Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

1955. decornl**« 3.. széni Kat ötvennésvezer forintos megtakarítás A Békéscsabai Forgácsolószer­számgyár dolgozói ebben az év­ben részt vettek a Gazda-mozga­lomban. A hulladékanyag felhasz­nálásával 54 000 forint megtaka­rítást értek el november végéig, j Az értékelés alapján a szerszám­műhely dolgozói járnak az élen: Tóth Kálmán csoportvezető, Ada- mik András, Lengyel József és Lehóczki elvtárs esztergályos. Jobb Jöldművessxövetkexet túlteljesítette vas- és Jémhulladékgyűjtési tervét A Békés megyei földmin esszö- vetkezetek két hét alatt csak­nem tizennégy vagon vasal és harminc mázsa fémhulladékot gyűjtöttek össze. Legelsők a bé­kési járás földművesszöveitkezetei: vasban nyolcvan nyolc, fémhulla­dékgyűjtésben pedig 189 száza­lékot érlek el. Leggyengébb a mezőkováesházi járás, ahol a vas­gyűjtésben csupán 29 százalékot teljesítettek a földművesszövet­kezetek. A megye legpéldamutatóbb szövetkezete a békési, amely már több mint másfélszeresére telje­sítette eddig vasgyűjtési tervét. Az élenjárók között halad a Me­zőberényi és a Körösladányi Földművesszövetkezet is, ame­lyeknek dolgozói már a vas- és fémhulladék felvásárlásában egy­aránt a száz százalékon felül ha­ladnak. A fémgyűjtésben kima­gaslik a békéscsabaiak teljesít­ménye is, ami 248,5 százalékos. Megyeszerte legnagyobb a le­maradás a zsadányi és a domb- egyházi földmű vesszövelkezetek- nél, amelyeknek ügy vezetői nem törődnek a vashulladékgyűjtés fontos népgazdasági jelentőségé­vel, a legutóbbi jelentésig egy kilogramm vashulladékot sem vásároltak még. Jól jövedelmez a baromfihizlalás A libahízlalásról híres Békés, .vlezőberény és Szarvas községek­ben a kövérbaromfi tömkelegét vásárolják fel a piaci napokon. Békésen például baromfi-átve­vősátort épített a földműves- szövetkezet, hogy esőben és hóban is átvehessék a baromfit. A bel­ső piacon kívül több tanyai fel- vásárlótelep'et '’létesítettek, s a termelőknek nem kell — gyak­ran kerékagy ig érő sárban — kilométereket kocsizni az áruval. A békési termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt­asszonyok a tavalyinál fél vagon­nal több libái: hizlaltak. A tavasszal 30 000 napos csibét vásároltak s az alföldi tanyavi- ’ágban 90ha annyi baromfi nem kapirgált, mint az idén. A bé­kési földművesszövelkezet tojás­ás baromfifelvásárlási forgalma például tavaly 3 és félmii1 ió fo­rint volt, az idén pedig ír á • meg haladba a 6 milliót. Egy-cgy pia­ci napon 80—100 ezer forintot fizet ki a földművesszövetkezet a termelőknek. Ifjú Mucsi Sándomé 11 hol­das parasztasszony 80 libát ne­velt, amiért hízottan csaknem 14 ezer forintot kapott. Igen sokan szerződtek 20—30 májlibára Bé­késen. Mezőberény ben a kő vérbarom- fin kívül igen sok pulykát és gy öngycsibét visznek piacra. Bo- tyáftszki Mihály né 8 holdas pa­rasztasszony például minden hé­ten bejön a piacra a több kilo­méternyire fekvő tanyájukról. Igen sok tojást, sovány és kövér­baromfit adott el ebben áz évben. Kedden például 18 gy öngy'csibét és négy7 pár csirkét adott el, ami­ért csaknem 700 forintot tett zsebre. Mint mondotta, házi­szükségletre, adóra mindig telik a baromfiból. Szarvason szintén 11 baromfi-átvevőhelyen vásá­rolják a falusiak és tanyán lakók apró jószágait. A legutóbbi piaci napon például beadásra és sza­badon több mint 70 mázsa sovány és kövér baromfit adtak el a szarvasiak. pén, most már tovább szeretne jutni. Itt szökken a magasba a Lomnickv stit, s melyik termé­szetrajongó szívét ne dobogtatná meg a gondolat: fel a magasba. A Tatranská Lomnica mellett drótkötélpálya van, amely két kilométer magasra szállítja a ki­rándulót. Alföldi ember számára bizony furcsa egy kicsit fent im- bolyogni a »lanovkán«, ahogyan itt nevezik ezt az egyébként na­gyon is biztos drótkötelet, s alig 20 perc múlva letesz bennünket Skalnaté plesonál. Szerpentinek, sziklák, furcsa mohák, növények tárulnak elénk. Hamarosan túl vagyunk a 2000 méteren. Egy nyeregben megállunk és szótlanul szemléljük a Vysoké Tatry elénk táruló csúcsrengetegét. Felhők felett járunk, mélyen alattunk a felhők résein át apró kis házak látszanak, valamelyik tátrai falul Fenséges látvány a vad, kietlen, sziklás tátrai hegyrengeteg a ha egy nagyot szippantunk a kris­tálytiszta levegőből, úgy érezzük mintha életet szívnánk. Meglepően gyönyörű a Strbske Pleso, a Csorba-tó. Innen látni a katonadalokban megénekelt Kri- vánt s ha egy kicsit bemegyünk a mcnguszfalvi völgy vadregé- nyességgel teli tájaiba, látni a Tengerszem-csúcsot s a Gerla- chovkát, a Tátra legmagasabb csúcsát. Mint egy csodás ékszer, úgy tündöklik a Tátra szikla­óriásai közt a Poprádi tó, zöld vizén tükrözve csillan meg a napsugár, s ha a partján meg­állva, a tó mélyébe pillantunk, ritka szép látványban részesülhe­tünk, mert hihetetlen mélyre lá­tunk le; szinte átlátszó az egész tó! Az idő repül, néhány nap múlva lejár vízumunk s bizony fájó szívvel búcsúzunk a hegyek­től, a lenyugvó nap bíborfényé­ben tündöklő hegycsúcsok még- egyszer visszatükröződnek a Vág vizében, majd egyre gyorsabban visz bennünket a Balt-Orient ha­za, Magyarországra, ahol vár az Alföld végtelen sík vidéke. Balogh Ferenc lHUaisauk Hifit Szakszervezeti élet a Békési Vasipari Vállalatnál A békésiek kezdik megszeret­ni a helybeli vasipari vállalat munkáját, mert a dolgozók bebi­zonyították, tudnak jól dolgozni. Ebben segíti őket a pártszerve­zet, a szakszervezet és az igaz­gató­Fiatal az üzem, de még ennél is »fiatalabb« az ÜB-elnök, rö­viddel ezelőtt választotta meg a szakszervezet tagsága. Szombati János .elvtársra esett a választás. Dolgozik becsületesen. Nemrégi­ben a dolgozók tüzelő-beszerzé­séről gondoskodott és most azt tervezi Kánya elvtárssal, hogy rádiót vásárolnak. Szombati elv­társat igen foglalkoztatja az a gondolat: külön, füzetbe jegyzi fel a dolgozók javaslatait, kez­deményezéseit, mert így figye­lemmel kísérheti, hogyan valósul­nak meg azok a termelőmunká­ban. Elkészítik a dicsőségtáblát is, s ezután nemcsak termelési értekezleteken dicsérhetik meg a legjobbakat. Szombati elvtárs jó munkáját legjobban az igazol­ja, hogy három olyan dolgozó kérte felvételét a szakszón ezekbe, akik nemrégen azt mondták: »mi sohasem leszünk szakszerve­zeti tagok«. Megváltozott a véle­ményük, de csak azért, mert olyan ember intézi ügyüket, akit szeretnek, becsülnek. Az illetékes szervek több se gítséget adhatnának ahhoz, hogy a vállalat dolgozói jobb szerszá­mokkal dolgozzanak, mert enél- kül bizony tervet teljesíteni na­gyon nehéz. Nincs például egy rendes lemezvágó ollójuk. Van egy igaz, de az olyan rossz, hogy képtelenek vele dolgozni. Gép- alkatrészeket gyártanak a mező- berényi, körösladányi, nagygyan- téi gépállomásoknak re azt tör ve*- zik, hogy olcsó mezőgazdasági kis gépeket, ekekapákat, kukorica­vetőgépet is gyártanak. Később pedig kerékpáralkatrészeket a la­kosságnak. Hogy ez megvalósul­jon, jó gépekre van szükség és ebben biztosan segíteni tudja őket a megyei tanács ipari osz­tálya is. HÍREK §x December g 3 n Szombat 1 Olivia j= Napkelte: 7.13 Napnyugta: 15.54 IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Felhős, párás idő. Több helyen kisebb eső. Mérsékelt szél. Éjszaka legfeljebb ta­lajmenti fagy. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 0—plusz 3, legma­gasabb nappali hőmérséklet 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 0—plusz 4 fok kö­zött, — A BÉKÉS megyei Jókai Szín­ház december 8-án, Gyulán, a já­rási kuitúrházban tartja Heltai: „A néma levente“ bemutató elő­adását. — A BÉKÉSCSABAI szikvíz- üzem a télapó, a karácsonyi ün­nepségekre és a Szilveszterre ké­szül. Az ünnepekre mintegy 18 Magyar kesztyűk Angliában A Gyomai Háziipari Szövet­kezet dolgozói nemrégiben új feladatot kaptak. Anglia ré­szére 4500 pár norvég kötésű, öt tijjas gyermekkesztyűt kell ké­szíteni. A megye 11 községében 900 asszony csmálta ezeket a norvég kesztyűket és jé munkájukat di­cséri, hogy egyre többet ren­delnek belőle la nyugati álla­mokban. Havonta tíz-tizenkét ezer párat is elkészítenek, ami­nek nagy részét a külföldön vá­sárolják meg. Különösen az endrődi asszonyok dolgoznak j nagy szorgalommal, akikről azt beszélik, hogy még akkor is ke­zükben van a kötőtű, amikor a j szomszéd községbe, Gyomára mennek valami ügyben. Ilyenkor útközben is kötnek. A mintákat saját maguk tervezik. Különösen Kiss Lajosné, az egyik gyomai 'rlAtte’i A közelmúltban a b-csabai MÁV Utasellátó vasúti éttermébe egy kis ltókára tértünk be. Húsz perces várakozás után meguntuk az ül- dögélést és egy végre arra Jövő felszolgálót megszólítottunk: — Kérdezhetnénk valamit? — Tessék — ánt rendelkezésünk­re. j — Talán szabadságon van ennek az asztalnak a felszolgálója? I — Nincs kérem. — Akkor legyen szíves, küldjön kétszer féldeci kevertet és két po­hár sört. így sikerült találkoznunk a vár- va-várt felszolgálónkkal és meg­hozta a kívánt Italt Is. A féldecik­ből azonban, becslésem szerint, hi­ányzott egy cent. Nem akartam vele vitatkozni, de megállapítot- j tam, hogy körülbelül 80 fillérrel becsapott bennünket. A szeghalmi 3-as számú italbolt­ban káprázik az ember szeme a keverttől. De nem az ital erőssé- j gétől, hanem a felszámított ár1 kápráztatja el az embert. Az ár- jegyzék tábláján 66 forint literje, a kimérő 63 forintért adja és va­lójában csak 37,70 fórint. * j Ha egy Iskolásgyermeket meg­kérdeznének, hány deka van egy kilóban, bátran azt felelné: száz.' Es ezt be Is tudná bizonyítani, ha nem a Gyulai Földmúvesszövetke- zet 13-as számú zöldség- és gyü­mölcsboltjában vásárolna, mert ott négy-öt dekával kevesebbet mér­legelnek. — kefe ­asszony tervezése a legkiválóbb, azokból sokat rendeltek már. A kesztyűkötés jó kereseti forrást jelent a háziasszonyoknak és be­csületet, hírnevet szerez a kül­földi államokban a magyar kéz­műiparnak — a szövetkezeti tár­sulásnak. ezer liter szódavizet készítenek és ezer liter bambi narancsszörpöt. — „DOLLÁRPAPA“ címmel új magyar film készül. A Magyar Filmgyártó Vállalat műtermeiben megkezdték a „Dollárpapa“ című új magyar film forgatását, amely Gábor Andor azonos című víg­játékából készült. Jő tudni, hogy milyen n helyes bőrápolás A szépség alapja az egészség. A bőr egészségének megóvása a helyes bőr­ápolástól függ. A következőkben nem a diavatdá- mák fortélyos. úgynevezett „szépítő“ eljárásairól lesz szó, hanem mind­annyiunk számára hasznos és egész­séges bőrápolásról. Az egészséges bőr felépítése révén véd a külvilág káros hatásaival szem­ben. A helyes bőrápolásnak az a fel­adata, hogy megőrizze a bőr termé­szetes tulajdonságait. Az első feladat: a bőr tisztántartása. Az üdítő reggeli mosakodás és a munka utáni tisztálkodás életünk ál­landó kísérője. A bőr faggyúrétegén por és egyéb szennyeződés mellett, a baktériumok és a fertőző gombák tö­mege tapad meg. A verejték savanyú vegyhatása és a faggyú bomlása pe­dig úgynevezett „savköpeny“-t hoz létre. Bizonyos idő múlva ez a sav­köpeny kellemetlen szagú, egészség­telen bomlástermékké válik, amit időről-időre meleg vízzel és szappan­nal el kell távolítanunk. A szappan­hab beburkolja, nagy felületi feszült­sége révén magához ragadja a bőr Leváló, szabad szemmel nem látható parányi részeit Is. Az egészséges bőrű embernek a rendszeres tisztálkodáson felül sem­miféle bőrápolásra nincs szüksége. A munkakör szennyezd hatására és a bőr egyénenként váltakozó zsírossá­gára azonban mindig figyelemmel kell lennünk. A meleg vízben, szappan­nal való fürdés tehát időnként szük­séges ugyan, azonban ne vigyük túl­zásba, mert ezzel megfosztjuk bőrün­ket a védelmező savköpenyétől és nem tud ellenállni a kívülről jövő bak­tériumos vagy gombás fertőzésnek, j A fokozott faggyúelválasztás miatt zsírosbőrü egyének gyakrabban hasz­náljanak melegvizes, szappanos lemo­sást. Arcukat, homlokukat naponta többször töröljék le alkoholos vattá­val. A serdülő korban a fokozott faggyúelváiasztást gyakran kísérik az arcon, mellen, esetleg a hát bőrén a szőrtüszők elzáródását jelző, sötét pontok. Az emiatt bennrekedő fagy- j gyúban a gennykeltő baktériumok szívesen megtelepednek, elszaporod­nak és gyulladást hoznak létre. így keletkezik a pattanásos, zsírfényű bőr. Ilyen esetekben meleg víz, szappan és alkoholos vattán kívül, kénes púder. használata is ajánlatos. Igen hasznos,' ha a zsíros bőr ápolását sok napo­zással. ezen felül sok gyümölcsöt, fő­zeléket tartalmazó, füstölt, fűszeres ételeket kerülő diétával egészítjük ki. Ha összefolyó, tömeges, kiterjedt pat­tanások lépnek fel, ajánlatos a tüdő vizsgálata is. Sok esetben a bélmű­ködési és a hormonzavarok megszün­tetése is javítja ezeket a kellemetlen tüneteket. A pattanásokat nem szabad nyomkodni, alkohollal, jódtinturával megecsetelve, hamar elszáradnak. A felgyülemlett és a pórusokat elzáró, apró pontocskákat időnként tiszta kendő segítségével ajánlatos ügyesen kinyomkodni, mintán előzőleg gőzölés révén a bőrt megpuhítottuk. A száraz bőrű egyének, különösen melegvizes mosakodás után, főként az arcon, kellemetlen húzó érzésről panaszkodnak. Ilyen esetben a rend­szeresen használt szappan túlságosan kiszárítja az amúgy is kevés fagy- gyút tartalmazó bőrt és az fokozottan hámlik. Az ilyen arcbőrnek a meszes víz is árt, ezért helyesebb, ha a szá­raz arcbőrű egyének esővízben, hó­lében mosakodnak. Főleg arcmosás­hoz használjanak vékony rétegben zsíros arckenőcsőt. Az ilyen bőrt még tőrül-iözővel sem szabad dörzsölni, a nedvességet csak puha ruhával szá­rítsuk meg. A bőrápolás kellékeihez sorolhatjuk a közismert szépítő szereket. A nap­pali és éjszakai krémek helyes hasz­nálata puliáníartja a bőrt, a lemosó­vizek az érzékeny arcbőrt jól tisztít­ják. A kéntartalmú púder gyógyha­tásút pattanásos arcbőrnél már em­lítettük, de a többi púder és ajak- rúzs sem tartalmaz ártalmas anya­got. Csak ritkán fordul elő, hogy a rúzs használatától, a bőr túlérzékeny­sége folytán, egyeseknél ajakgyulla­dás lép fel. Ez azonban a rúzs el­hagyása után íamarosan megszűnik. Ne felejtsük el, hogy a szépítőszerek csak az egészséges bőr látszatát sza­bad, hogy keltsék, túlzásba vinni nincs értelme. Még jobb, ha a bőrünk üda színét szervezetünk egészsége révén érjük el. A bőrbetegségek gyógyítása gyak­ran hosszadalmas és fáradságos. Be­csüljük meg ezért egészségünket és ápoljuk, gondozzuk bőrünket. A bőr­ápolás alapja a tisztaság. A megfe­lelő tisztálkodás a bőr esetében is legalább fél egészséget jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents