Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-20 / 298. szám
Viliig proletárjai egyesüljetek! IMimátfNáv AZ M D P B É K É S M E G Y E I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. DECEMBER 20., KEDD / Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM r v.. Tudósítás a Békés megyei szarvasma rhateuyészték tanácskozásáról Ma: Sportoldal A jólét alapja a munkatermelékenység növelése Már csak néhány nap választ el bennünket a második ötéves terv első esztendejétől. Ezért egyre többen foglalkoznak azzal, hogyan dolgozzanak még jobban, hogy emelkedjen a munka termelékenysége és csökkenjen az önköltség a Központi Vezetőség 1955 novemberi határozata szellemében. Ez teszi szükségszerűvé, hogy még korszerűbb gépekkel dolgozzunk, hogy többet, jobbat termeljünk a második ötéves tervben. A munkatermelékenység növelése megköveteli minden munkástól, vezetőtől, hogy szakadatlanul javítsa a technika színvonalát. Ez az egyedüli módja annak, hogy állandóan emelkedjék a dolgozók életszínvonala, és egyre jobban ki tudjuk elégíteni a szükségleteket. Vajon a gépek korszerűsítése, az egyes munkafolyamatok gépesítése nélkül számíthatnának-« erre a dolgozók? Bizony, nem. De megvan-e a munkatermelékenység emelkedésének a feltétele? Igen, megvan! Egyes munkaigényes műveleteket, részmunkákat jobban lehetne gépesíteni. Sok helyen példák egész sorát tudnák elmondani, hogyan és mi módon növelték ez évben «termelékenységet és csökkentették a« önköltséget. Az élenjáró üzemek közé tartozik a Sarkadi Cukorgyár, a Békéscsabai Forgácsoló- szerszámgyár, a Kötöttárugyár, a Téglagyár, és még jó néhány üzem. Csupán egyedül a Békéscsabai Ruhagyárban két hónap alatt 45 000 forintos megtakarítást értek el a zsebfedőbélés méretének csökkentésével. Nehéz lenne összeszámolni, hogy hány és hány milliárd forintot tesz ki az az összeg, amely az anyagtakarékosságból, a munkafolyamatok gépesítéséből és a gépek korszerűsítéséből ered. De annyi bizonyos, hogy minden egyes tett, cselekedet népünk jólétét, hazánk erősödését segíti. A munkatermelékenység növelése fontos a nemzetközi helyzet kedvező alakulása miatt is. Több kapitalista országgal is kötöttünk kereskedelmi szerződést, és gyáraink, üzemeink egyre több árut szállítanak külföldre. Hiba azonban, hogy még elég drágán állítjuk elő ezeket az árukat. Vajon ez nem hat vissza a dolgozók életszínvonalának fejlődésére? Dehogynem! Az pedig egyetlen dolgozó számára sem lehet mellékes, hogy kevesebb költséggel, olcsóbban állítsuk elő a külföldre szállított árukat is. Ebben is van már fejlődés, de még mindig nem tettünk meg mindent. Hogy a növekedés ütemét állandóan gyorsítsuk, követni kell az olyan üzemek példáját, mint az Orosházi Nővényolajipari Vállalaté. A dolgozók itt nem idegenkednek az új módszerektől, szívesen alkalmazzák, mert látják, hogy ez megkönnyíti munkájukat. Emberi erő helyett, ahol csak lehet, géppel dolgoznak. Egy szárító gép beállításával naponta 150—200 literrel több olajat gyártanak exportra — ami 2000 forint megtakantast jelent. Most azon gondolkodnak a Növényolajipari Vállalatnál, hogy a meglévő gépeket a jövő esztendőben hogyan korszerűsítsek, hogy tovább növekedjen a termelekenyseg. E kis üzem élete is igazolja, hogy a dolgozók ilyen kezdeményezéseit mindenütt vegyék figyelembe és hasznosítsák azokat. Természetesen, nem elegendő megkövetelni a dolgozóktól, hogy növeljék a munkatermelékenységet. Ezzel még nem lehet eredményeket elérni. A mindennapos termelőmunkához a vezetőknek »lyan feltételeket kell teremteni, amelynek alapjan a jövő esztendőben hónapról hónapra, negyedévről negyedévre emelkedik l munka termelékenysége. Ebben a munkában sok segítséget1 tudnak nyújtani a pártszervezetek, a kommunisták, akiknek helytállásától, példamutatásától 6ok függ. őket figyeli mindenki az üzemben, és ha azt látják a munkások, hogy az uj es jó munkamódszerekkel jobb és több árut gyártanak, akkor igyekeznek ők is alkalmazni azokat, hogy rövidebb idő alatt jobbat és többet termeljenek, hogy emelkedjen a keresetük. A szakszervezeteknek is jobban el kell mélyülniük a munka megszervezésében, és olyan versenymozgalmat kell kialakitaniok a dolgozók körében, amely elősegíti a feladat végrehajtását. A szakszervezeti funkcionáriusok ne csak szavakban, hanem tettekben is legyenek tevékeny harcosai mindannak, ami új, élenjáró és haladó, ami hasznára válik az egész társadalomnak. A munka termelékenységének emelése nemcsak egy-egy ember ügye, hanem az egész közösségé. Éppen ezért most, az éves terv ismertetésekor vegyék figyelembe mindenütt a dolgozók hasznos javaslatait — azokat is, melyek korábban elhangzottak. A második ötéves terv első évében csak akkor remélhetünk a jelenleginél magasabb életszínvonalat, jólétet, ha megteszünk mindent azért, hogy több, jobb, olcsóbb árucikket gyártsunk. Milliomos tsz lett a tótkomlós! Viharsarok December 14-én délelőtt a tótkomlósi tanácsháza nagytermében szokatlan sürgés-forgás volt. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélgettek az emberek. Többségük ünneplő ruhában volt. A zárszámadási közgyűlésre jöttek itt össze a tótkomlósi Viharsarok Tsz tagjai. Kilenc órára már teljesen megtelt a feldíszített nagyterem. Mintegy háromszázan jöttek öez- sze. A szövetkezeti tagok elhozták családjaikat is. Több kívülálló dolgozó paraszt is eljött. A közgyűlés megnyitását a DlSZ-szervezet énekkara tette ünnepélyessé. A megnyitó után Horváth János elvtárs, a tsz elnöke ismertette a termelőszövetkezet fejlődését, eredményét. Elmondta, hogyan kezdte a gazdálkodást hat évvel ezelőtt a szövetkezet, hogyan jutott el odáig, hogy ma már milliomos. Ebben az évben összes bevétele 2 millió 273 ezer forint volt. A növénytermesztési brigádok 150 százalékra teljesítették tervüket. Kukoricából átlagosan 30 mázsát termeltek, a 146 hold négyzetesen vetett kukorica termése 7 mázsával volt több holdanként. A növénytermesztésből összesen 1 millió 421 ezer forint volt a bevétel. Az állattenyésztésből eredő jövedelem is 300 000 forinttal volt több, mint az elmúlt évben. A közgyűlésen megjutalmazták azokat a jól dolgozó tagokat, akik a múlt gazdasági évben példamutatóan vették ki részüket a munkából, és mintegy 40 asszony kapott 200 munkaegységéért oklevelet. Várad! János, Orosháza. Emelkedik a liszt-kenyér csereforgalom a földművesszövetkezetekben Államunk a dolgozó parasztságnak kiló búza-, vagy rozslisztért 1,36 kiló kívánt segíteni azzal, hogy megte- kenyeret lehet cserélni. Rozslisztért remtette a liszt kenyérre való becse- a szokásos minőségű kenyeret, búza- rélésének lehetőségét. Az ellátott fa- lisztért pedig a becserélt búzalisztből tusi dolgozók egy része örömmel fo- sütött kenyeret szolgálnak ki. A ke- gadta a segítséget, s egyre gyakrab- nyér sütéséért kllónkint hatvan fiiban veszi igénybe. A liszt-kenyér cse- lért fizetnek a termelők, re lebonyolításával azok az állami üz- A földmüvesszövetkezetek jobb mun- letek, pékségek, földművesszövetke- kája következtében, a tavalyihoz vi- zetl boltok foglalkoznak, amelyekben szonyitva, megnőtt a csereforgalom, különben Is van kenyérárusltás. Egy 1A múlt év harmadik negyedében a Űrömmé: ielentjük: befejeztük évi tervünket A Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói csatlakoztak a húsz budapesti nagyüzem versenyfelhívásához. Most a napokban a szakszervezeti bizottság örömmel jelentette: A 72. sz. vasműszaki áruda, a 42. sz. gyermekruházati bolt, a 71-es ruházati áruda és a 80. sz. közületi nyomtatvány áríida dolgozói teljesítették éves tervüket. A kereskedelmi dolgozók igyekeznek kielégíteni a fogyasztók igényeit jó és figyelmes kiszolgálásukkal. Valamennyien úgy dolgoznak, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat elnyerje a „Kiváló vállalat“ címet. Az újjávarázsolt Csaba-étteremben Kékesszürke köd ereszkedett Békéscsabára. A sötéthomlokú ég tűzszemei, a csillagok nem vibfelett. Az utcákat olyan megszokott szombat esti zsongás töltötte be, beszéd, nevetés, néhány autó tülkölése. A Csaba-szálloda előtt fényben úszott az a néhány csupaszon ágaskodó akácfa, kíváncsian fordította fejét azokra, akik még kíváncsiabban leske- lődtelc be az étterembe. Bizony, volt mit nézni rajta. A halványzöld mennyezetről apró kis üvegfigurákkal díszített csillárok ontották a fényt, s ezzel magukat is kellették az emberek szemében. Halkan zsongott a muzsika, közben szemügyre vettem az új bútorokat, az ablakokon végig omló fehér függönyöket. Minden más volt, mint régen. A kandallón ágaskodó lovas perceién figura, az asztalok közt kígyózó vörös szőnyeg. A pincérek is »minőségi változáson« mentek keresztül. Az étrendet nem a kabátjukon, hanem a kezükben hordták az asztalokhoz. Szóval kellemes környezetben vártuk Bölcskei Zsuzsa és Sütő István fővárosi művészek átadták az új éttermet a forgalomnak. Bölcskei Zsuzsa első számával azokat a slágerszövegírókat akarta paródizálnl, akik témaszegénységük miatt utolsó mentsvárukhoz, a bibliához fordultak (Dávid és a Góliát). A szándék helyeselni való volt, hogy ld akarta gúnyolni ezeket a bárgyú, tartalmatlan dalszövegeket, de, nemhogy el vette volna a közönség kedvét ezektől « slágerektől, hanem még nagyobb propagandát csinált. A táncdalok előadásával megérdemelt sikert aratott. Művésztársa, Sütő István kellemes csengésű hangján operettrészleteket és magyar nótákat adott elő. Az új környezet okozta feszé- lyezettség lassan eloszlott, 8 egymásután perdültek táncra a párok, amit a nem éppen kifogástalanul összeválogatott zenekar kísért. Talán az eső, talán a kellemes környezet okozta, hogy a vendégek nehezen tudtak elválni a mindenféleképpen hangulatos étteremtől. Az átalakítás megérte a fáradságot, megérte a pénzt, mert végre a csabai dolgozók is igényüknek megfelelő helyen szórakozhatnak. földművesszövetkezetek 344 vagon kenyeret adtak cserébe. 1953. év hasonló időszakában ez a szám 496 vagonra emelkedett. A csereforgalom csaknem , hatvan százalékát a földművesszövet- j kezetek bonyolították le. A földművesszövetkezetek a dolgozók kívánságára rövidesen megszerve- j zik az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek tervszerű liszt-lcenyér cseréjét. Távirat VIHARSAROK NÉPE Szerkesztősége, Békéscsaba. A tarhosi Petőfi Tsz kommunistáinak taggyűlése üdvözli a Szovjetunió békepolitikáját, és köszönetét nyilvánítja mindazon országoknak, amelyek hozzájárultak, hogy Magyarországot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjai sorába. Tarhosi Petőfi Tsa pártszervezete. Több mint 69 forint egy munkaegységre A kunágotai Uj Alkotmány Termelőszövetkezetben egész évben jól haladt a munka. Az aratást és az őszi betakarítást az elsők között fejezték be. A pontos, időbeni munkával elérték, hogy búzából 11,80, tavaszi árpából 12,75, őszi árpából 21, zabból 11,33, kukoricából (májusi morzsoltnak számítva) 23,1, takarmányrépából 450 mázsát takarítottak be holdanként. Egész évben tervszerűen, takarékosan gazdálkodtak. Az őszi munkára fordított munkaegységfelhasználásuk holdanként 26 munkaegység volt átlagosan.; Ezek után nem is csoda, hogy volt miből növelni a közös vagyont. A szövetkezeti alapot a múlt gazdasági évben 50 ezer forinttal szaporították. Ezzel biztosítják, hogy jövőre is jól zárják az évet. Munkaegységekre is jutott bőven: Csupán készpénzből 27,51 forintot osztottak munkaegységenként. A kiadott terményt is pénzre átszámítva, egy munkaegység értéke 69,11 forint. Gyebnár Mátyás járási tszfellépését, amivel tulajdonképpen Thury László szervező, Mezőkováesháza.
