Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-11 / 291. szám

_____—_ {/iUoAsawk Jíéf*e Jövőre mégis több Iesz a jövedelem 1955. december 11., vasárnap A szűk kis irodában olyan nagy ;nem leszünk milliomosok soha! volt a zaj, hogy az emberek a sa­lát szavukat is alig értették. Pe­dig nem voltak sokan, alig tízen- tizenöten. De mindenki egyszerre beszélt. Ugyanis arról volt a vita, hogy mit osszanak ki, miből mennyit tegyenek el jövőre. Mi tagadás, a 169 ember — mert eny- nyi tagja van az orosházi Ok­tóber 6. Tsz-nek — nem egyfor­mán gondolkozik. Nem lehet azt mondani, hogy a vita csak a jövedelemelosztásnál, a jövő évi tervezésnél kezdődött. Már korábban — igaz, sokkal hal­kabban — néhány tag hangoztat­ta, hogy minek az a sok jószág, Mikor az osztáson van a sor, az ilyenek vannak azon: amit csak lehet, osszunk szét, majd lesz jö­vőre is valahogy. — De van ám sokszor a tag­ságnak is igaza — teszi hozzá kis­sé csöndesebben. — Lehetne töb­bet is osztani. Sokan elégedetle­nek. Mert lám, jó termés volt — mondják, mégis 1,70 kg takar­mányt osztottunk. Hallani, hogy több fele 10 kiló búzát, 7—8 kiló takarmányt osztottak. — Nincs mindenben igazad, Székely elvtárs — emelkedett fel egy 25—30 év körüli ember a fal melletti lócáról, aki az egyik bri­csak megeszik a takarmányt, meg j gádnak a vezetője. — Figyelj csak férőhelyet kell építeni nekik. Lám, nemrégen építettek egy száz férőhelyes tehénistállót és már az is kiese A tagok másik része pedig az­zal érvelt, hogy lám, ide! — hogy nagyobb nyomatéka legyen szavának, kihúzta kezét a zsebéből és Székely elvtárs vállá­ra tette. — Azt mondod, hogy nem dol­gozunk, hogy a tagság ilyen meg olyan. Hát igaz, vannak olyanok, akik szívesebben járnak a piacra, mint a munkába. De a többsége bizony szorgalmasan dolgozott egész évben. Az aratást is mi fe­jeztük be elsőnek. — A gépekkel — veti közbe kis­sé gúnyosan Székely. — No és, ha a kombájnok vág­ták is le? Olcsóbb volt, sok ga­bonát takarítottunk meg. De más munkában is kitűnt, hogy a tagság többsége jól dolgozott most is milyen jó, hogy megvoltak a tehenek, több ezer forintot jövedelmeztek. A 32 tehéntől 38 borját válasz­tottak el. Az évi fejési átlag is el­érte tehenenként a 2680 litert. Most, itt bent az irodában, ahogy szóba került a tervezés, mindenki el akarja mondani az ő véleményét. Székely István, a középkorú, barna, kerekarcú em­ber időnként nagyot csap az asz­talra, s hangját — amiről minden­ki tudja, hogy igen messze hallík — nemigen igyekszik kímélni. — Mindenkinek dolgozni kell egyformán, akkor több lesz a ter­més és jut a szövetkezet erősíté­sére, jut az osztásra. De nem úgy ám, ahogy egyesek csinálják. A A legnagyobb dologidőben is épít­keztünk. Ott van: 300 férőhelyes disznóól, 32 férőhelyes serfésfiaz- tató, a 3 darab 100 köbméteres téglasíló, mind saját erőnkből épí­tettük. Hétszáz-hatvanhatezer 472 forinttal növekedett saját erőfor­rásból a szövetkezet vagyona. Tu­dod mink van? ötmillió 821 ezer 310 forint értékű vagyonunk. — Hogy keveset osztunk, kevés a takarmány, amit kiadtunk, azt mondják néhánvan: igaz. De hall­gasd csak meg — lépett a falhoz közelebb a brigádvezető és kezét ismét visszadugta a rövid télika­bátjába, és erősen a szeme közé nézett Székelynek. — Azok az egyéni gazdák, akik ide jöttek a szövetkezetbe, innét is akarják biztosítani a megélhetésüket. Akadnak nálunk is azért olyanok, akik a háztáji jószágból várják a jövedelmet. A tagság többségének legnagyobb dologidőben két lóval azonban az az elhatározása, hogy járnak a piacra. Néhány fogatos j a közös munka után éljen. Ha 9—Iff óra fele indul munkába. így í most adunk néhány hangoskodó szavára, jövőre kevesebbet tudunk osztani a tagoknak, mert ha nincs tartalék, nem tudnánk gazdálkod­ni és bizony üresen maradna a tagság kamrája. — Jól beszélsz — szól közbe egy idős ember. — Mindenki tud­ja, hogy most, a jó termő eszten­dőben kell félre tenni gazdasá­gunk erősítésére. Én azt mondom, tegyük csak félre. Most öt forint­tal osztottunk többet, mint tavaly. Ha félre rakunk most, 8—10 forint­tal több jut jövőre. Hát nem lesz így jobb, mintha egyszer hopp, aztán meg kopp? Mindenki elmosolyodott, egyet értettek vele. — Lipcsei — Halló, Viharsarok Népe! Éves tervét vállalatunk decem­ber 16-a helyett 10-én. szembe ton délelőtt 10 órakor részleteiben is teljesítette. Gazdasági Vasutak Békéscsabai Vonalfőnöksége. A y/igyva Gáborok lelkiismeretéhez szólunk Non» szabad az okányiaknak megsértődni, ha valaki azt a hírt terjeszti el községükről, hogy ott fenekeden a sár. Mert ez valóban így van. Még a kövesúton is, járdán is két- három araszos a sár. Ott azon­ban, ahol se járda, ae kövesét nincs, bizony, ki tudja med­dig süllyedne az ember a szurkos, fekete földbe, ha so­káig egyhelyben állna. Zagyva Gábor is, a jó ég tudná meg­mondani, hányszor átkozta el magában az Üjbalázsi telepü­lés jó néhány utcáját, mikor ar­ia járt egy sáros, őszi napon. Mert azon a részen — mint a község még jó néhány utcájá­ban — még járda sincs. — Hogy nem tud a tanács legalább valami rossz téglajár­dát lerakatni ide — fakadt ki Zagyva Gábor. — Az ilyesmire nincs gondja, csak arra, hogy az adót beszedje. De azt vár­hatják, míg én befizetem! Nincs pénz a járdára!? Pedig éppen ideje lenne, hogy Zagy va Gábor 24 holdas gazda is rendezz« adóját. 0 csak néha-néha kerül olyan ut­cákba, ahol még nincs járda. Mégis bosszantja a tár. Hát az arra lakókat?... A tanács már ide is — mint a Határ, Sport, Munkás és más utcákban — jó betonjárdát csináltatott volna. De nincs rá pénz. Nincs, mert Zagyva Gábor hét és fél­ezer forinttal, Budai Lajos 16 holdas gazda 6700 forinttal, és még 300—350 termelő — a múltévi hátralékokkal együtt — 3—4 ezer forinttal most is tartozik az államnak. Ennek a sok adósságnak aztán a jól fizetők — Házi Ferenc, ifj. Hőgyes V iktor, Czeglédi Gábor és a többiek — isszák meg a levét. Ugyanis ők is elesnek azoktól a kedvezményektől, amelyeket a pontos adófizetés után kapnának. Mégsem fogják meg a 70 ezer forintot Például, ha a negyedik ne­gyedévi bevételi tervét telje­síti a község, több mint 12000 forintot kapnának járdák, ku­tak, hidak építésére, amire bi­zony igen nagy szükség volna Okányban. De ezenkívül a be­fizetett adó bizonyos százaléka is a községben marad. Ez több mint 70 ezer forintot jalentene a negyedik negyedévi terv tel­jesítése után. Senki sem hinné el, ha azt állítanánk, hogy Zagyva Gá­bornak, vagy Budai Lajosnak nincs miből fizetni az adóját. D« nem is akarjuk ilyesmiről meggyőzni a község dolgozóit, inert valóban volna miből ren­dezni az adót. Zagyva Gábor* n&k például a 24 holdja mel­lett az istállóban két ló, lsét telién, két borjú, az ólban két anyakoca, öt kisebb süldő, tíz nagyobb süldő, hét híző van. A magtárban termény is akad bőven. A gócéban pedig leg­kevesebb 70 mázsa kukorica. A* kiabál, akinek a háza ég Legjobban Zagyva Gábor volna felháborodva, ha a vil­lanyt az ő házába nem kötnék be. Azt sem hagyná szá nél­kül, ha a szomszédok megtil­tanák, hogy a közelben lévő artézi kútról Vizet vigyen, vagy az utcájában nemrégen épített járdán sein járhatna. Legfő­képpen azon méltatlankodna, ha majd az új kultűrházból ki- küldenék, vagy a moziba nem engednék be. »Miért, én nem vagyok olyan ember, mint a többi? Nekem nincsen annyi jogom, mint másnak?« A köz eég dolgozóinak többség; jog­gal felelhetné, hogy nincs. Hi­szen 6 nem járult hozzá forint­jaival, munkájával, hogy a községet szebbé tegyék, hogy megszabadítsák az embereket az évszázadok óta gyötrő nagy sártól, az egészségtelen petró­leumlámpától, az életet vészé lyeztető, korhadt hidaktól, hogy végérvényesen száműzzék a tudatlanságot a faluból. Per­sze nem kell félni sem Zagyva Gábornak, sem Budai Lajos­nak, de a többi hátralékosnak •em, hogy a község dolgozói akár a kultúrotthonból, vagy a moziból kitiltják. De vajon ők minden lelkiismeret furdalás nélkül tudják élvezni a szocia­lista államunk által adott java­kat? Nem érzik-e, hogy mind­azért, amit értük tett az ál­lam, nekik Is adni kell vala­mit? Jő lenne ezen egy kicsit elgondolkozni! L. M. Most vau az ideje! Sok munka akad a gyflmSIesSafoen A szőlő és a gyümölcsfa is csak úgy terem, ha rendszeresen trá­gyázzák a földiét. A szőlő- és gyümölcskertekben ezt a mun­kát derűs, fagymentes napokon kell elvégezni. A szőlők soraiba 25 centi, azaz ásónyomnyi mély­ségre temessék el a jól érett is- táüótrágyát. Legalább minden harmadik évben ebből 15—20 szekérrel hordjanak ki egy halára. A gyümölcsfák alját ásó­nyomnyi mélységben kell trá­gyázni, akkora területen, ameny- nyit a lomb betakar. út A dolgozó parasztok a tanács­tól kérhetnek engedélyt az öreg, elszáradt fák kivágására. A fá­kat tövestől vegyék ki. A kivá­gott fák helyett pedig fiatal cse­metét ültessenek. Ezekben a hetekben kell elve­gezni a gyümölcsfák koronaala­kító metszését. Ezzel egy időben távolítsák el a hernyófészkeket és a moniliával fertőzött gyü- mölcsmumiákat. Az ágakat és törzseket drótkefével, vagy fai­parával kell megtisztítani. A levágott faágak helyét — a se­beket — gyümölcsfa-kátránnyal kenjék be. A fatörzsről lekapart petecsomókat a kaparékkal együtt minden esetben égessék el. H I R £ K Terjeszd a Viharsarok Népét! Napirenden a MÖHOSZ Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Megyei Pártbizottság székha­zában aktívaértekezlet vitatta meg a honvédelmi tömegmun­ka problémáit. Jelen voltak a Megyei Pártbizottság, a járási pártbizottságok, a MÖHOSZ országos elnöksége, s városi és járási kiegészítő parancsnoksá­gok, a DISZ és más tömegszer­vezetek képviselői, a MÖHOSZ megyei elnöksége tagjai és leg­jobb aktívái. Klaukó Mátyás elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára beszámolóját élénk érdeklődéssel hallgatták meg. A beszámoló értékelte a honvé­delmi tömegmunka jelentősé­gét, eddigi sikereit és megha­tározta a párt- és DlSZ-bizott- ságok, a MÖHOSZ-elnökségek, szervezetek feladatait. Többek között szó volt a politikai, esz­mei nevelés fokozásáról a hon­védelmi tömegmunkában. Szó volt a párt és a MÖHOSZ kap­csolatáról, tömegszervezetek és a MÖHGSZ-szervezetek együtt­működéséről, a tagdíjrendezés­ről, a tagtoborzásról, a nők na­gyobb arányú bevonásáról, a szakköri foglalkozások színvo­nalának növeléséről. Klaukó elvtárs hangsúlyozta a propa­gandamunka és az agitáció je lentőségét — tekintettel, hogy éppen ez volt a leghiáuyosabb a MÖHOSZ eddigi tevékenysé­gében. Számos hozzászólás, több ja­vaslat hangzott el a sorköteles ifjúság alaposabb előkészítésé­re, a honvédelmi tömegmunka eszmei tartalmának növelésére. (Későbbi lapszámunkban tudó­sítást közlünk az értekezletről). December f 11 I Vasárnap g Árpád «MfllHIIIIIMRMli Napkelte: 7.31 Napnyugta: 15.53 IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Változó fel­hőzet, sokfelé, elsősorban az ország észa­ki felében es6, a hegyeken esetleg hava­zás. Megélénkülő délnyugati-nyugati, ké­sőbb északnyugati szél. Az éjszakai le­hűlés tovább mérséklődik. A nappali hő­mérséklet alig változik. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 1—4, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 4—7 fok között. A ffi­tes alapjául szolgáló középhőmérséklet 0—négy fok között. — AZ OROSHÁZI I. «. Ál talános Iskola vasgyűjtési ver­senyét a VI,t. osztály nyerte meg. 21 mázsa vas- és fémhulladékot gyűjtött Az osztályt 210 ponttal és egy társasjátékkal jutalmazták. Tadti Gyula volt a legjobb gyűjti” 6 100 pontot és 40 forint pénz jutalmat kapott. — Az osztrák minisztertanács elhatározta, hogy küldöttséget in dít Moszkvába, osztrák—szovjet dunai hajózásról folytatandó tár gyalásokra. A tárgyalásokat még decemberben elkezdik. — Gyermekvédelmi ankét lesz a TTIT rendezésében ma, va­sárnap délelőtt 10 órakor a bé­késcsabai Balassi Kultúrotthon- ban. Horváth Miklós, a fiatalko­rúak ügyésze »Védd meg gyerme­kedet az erkölcsi romlástól« cí­men tart előadást. — Az OTSB és a Népstadion igazgatósága a közönség kényel­mesebb elhelyezése érdekében a budapesti Népstadion állóhelyeit ülőhelyekké alakítja át Az 1956 január végére elkészülő átalakí­tási munkálatokkal 96 000 ülő­helyes lesz a Népstadion befoga­dóképessége. — A Könnyűipari Minisztérium levélben mondott köszönetét a Sarkadi I. sz. Általános Iskola száz tanulójának, akik három dél­után segítettek a Sarkadi Ken­de rgyár nyersanyagának meg­mentésében, összerakták a szét­szórt kendert a szántóföldeken. — TEGNAP, szombaton dél­után fél 5 órai kezdettel Békés­csabán sakk vegyesmester-verseny kezdődött. Budapestről 4, Békés­csabáról nyolc mester részvételé­vel. — így történt címmel Lakatos Vince filmet forgat arról, hogy egy gümőkóros tehén hogyan fer­tőzhet meg egy paraszt családot. A film szerepeit Pécsi Sándor, Makláiy János, Szemethy Endre, Gombos Katalin, Misoga László, Kőműves Sándor játsszák. — A BÉKÉSI Növényolajipari Vállalatnál rendszeresen megtart­ják a havi munkavédelmi szem­léket, és a tapasztalt hiányosságo­kat kijavítják. Baleset novem­ber hónapban sem- fordult elő. — A gyomai járásban 31 terme­lőszövetkezet készíti a zárszám­adást, a leltározást. Húsz terme­lőszövetkezetben már megtartot­ták a gazdasági beszámolót, a tagság, az irányító szervek meg­erősítették a szövetkezetek évi költségvetését, zárszámadását. A járásban a hunyai Cj Élet és a hunyai Bajcsy Termelőszövetke­zetek gazdálkodtak a legeredmé­nyesebben. — A népművelési miniszter el­rendelte a balettoktatók működé­sének felülvizsgálását. A balett­oktatással foglalkozók december 15-ig az Állami Balettintézetnél {Budapest, VL, Sztálin út 25.) kérhetik a felülvizsgálathoz szük­séges kérdőívet. — Vörösmarty „ halálának századik évfordulója alkalmából a Kínai írószövetség Ivón című folyóiratának legutóbbi száma kí­nai nyelvre fordított Vörösmarty- verseket közölt, közöttük a Szó­zat és A vén cigány című köl­teményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents