Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-11 / 291. szám
_____—_ {/iUoAsawk Jíéf*e Jövőre mégis több Iesz a jövedelem 1955. december 11., vasárnap A szűk kis irodában olyan nagy ;nem leszünk milliomosok soha! volt a zaj, hogy az emberek a salát szavukat is alig értették. Pedig nem voltak sokan, alig tízen- tizenöten. De mindenki egyszerre beszélt. Ugyanis arról volt a vita, hogy mit osszanak ki, miből mennyit tegyenek el jövőre. Mi tagadás, a 169 ember — mert eny- nyi tagja van az orosházi Október 6. Tsz-nek — nem egyformán gondolkozik. Nem lehet azt mondani, hogy a vita csak a jövedelemelosztásnál, a jövő évi tervezésnél kezdődött. Már korábban — igaz, sokkal halkabban — néhány tag hangoztatta, hogy minek az a sok jószág, Mikor az osztáson van a sor, az ilyenek vannak azon: amit csak lehet, osszunk szét, majd lesz jövőre is valahogy. — De van ám sokszor a tagságnak is igaza — teszi hozzá kissé csöndesebben. — Lehetne többet is osztani. Sokan elégedetlenek. Mert lám, jó termés volt — mondják, mégis 1,70 kg takarmányt osztottunk. Hallani, hogy több fele 10 kiló búzát, 7—8 kiló takarmányt osztottak. — Nincs mindenben igazad, Székely elvtárs — emelkedett fel egy 25—30 év körüli ember a fal melletti lócáról, aki az egyik bricsak megeszik a takarmányt, meg j gádnak a vezetője. — Figyelj csak férőhelyet kell építeni nekik. Lám, nemrégen építettek egy száz férőhelyes tehénistállót és már az is kiese A tagok másik része pedig azzal érvelt, hogy lám, ide! — hogy nagyobb nyomatéka legyen szavának, kihúzta kezét a zsebéből és Székely elvtárs vállára tette. — Azt mondod, hogy nem dolgozunk, hogy a tagság ilyen meg olyan. Hát igaz, vannak olyanok, akik szívesebben járnak a piacra, mint a munkába. De a többsége bizony szorgalmasan dolgozott egész évben. Az aratást is mi fejeztük be elsőnek. — A gépekkel — veti közbe kissé gúnyosan Székely. — No és, ha a kombájnok vágták is le? Olcsóbb volt, sok gabonát takarítottunk meg. De más munkában is kitűnt, hogy a tagság többsége jól dolgozott most is milyen jó, hogy megvoltak a tehenek, több ezer forintot jövedelmeztek. A 32 tehéntől 38 borját választottak el. Az évi fejési átlag is elérte tehenenként a 2680 litert. Most, itt bent az irodában, ahogy szóba került a tervezés, mindenki el akarja mondani az ő véleményét. Székely István, a középkorú, barna, kerekarcú ember időnként nagyot csap az asztalra, s hangját — amiről mindenki tudja, hogy igen messze hallík — nemigen igyekszik kímélni. — Mindenkinek dolgozni kell egyformán, akkor több lesz a termés és jut a szövetkezet erősítésére, jut az osztásra. De nem úgy ám, ahogy egyesek csinálják. A A legnagyobb dologidőben is építkeztünk. Ott van: 300 férőhelyes disznóól, 32 férőhelyes serfésfiaz- tató, a 3 darab 100 köbméteres téglasíló, mind saját erőnkből építettük. Hétszáz-hatvanhatezer 472 forinttal növekedett saját erőforrásból a szövetkezet vagyona. Tudod mink van? ötmillió 821 ezer 310 forint értékű vagyonunk. — Hogy keveset osztunk, kevés a takarmány, amit kiadtunk, azt mondják néhánvan: igaz. De hallgasd csak meg — lépett a falhoz közelebb a brigádvezető és kezét ismét visszadugta a rövid télikabátjába, és erősen a szeme közé nézett Székelynek. — Azok az egyéni gazdák, akik ide jöttek a szövetkezetbe, innét is akarják biztosítani a megélhetésüket. Akadnak nálunk is azért olyanok, akik a háztáji jószágból várják a jövedelmet. A tagság többségének legnagyobb dologidőben két lóval azonban az az elhatározása, hogy járnak a piacra. Néhány fogatos j a közös munka után éljen. Ha 9—Iff óra fele indul munkába. így í most adunk néhány hangoskodó szavára, jövőre kevesebbet tudunk osztani a tagoknak, mert ha nincs tartalék, nem tudnánk gazdálkodni és bizony üresen maradna a tagság kamrája. — Jól beszélsz — szól közbe egy idős ember. — Mindenki tudja, hogy most, a jó termő esztendőben kell félre tenni gazdaságunk erősítésére. Én azt mondom, tegyük csak félre. Most öt forinttal osztottunk többet, mint tavaly. Ha félre rakunk most, 8—10 forinttal több jut jövőre. Hát nem lesz így jobb, mintha egyszer hopp, aztán meg kopp? Mindenki elmosolyodott, egyet értettek vele. — Lipcsei — Halló, Viharsarok Népe! Éves tervét vállalatunk december 16-a helyett 10-én. szembe ton délelőtt 10 órakor részleteiben is teljesítette. Gazdasági Vasutak Békéscsabai Vonalfőnöksége. A y/igyva Gáborok lelkiismeretéhez szólunk Non» szabad az okányiaknak megsértődni, ha valaki azt a hírt terjeszti el községükről, hogy ott fenekeden a sár. Mert ez valóban így van. Még a kövesúton is, járdán is két- három araszos a sár. Ott azonban, ahol se járda, ae kövesét nincs, bizony, ki tudja meddig süllyedne az ember a szurkos, fekete földbe, ha sokáig egyhelyben állna. Zagyva Gábor is, a jó ég tudná megmondani, hányszor átkozta el magában az Üjbalázsi település jó néhány utcáját, mikor aria járt egy sáros, őszi napon. Mert azon a részen — mint a község még jó néhány utcájában — még járda sincs. — Hogy nem tud a tanács legalább valami rossz téglajárdát lerakatni ide — fakadt ki Zagyva Gábor. — Az ilyesmire nincs gondja, csak arra, hogy az adót beszedje. De azt várhatják, míg én befizetem! Nincs pénz a járdára!? Pedig éppen ideje lenne, hogy Zagy va Gábor 24 holdas gazda is rendezz« adóját. 0 csak néha-néha kerül olyan utcákba, ahol még nincs járda. Mégis bosszantja a tár. Hát az arra lakókat?... A tanács már ide is — mint a Határ, Sport, Munkás és más utcákban — jó betonjárdát csináltatott volna. De nincs rá pénz. Nincs, mert Zagyva Gábor hét és félezer forinttal, Budai Lajos 16 holdas gazda 6700 forinttal, és még 300—350 termelő — a múltévi hátralékokkal együtt — 3—4 ezer forinttal most is tartozik az államnak. Ennek a sok adósságnak aztán a jól fizetők — Házi Ferenc, ifj. Hőgyes V iktor, Czeglédi Gábor és a többiek — isszák meg a levét. Ugyanis ők is elesnek azoktól a kedvezményektől, amelyeket a pontos adófizetés után kapnának. Mégsem fogják meg a 70 ezer forintot Például, ha a negyedik negyedévi bevételi tervét teljesíti a község, több mint 12000 forintot kapnának járdák, kutak, hidak építésére, amire bizony igen nagy szükség volna Okányban. De ezenkívül a befizetett adó bizonyos százaléka is a községben marad. Ez több mint 70 ezer forintot jalentene a negyedik negyedévi terv teljesítése után. Senki sem hinné el, ha azt állítanánk, hogy Zagyva Gábornak, vagy Budai Lajosnak nincs miből fizetni az adóját. D« nem is akarjuk ilyesmiről meggyőzni a község dolgozóit, inert valóban volna miből rendezni az adót. Zagyva Gábor* n&k például a 24 holdja mellett az istállóban két ló, lsét telién, két borjú, az ólban két anyakoca, öt kisebb süldő, tíz nagyobb süldő, hét híző van. A magtárban termény is akad bőven. A gócéban pedig legkevesebb 70 mázsa kukorica. A* kiabál, akinek a háza ég Legjobban Zagyva Gábor volna felháborodva, ha a villanyt az ő házába nem kötnék be. Azt sem hagyná szá nélkül, ha a szomszédok megtiltanák, hogy a közelben lévő artézi kútról Vizet vigyen, vagy az utcájában nemrégen épített járdán sein járhatna. Legfőképpen azon méltatlankodna, ha majd az új kultűrházból ki- küldenék, vagy a moziba nem engednék be. »Miért, én nem vagyok olyan ember, mint a többi? Nekem nincsen annyi jogom, mint másnak?« A köz eég dolgozóinak többség; joggal felelhetné, hogy nincs. Hiszen 6 nem járult hozzá forintjaival, munkájával, hogy a községet szebbé tegyék, hogy megszabadítsák az embereket az évszázadok óta gyötrő nagy sártól, az egészségtelen petróleumlámpától, az életet vészé lyeztető, korhadt hidaktól, hogy végérvényesen száműzzék a tudatlanságot a faluból. Persze nem kell félni sem Zagyva Gábornak, sem Budai Lajosnak, de a többi hátralékosnak •em, hogy a község dolgozói akár a kultúrotthonból, vagy a moziból kitiltják. De vajon ők minden lelkiismeret furdalás nélkül tudják élvezni a szocialista államunk által adott javakat? Nem érzik-e, hogy mindazért, amit értük tett az állam, nekik Is adni kell valamit? Jő lenne ezen egy kicsit elgondolkozni! L. M. Most vau az ideje! Sok munka akad a gyflmSIesSafoen A szőlő és a gyümölcsfa is csak úgy terem, ha rendszeresen trágyázzák a földiét. A szőlő- és gyümölcskertekben ezt a munkát derűs, fagymentes napokon kell elvégezni. A szőlők soraiba 25 centi, azaz ásónyomnyi mélységre temessék el a jól érett is- táüótrágyát. Legalább minden harmadik évben ebből 15—20 szekérrel hordjanak ki egy halára. A gyümölcsfák alját ásónyomnyi mélységben kell trágyázni, akkora területen, ameny- nyit a lomb betakar. út A dolgozó parasztok a tanácstól kérhetnek engedélyt az öreg, elszáradt fák kivágására. A fákat tövestől vegyék ki. A kivágott fák helyett pedig fiatal csemetét ültessenek. Ezekben a hetekben kell elvegezni a gyümölcsfák koronaalakító metszését. Ezzel egy időben távolítsák el a hernyófészkeket és a moniliával fertőzött gyü- mölcsmumiákat. Az ágakat és törzseket drótkefével, vagy faiparával kell megtisztítani. A levágott faágak helyét — a sebeket — gyümölcsfa-kátránnyal kenjék be. A fatörzsről lekapart petecsomókat a kaparékkal együtt minden esetben égessék el. H I R £ K Terjeszd a Viharsarok Népét! Napirenden a MÖHOSZ Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Megyei Pártbizottság székhazában aktívaértekezlet vitatta meg a honvédelmi tömegmunka problémáit. Jelen voltak a Megyei Pártbizottság, a járási pártbizottságok, a MÖHOSZ országos elnöksége, s városi és járási kiegészítő parancsnokságok, a DISZ és más tömegszervezetek képviselői, a MÖHOSZ megyei elnöksége tagjai és legjobb aktívái. Klaukó Mátyás elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára beszámolóját élénk érdeklődéssel hallgatták meg. A beszámoló értékelte a honvédelmi tömegmunka jelentőségét, eddigi sikereit és meghatározta a párt- és DlSZ-bizott- ságok, a MÖHOSZ-elnökségek, szervezetek feladatait. Többek között szó volt a politikai, eszmei nevelés fokozásáról a honvédelmi tömegmunkában. Szó volt a párt és a MÖHOSZ kapcsolatáról, tömegszervezetek és a MÖHGSZ-szervezetek együttműködéséről, a tagdíjrendezésről, a tagtoborzásról, a nők nagyobb arányú bevonásáról, a szakköri foglalkozások színvonalának növeléséről. Klaukó elvtárs hangsúlyozta a propagandamunka és az agitáció je lentőségét — tekintettel, hogy éppen ez volt a leghiáuyosabb a MÖHOSZ eddigi tevékenységében. Számos hozzászólás, több javaslat hangzott el a sorköteles ifjúság alaposabb előkészítésére, a honvédelmi tömegmunka eszmei tartalmának növelésére. (Későbbi lapszámunkban tudósítást közlünk az értekezletről). December f 11 I Vasárnap g Árpád «MfllHIIIIIMRMli Napkelte: 7.31 Napnyugta: 15.53 IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Változó felhőzet, sokfelé, elsősorban az ország északi felében es6, a hegyeken esetleg havazás. Megélénkülő délnyugati-nyugati, később északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés tovább mérséklődik. A nappali hőmérséklet alig változik. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 1—4, legmagasabb nappali hőmérséklet 4—7 fok között. A ffites alapjául szolgáló középhőmérséklet 0—négy fok között. — AZ OROSHÁZI I. «. Ál talános Iskola vasgyűjtési versenyét a VI,t. osztály nyerte meg. 21 mázsa vas- és fémhulladékot gyűjtött Az osztályt 210 ponttal és egy társasjátékkal jutalmazták. Tadti Gyula volt a legjobb gyűjti” 6 100 pontot és 40 forint pénz jutalmat kapott. — Az osztrák minisztertanács elhatározta, hogy küldöttséget in dít Moszkvába, osztrák—szovjet dunai hajózásról folytatandó tár gyalásokra. A tárgyalásokat még decemberben elkezdik. — Gyermekvédelmi ankét lesz a TTIT rendezésében ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a békéscsabai Balassi Kultúrotthon- ban. Horváth Miklós, a fiatalkorúak ügyésze »Védd meg gyermekedet az erkölcsi romlástól« címen tart előadást. — Az OTSB és a Népstadion igazgatósága a közönség kényelmesebb elhelyezése érdekében a budapesti Népstadion állóhelyeit ülőhelyekké alakítja át Az 1956 január végére elkészülő átalakítási munkálatokkal 96 000 ülőhelyes lesz a Népstadion befogadóképessége. — A Könnyűipari Minisztérium levélben mondott köszönetét a Sarkadi I. sz. Általános Iskola száz tanulójának, akik három délután segítettek a Sarkadi Kende rgyár nyersanyagának megmentésében, összerakták a szétszórt kendert a szántóföldeken. — TEGNAP, szombaton délután fél 5 órai kezdettel Békéscsabán sakk vegyesmester-verseny kezdődött. Budapestről 4, Békéscsabáról nyolc mester részvételével. — így történt címmel Lakatos Vince filmet forgat arról, hogy egy gümőkóros tehén hogyan fertőzhet meg egy paraszt családot. A film szerepeit Pécsi Sándor, Makláiy János, Szemethy Endre, Gombos Katalin, Misoga László, Kőműves Sándor játsszák. — A BÉKÉSI Növényolajipari Vállalatnál rendszeresen megtartják a havi munkavédelmi szemléket, és a tapasztalt hiányosságokat kijavítják. Baleset november hónapban sem- fordult elő. — A gyomai járásban 31 termelőszövetkezet készíti a zárszámadást, a leltározást. Húsz termelőszövetkezetben már megtartották a gazdasági beszámolót, a tagság, az irányító szervek megerősítették a szövetkezetek évi költségvetését, zárszámadását. A járásban a hunyai Cj Élet és a hunyai Bajcsy Termelőszövetkezetek gazdálkodtak a legeredményesebben. — A népművelési miniszter elrendelte a balettoktatók működésének felülvizsgálását. A balettoktatással foglalkozók december 15-ig az Állami Balettintézetnél {Budapest, VL, Sztálin út 25.) kérhetik a felülvizsgálathoz szükséges kérdőívet. — Vörösmarty „ halálának századik évfordulója alkalmából a Kínai írószövetség Ivón című folyóiratának legutóbbi száma kínai nyelvre fordított Vörösmarty- verseket közölt, közöttük a Szózat és A vén cigány című költeményeket.
