Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-28 / 20. szám
Békés megyei Népújság 1936. november 28., szerda R szocializmus erűinek további összefogásáért a marxizmus-leninizmus elvei alapián (Foiytat&s a 3. oldalról.) Horthy-fasiszta bandák azzal számoltak le, akivel akartak, az utcám fog'dostáik össze a haladó embereket, akasztották, lefejezték őket. Hét-nyolc nap alatt többször megváltozott a Nagy Imre-kar- mány összetétele, és minden esetben mindinkább jobbra csúszott. A Nagy Imre-kormány spanyolfallá változott az ellenforradalmi erők ténykedése számára. Mind nagyobb nyomást gyakorolt rá az I összeesküvő katonai központ. Ebben a helyzetben a legjobb! I emberek, olyanok, mint Kádár Já- j nos, Münnich Ferenc és Horváith Imre elvtársak, akik a Nagy lm-! re-kormány tagjai voltak, szalu- j ; tottak ezzel a kormánnyal. Az újonnan szervezett forradalmi munkás-paraszt kormány, Kádár Jánossal az élen, úgy döntött, hogy véget vet a vérontásnak, visszaveri a reakciós fasiszta erőket és a Szovjetunióhoz fordult segítségért. I szovjet csapatéit segítségéről Ilyen körülmények között a szovjet kormánynak az a döntése, hogy segítséget nyújt Magyarország forradalmi erőinek, az egyedüli helyes döntés volt. Egy szocialista állam nem szemlélhette tétlenül a fasiszta reakció véres farsangját a magyar népi demokratikus országban. Mi továbbra is barátai leszünk Magyarország dolgozóinak, közös ügyünkért folytatott harcunkban, a szocializmus védelméért, az új alánokon nyugvó új társadalom felépítéséért, a béke ügyének megszilárdításáért folyó harcban. Pártunk kötelességének tartja, hogy támogassa a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus- leninizmus forradalmi alapelvei- I nek valóraváltáséban. Amikor Magyarországon helyreáll a normális rend és kormá- i nya úgy véli, hogy a szovjet csa- jpatok további jelenlétére nincs | szükség, .a Szovjetunió a maga ré- : széről semmi esetre sem fogja erő* I szakoini csapatai ottmaradását. & magyarországi essinéiifek visszhangia közül figyelmet érdemel Tito elv- társ nemrég mondott pulai beszéde. Tito elvtárs helyesen megjegyzi, hogy ezekben az eseményekben az ellenforradalmi elemek provokációs szerepet játszottak. „Ezek a reakciós erők — mondotta Tito — nagyon gyorsan, két-há- rcm nap elteltével megmutatták igazi arcukat. Amikor már az e 'ász nép felháborodott mindaz ellen, ami a múltban történt, az akkori vezetés nem mutatott törekvést arra, hogy kiküszöbölje a magyar népet felháborító momentumokat, nem mutatott szándékot arra, hogy a szocializmus valóban magyar útjára térjen, annak minden belső sajátosságaival. Ennek kapcsán az események hamarosan más fordulatot vettek, és a reakció mindinkább uralkodóvá lett.’’ A Pravda foglalkozik azzal, hogyan jellemezte Tito elvtárs a Nagy Imre-kormányt, majd így folytatja: A magyarországi események, a- mint Tito megjegyezte, olyan méreteket öltöttek, hogy világossá vált: rettenetes vérfürdő és borzalmas polgárháború következik, amelynek során teljesen leszámolhatnak a szocializmussal, és mindez egy harmadik világháborúval végződhetik. Noha mi a beavatkozás ellen vagyunk, mondotta Tito, a szovjet beavatkozás elkerülhetetlen volt. Ez természetesen a magyar események helyes értékelése. De ugyanebben a beszédben Tito azt a segítséget, a- melyet a szovjet csapatok nyújtottak a magyar kormánynak, „hibának” nevezi és kijelenti; „mi sohasem tanácsoltuk nekik hadsejreg igénybevételét”. Nem lehet ! egy-dlyen álláspontot következetes- jnek és helytállónak nevezni. | Ma már mindenki előtt teljesen világos, hogy enélkü'l a segítség | nélkül Magyarországon az ellen- : forradalom győzelmet aratott vol- j na és egy Horthy-fasiszta rendszer jött volna létre. Következésképpen a szovjet csapatok segítsége szükséges és elkerülhetetlen lépés volt. Ismeretes, hogy a Szovjetunió segítsége a magyar dolgozó népnek az ellenforradalom elleni harcban, helyeslésre talált a testvéri kommunista pártok és a szocialista országok dolgozói részéről. Kína Kommunista Pártja állás- ! foglalását juttatta kifejezésre a I Zsenminzsipaóban, amikor azt ír- ; ta: „a Szovjetuniónak a magyar i eseményekkel szemben elfoglalt | álláspontja a proletár intemacio- I nalizmus alapján álló, teljesen he- I lyes álláspont... A szovjet kor- I mánynak és a szovjet népnek semmi oka sincs tétlenül szemlélni az eseményeket, amikor a magyar kormány, amely a nép akaratát és nemzeti érdekeit fejezi ki, a Szovjetunióhoz fordult segítségért, és amikor a magyar nép a fasizmus rabságába került volna, ha a Szovjetunió válaszul nem nyújtott volna baráti kezet.” Az elmúlt hetekben Magyarországon a szocializmus sorsa dőlt el. Ha Európa közepén egy fasiszta Magyarország jelent volna meg, akkor egy sor kelet- és középeurópai ország politikai helyzete jelentősem megváltozott volna, és kétségtelen, hogy az egész európai kontinens nemzetközi helyzete rosszabbodott volna. felállított csapdába esett bele. Ez | azt jelentette volna következésképpen, hogy a tömegek nem a felszabadulás és a függetlenség' felé mennek, hanem egy teljesen | ellentétes irányba, a leigázás és a függetlenség elvesztése felé. A marxizmus—leninizmus megköveteli, hogy a társadalmi jelenségek vizsgálata közben mindig feleletet adjunk arra az egyenes kérdésre: milyen osztályok érdekeit szolgálja az emberek társadalmi tevékenységének ez vagy az a formája. Igaz, hogy Magyarországon az események sodrásába kerültek jelentős dolgozó rétegek. A történelem nem egy olyan esetet ismer, amikor a tömegek nemzeti érzéseit a reakciós erők a nép alapvető érdekei ellen élesztették, gyújtották és használták fel. A magyar események kapcsán Tito elvtárs egy sor kritikai megjegyzést tesz a Szovjetunió Kommunista Pártja címére is. Ezekkel a megjegyzésekkel külön kell foglalkozni. Mi természetesen nem vagyunk a kritika ellen. A moszkvai deklarációban leszögeztük, mint az SZKP és a JKSZ közös véleményét, hogy együttműködésünk a baráti kritikára, a pártjaink közötti vitás kérdések baráti jellegű megvitatására fog épülni. Semmi okunk sincs arra, hogy eltérjünk ettől az elhatározástól. Tito elvtárs kritikai megjegyzései azonban azzal vonják magukra figyelmünket, hogy olyan hangnemben tette meg, amelyet az utóbbi időben már csaknem kiküszöböltünk. Vegyük Titonak a szovjet rendszerről mondott fő állításait. Makacsul hangsúlyozza, , mintha „a személyi kultusz lényegében eS7 meghatározott rendszer terméke lenne“. Kijelenti, hogy olyan „rendszerről“ kell beszélni, amely „lehetővé tette a személyi kultusz létrejöttéi“. A valóságban azonban a személyi kultusz kiáltó ellentétben állott egész szovjet szocialista rendszerünkkel. Éppen politikai és gazdasági rendszerünk tette lehetővé, hogy harcot kezdjünk a személyi kultusz ellen, és rövid idő alatt jelentős eredményeket érjünk el következményei felszámolásában. A szovjet szocialista rendszert, amelyet munkásosztályunk a parasztsággal, a Szovjetunió összes dolgozóival szövetségben, annak kommunista pártja hozott létre, igazolta a történelem. A szovjet rendszert, amelyet nem volt képes megdönteni sem a háború, sem a gazdasági blokád, sem pedig a szocializmus ellenségeinek legkülönfélébb aknamunkája, nem tudta lerombolni természetesen a személyi kultusz sem, mert a szovjet rendszer, a proletárdiktatúra szocialista rendszere, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségére énül. sal kapcsolatos megjegyzéseit, és ezzel fejezi be a cikket: A Szovjetunió kommunistái, ! ugyanúgy, mint az egész világ kommunistái, tudatában vannak annak, hogy olyan körülmények között, amikor a reakció elkeseredett támadást kezdett a szocia- ! lizmus és a demokrácia erői ellen, i amikor az imperialisták és a fasiszta elemek számos országban i dühödt támadásokat intéznek a | kommunisták ellen, hogy szaka- j dást idézzenek elő a nemzetközi j kommunista mozgalomban, ilyen j körülmények között szükség van i a szocializmus összes erőinek to- 1 vábbi összeforrására, a marxizmus—leninizmus elvei, a szocialista internacionalizjmus elvei ! alapján. 6 szocialista fepdés sajátos formáit a konkrét kSrölmlnyeh szakiak mag Tito eiitárs beszédének bírálata Annál nagyobb csodálkozást váltott ki Tito beszédének néhány tétele — írja a Pravda —, amely egyáltalán nem segíti elő sem a Bzocializmus összes híveinek konszolidálódását, sem pedig azt, hogy helyesen értelmezzük a nemzetközi helyzet és a kommunista világmozgalom aktuális feladatainak egy sor fontos kérdését. Tito beszédében — folytatja — a magyar események helyes értékelése mellett vannak olyan értékelések is ezekről az eseményekről, amelyek csak jogos ellenzést válthatnak ki. „Nézzék csak meg — fordul Tito hallgatóihoz —, hogy milyen erős ellenállást tanúsít egy nép üres kezekkel, rosszul felfegyverezve, ha egy cél lebeg előtte: felszabadulni és függetlennek lenni. Többé nem érdekli, milyen lesz az a függetlenség, hogy vissza áll-e az országban a bur- zsoá és reakciós rendszer, csak független legyen nemzeti vonatkozásban. Elsősorban ez foglalta el gondolatait.” Először, Tito szem- melláthatóan túloz, amikor ebben az esetben a „népről” beszél; másodszor a marxizmus—leninizmus arra tanít bennünket, hogy az ilyesféle jelenségeket más módon vizsgáljuk. Ha a dolgozók egy részének közömbös, hogy a kizsákmányolás jármát teszik a nyakára („a szabadságról és függetlenségről” szóló hamis jelszavak leple alatt), hogy országukat a nagy imperialista hatalmak játékszerévé teszik, hogy új háborúba rántják hasonlóan ahhoz, ahogyan Horthy- Hjtler fasiszta klikkje tette ezt a magyar néppel 1941—44-ben, akkor ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak ez a részé a reakció által A szocialista fejlődés egységes j útjának sokféleségét az egyes or- ! szagok konkrét, objektív körülmé- í nyei szabják meg — állapítja meg a Pravda, majd a Kínai Népköz- 1 társaság és az európai népi de- ! rhokratikus országok tapasztalatait | vizsgálja. Jugoszláviában ugyan- : csak vannak sajátos formái a szo- ' cialista építésnek — folytatja a cikk — a gyakorlatban új módszereket alkalmaznak az irányításban és a gazdaságban. A munkástanácsok Jugoszláviában viszonylag nemrég jelentek meg, minden év változást hoz működésükben, de már most is nyilvánvaló ennek a formának néhány pozitív oldala. Nem lehet ezt elmondani egy másik újításról, a- mely negatív eredménnyel járt. Ez a tervezés területén bevezetett néhány intézkedés, amelyek meggyengítették a jugoszláv gazdaság tervszerűségét és megerősítették a piaci viszonyok befolyását. Erről a jugoszláv sajtó is írt. Nem kétséges, hogy egy jó tapasztalat mindig hívekre és követőkre talál, ha megállta az idő próbáját és pozitív eredményeket hozott. És ellenkezőleg, nevetséges dolog megharagudni más országokra, ha az egyik országban alkalmazott egyik-másik módszert nem tartják megfelelőnek más országban. Miben van a „szocializmus jugoszláv útjának“ az az előnye, amiről a jugoszláv szervezőik beszélnek? E kérdés megválaszolásakor jugoszláv újságcikkek szerzői rendszerint ilyen vagy olyan politikai jellegű újításra hivatkoznak. De a szocializmus, mint új társadalmi rendszer, feltételezi a gazdaság, az egész társadalmi rendszer alapjának átépítését. Ez az át- építés Jugoszláviában megkezdődött, de az átépítés befejezéséig még igen sok tennivaló van. Ismeretes, hogy Jugoszlávia gazdaságában nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, ugyanakkor azonban a gabonatermelés még nem érte el a háború előtti színvonalat, és a falu szocialista átépítése, sajnos, még messze van. Ismeretes az is, hogy Jugoszláviában évenként kb. 600—650 ezer tonna búza hiányzik. Teljesen világos, milyen nagy szerepet játszik Jugoszlávia gazdaságában az a segély, amelyet a tőkés országoktól, elsősorban az Egyesült Államoktól kap. A kialakult helyzetben Jugoszláviának éveken keresztül lehetőségé vélt arra, hogy kihasználja ázTfhjíeHá- lizmus és a szocialista országok közötti ellentétek kiéleződését. De ha gazdaságának lényeges részét alkotja a tőkés országoktól kapott segítség, akkor nem lehet elismerni, hogy ennek az útnak valamilyen sajátos fölénye van. Hiszen erre a segítségre nem építhetnek a szocialista tábor összes országai, következésképpen az ilyen út semmi esetre sem egyetemes érvényű. Ismeretes, hogy az imperialista körök .nem azért nyújtottak segítséget Jugoszláviának, mert azok helyeslik a szocializmus építését Jugoszláviában. Az imperialista tábor politikusad beismerték, az volt a tervük, hogy bármely eszközzel előidézzék és szélesítsék a szakadékot a szocialista országok között. Egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szocializmus ellenségei most is minden eszközzel szakadékot szeretnének létrehozni a baráti szocialista országok között, meg akarják gyengíteni kapcsolataikat. Ezután a Pravda az SZKP központi bizottságának még a XX. kongresszus előtt, 1955 júliusi ülésén elfogadott határozatát idézi, melyben a szovjet és pártszervek dolgozóit és az összes külföldön dolgozókat felhívja, hogy a népi demokratikus országokhoz, valamint a testvérpártokhoz fűződő kapcsolataikban szigorúan tartsák be a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a nemzeti szuverenitás elveit. Ez a politika a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveire épül, és át van hatva a népek közötti barátság megszilárdításának, a szocialista proletár internacionalizmusnak a szellemével. Végül a Pravda bírálja Tito elvtársinak Enver Hodasa elvtársTöbb üzem szakszervezeti i küldöttsége keresi fel a területi elnökség tagjait a bérkérdés és egyéb természetbeni juttatások I tisztázása miatt. A területi e'nök- j ség tagjai azonban még részletes |és pontos tájékoztatást nem tudnak adni, mivel mert tárgyalnak az országos központtal. IH! il RIK A BELKERESKEDELMI Mi- ; nisztérium szükségesnek tan.: i, i hogy a vas-műszaki nagykereskedelmi vállalatok gyorsítsák j meg az áruátvételt az ipartól és I a budapesti elosztóktól, hogy a j vidéket is el tudják látni iparcikkekkel. Az áruátvétel megkönnyítésére villanyfelszerelési cikkeket vidéknek a VILLÉRT központ is ad. A SZOCIALISTA országok részéről a Magyar Népköztársaságnak felajánlott államsegélyből november 24-én kilenc óráig 2290 vagon élelmiszer érkezett Magyarországra — ebből 336 vagon cukor, 47 vagon konzerv, 671 vagon liszt. 254 vagon sertés- és marhahús. 266 vagon só, 358 vagon búza, 82 vagon vaj, 25 vagon rizs, 134 vagon burgonya, 40 vagon zsír. Az illetékes magyar szervek eddig 1868 vagont raktak ki. Apróhirdetések A békéscsabai BELSPED trágyái cserél szalmáért vagy szénáért. Fajtiszta vizsla kutya eladó. Békéscsaba, in,; Szarvasi út 3. ,,Buksi“ kötőgép eladó. Orbán György; Békéscsaba, n., Felsőkörössor 7, BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG munkások, parasztok politikai napilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Kiadja a MSZMP Békés megyei Intézőbizottsága Szerkesztőség: Békéscsaba. Szabadság tér 19. Telefon: 20—35, 11—91 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba Egynéhány issem kivételével meg'h extlndii i t a tnun hu A megyei szakszervezet elnökségének tájékoztatása szerint egykét üzem kivételével hétfőn beindult a munka. A legtöbb üzem azonban anyag- és energdahiány- nyal küzd. így többek között a csabai Forgácsolószerszámuvm még több gépet energiahiány miatt nem tudtak beindítani. *
