Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-11 / 291. szám

1955. deeember 11., vasárnap v4 ftéMéMdUM H&fdÁfá&ÁÍ' Propagandista tapasztalatcserét rendeznek A Békéscsabai Kötöttárugyár- ] ködésével elméleti tanácsadót hoz­Bélmegyeri gondok — Kiveszőben van a bélmegyeriek étrendjéből a mákos kalács, meg _ I/iUoAsaióU Héfve __ b an nagy gondot fordít a pártve- : tak letre. A városi pártbizottság a mákos laska. Pedig nincs olyan petőség a pártoktatás tartalmi ágit. prop. osztálya felfigyelt a; színvonalára. A különböző tanfo­lyamokon tanulóköröket szervez­tek, s a hallgatók a foglalkozások előtt megvitatják a nehezen ért­hető kérdéseket. A pártvezetőség arra törekszik, hogy e viták során kialakult nézeteket összegezze és helyes útmutatást adjon egy-egy . ? , __, ház, ahol hetenként egyszer, vagy k ötöttárugyári elvtársak kezdemé- ’ ’ nyezésére és a napokban az üzemi j ünnepnapok alkalmával meg ne propagandisták és ágit. prop. fele- i főzték, sütötték volna. Az utóbbi lősök részére tapasztalatcserét rendeznek. A cél az, hogy a Kö­töttárugyáriak, valamint a többi üzemek módszereit megvitassák és a helyes kezdeményezéseket ál­kérdés megértetéséhez. Ezt úgy j talánosítsák, s a tapasztalatokból valósítják meg, hogy az üzemben okulva javítsák a pártoktatás a legfejlettebb elvtársak közremű- [ színvonalát. A hallgatóké legyen a szó, ne a propagandistáé A zsadányi marxizmus-leniniz-1 tanulói beszélnének többet. Ez mus alapjai tanfolyamon sajnos a' azonban úgy lehetséges, ha a hali­hallgatók valóban hallgatnak. He- gatók nemcsak lapozgatnák ha­, nem elmélyültebben tanulmá- tettük inkább a propagandista -, megadott irodalmat. A Balazs Gyula elvtars beszel. Meg- | propagandista pedig jobban se­tartja előadásai, s az elmondott j gitené 6ket a tanulásban. Ha ezt kérdéseire pedig hozzászóló hiá- tennék) biZOnyára fordítva lenne, nyában ő adja meg a választ. He­lyesebb lenne, ha a tanfolyam s nem a propagandista, hanem ők beszélnének többet. Kevesebb kifogást, nagyobb felelősséget A békéscsabai Szikra Tsz-ben a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam hallgatói már két ízben Is csalódtak Nun Mihály elvtárs propagandistában. Kétszer mu­lasztotta el Nun elvtárs pártmeg- bizatását, s nem jelent meg a foglalkozáson. Egyik esetben a rossz gépkocsi miatt maradt -tá­vol, a másik alkalommal are' esős időre hivatkozott. A tsz kommu­nistái másként látják. Azt java­solják Nun elvtársnak, hogy ke­vesebb kifogással, nagyobb fele­lősséggel úrrá lehet lenni ezeken az „akadályokon“. DISZ-élet Taggyűlésen vállalták A Békéscsabai Pamutszövő DISZ-szervezetében a fiatalok a legutóbbi taggyűlésen arról be­széltek, hogyan tudnák a ne­gyedik negyedévi tervüket az év végére teljesíteni, sőt túltelje­síteni. A tanácskozás során az alábbi felajánlást tették: »Vállaljuk, hogy az évi ter­vünket 101,1 százalékra teljesít­jük. A minőséget pedig 92 szá­zalékra növeljük. A segédanyag­nál 0,5 százalékos megl érünk el.« irítást Céljuk megvalósításáért azt is vállalták a fiatalok, hogy ál­landóan segítik a 100 százalékon alul teljesítő fiatalokat, rendsze­resen értékelik a párosversenye­ket. A segítés, a tapasztalatát­adás közben a vezetőség és a népnevelők minden fiatalt be­szerveznek a DISZ-he. időben azonban a „kiváltságosok“ eledele lett. Azok eszik, akik be­mennek Békésre vagy Vésztőre, mert a helybeli földművesszövet­kezetnek már hónapok óta rossz a mákdarálója. A bélmegyeri gyere­kek most azon töprengenek, hogy az ócska masinát át kellene adni a vasgyűjtőnek. A műértékek ápo­lói pedig azon gondolkodnak, hogy múzeumot létesítenek, s ez lesz az első muzeális darab. Mások pedig a sok könyörgést figyelmenkivül hagyó ügyvezetőnek kívánnak má­kos kaláccsal telített boldog na­pokat. — Bélmegyeren sem fából fa­ragták az embereket. A fiatalok csak úgy, mint másutt, szerelembe esnek s előbb-utóbb házasság, lagzi lesz a vége. Bor, dal, tánc az új házasság kezdete. A szerelem­ben nincs is hiány, az sem okoz gondot, hogy mit esznek, mit isz­nak a vendégek. A nagyobb gond az. hogy a falu egyetlen zenekara, amelyet Pikó Sándor vezényel — 34 év óta — a művészeti vizsgán egy-két hamis hangfogás miatt megbukott, s most nincs működési engedélye. A falu fiataljai sarkall­ják őket, a DISZ műsoros esten, ahol a falu apraja-nagyja ott volt, engedély nélkül muzsikáltak. Egy­két hamis v hang itt is előszemte- lenkedett a huncut húron. De a bélmegyeri fiatalok úgy yannak vele, hogy az vessen követ ma­gára, aki életében egyet sem bot­lott. Mezőgazdasági szaktanfolyamot szerveznek dig majdnem, harmincain jelent­keztek, akik a szakelőadásokból, könyvekből meg akarják tanulni a korszerű mezőgazdasági ter­melést. A köröstarceai DISZ-fiatalok elhatározták, hogy a téli hóna­pokra »Ezüstkalászos« tanfolya­mot szerveznek. A tanfolyam iránt — amely rövidesen bein­dul — nagy az érdeklődlek, 8 ed­Eredmenyes a tagszervezés a békési járásban A békési járásban mind több fiatal lép a DISZ-szervezetbe. Szeptember óta négy új DISZ- szervezet is alakult. Többek kö­zött a bélmegyeri Táncsics és Vörös Október Tsz-ben, vala­mint a békési Alkotmány és a mezőberényi Petőfi Tsz-ben. Míg Színes, érdekes a DISZ Petőfi-iskola A kamuti Rákóczi Tsz-ben Fa­ragó Gábor pedagógus vezetésével 15 hallgatóval indult meg a DISZ Petőfi-iskola. A létszám azóta ál­landóan nő, a fiatalokat vonzza az érdekes, változatos foglalkozás, s az, hogy utána az egyik meleg szeptemberben a járás területén csak negyven fiatalt vettek fel a DISZ-be, októberben már ki­lencvenet, novemberben pedig ki­lencvennégyet. A tagszervezés az­óta sem szünetel, december 1- től újabb tizenhárom fővel növe­kedett a DISZ-fiatalok létszá­ma a járásban. helyiségben különböző szórakozási lehetőségek, társasjátékok várják a Petőfi-iskolásokat. Szinte alig volt olyan foglalkozás, amelyen ne jelentkezett volna egy-két újabb hallgató, s most már hu- szonketten tanulnak együtt. Állandóan növekszik a DISZ-tagok létszáma A bélmegyeri József Attila Tsz DISZ-szervezetének taglétszáma állandóan növekszik. Különösen azóta, hogy egyesült a községi te­rületi DISZ-szervezettel. Legutóbb Is huszonnégy új tagot vettek fel, ezekkel együtt százhúszra növeke­dett a létszám. Az egyénileg dol­gozó fiatalok szívesen járnak a tsz DISZ-Szervezetébe, ahol meg­ismerkednek a szövetkezet tag­jainak munkájával, eredményeik­kel, jövedelmükkel. Meg is szere­tik a közös munkát, amit bizonyít, hogy most az ősz folyamán mint­egy tíz fiatal kérte felvételét a tsz-be. Olvasd a Viharsarok Népét/ Hárman a pártsajtó levelezői közül ÉPP Tassy Lajos elvtárs, a Magjarbáuiregyesi |fl| Községi Tanács dolgozója 1950óta állandó levelezője a Viharsarok Népének. Nehéz {pl volna megszámlálni a Megyei Páríbizott- ság lapjában eddig megjelent írásait. Bá­tor hangú, a val,óságnak mindig meg­felelő leveleit örömmel fogadjak. Tassy ■elvtárs bátran leleplezi a falusi osztálty- ellenséget, a kuMkok tevékenységét. Nein egyszer bátran bírálja a felsőbb szerve­ket is. De észreveszi az új módszereket és beszámol ezekről is. Rendszeresen hírt ad az eredményekről, a község termelőszövetkezeteinek es c. . - ni dolgozó parasztjainak szorgalmas munkájáról. Tassy elvtárs eddig nyolcszor kapott könyvjutalmat a szerkesztőségtől. Az egyik érte'feezleien azt mondotta: »...úgy érzem, soha nem tudnék a levelezésről lemondani...« K. Szatmári Gábor elvtárs, a gerlai Magvető Termelőszövetkezet tagja. Ót éve segíti szorgalmas, értékes leveleivel a me­gyei pártsajtót, a Viharsarok Népét. Sze­reti a levelezési munkát, szereti a párt lapját. Ezt bizonyítja az is, hogy min­den héten felkeresi leveleivel a szerkesz­tőséget. Rendszeresen megírja a termelő- szövetkezet eredményeit, hiányosságait. Megdicséri a szorgalmas embereket, de bátran bírálja a hanyagokat. A Vihar­sarok Népe olvasói megszerették írásait. A szövetkezeiben alkalmazott jó módszereket nem hallgatja e', megírja, hogy más termelőszövetkezetekben is alkalmazzák a t. De a termelőszövetkezet belső életén kívül sok egyéb hasznos dologról is tájékoztatja a szerkesztőséget. Sok értékes lc-\e el­ért Szatmári elv társ dicséretet érdemel. Nátor János elvtárs a Bélmegyeri köz­ségi Tanács titkára. Bélmegyer község tíz évvel ezelőtt alakiüt és indult clt a le lő - dés útján. Ez a község a népi demok­rácia szülötte. Sok-sok volt grófi cseléd lakik ma új, egészséges lakásban. Egyre boldogabb termelőszövetkezeti parasztság lakja a községet, megértésben a még egyénileg dolgozó parasztsággal. Iskola, több utcán járda, kultúrotthon, mozi, villany, gyermekjátszótér, óvoda, szép áruház és egyre gazdagabb termelőszö­vetkezetek teszik kulturáltabbá a hajdani cselédek és gyerme­keik életét. Nem kis része van ebben Nátor elvtársnak, aki 8 éve szívvel lélekkel segíti a község továbbfejlődését. Több ér­tekezleten elmondotta Nátor elvtárs, hogy hatvamszor írt Bellire- gyérről a Viharsarok Népe az elmúlt tíz év alatt. Ebben rész« van neki is, hiszen 1951 óta sok értékes levelet írt in,:Vr á köz­ség életéről, a termelőszövetkezetek és qz egyénileg dolgozó pa­rasztok szorgalmas munkájáról; Az albán nép — az eg^ik legrégibb balkáni nép Az albánok a Balkán-félsziget egyik legrégibb népe. A mai albánok hazájában élő legrégebbi lakosok a trákok nemzetsége volt, akik az időszámításunk előtti II. évezredben, nyugat felé történő vándorlásuk közben elérték az Adriai-tengert. A régészeti kutatások és más napvilágra került leletek arról tanúskodnak, hogy később, az időszámításunk előtti II. évezred vége felé, más népek, RZ úgynevezett »illyrek« kerültek erre a vidékre. Ebben az időben a trákok nemzetségének eg\ ré­szét kelet és dél felé nyomták vissza, míg má­sik részük az illyrekkel keveredett, különböző nyomokat hagyva magok után, mint például hely­ség és családi neveket. Az illyreknek és a trá- koknak számos közös jellemző tulajdonságuk volt, olyanny ira, hogy a régebbi történészek nem ia tudták őket megkülönböztetni. Tehát az első la­kosok, akik látható nyomokat hagytak maguk után, és akiket az első albánoknak, vagy a mai albánok őseinek minősíthetünk, az illyrek voltak. Tirana környéki albán népviselet. Az illyrek a nagy indo-európai nemzetségire* tartoztak. Nyelvük még nem nagyon ismert, d« néhány nyelvtudósnak az a véleménye, hogy a* illyrek és a trákok nyelve kapcsolatban van a* albán nyelvvel. Az illyr állam, amely az idő­számításunk előtti III. században alakult, Teut* királynő idején érte el virágkorát, aki bátran el­lenállt a rómaiak támadásainak. Az akkori ál­lam a Balkán-félsziget egész nyugati felét fog­lalta el, Velencétől egészen a mai Vjosa folyó bal partjáig. Illyria, Macedóniához és Epimshoz hasonlóan, Róma uralma alá került. A Földközi- tengeri medence, ahol Albánia is fekszik, tanúja volt az egyiptomi, föníciai, babilóniai, kartha- gói, a régi görög és a római civilizációk vi­rágzásának. így magyarázható meg az a tény, hogy Albániában Balkán-félsziget legértékesebb régészeti szobrait, épületeit, műemlékeit találták. Az Adriai-tenger albán partvidékén épültek a legrégibb városok, mint pl. Dürres, amely az i. e. Skodra vidéki albán férfi és női népviselet VII. század óta áll fenn, (egykori neve Epidamnus), Apollonia, az időszámításunk előtti VI. századból stb. A római uralom idejétől kezdve az albán nép mérhetetlenül sokat szenve­dett az egymást követő megszállásoktól. A török megszállók az albán népet közel öt évszázadon keresztül sanyargatták. Az egymást követő megszállások ellenére az albánok meg tudták őrizni nyel­vüket és olyan ragyogó hagyományaikat, mint a hazaszeretetei, a bátorságot, az albán vendégsze­retetet, nemzeti viseletűket, valamint csodálatosan szép dalaikat és táncaikat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents