Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-13 / 292. szám

4 VUtftWQ'ioU iUfvt 1955. december 13., kedd Pártépítés Lájerék segítségei várnak... Mezőberény, Petőti Sán­dor Utca 30. A? udvari lakásban lakik a Lájer házaspár. Negyed­órája, hogy; a Vegyesipari Ksz-bem abbaliagy lók a szövést, és most azt sem tudják, mihez kezdjenek. Az asszonyra takarítás, vacsorafőzés, férjére a hízók etetése és egyéb házi tennivaló vár. Kettőzött cso­dálkozással fogadnak hát, mikor bekopogok hozzájuk. Még isme­rőstől sem veszik szívesen ilyen­kor a zavarást, engem meg még sohasem láttak. Sietek megmon­dani miért jöttem. — Petrik Er­nőire elvtársnő pártcsoportbizalmi elmondotta, hogy az elvtársnő már hosszabb ideje nem volt párttaggyűlésen — fordulok Lá- jer Gézáuéhoz. — Ügy van, már három éve, vagy még több is, hogy nem vol­tam — jelenti kissé akadozva. — Szeretném megtudni elma­radása okát, kérem, mondja el az ^lvtársnő. — Én... nem tudom... elmon­dani majd a férjem...­Az asszony elfordul s igyekszik visszaszorítani felszö­kő könnyeit. Mi letelepszünk, s T.ájer Géza beszélni kezd. Attól az időtől szövi beszéde fonalát, amikor 1932-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Nyomor­ban élt ő is, akar az egész nép. Másokkal együtt szeretett volna változtatni a birhatatlan helyze­ten... A harci törekvés újabb szakaszba lépett, amikor a szov­jet hadsereg kiűzte hazánkból a nácikat. 1944. október 6-án ér­keztek a felszabadítok Mezőbe- rénvbe, s mór másod-, vagy har­madnap őt is a község ügyei­nek intézésé vei bízták meg. Ne­gyedik napon feleségével együtt vett részt a Kommunista Párt. helyi, szervezetének megalakulá­sán... Aztán a közellátási hivatal vezetésével bízták meg... Vadász- engedélyt váltott, s engedélyt kért egy szinte használhatatlan egycsövű puskára. Nem boldo­gult vele, ezért 1946-ban vett egy jó kétcsövűt — amire nem kért engedélyt —, s azzal vadászott 1951) tavaszáig, a vadásztársaság I vadászatain. De akkor feljelentet­ték » fegy vérréj temetésért«. A bí­róság azt sem tudta, mit kezd­jen vele, hiszen volt egy fegyver- tartási engedélye. Sok huza-vona után egyhónapi börtönre ítélték. Letöltötte. Még súlyosabb büntetést is szabtak rá: kizárták a pártból. Lehet, hogy hibát követett el, de senki sem mondta meg neki, hogy mit. ö úgy érezte, nem vétett a párt ellen. A párttagsági könyvet nem adta oda, még ma is őrzi. A sérelmek sorozata követte egy­mást. 1951-ben a megyei tanács pénzügyi osztályától végzést ka­pott Tamás és Dr. Csák aláírásá­val, hogy »trafikárusításból szár­mazó 13 200 forint jövedelem után fizessen 1944 forint jöve­delmi adót«. Sohasem volt tra­fikja. Miután 1947-ben kikerült n közellátási hivatalból, takács- iparra váltott engedélyt, azt foly­tatta. Mindenféle ezzel kapcso­latos jövedelmi és forgalmi adók befizetéséről nyugtái vannak. Ki­fizette az 1944 forintot abban a reményben, hogy rájönnek a té­vedésre és majd visszafizetik. Le­het, hogy nem is keresték, s ezért nem jöttek rá. Amikor élet- belépett a családtalanok 4 száza­lékos adója, igazolást, mentesí­tést kapott a községi tanácstól, hogy 10 hónapos korától ő ne­velte elhalt nővére árváját, Lájer József et. Most nemrég kapott egy végzést, hogy visszamenőleg, csa­ládtalanok adója címén fizessen be 3084 forintot. Miután mind­ketten a Vegyesipari Ksz-ben dolgoznak, ezt az összeget ott vonj ák le tőlük részletenként. De milyen részletekben? Lájer Géza novemberi fizetéséből az esedékes 4 százalékon túl 510, felesége fizetéséből 330 forintot vontak í le... — Ezek miatt nem me­j gyek én a párttaggyűlésre — ; veszi át a szót Lájer Gézáné még mindig könnyezve. — Párttagsági díjat mindig kifizetem. Higyje el az elvtérs, hogy az utcára sem szeretek kimenni. — Én azt tanultam, hogy min­den párttag felelős a pártért, de ugyanakkor a párt is felelős min­den tagjáért — mondja búcsúzóul Lájer Géza — Engem akkor sem hívtak a pártszervezetbe, amikor kizártak s azóta sem kerestek fel. A pártcsoport bizal min kívül három év óta senki sem kereste fel Lájerné elvtársnőt sem. Belenyugodtak abba, hogy sorozatosan elmarad a taggyűlé­sekről, a pártmunkából. Nem hi­ányzott a pártvezetőségnek. Ha szóba került, elítőleg nyilatkoztak róla, hogy csak panaszkodni tud, hogy rossz a párthoz való viszo­nya neki is, férjének is. Nem a párthoz, hanem a helyi pártszer­vezethez való viszonya szorul ja­vításra Lájer elvtársnőnek, akit érzékenyen érintenek a jogtalan adókivetések, aki sérelmezi fér­jének a pártból való kizárását. Kétségtelen, hogy Lájer Géza nem mentes a hibáktól, gondolkozás­módjában most is bujkál bizonyos fokú önzés, mint akkor, amikor a pártból kizárták. Azonban fel­merül a kérdés, vajon megfelelően foglalkozott-e vele a pártszerve­zet. Az események azt bizonyítják, hogy nem, könnyebbnek tartották kizárását, mint a nevelését. Most is könnyebbnek tartják belenyu­godni Lájer elvtársnő távolmara­dásába, mint azt, hogy ismételten felkeressék, orvosolják jogos sé­relmeit s megmagyarázzák neki, hogyan tegye jóvá mulasztásait; Nem mindig a párttag az oka, hogy elmarad a pártren­dezvényekről. Előidézik ezt a pártszervezet vezetői is egyes ese­tekben, amikor megfeledkeznek valakiről, amikor egyes párttagok magatartását nem meggyőződés­ből, hanem hallomásból ítélik meg. Lájer Gézáné még nem ve­szett el a párt számára s lehet, hogy Lájer Géza is újra harcos tagja lesz a pártnak, ha orvosol­ják sérelmeit, ha rávezetik arra, hogyan javítsa ki hibáit. Kukk Imre Kevesebb papirost, több igaz szót, elevenebb segítséget! Nagyaktíva tanácskozott a honvédelmi tömegmunka irányításáról | A Megyei Pártbizottság kezde-,a Megyei Pártbizottság másodlit- ményezésére aktíva-értekezlet vi-' kára mondott beszámolót. Rövid i tatta meg a megyében folyó hon- j történeti visszapillantást adott a | védelmi tömegmunka problémáit, honvédelmi tömegmunka erősödé- A Megyei Pártbizottság székházá- ' séről, jelentőségének növeléséről, ban szombaton rendezett tanács- j majd a ma jellemző erényeit és fo­kozáson Klaukó Mátyás elvtárs,! gyatékosságait ismertette. Klaukó Mátyás elvtárs beszámolója — A honvédelmi szövetségben, i Persze, mindez nem mos- különösen az egyesülési kongresz- hatja el a MÖHOSZ megyei és já­szust megelőző időben pezsgőbb szervezeti élet folyt, sok új érdek­lődő kapcsolódott be a különböző szakkörökbe, termelési brigádok alakultak, eleven versenymozgal­mak buzdították a tagokat a na­gyobb sikerekre, több irányú ki­képzés folyt sok részvevővel. A MÖHOSZ Országos Kongresszusá­nak előkészületeiben szilárdult a kollektív, vezetés és erősödött a politikai tömegmunka. A kong­resszus után, sajnos, lanyhult a versenykedv, gyengült a szervek irányító, vezető készsége, egyhely­ben topogás jellemezte a megyei, járási elnökségek, alapszervezetek vezetőségét. Ennek oka — mon­dotta Klaukó elvtárs —, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek segítsége elmaradt. rási elnökségeinek felelősségét. Az elnökségekben hamis nézetei; ér­vényesültek, az irányításból hi­ányzott a tervszerűség, az alapos­ság és főleg a helyi, az alapszer­vezeti gondok, bajok ismerete. Az irányítás gépies mechanizmussá vált, amelyben elveszett a lényeg, a tömegmunka eszmei tartalma. Érthető, hogy ilyen körülmények között a tagtoborzás szünetel, hogy a tagdíjfizetés arányszáma végtelenül alacsony. — A figye­lem csendje ölelte az előadó sza­vait, hiszen a beszámoló nemcsak értékelt, hanem végre választ adott számos elhangzott és ki nem mondott kérdésre, a MÜHOSZ-ve- zetők problémáira. Mit tegyünk ? Nagy és kisgyüléseken ismertetik a Nemzetközi Demokratikus í%ószövetség munkáját Békés megyében az MNDSZ- 8zcevezetek március 8-ig tíz nagy- és 200 kisgvűlésen ismertetik a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség jelentőségét s eddigi mun­kásságát. Ezenkívül gazdasszomy- körökön is tartanak felolvasáso­kat a szövetség munkájának eredményeiről. Ügy tervezik, hogy a gazdasszony-körökön ajándé­kokat készítenek, s közös levele­ket írnak több külföldi közismert békeharcos asszonytársnak s ez idő alatt legalább háromezer új tagot szerveznek az MNDSZ-be. Az atomkorszak hajnalán címmel jelent meg az Országos Bcketanács külpolitikai füzetsoro­zatának legújabb száma. A füzet első része Jánossy Lajos Kossuth- díjas akadémikus beszámolóját közli a genfi nemzetközi atom- ' konferencia munkájáról. A máso- j dik részben öveges József Kos-; suth-díjas fizikus az atomeró bé- j kés felhasználásának legújabb j eredményeit és jövőjét ismerteti.! DISZ-élet «fok sikert a munkátokhoz! A napokban egy versenyfelhí­vás jelent meg lapunkban, me­lyet a gyomai járási DlSZ-titkár- képző tanfolyam résztvevői indí­tottak el. A felhívás a DISZ-tag- könyvcsere sikeres időbeni végzé­sére szólította fel megyénk fiatal­jait s arra, hogy ez idő alatt is gyarapodjon a DISZ-fiatalok szá­mai A versenyfelhívást a tanfo­lyam nevében Daubner Katalin, az endrődi területi DlSZ-titkár is aláírta. Sajtónk útján megyénk minden részébe eljutott a felhívás, így szereztek róla tudomást Da­ubner elvtársnő szülei is, akik Nagyszénáson laknak; Az édes­apa nagyon megörült a hírnek és mid járt hozzá is fogott, hogy le­velet írjon lányának; A levélben többék között ez volt; „Kedves Lányom! A mai Vi­harsarok Népében olvastam versenyfelhivástokat. Nagyon örülök, hogy a lelkes verseny- felhívás alá az én kislányom neve is odakerült. De akkor lenne igazán nagy az öröm, ha a versenyt meg is nyernétek. Kívánok jó munkát, úgy dol­gozzatok, hogy minél több fia­tallal gyarapodjanak soraitok. Ezzel nemcsak a fiataloknak segítetek, de a szülőknek is örömet szereztek, hiszen a DISZ-ben szórakoznak, tanul­nak a gyermekeink. Munká­tokhoz sok sikert kíván édes­apád.“ — Fel kell számolni az irányí­tás általánosságát. Nem bőven, de vannak jól működő alapszerveze­tek — ilyenek a csabai ruhagyári, a Mezőhegyesi Gépjavító-é, a kon- dorosi —, ezek jó tapasztalatait, módszereit össze kell gyűjteni és terjeszteni, átadni más, gyengéb alapszervezeteknek. A robogó el­lenőrzés helyett az alapos, min­denre kiterjedő, ha szükséges több napos vizsgálódást, tapasztalat­gyűjtést kell meghonosítani. Az alapszervezetek érintkeznek köz­vetlenül a tömeggel, az alapszer­vezet a legérdekeltebbek, az if j úság társadalmi működésének színtere, számos ötlet, kezdeményezés, mód­szer születik, sok gond, kérdés elhangzik— e „terep” alapos isme­reteinek birtokában kell az elnök­ségeknek Irányítani. Több igaz szót, elevenebb segítséget. Ez lesz a vezetés helyes stílusa! — Változtatni kell a szakköri foglalkozások tartalmán is. Az ed­digi túlzott gyakorlayasság, a szakág szépségébe és varázsába való egyoldalú elmerülés helyett a gyakorlat és a politikai tartalom ismertetésének helyes arányát kell megtalálni. A pártbizottsá­goknak elvi segítséget kell adni, de a MÖHOSZ-elnökségek, körve­zetők igényeljék is ezt a segítsé­get. A pártosságot, az eszmei tar talom jelentőségét kell hangsú­lyozni a szocialista szektorok honvédelmi alapszérvezeteiben is. Javítani kell az agitációt, propa­gandát! A tagtoborzás nem admi­nisztratív és nemcsak szervezési feladat. Nem lehet uj tagokat to- bozorni, ha az emberek nem isme­rik a szövetség célját, jelentősé­gét. Nem új tagokat,hanem az uj ta­gok tömegeit kell bevonni a hon­védelmi tömegmunkába, tehát el­sőrendű feladat az agitáció, a pro­paganda javítása. Előadásokat, különböző rendezvényeket, kiállí­tásokat kell szervezni, népszerű­síteni kell a munkásmozgalmak hagyományait, a 48-as harcok, a Tanácsköztársaság tanulságait, felszabadulás utáni évek sikerei., színesen, érdekesen beszélni az új fegyverekről, azok elleni védeke­zés módszereiről. Megünnepelték a tizedik évfordulót A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum és a Tangazdaság DISZ-szervezetének rendezésében jubileumi ünnepélyt rendeztek a fiatalok. Tíz éve, hogy a techni­kumban megkezdték a tanítást. Az iskola tanulói közül azóta már sokan felelős beosztásban nagy eredményeket értek el a mező- gazdaság fejlesztésében; A tech­nikum fennállásának tizedik évé­ben egy szakiskola Is nyílt, ahon­nan két év múlva elméletileg és gyakorlatilag képzett mezőgazda- sági szakemberek kerülnek ki; Az ünnepséget a hivatalos be­szédeken és a beszámolón kívül, a technikum, a szakiskola, valamint a tangazdaság DlSZ-szervezeté- nek kultúrcsoportjai, szavalói tar­kították nagy sikerrel; Műsor után közös vacsorát, majd hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek; Az ifjúság a legfontosabb ! Klaukó elvtárs a továbbiakban a MÖHOSZ és a tömegszervezetek — közöttük első helyen a DISZ — együttműködéséről beszélt. Is­mertette az eredményeket és hangsúlyozta, hogy lényegesen többre van szükség. A sorköteles ifjúság előkészítése a néphadse­regbeli életre a DISZ és a MÖHOSZ közös, fontos feladata. Ebben már egyet értenek a me­gyei vezetők, de az alapszerveze­tekben erős ellentétek, személyes­kedések gátolják az együttműkö­dést. Sokágú a szövetség feladata; sokkal nagyobb számban kell be­vonni a nőket a honvédelmi spor­tokba, szakkörökbe, alaposan fel kell készülni az’ 1956-os pákozdi ifjúsági versenyre—helytelen tehát azon vitatkozni, hogy melyik fonto­sabb, a DISZ, vagy a MÖHOSZ — az ifjúság a legfontosabb, azt kell megnyerni, azt kell hazasze­retetre. áldozatvállalásra, helytál­lásra nevelni — mondotta. A tanácskozás a pártbizottságok és a pártszervezetek feladatáról szólva, fontos követelménynek tartotta, hogy rendszeres kapcso­latot teremtsenek a MÖHOSZ- szervek és szervezetek vezetőivel, számoltassák be azokat tevékeny­ségükről. A pártbizottságok VB- üléseken tárgyalják meg a hon­védelmi tömegmunka tapasztala­tait. A járási és a köz­ségi pártbizottságok munkatársai rendszeresebben vegyenek részt a MÖHOSZ elnökségi üléseken, a szövetség rendezvényein. A párt­vezetők követeljék a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásának segítését a MÖHOSZ-vezetőktől, támogassák a termelési brigádok megalakulását, azok tapasztalatai­nak elterjesztését, a jó brigádok népszerűsítését. A pártbizottságok ne elégedjenek meg az írásos je­lentésekkel, a papirossal, a hon­védelmi munka gyakorlatát is­merjék meg és abban adjanak erőteljes segítséget. Számos hozzászólás hangzott el, valamennyiben igen időszerűnek értékelték ezt a tanácskozást és valamennyi javaslattal, ötlettel gazdagította az értekezletet A szövetség munkájának megjaví­tására a tanácskozás irányelveket szabott meg, amelyeket két héten belül írásban küldenek meg a pártbizottságoknak és a MÖHOSZ járási elnökségéinek.

Next

/
Thumbnails
Contents