mező- gazdaság fejlesztésére és a közszükségleti cikkek termelésé- j nek növelésére, mert ez lehető- [ vé tette volna a lakosság élet- [ színvonalának folyamatos emelését. Ezen a téren megsértették az arányokat. ! Magyarországon Kétségtelen, hogy a magyar események kirobbantásához hozzájárultak a Rákosi—Gerő- féle állam- és pártszervezés bű- j nei, amelyek a szocialista építésben súlyos hibákat okoztak, mind az általános, mind a gazdaságpolitikában és a kulturális építőmunkában is. A Rákosi- és Gerő-féle párt-j vezetés elszakadt a párt tömegeitől, a néptől, nem ismerte a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség hangulatát. Sú- tyosan megsértette a szocia- [ lista törvényességet (a Rajk-1 [ügy és egy sor más ügy, ame-! 'ivekben ártatlanul szenvedett [sok becsületes pártmunkás és fállamférfi). Gazdasági téren sú-; lyos hibák történtek; az eszközök nagy részét űj nagyüzemek ! építésére fordították, amit nem! bírt el olyan kis ország, mint Magyarország. I felapiemieü eléi@áeSlenség okai A pártvezetés nem fordított elég figyelmet arra, hogy a1 nép valóban legjobb, élenjáró erőit vonja be a pártba, kevés gondot fordított arra, hogy i a párt kádereit és minden tag-1 ját a marxizmus—leninizmus szellemében, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának szellemében nevelje. Ezért azután,! amikor nehézségek léntek fel, a párt nem tudott ura lenni a bonyolult helyzetnek, nem tudta megmozgatni a nép élenjáró erőit a reakció elleni harcra, sőt mi több, maga a1 párt is dezorganizálódott. Az MDP vezetése nem vette figyelembe kellően " — t hibákatkivettek el a párttpitáskea Is Ezek a hibák meggyengítették j a pártot. A 9 milliós Magyaror- . szágon az MDP-nek 900 000 tagja volt. A párt kapui mindenki számára nyitva voltak és j ezért a legkülönfélébb emberek j téptek be. Beléptek a munká- j sok, mert ez az ő pártjuk, mert; csak ennek a pártnak a létre- ' hozásával és megerősítésével í képesek megőrizni, megerősí-! teni és továbbfejleszteni a munkásosztály vívmányait. A pártba beözönlöttek a kis-' polgári nacionalista elemek is, a párttól idegen emberek., karrieristák, akik a pártot sa- 1 ját céljaikra akarták felhasz-1 nálin. i kül, semmit sem tett annak ér- ■ dekében, hogy határozottan és , rövid idő alatt kijavítsa a múlt , hibáit. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az írók, a diákok stb. egy része hónapokon keresztül Ma- i gyarországon nyílt propagandát fejtett ki a sajtóban a párt és a kormány ellen. Ebben a propagandában a vezetést érintő helyes bírálat mellett mind nagyobb teret nyertek nacionalista, soviniszta mozzanatok és jelszavak, amelyek a bur- zsoá demokráciához való visszatérést követelték, olyan szocialista ellenes hangulatok, amelyeket gyakran „a szocializmus jugoszláv útjának” és az egész szocialista tábor, köztük a Szovjetunió tapasztalatainak szembeállításával álcáztak. at srszág nemzeti savasságait Olyan intézkedések történtek, amelyek megsértették a magyar nép nemzeti önérzetét. Például olyan egyenruhát kezdtek bevezetni, amely a Szovjetunióban használatos egyenruhára hasonlított. Minden népnek vannak olyan tradíció és nemzeti szokásai, amelyeket tiszteletben kell tartani. Az SZKP XX. kongresszusa után Rákosi nem volt képes és nem akart az egész munka átszervezésének élére állni, hanem ellenkezőleg, a pártaktíva többségének véleménye ellenére kijelentette, hogy az MDP vezetésének politikája egészében helyes volt és abban semmit sem kell kijavítani. Ez komoly elégedetlenséget keltett a pártban. A pártvezetés, határozott politikai vonal nélten utcai tüntetésekhez vezetett. Ezeken a tüntetéseken részt vett a munkások egy része, amely jóEbben a helyzetben az elégedetlenség mind élesebb formákat öltött. ami október 23-án BudaoesI véres események kirobbanása
