Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-06 / 286. szám

1953. december 6., kedd

i/iUaisauU Hlpe

Törekvő emberek

Az asztalosműhelyben nagy vaskályha árasztja a meleget; Fázós, piacozó asszonyok, férfiak adják ftt egymásnak a kilincset. Nagy forgalom van ilyenkor mindig. Ajtót, ablakot rendelnek sorra- sorra;

«— Nem értünk rá a nyáron csináltatni, most szeretnénk megrendelni. De olyan legyen, mint a szomszédunké. Tudja, hogy kiről beszélek — mondogatja egy idősebb néni»

Hogyne tudná az asztalos, hiszen ő mindenkit ismer, mert már régóta a Sarkadi Építőipari Ksz

Mennyivel egyszerűbb lenne,

ha mi kapnánk meg az üveget és megfelelően .ki tudnánk elégíteni a lakosság szükségleteit:

Persze, ezt mindenkinek külön- külön nem lehet elmagyarázni, nehéz. így hát minden alkalommal megnyugtatják a dolgozókat: r,Igyekszünk.;-., ha üveget kapunk, gyorsan megcsináljuk.“ Persze ígéretekkel nem lehet ablakot üvegezni, mert azon befúj a szél.

De nemcsak ez az egy részleg működik az Építőipari Ksz-ben. Van itt kőműves-, géplakatos, villanyszerelő-, festő, még gumisrészleg is. Nem kell a sarkadiaknak más faluba menni, ha iavítani akarnak valamit. Minden itt van

A 48 szövetkezeti tag

között több ilyen jól dolgozó van, aki minden tettével arra törekszik, hogy a tervüket mielőbb teljesítsék!

• *

Uj távlatok a magyar selyemhernyótenyésztés előtt

A hazai selyemgubőterraelés továbbfejlesztését tartva szem előtt, államunk

tagja; Két fiatalasszony toppan be újra. Dörzsölik a kezüket, mert megcsípte a hideg;

e— Ablakrámát hoztam két hónappal ezelőtt. Beüvegezték már?

— Nem — hangzik a válasz. — De hát miért? — A kérdésre Szávaly elvtárs, a párttitkár adja meg a választ:

— Azért, mert az elosztó szerv nem látja el elegendő táblaüveggel az üvegező-részleget, a földművesszövetkezet háztartási boltjaiban árusítanak üveget. Az emberek kénytelenek ott megvásárolni és aztán elhozni, hogy beillesszük a keretbe;

helyben. így munka van bőven a szövetkezetieknek. A kőművesek a község vendéglőjét csinosítják most. Itt dolgozik Pribék Ferenc bácsi is, aki 73 évét meghazudtoló gyorsasággal csinálja munkáját. El lehet mondani; ő a lelke, a mozgató „rugója“ a kőművesrészlegnek. Hallgatnak rá a fiatalok, hisz tapasztalták, hogy Ferenc bácsi mindig jót akar. A gumis-részlegnél Ottlecz István igen szorgalmas. Két évvel ezelőtt lépett be a szövetkezetbe és most jó munkájával kiérdemelte, hogy párttagjelölt legyen; Soha nincs panasz rá mindig becsületesen dolgozik!

t— Közösen határoztuk el azt is — emlékszik vissza Cser András, a szövetkezet elnöke — mindent megteszünk, hogy éves tervünket

B közelmúltban a Szovjetunióba küldt* dr. Sebestyén Endre kutató mérnököt, a Textilipari Kutató Intézet munkatársát. hogy tanulmányozza a kolhozok selyemhernyótenyésztését. Dr. Sebestyén Endre hazatérve elmondotta, hogy a Szovjetunióban a kolhozok üzemszerűen foglalkoznak a selyemhernyótenyésztéssel. Az egyik üzbég kolhozban a tenyésztés idején tizennyolc teherautó hordja az eperfalevelet a tenyésztő telepekre. Csak ennek az egy kolhoznak az évi termelése 110 000 kiló selyemgubó. A selyemhernyótenyésztés nagyon Jövedelmező, vannak kolhozok, ahol a tenyésztésből eredő Jövedelem eléri a három millió rubelt Is. A selyemher- hyótenyésztéssel foglalkozó kolhozoknak eperla-ligeteik vannak.

A . Szovjetunióban van eperfatermelő Bzovhoz is, amelynek feladata; a kolhozok ellátása nemesített eperfákkal.

A Szovjetunióban nagyon elterjedt a gyorstenyésztési módszer. Míg nálunk

Ötször ott nyolcszor etetik naponta a hernyókat. Ezzel elérték, hogy a hernyók 32 nap helyett 21—22 nap alatt guböznak be. Nálunk Magyarországon még ma is a sárgagubó|ú fajtákat tenyésztik. A Szovjetunióban áttértek a fehérgubójú fajtákra, így a nyers se- lyemszálakből egyenletesebb színű fonalat kapnak. A fehérgubójú hernyók életképessége, s hozama Is nagyobb, és jobb a selvemszálak szakítószilárdsága.

— A magyar selyemhernyótenyésztés továbbfejlesztésének Is egyik feltétele — mondotta a továbbiakban dr. Sebestyén Endre —, hogy megfelelő eper- fa-fajtát nemesítsünk, továbbá létesítsünk kizárólag selyemhernyótenyésztés céljaira epería-ligeteket, a fejlesszük tovább a selyemhernyónemesítést. Nagyon növelné termelőszövetkezeteink bevételét Is, ha a helyi lehetőségeket felhasználva, selyemhemyótenyésztéssel fs foglalkoznának. — Ezt a munkát Jól el tudnák látni az Idősebb termelőszövetkezeti dolgozók is. A jövőben pedig helyes volna nálunk is bevezetni a gyorstenyésztési módszert.

december 1-re befejezzük. Ezt vállaltuk november 7-én. S az adott szavunkat valóra váltottuk, mert éves tervünket november 29-én befejeztük. Decemberben 100 000 forinttal akarjuk túlteljesíteni tervünket!

5“ Hogyan sikerült ez? és kérdezzük;

— Ebben az évben 70 000 szénporos téglát égettünk — folytatja tovább az elnök. — Ez olyan sok, hogy még 1956. L negyedévében is megfelelően ki tudja elégíteni a szövetkezet a lakosság szükségleteit. Ebből a téglából a Sarkadi Földművesszövetkezetnek sertés- hizlaldát is építettünk. Ebben az évben még terven felül elkészítjük a sarkadi Lenin Tsz 500 férőhelyes sertésólját is;

Törekvő emberekből tevődik össze a szövetkezet tagsága, ezt bizonyítja, hogy éves tervüket már teljesítették!

•— T-né —

Védekezzünk a cseppfertőzés ellen!

Az őszi-téli időszakban különösen fontos, hogy gondosan megtartsuk a fertőző betegségek elleni védekezés szabályait.

Köhögés, tüsszentés, de hangos beszéd alkalmával is igen sok apró cseppecske kerül ki az ember szájából és orrából a levegőbe. A köhögö, tüsszentő ember légutaiban kórokozók tartózkodnak, s a cseppecskék . ezeket is magukkal ragadják. A kisebbek lebegve maradnak a levegőben, a légáramlat elsodorhatja őket, így a rajtuk tapadó kórokozók is messzire kerülhetnek. Ilyen „cseppfertőzés" útján terjed az emberi fertőző betegségeknek mintegy ötödrésze, köztük a nátha s az influenza is.

Köhögéskortüsszentéskor feltétlenül tartsunk zsebkendőt szájunk és orrunk elé, mert ezzel a kis elővigyázattal embertársainkat esetleg veszélyessé váló fertőzéstől óvhatjuk meg. Az influenzás fertőzés főleg a gyermekekre veszélyes, ezért őket kell elsősorban óvnunk. Influenzás barátainkat ne látogassuk meg, a betegek ne engedjenek közelükbe gyermeket. Ha kisgyermekkel foglalkozó dolgozó betegsége olyan enyhe, hogy munkáját azért elláthatja, kössön munkahelyén orra és szája elé védőkendőt. Ugyanezt tegye a kisgyermekével foglalkozó anya is.

A Békéscsabai Pamutszövőből messze elhallik a szövőgépek csattogása. Bent az üzemben, a gépek között serényen forgolódnak a szövők. Az emeleti teremben minden gép egyenletesen, símán működik, csak eggyel van valami hiba, mert áll. Mi lehet a baja? Tengelytörés — mondja Vandlik Judit szövőnő. Az éjjeli műszakos társától már így vette át csütörtök reggel. Két lakatos, már illeszti be az új tengelyt, és röviddel utána megindul a gép. Lipták Mátyás teremmester ellenőrzi a javítást, ö mindenütt megtalálható, B ahol baj van és ahol kell, segítségére •iet a művezetőknek.

— Mindig akad valami hiba, de gyorsan megjavítjuk, hogy ne álljon a gép kihasználat*'

— jegyzi meg, és siet nyomban egy másik géphez...

Nézzünk át a szövődéből a befűzőbe. Itt Is gyorskezű nők fűzik az ezernyi fehér fonalat. Sajben Ilona jelenleg ze- fírezálakat bordáz. Nagyon kell vigyázni a lamelláknál, nehogy keresztezzék egymást a szálak, mert a helyrehozás időveszteséggel jár. Gondos, figyelmes munkát követel a befűzés, ■ főleg ügyességet. A többéves gyakorlat meglátszik e munkán is. Hugyecz Ilona már 34 éve dolgozik a szövődében és fiatalos lendülettel végzi munká" ját. Teljesítménye november 29- én 140 százalék volt. Az elmúlt években párosversenyt indítottak. Akadnak bőven vetélkedő társak. Sajben Ilona Gergely Ferencnével versenyez. Be*

recz Zsuzsa Kvasz Máriával van versenyben. A mennyiség mellett nagy gondot fordítanak a minőségre. A diszisták hármas-négyes csoportokban naponként ellenőrzik a minőséget. Novemberre a minőségi előírás 88,4 százalék volt. Bebizonyosodott, hogy a dolgozók ennél többet is el tudtak érni, mert 91,5 százalékban gyártottak első osztályú árut.

Számos kiváló dolgozója van az üzemnek. Telep Mária sztahanovista szövőnő 109,3, Vi- czián Dóra 105,7, Korcsok Já- nosné 109,4 és Botyánszki Mi- liályné 113,1 százalékot értek el az elmúlt hónapban. Mindezek az eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nyolc telep közötti versenyben a Békéscsabai Pamutszövő az első.

— Németh —

Szövőgépek között.

lant

A TECHNIKA VILÁGÁBÓL

ÜVEGCSÖVEK A VEGYIPARBAN

Az NDK thüringiai „Wilhelm Pieck“ műrostgyárában egy munkás javaslatára a lúgállomás fémből készült vízelosztóvezetékeít üvegcsövekkel cserélték ki; Azóta teljesen megszűnt az azelőtt igen gyakori csődugulás, s ami szintén fontos: sok értékes színesfémet takarítottak meg:

CSEMPEVAGŐ KÉSZÜLÉK

Ha csempét kézzel vágják, igen gyakran lepattog a máz, a csempe egy része kárba vész. A Német Demokratikus Köztársaság grossenhaini kályhaépít - üzemében egy idő óta csempe vágógépet használnak a kályhacserepek szélvágásához. A készülék Gerhard Hermann érdemes élmunkás találmánya, egyszerű csiszolókorong, amelyet motor hajt. A korong beréseli a kályhacserép mázas felületét. Ezután már csak néhány könnyed kalapácskoppintásra van szükség, hogy a csempekockák szétváljanak. A csempevágó készülék két ember munkáját pótolja és egynegyedére csökkenti a csempevágás idejét;

KISTIPUSŰ RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK

Egy nagy varsói üzemben felkészülnek új típusú rádiók gyártására. A készülék súlya mindössze 2 kiló lesz. Külső részét plasztik műanyagból gyártják; Közép és hosszú hullámhosszokon adott adások vételére lesz alkalmas a kistípusú rádió, amely könnyen elhelyezhető egy női táskában. Különösképpen a turisták körében örvend majd népszerűségnek!

rakgyógyitAs kobalttal

A Varsói Rákgyógyászati Intézet munkatársai felkészülnek a rádióaktív kobalt-, jód- és foszfor-izotópok gyakorlati felhasználására a rákgyógyészatban: A Lengyel Népköztársaság nemrégiben kapta a rádióaktív izotópokat a Szovjetunióból;

RAKODÓMTJNKA GÉPESÍTÉSE

Az NDK kemmlitzi Egyesült Kaolin-Műveiben három kis hordozható szállítószalagot szerkesztettek, amelyeket a kaolinpor rakodásánál a vagonon belül a nagv száll'tószalaghoz kapcsolnak! A három kis szalag a tehervagonban egyenletesen osztja szét a kaolint. Eddig két embernek kellett a kocsiban a kaolinport lapáttal egyenletesen eligazítani;

AUTOMATA KÖNYVELÉS

Az NDK dessaui Polysius gépgyárban automaták könyvelik a dolgozók brutto- és nettó-bérét, a számlákat, kiadásokat, megrendeléseket, stb. A hat „Astra“ könyvelőautomata a többi között 25 000 -—30 000 bérletszelvényt készít el havonta. Minden automatának 18 számlálószerkezete van. A hat automatát 8 gyakorlott könyvelő kezeli. Egy úgynevezett nulla-ellenőrző módszerrel még a legkisebb hibákat is kiküszöbölik!

Méltó utód lesst

Az év elején száz fiatal kezdte meg a kosárfonást a Békési Kosáripari Vállalat 2-es telepén.

— Egyik könnyebben, másik nehezebben sajátította el a fonás művészetét — magyarázza Bíró Ferenc elvtárs, a fiatalok oktatója, nevelője. — A legjobban Gyarmati Julia dolgozott.

Juliska 18 éves, fiatal, törékeny kislány. Édesapja sem — de talán még a rokonságában sem akad olyan, aki ismerné a kosárfonást. S 6 mégis ezt választotta. Nem bánta meg. Már a kezdet kezdetén végtelen szorgalmával, tanulni akarásával elérte, hogy a száz fiatal közül elsőnek kapta meg a sztahanovista címet, most november 7-én.

Munka közben ügyesen jár o keze, s néha figyelemmel kíséri a vele szemben ülő Polgár Ferencet, hogy halad, nem hagyja-e le őt. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Ferivel párosversenyben vannak. Juliska hívta ki, amit a papír bizonyít. Mindenki tudja az üzemben, hogy ők ketten versenytársak. Nem lepődnek meg a többiek, ha olykor-olykor elhangzik a vita közöttük: „Na, ki lesz az első, melyikünk fon több kosarat ma?"

Nemes virtuskodás van most is a sztahanovista és az élharcos között — mert meg kell mondani, hogy Feri sem akármilyen fiatal. Legény ő, méghozzá a javából. De eddig akárhogy igyekezett nem tudta lehagyni Juliskát. Amíg Juliska átlagosan 9—10 kosarat ké- szH, addig Feri 7—8 kosarat fon naponta.

Juliskát november 7-én megér* demelten jutalmazta meg a vállalat 200 forinttal is. A kezdeti sike* rek azonban nem szálltak fejébe, s most ugyanúgy dolgozik — még talán jobban r— mint amikor nem Volt sztahanovista. Fáradhatatlan a munkában. Úgy mondják: tagja a színjátszó csoportnak is és rendszeresen eljár a próbákra. Egyszóval, mindenütt megtalálható, ahol a fiatalok megfordulnak és rájuk van szükség.

Bíró elvtárs továbbra is foglalkozik vele, hogy jó szakmunkás váljon belőle és elnyerje a szakma kiváló dolgozója címet.

— Szükség van erre — bizonygatja Bíró elvtárs —■, mert mi lassan megöregszünk, s ők lesznek a mi utódaink itt a kosárfonó üzemben.

Az at&fnkacszaU Uafatatán

Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban“ című külpolitikai füzetsorozaténak legújabb száma „Az atomkorszak hajnalán“ címmel jelent meg. A füzet első része Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus beszámolóját tartalmazza a genfi nemzetközi atom- konferencia munkájáról. A második részben öveges József Kos- suth-díjas fizikus a genfi atomkonferencián nyilvánosságra került adatok alapján, az eddigieknél szélesebb körben, a mindennapi gyakorlati élettel szoros kapcsolatban mutatja be az atomerő békés felhasználásának legújabb eredményeit, a fejlődés további nagyszerű távlatait.

A csaknem 60 érdekes képei tartalmazó, 64 oldalas füzet a városi, üzemi és községi békebizottságoknál, valamint a hírlapárusoknál kapható 1,50 forintos áron;