Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

2 VLUa* szioU Hépe 1955. december X. szombat Elutazott Magyarországról a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttei, akik N. M. Pe- gov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének titkára veze­tésével hazánkban tartózkodtak, pénteken délelőtt több mint két­hetes magyarországi látogatás ulán elutaztak Budapestről. A Legfelső Tanács küldöttsé­gének búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelentek a párt és a kormány vezetői: Hegedűs András, Kovács István, Vég Bé­la. Ott volt Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, Boldoczki Já­nos külügyminiszter, valamint a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak és a Minisztertanácsnak több tagja, az országgyűlés tisztikará­nak tagjai, s a politikai, gazda­sági élet kiváló képviselői. Jelen volt J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe. Ott voltak a Szovjetunió nagykövetségének tagjai. Meg­Bulganyin és Hruscsov Burmában jelent a repülőtéren a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. N. M. Pegov, a Legfelső Ta­nács Elnökségének titkára búcsú­zó szavaira Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke válaszolt, majd a imagyor és a szov jet him­nusz elhangzása után N. M. Pe­gov Rónai Sándor kíséretében, el­lepett a néphadsereg díszszázada előtt: Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. A megjelentek szívélyes búcsút vet­tek a Szovjetunió legfelső Taná­csa küldöttségének tagjaitól, akik az Internacionálé elhangzása után beszálltak a repülőgépbe. (MTI) Pártélet Munkaíelajánlással készülnek a vezetőségválasztásra Rangun. (TASZSZ) N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének tagja, decem­ber 1-én Kalkuttából Burmába, a Ranguntól húsz kilométerre fekvő Mingaladon repülőtérre ér­kezett. Burma határától Rangunig a repülőgép mellett a burmai légi- haderő egyik repülőraja teljesí­tett díszkíséretet. A Szovjetunió és Burma zászlóival díszített re­pülőtéren U Nu miniszterelnök vezetésével a burmai kormány tagjai, a hatóságok, a társadalom és a sajtó képviselői, a diplomá­ciai testület tagjai és több ezer főnyi ranguni lakos fogadta a szovjet vendégeket. A szovjet államférfi álcát U Nu miniszterelnök. Sao Hkun Hkio külügyminiszter, ü Ba Szve had­ügyminiszter és Kyan Nyein ipar­ügyi miniszter üdvözölte. Burmai leánvok, a hagyományoknak meg­felelően. virágfűzéreket nyújtot­tak át a szovjet vendégeknek. Ti­zenkilenc tüzérségi sortűz dördült el. Bulganvin és Hruscsov bemu­tatta a kiséretében lévő személye­ket U Nu Burma miniszterelnöké- n k, majd miközben a katonaze­nekar a Szovjetunió és Burma himnuszát játszotta, U Nuval együtt ellépett a díszszázad előtt. Ezután U Nu miniszterelnök beszédet mondott. ) Miniszterelnök Ur, Hruscsov Elvtárs, Barátaim! Burma kormánya és népe ne­vében és a magam nevében mele­gen üdvözlöm excellenciátokat or­szágunkban. Biztosíthatom önö­ket, hogy Burma vezetői és népe nem csupán mint barátaikat és } jóakaróikat, hanem mint kedves 1 rokonaikat szeretik önöket — hangzott a beszédben; ! Az üdvözlő szavakra N. A. Bul- ganyin válaszolt. Nagy megelégedéssel és hálával | fogadtuk U Nu miniszterelnök meghívását, hogy látogassunk el | Burmába — hangzott a beszéd- í ben. — A szovjet népben forró rokonszenvet és nagy érdeklődést ! keltenek a burmai kormány lé- | pései Ázsia és az egész világ bé- i kéjének fenntartása és megszilár­dítása érdekében, valamint a bur­mai nép erőfeszítései hazája gaz­dasági önállóságának biztosítása ; Érdekében. Meggyőződésünk, hogy burmai látogatásunk, megismerkedésünk Burma népével, ősi kultúrájával, az ország gazdasági életének újjá­építésében és fejlesztésében elért ■ sikereivel, nagymértékben elő fogja segíteni kormányaink és né- • peink kölcsönös megértésének to- ! vábbi fejlődését, baráti kapcsola- | tainak további erősödését. I A repülőtérről a városba veze- ; tő utcák mentén hatalmas töme- j gek sorakoztak fel virágokkal és I zászlókkal. Az ENSZ-nek a valódi világot kell tükröznie Hírügynökségi és rádiójelenté- sek szerint csütörtökön délután az ENSZ-közgyfilés különleges politikai bizottságának ülésén lieterjesztették a kanadai kül­döttség határozati javaslatát. Ez a javaslat, mint ismeretes, 18 ország egyidejű felvételét indít­ványozza az ENSZ-be. A kana­dai küldött felhívta a Bizton­sági Tanácsot, hogy ne halogassa tovább a 18 felvételét kérő állam ügyét, mert »Kanada vélemé­nye szerint az ENSZ tekintélye óriási mértékben növekednék, ha a szervezetben minden kormány képviseltetné magát Az ENSZ- nek a valódi világot kell tükröz­nie, nem pedig egy saját maga által körülhatárolt részleges vi­lágot.« Kuznyecov szovjet küldött tá­mogatta ezt a javaslatot. Sir Pierson Dixon Anglia nevé­ben támogatta a kanadai javasla­tot, noha egyes országok iránt kételyeket támasztott A holland küldöttség támogatja a kanadai javaslatot, kifejezte azt az elhatározását, hogy nem szavazza meg az országok felso­rolására vonatkozó szovjet módo­sítást. Egyiptom küldötte szintén a kanadai javaslatot támogatta. Hz indiai kormány javaslata az ENSZ-ben az atom- és hidrogén- fegyverekkel végzett kísérleti robbantások felfüggesztésére Hírügynökségi és rádiójelentések sze­rint az indiai küldöttség csütörtökön ha­tározati javaslatot terjesztett az ENSZ- közgyülés politikai bizottsága elé. India javaslatában azt indítványozza, hogy az érdekelt államok haladéktala­nul kezdjenek tárgyalásokat az atom­; és hidrogénfegyverekkel folytatott kísér­letek felfüggesztésére. I Az indiai javaslat másrészt kéri, hogy i a leszerelési bizottság haladéktalanul 1 dolgozzon ki javaslatokat a fegyverke- i zési verseny megszüntetése céljából, ad- : dig is, amíg nem kötik meg a nemzet­közi leszerelési egyezményt. A határozati javaslat végül indítvá­nyozza, hogy a leszerelés kérdésének fontosságára való tekintettel a közgyű­lés jelenlegi ülésszakát decemberben ne zárják le, hanem függesszék fel, hogy az elnök újból összehívhassa a leszerelés kérdésének és az indiai javaslatnak meg­vitatása céljából. Csütörtökön alig két óra után a Békéscsabai Ruhagyár II. sz. alapszervezetében párttaggá ülés­re jöttek össze a kommunisták. Fél háromra volt hirdetve a tag­gyűlés kezdete, de a párttagok nagy többsége már negyed há- rorokor az előadóteremben vár­ta a taggyűlés kezdetét. A be­szélgetők egy-egy csoportjától meg lehetett tudni, hogy a mai taggyűlésen fontos eseményről tárgyalnak a kommunisták. — Fontos dolog a párttagok életében a vezetőségválasztás — hallats7.ik innen is, onnan is. — Nemcsak mi, de a párton- kivüliek is sokat várnak — mondja egy szőke asszony a ket­tes számú varrodából. — Ná­lunk mikor is lesz az üzemi alap- szervezetben? — fűzi tovább. — Erre is most kapunk választ — szólt egy 30—35 év körüli férfi. Órájára pillantott, majd az előadói asztalra. Az asztalról ép­pen akkor vette kezébe Budai elvtárs, az ulapszervczeti párttit­kár a jegyzeteit. Alig telt el pár perc, amikor a szőke asszony és az ott lévők megtudták, hogy egy hónap múl­va újból nagy esemény színhelye lesz ez a mai taggyűlést tartó te­rem. Budai elvtárs nem hosszú beszámolójában azt is elmondta, l*ogy a vezetőségválasztásra való készülődés egybe esik a nagy szovjet népnek talán még na­gyobb készüjődésgyel. Qitt a, vezer tőség és a küldöttek választásán üli a XX. pártkongresszusra ké­szülnek. — Kommunistákhoz méltóan kívánja ünnepelni a mi alapszer­vezetünk e nagy alkalmat — mondja Budai elvtárs —. Ezért határozati javaslatot fogadjon el a taggyűlés. — A javaslat való­ban a vezetőségválasztás fő prob­lémáit foglalta magában. Elő­ször is az alapszervezet minden tagjának ismernie kell részletei­ben a vezetőségválasztás mene­tét. Ezért az alapszervezet veze­tősége, a pártcsoportvezetőkkel szinte szemináriumszerűen vitat­ja meg, majd a népnevelőket is felkészíti a nagy munkára. A I tagjelölteknek páiTmegbíz.aláso­Icat adnak, úgy nevelik a legjobb pártonkívüli dolgozókat, hogy rö­vid idő alatt több tagjelölteti I vegyenek fel, mint eddig általá­ban. Segítik a DISZ-szervezetet, valamint a Központi Vezetőség ; legutóbbi határozatának megvaló- Jsításáért mindent megtesznek. I A taggyűlésen résztvevő elv* | társak szinte egyakaratúlag he- j lyeselték a két taggyűlés közötti j munkát, amelynek megvalósítá­sa rájuk, az al;ipszervezet tag­jaira hárul. A beszámolót rövid csend kö­vette. Mindenki a saját gondola­tával volt elfoglalva. Legtöbben — ami a hozzászólásokból is kitűnt — azzal viaskodtak, hogy milyen felajánlás lesz hozzájuk legméltóbb. Elsőnek Dudásné elv­társnő pártbizalmi szólt. — A mi pártcsoportunk úgy ; határozott, hogy még jobb mun- ! kával készülünk a vezetőségvá­lasztó taggyűlésre. Elhatároztuk, Hogy a szalagunkhoz tartozó min­den pártonkívülivel elbeszélge­tünk. Két fiatalt szervezünk be a DISZ-be és javaslunk egy tag­jelöltet az alapszervezetbe. Ter­vünket egyenletesen teljesítjük. December 31-ig pedig elké­szül szalagunk az évi leltározást. Alig fejezte be az utolsó mon­datot, az ott lévők tapssal üdvö­zölték a kezdeményező pártcso- j portot. Dudás elvtársnő után ] egymásután szólaltak .fyl a.párt? tagok és tették meg felajánlásai­kat. Jó érzés töltötte el az ott lé- j vöket, amikor Ricsovicsné, a csaknem 50 éves asszony, arról beszélt, hogy ő ugyan nem ter­melőmunkát végez (portás), de munka után ellátogat a fiatalok­hoz a DISZ-szervezetbe és el­mondja, hogy most a kommunis­ták mire készülnek és beszél an­nak jelentőségéről. A jelenlevők többsége uagy akarattal, tettrekészséggel tett vállalást. A kommunistákban ez az akarat azt igazolja, hogy sokat várnak az új vezetőségtől. Azért tesznek meg mindent, hogy siker koronázza munkájukat.- Cs. _ SZLOVÁKIAI NAPLÓ Dedina Mladeze volsógi gyorsok akadálytalanul néhol száz kilométeres sebesség­futhatnak, időt takarítanak meg. gél rohan és itt jogos büszkeség- A Tatransky Expressen utazni va- gél írhatom le, hogy magyar lami álom! Bratislava és Poprad- gyártmányú mozdony viszi ezt az Tatry között 350 km-t tesz meg expresst! A személyvonatok itt is négy és háromnegyed óra alatt, zsúfoltak. Végig a Vág mentén Utazás Szlovákiába, rokoni lá­togatásra: nagy esemény. Nagy /várakozással ér az ember a ma­gyar-csehszlovák határra. Azt várja, ha átlép a határon, valami rendkívülit és újat lát. Pedig semmi rendkívüli nincs. Ugyan­olyan házak, munkásemberek kö­zött jár-kel,' akik többnyire ma­gyarul is beszélnek. Az első, ami feltűnik, hogy az üzletek feliratai kétnyelvűek. De a hivatalok is el vannak látva kétnyelvű táblával, valamint minden belső felirat, fi­gyelmeztetés, stb. kétnyelvű. Min­den üzletben, hivatalban két nyel­ven beszélnek. Sok magyar nem­zetiségi iskola is van, ahol a ma­gyar gyerekek tanulnak. Az itteni tsz-eket JRD-nek ne­vezik. Egyik-másik elég nagy ki­terjedésű. Alkalmam volt meglá­togatni Szlovákia egyik legna­gyobb, s legjobb JRD-jét Dedina Mladeze-ben. Milyen szép név, Ifjúsági Falu! De nemcsak szép név, szép maga a most született falu is, emeletes iskolájával, tanácsházá­val, nyílegyenes utcácskájával. Dedina Mladeze a Vág oldalán fek­szik, fele magyar, fele szlovák. Az emberek jól keresnek, senki­nek eszébe sem jut, hogy kilépjen a JRD-ből. „Minálunk a JRD-nek külön üzlete van — mondja Franc Kral, öreg JRD-tag —, ahol min­dent be lehet szerezni, amire csak szükségünk van.“ rűségnek örvendő Hanzelka—Zik- mund háromkötetes „Afrika“-ja odahaza Magyarországon 120 Ft, itt Szlovákiában 130 Kcs, ami ke­reken 215 Ft. Sajnos, szűkresza- bett valutáim miatt csakhamar le kellett mondanom arról a ked­venc tervemről, hogy sok könyvet vegyek, örültem annak a néhány képes albumnak, szlovák tájakat bemutató könyvnek, melyeket megvehettem. Ezek viszont na­gyon ízléses kiállításúak. A gyorsvonatok valóban gyorsak A csehszlovák gyorsvonatok, a népszerű „rychlik"-ek, valóban gyorsak. Késés kizárva, igaz, hogy jó minőségű morvái szénnel fűtik a mozdonyokat De nem is állnak meg minden 10—20 km után, mint Murony—Mezőberény—Gyo- mán, mert pL Sala is bekötővo­nalas hely, akárcsak Murony ide­haza, de a rychlik csak átszalad rajta. Vannak persze, kisebb tá­volságokra rendszeresített gyors­vonatok is, ezek a helyi lakosság igényeit szolgálják, s így nagy tá­Csodálatos a Vág-völgye! A Po- vázsky Inovec és a Fehér Kárpá­tok erdőborította csúcsai egymás­után tűnnek fel, előbb hatalmas tölgy erdők, majd sötétzöld feny­vesek mutatják magukat. S a ka­nyargó Vág partján úgy sorakoz­nak a várak, mintha valami sze­szélyes nagy gyermek építette volna őket játékszernek. Tren- csén, Ilava, Beszterce.. Egyszerre feltárul a múlt, s ahogy nézzük őket, képzeletünkben megmozdul a történelem, harcosok sorakoznak, lovasok rohamát véljük látni, szá; zadok suhannak el egy-egy omló­félben lévő vártorony láttán. Zi- lina után, a nagy Vág-kanyarban feltűnik a sztrecsnói vár! Festői környezetben, békés völgyben, nagy hegyek lábánál fekszik ez a nagymúltú, híres vár. Közvet­len az aljából nyúlik magasra a fátrai Kriván 1711 méteres csú­csa. S mielőtt alagútba szökne a vonatunk, visszapillantunk Sztrecsnóra, s egyszerre eszünkbe jut az iskolás korunkban oly sokszor olvasott „sztrecsnói piros virágok“ romantikus története, a hazaszeretet egyik prózai hősköl­teménye, melyet Mikszáth Kál­mán írt meg. Könyvek Az első, ami meglep: az ára. egyike! Ez indokolt is, mert a Otthon úgy képzeltük, hogy sok és cseh papíripar jobb, több papírjuk szép könyvet veszünk, hiszen is van nekik. Mégis — a könyvek olyan gyönyörű kiállítású a bra- meglepően drágák! Csak egyetlen tislavai magyar kiadványok mind- példát. A nálunk is nagy népsze­A Magas-Tátrában Liptovsky Sv. Mikulás után, meglátjuk a Magas-Tátrát. Ha melyet a magyarok is a régi éa az ember megszáll Stary Smoko - új nevéből összeházasítva csak vécén, nem elégszik meg azzal, Liptószentmikulásnak neveznek, hegy itt van a Tátra kellős köze-

Next

/
Thumbnails
Contents