Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-04 / 285. szám

4

1985 4., vasárnap

UíUaisat&U Hifit

Jele&ka Pált nem kell rábeszélni

l jíiők »aníöia

A napokban több esetben mondta be a mezőberényi tanács bongoshíradója Jelenka Pál dolgozó paraszt nevét. Mégpedig mint olyanét, aki meggyőződött róla, hogy érdemes szerződéses seprficirkot termelni.

— No nézd csak — jegyezték meg ismerősei egymás között a hír hallatára. — Tavaly ősszel nem ő kardoskodott legjobban, hogy felesleges munka az egész, amit tesz érte az ember?

— Még most is emlékszem arra — mondta egyikőjük —, amivel ő ezt magyarázta: »Nem jó neki a föld« — hangoztatta.

Mindezek persze Jelenka Pál fülébe is eljutottak, s bizony, restelkedve kezdett a magyarázkodásba:

— Tévedhet az ember... — Majd élénkebb hangon tette hozzá: — Jó, hogy rábeszéltek arra a 400 négyszögölre. így legalább tnagam is belátom: rosszul teszi, aki nem termel seprűcirkot.

S hogy miért teszi rosszul? — azt ő elég részletességgel mondta el a hangoshtradó adásának valódiságában kissé kétkedő ismerősöknek. Mindjárt ezzel kezdte:

— Ne higyjétek, hogy túlzás, amit a hangszóró mondott... — Ezután így folytatta:

— A 400 négyszögölről 240 kiló cirokszakállt szállítottam be, s ezért a prémiummal együtt 1420 forintot kaptam. Ez is szép, ugye? De ez még nem minden. Termett nekem még hét mázsa magom is. Nem adom el ugyan, de ha megvenném, legkevesebb 2100 forintot kellene adnom érte. A harmadik haszon a szár. Háromszázötven kéve lett belőle. Ezért három és fél százast adnak. Ezt én mind összegeztem és kijött, hogy a 400 négyszögöl 3870 forintot jövedelmezett.

— Mindezek után csak any- nyit — fejezte be mondókájál Jelenka Pál —, engem többet nem kell rábeszélni a ciroktermelésre. Na, de nem is csak 400 négyszögölön termelek jövőre, hanem jóval többön.

B. L.

Új élüzemeket avattak

A Kondorosi Földművesszövet- kezetben igen jól dolgozik a szak- szervezeti bizottság. Különösen \ jól szervezte meg a munkaversenyt. A szövetkezetnek harminckét élenjáró s kiváló dolgozója van, Ács Piroska, Veres Mihály és Kormos Lajos, a háztartási bolt alkalmazottai már korábban megkapták a „Szakma kiváló dolgozója" címet és a vele járó pénz•: J . . r ...£>SÍÍi

jutalmat. Októberben újból hárman, köztük Szabó Imre SZB- elnök kapta meg e kitüntetést, A I harmadik negyedévi teljesítés alapján, jogosan nyerte el a szövetkezet az élüzem címet, a vele járó 5000 forinttal.

A földművesszövetkezetek járási központja orosházi árubázisának dolgozói ugyancsak elnyerték az élüzem címet és a kitüntetéssel járó 5000 forint pénzjutalmat, *

öivenegy elfogadott javaslat

Ígéretet tettem, hogy vállala- j tunk újítómozgalmáról, annak | fejlődéséről értesítem az elvtár- ; sakat. Ennek most elsőízben te- j szék eleget. Üzemünkben, a Békéscsabai Téglagyárban az utóbbi három hónapban jelentősen emelkedett a beadott újítások száma: ötvenegyet nyújtottak j be dolgozóink, aminek nagy része elfogadható volt és be is ve- \ Siettük. E mozgalom fejlődése I az ügyintézés és elbírálás meggyorsításának eredménye. A bevezetett újítások 61 873 forint előrelátható évi megtakarítást jelentenek népgazdaságunknak.

Számos javaslat pénzben ki nem fejezhető értékkel segíti elő a termelékenység növekedését, a munkák ésszerűbbé tételét. A munkavédelmi újítások pedig csökkentik a balesetveszélyt üzemünkben.

A vállalatvezetőség most újítási versenyt indított december

1-től 1956. február 28-ig dolgozóink között. Az újítási verseny a jövő évi sikeres tervteljesítés fontos előfeltétele a fokozott technikai felkészülés a téli nagyjavítási munkák idején. A termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul e mozgalom erősödése. A verseny első három helyezettje ' még 1900 forint jutalomban is részesül. A vállalat műszaki osztálya vállalta, hogy minden támogatást megad az elfogadott újítások kivitelezésére. XJgy gondoljuk, hogy a verseny beindítása más üzemekben is hasznos lehetne.

A verseny állásáról az eredményeket majd közöljük.

ÉOBOR JENŐ újítási-felelős.

Szovjet munkások nyomdokain

Növekedik a termelékenység a Danyilin-féle őrléssel

A megyei ipari nagyaktíva ta- I uácskozásán Takács János elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának helyettes vezetője beszámolójában bírálta a malomipar szakembereit azért, mert lassan balad a szovjet Danyilin-féle őrlési eljárás bevezetése. A Békéscsabai István-malomban értek el kezdeti sikereket ezzel az eljárással, hiszen hat Járatot alakítottak át erre a mintára, naponta két és fél vagonnal őrölnek többet. Megnéztek, milyen előnnyel jár ennek a módszernek a bevezetése.

— A Danyilin őrlési eljárás bevezetésével másfél év óta kísérletezünk. Ezt a magas termelékenységű, alacsony energiafogyasztású szovjet módszert össze akarjuk kapcsolni a magyar őrlési eljárással, amely kiváló minőséget eredményez — mondja Horváth Károly elvtárs, az üzem igazgatója.

[ Sok szó esett már arról,

mit lehetne még tenni az István-malom technikai fejlesztéséért

A szavakat tettek követték. A rovátkolt — Danyilin-féle — őrlőhengerekkel az őrlés eredményes és jól bevált. Bizonyítja az is, hogy a jelenleg működő hat járatnál ezzel az eljárással húsz százalék energiát lehet megtakarítani és növekedett a termelékenység. De ezek csak kezdeti eredmények. Szőnyi Nándor főmérnök és Kolarovszki János főmolnár elvtársak a korszerű |

I szovjet eljárás elterjesztéséért a ! jövő év első felében kísérletkép- 1 pen egy üzemen kívüli hengerszéket állítanak be.

—- Évek óta bajlódunk a sima hengerekkel, s mi az eredmény? A hengerek kifényesednek, síkos- ! sá válnak. Sima henger pedig | nem örli élesre a lisztet, emiatt több korpa marad benn, holott nekünk

az a fontos, hogy „kicsaljuk“ a lisztből a korpát,

ezzel javítjuk a liszt minőségét —j nullás liszt gyártása; akkor 6—1 mondja Kolarovszki János főmol- | százalékot értünk el és a jelen- nár, — Az ilyen vágórendszerű légi, rovátkolt hengerek alkalma- hengerekkel több lisztet lehetj zásával — a minőségi követelményem! és az őrlőrendszer is lerö- ! nyék figyelembevételével — tíz- vidül kevesebb hengerszékre. | tizenkét százalékot tudunk má- — Hat éve, amikor idekerül- zsánként előállítani — mondja lem, na>gy gondot okozott a dupla- j Szarvas elvtárs főmolnárhelyettes.

Nem ment símán a Danyilin-módszer bevezetése

Voltak ellenvetések. Szombati Pálalmolnár azt mondta: „Ezzel a módszerrel minek kísérletezzünk, úgyis nehezen megy." Ma már előtte a bizonyíték: igenis meg lehet valósítani és kevesebb hengerszék működésével is nagyban lehet emelni a liszthozamot.

A korszerű szovjet technika alkalmazása olcsóbbá, könnyebbé teszi a termelést. Reméljük, a közeljövőben az István-malomban és megyénk más malmaiban is sikerül teljes egészében bevezetni s ezzel a módszerrel hírnevet szerezni malomiparunknak,

— Németh —

SZOVJET-UKRAJNA MÚLTJA

H

a Ukrajna térképére egy szempillantást vetünk, rögtön megállapíthatjuk, hogy nagy országról vám szó. Kiterjedése hatszorta nagyobb hazánknál és több mint négyszer annyi lakosa van. Az ország közepén északdéli irányban a Dnyeper tolyik.

„Csodálatos a Dnyeper csendes időben, amikor nyugodtan és simán hömpölyög a vize az erdők és a hegyek között...“

E

lekkel a szavakkal jellemzi Gogol a Dnyepert. Ennek a hatalmas folyótnak a szépsége évszázadokon át »alvó szépség« maradt. A gyönyörű Dnyeper síma vízfelülete egykor a régi Ukrajnát tükrözte vissza. Köröskörül végeláthatatlan területek, rendkívül gazdag feketeföldek, a tespedtség, megkötöttség állapotát mutatták mindenütt. de mégis érezni lehetett a vidék s runny adó erőinek hatalmát. A Nyenaszityec zúgása a természet zabolátlan erőiről beszél. s arról tanúskodott, hogy a természet rabságban tartja az embert. Az ember nem adta meg magát és a keleti szlávok (legnépesebb ága a szlávság- nak) küzdve a természet mostohasúga, a támadó' ellenség ellen, megalakították a IX. században a kievi államot, a »Kijevszkaja iiusz«-t. A törzsek egyesítését ukrán mondák szerint Oleg fejedelemnek tulajdonítják. Hatalmas állam volt ez, amely méreteivel, gazdagságával és hatalmával felülmúlta Nagy Károly birodalmát. A kievi fejedelmek élénk összeköttetést tartottak fenn Bizánccal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal és Kelet oszágaivai, különösen Grúziával, amely lerázta magáról az arab igát és erős állammá lett.

A XI. században összeírták azokat a törvényeket, amelyek szerint »Rusz«-ban ítélkeztek. Ezt a gyűjteményt »Rnszkaja Pravda «-n®k, »Orosz Tör- vénvkönyvü-ne'k nevezik. Feudális állam volt ez, ahol minden hatalom a fejedelmiek, előkelők, bojárok kezében volt. Ezek elnyomták és jobbágyaikká tették a >szmerd«-eíet (szabad parasztokat), majd egyéni céljaikat követve, hódításra indultak szomszédjaik ellen, nem törődve a közös orosz érdekekkel. A véres háborúk korszakában gyengült Oroszország ereje és' megnehezült az orosz nép függetlenségéért vívott harca, Erről ír mélységes keserűséggel a Xli. század végén az »Igor Ének* kiváló szerzője;

„Oleg e napjai keservesen tettek, Dzsabog unokái* sorjában elestek,

Az emberi élet egész Oroszhonban Kurta és sivár lett e nehéz napokban. SzántóvetSk ritkult raja rítt a mezőn,

S varjú-ének zengett az orjás temetőn.

•

...He], szomorú napok jöttek el, testvérek!

indebben a fejedelmeket terhelt« *'* a felelősség, mert a

*...fejedelmeknek minden ok a harcra...“

A bajból nem volt még elég, tetézte ezt a tatár hódítás a XIII. században!. Batu 1239 őszéin átkelt a Volgán és Oroszország ellen indult. Amikor Batu a Dnyeper partjához ért, elámult Kiev nagyságán, »meglepte annak szépsége és nagysága*. 1239 november 19-én Kiev elesett. A bukás oka a feudális feldara- boltság, az egység hiánya volt. Rablás, tűz, pusztulás jelezte a mongolok útját. Az orosz nép szívből gyűlölte a kegyetlen hódítókat és pillanatra sem szűntette meg a harcot ellenük. Lankadatlan küzdelmével megvédte Nyugat-Európát a mongol iga borzalmaitól, A török, tatár, lengyel hódítók elleni harc megedzette a népet, az orosz föld egységének és nagy történelmi hivatásának eszméje nem halt ki, Moszkva lett az új törekvések központja a XIV.—XV. században.

* A szláv mitológiában Ismert Isttnnév.

A XVI. század folyamán megnőtt a parasztok, a nép nyomora, különösen a robot jelentett súlyos terhet. A nép ellenállása fokozódott, az oroszországi elégedetlenséget kihasználta ILengyelország. A lengyelek uralmuk alá hajtották az ukránokat, bjek>- ruszoikat. A nemzetiségi és' vallási üldözések és az urak elnyomása elől a nép délre menekült a »vadmező«-re, a Dnyeper alsó mellékére, így keletkezett a »Ziaporozsszkaja Szecs«, a harcias zaporozsjei kozákság. Emlékezetükben élt az orosz néppel való egység gondolata és egységre gondolt az orosz nép is. Az ukránok felkelést szerveztek a lengyel kormány, a jezsuiták kísérletei ellen 1648-ban, Chmelynyickij Bogdán vezetésével. Bogdan azzal a kérelemmel fordult Moszkvához, hogy Ukrajnát az orosz állammal egyesítsék. Az egyesülés létre is jött 1654-ben.

A cári uralom azonban nem jelentett enyhülést az ukrán nép életében. A cári uralom kizsákmányolta, rabságban tartotta az ukrán népet. Tilos volt az anyamyelv használata, a nemzeti kultúra, még Ukrajna nevét is száműzték, és Kis-Oroszországnak nevezték.

p ogol nemcsak a Dnyeper szépsé- geit és a csendes tanyai estéket énekelte meg. Szülőföldjének gyönyörű képei között sok olyant is látott, ami keserű mosolyra késztette és amiről »Hott lelkek* című halhatatlan művében olvashatunk. Egyik régi okmányban ezt olvassuk:

„Kis-Oro^zország termékeny földjei igen Aszályosak. Három jó- termésű évre egy aszályos év jut. A szárazságot itt elkerülhetetlen szerencsétlenségnek tekintik. Az ember bizonyára erőtlen a hasonló jelenségekkel szember."

Milyen naivnak tűnnek e sorok ma. Valóban Ukrajna népének múltja a Nagy Októberi Szocialista forradalomig a szenvedés és az állandó hősi küzdelmek korszaka volt, de eljött a [elszabadulás, ahogyan Sztálin mondja;

„A szocialista rend ugyanolyan elkerülhetetlenül következik a kapitalizmus után, mint az éjszaka után a nappal.“

"D endkívül gazdag Ukrajna földje: Úgy beszélnek róla, mint a szovjet föld »gaben at áráról*. A természetet az ember vasmarokkal szorította ősz- sze, gátat emelt a Dnyeper hatalmas folyamának, energiáját a szovjet emberek vezetéken sokszáz verszt távolságra viszik. A Uoinyec-medence, Krivoj-Kog bányáiban, Dnyepropetrovszk, Harkov gyáraiban gépeket hajt, fémeket olvaszt, síneket és csöveket hengerel ez az erő.

„De legnagyobb kincse — írták Ukrajna dolgozói Sztálin elvtársnak — az ember, aki kijárta a szocializmusért folyó harc bolsevik iskoláját, aki az új szovjet ideológia híve és akinek új, szovjet lelkiísmerete van...“

cm véletlen tehát, hogy az Idegen ragadozók mindig kinyújtották kezüket e gazdag földek felé. Ukrajnát 1918-ban szabad rablásra odavetették a német hadaknak, csakhogy elszakítsák Szovjet-Oroszországtól. 1919-ben aj kievi komszomoiistákat, akik a fiatal szovjet hatalomért harcoltak, a megvadult ellenség Tripoije meredek partjáról lökte le a Dnyeperbe. Ez a föld nemcsak gabonát, szenet, gépet ad a szovjet hazának, hanem hősöket is — mindennap hőseit.

Csak az új szovjet lelkiismeretiel bíró emberek képesek megteremteni azt, ami ma szülőföldjükön, a Dnyeper partjain található. Mi, magyarok történd- münk folyamán szoros kapcsolatokat te- remtettüulk az ukrán néppel. Minket lelkesítenek az ukrán nép eredményei, büszkék vagyunk arra, hogy egy táborban harcolunk az ukrán néppel, az egész szovjet néppel a békéért, a szebb, boldogabb jövőért.

1 ancsovics György