Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-01 / 282. szám
KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK Az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakán a Politikai Bizottság november 28-án a marokkói kérdést tárgyalta. Sukeiri, Sziria küldötte hangsúlyozta, hogy BenJusz- szef marokkói szultán visszatéréséi csak kezdetnek lehet tekinteni. E lépést követően Francia- országnak be kell szüntetnie a megtorló intézkedéseket, lel kell oszlatni a koncentrációs táborokat és olyan szerződést kell kötnie, amelyben elismeri Marokkó szuverenitását és függetlenségét. ■ [/ikaiszwU Héftt _ Bulganyin és Hruscsov Kalkuttában W5ö drcwillrei 1.. csilörftlk Kalkutta. (TASZSZ) N. A; Bulganyin & N. Sz. Hruscsov elvtársak november 29-én repülőgépen Madraszból Kalkuttába ’érkeztek; A •ItalkuUai repülőtéren a vendégéket B. Sz. áoj, Nyugat-Ben- gália főmmisztere, Nyugat-Bengá11a törvényhozó tanácsának és törvényhozó gyűlésének elnöke, \ Hruscsov és N. A. Bulganyin áraz állam kormányának tagjai, a kezesekor Kalkutta utcain leg- kalkuttai konzuli testület, a helyi alább hárommillió ember volt. •társadalmi szervezet és az ön- Nemcsak kalkuttaiak voltak ott, kormányzat képviselői fogadták, hanem a közéli városokból és fal- A repülőtérről a város közepéig vakból érkezettek is. vezető tizenöt kilométeres előiiejutni. A repülőtértől a Kormányzói Palotáig vezető utat két óra alatt tették meg. A többmilliós lakosú Kalkutta a Szovjetunió népei iránti barátság és szeretet .soha nem látott megnyilvánuláséval fogadta a szovjet vezetőket. Az indiai hatóságok becslése aszerint N. Sz. KAIRÓ | veJse£g tizenöt kilométeres úton M. Nikezics, Jugoszlávia kairói a szovjet vendégeket Kalkutta és i nagykövete átnyújtotta megbízó- környéke lakosainak lelkes, ün- leveiét Gammal Abdel Nasszer- j néplő tömege fogadta, nek, Egyiptom nek. miniszterelnöké- ! A várt» sok épületét egeszen a | TV. -és 'V.' emeletig színes zászlók : díszítették. Az erkélyeket, a te- TAJPEJ ; tőket zsúfolásig megtöltötte a nép. lemondtak a török kormány tagjai Ankara. Hírügynökségi és rádiói elentések szerint a török kormány tagjai szerdán benyújtották ' lemondásukat Adnan Menderesz .. _ . . .... .... _ T--miniszterelnöknek. Megfigyelők A United Daily News című A vrbos központi részén, a Ksr-| csangkajsekista lap november 29- mányzóiPalota közelében,-•aKor- í ve ^enye. szen?L“e^d®^f“ m.‘' én közölte, hogy az Egyesült Álla- mánvzói Palotában szállnak meg niszterelnok előtt két lehetőség mok hamarosan további kilenc a szovjet vendégek — oly nagy áll,' agy ő is benyújtja lemondá- kuomintangista hadosztályt képez embertömeg gyűlt össze, hogy az sát, vagy pedig újabb kormányt ki és szerel fel Tajvan szigetén. '■ autóoszlop ( . k nehezen tudott i alakít. I francia nemzetgyűlés bizalmi viíáfa nemzeti függetlenség, a béke, a szabadság, a világi oktatás védelmének és a szociális haladás- Párizs. (MTI) A francia nemzet- | zék * személyre szóló kerületi vá- ; nak póutikájévdl gyűlés november 29-i ülésén lasztások csalárd és igazságtalan j Duclos beszéde után Monsabert Jacques Duclos hangsúlyozta, j módszerét, amelyet úgy látszik a I ég Jean -^íiche] Flandin gau'lle- nogy a Francia Kommunista Párt miniszterelnök végső fokon előny- jstfl képviselők kijelentették: a nem szavazhat bizalmat a kor- ben .részesít. _ kormány ellen szavaznak, mert] mánynak. A magunk részétől mindent nem-értenek -egyet északHfrikai és — Követeljük, bocsássák sza- megteszünk, hogy meghiúsítsak a választási politikájával, badon a letartóztatottakat, az választásoknak ezzel a módszer- ; ]y/ulan FauPe miniszterelnök Észak-Afrikában internáltakat, sei történő lefolytatását — muta- ti-hh int tóisrác heszédhen ieve- : küldjék haza a behívott katona- tott rá Duclos a továbbiakban - , k^ett igL^i^hfkáját kát, akiket azért szólítottak zász- mert meggyőződésünk, hogy eljé- A miniszterelnök felhívta a lók álá, hogy háborút viseljenek rátáinkkal a demokratikus szabad- többgéget tegyen áldozatkészségről tanúságot és legyen bátorsága Hatalmas erejű robbanásként hatott a nyugati hatalmúk politikai köreiben a Szőttjét unióban legutóbb végrehajtott hidrogcubomba-robbantási kísérlet. A hidegháború hívei minden mesterkedésükkel arra törekszenek, hogy a genfi szellem bizakodó légkörét megrontsák, háborús félelmet keltsenek az emberekben. Burkoltan vagy nyíltan állandóan fényé- gatöznek, erejüket fitogtatják és kormányaikra olyan nyomást igyekeznek gyük óráim,, hogy ne tárgyalásokkal, megegyezésekkel oldják meg a nemzetközi életben fennálló vitás kérdéseket, hanem az „erő" helyzetéből diktáljanak, s ha másként nem megy, .fegyverrel kényszerítsék rá akaratukat n Szovjetunióra, a béketábor országaira. Csakhogy ez a politika ma már nemcsakhogy népszerűtlenné, de nevetségessé is vált. Különösen, amióta mind nyilvánvalóbbá vált, :hogy a termonukleáris fegyverek kísérletezésében sem maradt le a Szovjetunió a nyugatiaktól. (Arról nem is beszélve, hogy élenjár az atomerő békés célolcra való felhasználásában.) A szovjet diplomácia sikereinek ellensúlyozására a genfi külügyminiszteri értekezlet ideje alatt egyes nyugati vezető személyiségek kérkedő kijelentéseket tettek arról, hogy a tömegpusztító fegyverekkel tetszés ■szerinti rövid idő alatt elpusztíthatják akár a Szovjetuniót is... Most aztán leesett az álluk, mikor a Szovjetunió legújabb hidrogénbomba-irobbantási kísérletek híréről hallottak. A meglepetést a félelem váltotta fel ezeknél az uraknál, félelem afölött, hogy mi lesz ezután, hiszen a világ közvéleménye előtt most már véglegesen hatástalan marad az ö fenyegetésük bármiféle fegyverrel, mert a Szovjetunió még hatásosabb fegyverrel áll készen a támadó fogadására. A nyugati közvélemény és bizonyára egyes józan meggondolásokéi aíényck hatására!— a nyugati lapok jó része arról ír, hogy a leszerelésben meg kell keresni a megegyezést, és hogy a háború nem leket többé fegyvere a politikának, rá kell térni a tárgyalások útján való megegyezésre és a békés egymás mellett élésre. A nagy magasságban történt hidrogénborriba-robbanás elfújta a genfi szellem fölött gyülekező sötét árnyakat és rádöbbenti egyes nyugati 'politikusokat arra, hogy le kell mondaniok dédelgetett álmukról: a hideg- vagy melegháborúról — és az ebből remélt hatalmas haszonról —, becsülniük kell a békés egymás mellett élés lehetőségeit, mert ezt parancsolják a tények és ezt követelik a világ békeszerető népei, köztük saját népeik is. Nem csoda hát, ha a szovjet hidrogénbomba-kísérlet máris súlyosan hat a háborús uszítok — idegeire... Attlee az atomfegyver-kísérletek beszüntetését követeli Megjelent a Filozófiai Értesítő első száma az algériai nép ellen — hangoz- ságjogokat védjük. Dondon. (MTI) Attlee az Angol í A Társadalom- és Természetüllat filozófiai szakosztálya a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a filozófiai tájékecatta Duclos. — Az algériai nép —Mindenképpen megtagadjuk a ahhoz, hogy már most kitűzi a Munkáspárt alsóházi csoportjának dományi Ismeretterjesztő Társu- KÖueteléseit és jogait el kell is- kormánytól a bizalmat — jelen- választások végleges időpontját, merni. Követeljük a tárgyalások tette ki végül Duclos—, mert a politikáját, mert egyedül ez felel jelenlegi helyzetben a .hézfelosz- meg Franciaország igazi érdekei- ; latás lehetővé tenné, hogy egyszer nék, ez kell, hogy felváltsa az s mindenkorra végetvessenek az j erőszak politikát. -előttünk lejátszódó mesteri: edésekUuclos követelte, hogy a vá- 1 nek, hogy a szót a népnek adják Osztásokat a lehető leggyorsab- és hogy pontot tegyenek egy ká- I A szavazás eredményének ki- | úja, óil lse ezzel kapcsolatban az ban ^bonyolítsák le és vessenek | KOs politikára. Ezt a politikát ;a le- j hirdetése után összeült a minisz- j akóijáz legközelebbi ülésén intervezétője szerdán felszólította a Az ülést ezután felfüggeszti- (kormányt, fogadja el a Szovjet- ték, majd megkezdődött a szava- i unió javaslatát é6 tárgyaljon a zás. 1 Szovjetunióval, valamint az A Faure-kormány a bizalmi Egyesült Államókkal az atom- és zottság fejlesztése, a marxista fiszavazáson 318 szavazattal 219 el- hidrogénfegyver-kísérlelek be- lizófia fokozott ismertetése céljálenében kisebbségben maradt. | güntet^1. Mint a Pally Héráid ból üj dokumentáciÓ6 Közlönyt indított Filozófiai Értesítő címvéget e téren .minden mesterke- hető leggyorsabban fel kell vál- tertanács, hogy "a szavazás terem- ' í>ellációt akar intézni Eden mi- A. Filozófiai Értesítő negyed- désnek. Követelte, hogy mellőz- tani baloldali politikával, tehát a tette helyzetet megtárgyalja. I niszterelnok hoz. j évenként jelenik meg; *0* W- WT" W****»^»*^ * áT1 Vdf* \ KhiKszikusok toliáhál Újságírás írtas Twain Samuel Clemens Lángkor ne — irói álnevén Mack Twain — a XIX. század második fele és a XX. -század első évtizede amerikai irodalmában a kritikai realizmus egyik legjelentősebb képviselője. Sokoldalú író volt! pályáját újságírással kezdte, majd tövíü hírlapi karcolatokkal, novellákkal tett hírnévre szert, s hosszú ideig az előadói művészetben érezte magát a legnagyobbnak. Harmincnégyéves korában tette közzé első hosz- szabb lélegzetű művét, s ennek sikere győzte meg arról, hogy ebben a műfajban is tud jelentősét átkötni. Leghíresebb müvei: Aranyozott kor. Hajósélet a Misslssipin, Tom Sawyer és Huckleberry iFinn kalandjai, Utazás az egyenlítő körül. Tegnap volt a nagy író születésének 120. évfordulója. girtsvillei „Szabadság mennydörgő zott, valaki rálőtt b nyitott abla- csingban, amit ők agynak "tekin- csatakiáltásau tehetséges szerkesz- kon át és megcsorbítoíta a fütem tenek. Jobb lesz lenyelniük ezt a tője tegnap városunkba érkezett, szimmetriáját. hazugságot, ha meg akarják menA Van Huren fogadóban szállt — Ohó, — mondta — ez a esi- ócska, csúszómászó porhüve- meg. bész Smith az „Erkölcsi Tüzhá- tyűket a bikacsöktől, melyre anyMegjegyezzük, hogy laptár- hyó“-tál. Tegnapra vártam. nyira rászolgáltak. sunk, a műd springsi „Hajnali a real előkapott egy tengerész- v.£f. “ szamar Blosson> “ ; 09insfSzabadság men: ndörgő csatakiáltásá‘‘-tól megint itt porXjviliiés“ téved, amikor Van Wert- revolvert az övéből és tüzelt. ner megválasztását nem tekinti Smith élesett, combjába kapta a befejezett ténynek, hibáját azon- golyót. -Smith éppen má- ■ n Burenben. ban bizonyára fel fogja fedezni sodszor akart szerencsét próbálni, üvöltés-? J™* mielőtt ez a figyelmeztetés eljut- ^ egy idegent lőtt nyomorék- V B ” f?n° ! uloltes resze" „- na--» ,e e'' ják, Van Wertner megválasztását. \ főszerkesztő folytatta törlé- Áz újságírás magasztos küldetése ** seit és közbeszúrásait. Ép- tíz, hogy hirdesse az igazságot, választási jelentések meg. Örömmel vesszük tudomásul, P^z orvos azt mondta, hogy a ködött. Szivarozott, erősen töpren- ho°y BLat^Leravi^ yárom^ pen befejezte, mikor egy kéeigrá- gyomlálja a tévedéseket, neveljen, déli éghajlat helyrehozná ®z gett, ® egészségemet, így hát lementem hajába, béle-belemarkolászva alaposan dést szándékozik kötni valamelyik aát érkezett a kéményen át, s a nemesítsen, gyarapítsa a közülerobbanás ezer darabra vágta szét met és közerkölcsöt, és minden összekuszálta neu:Vorki céggel, s be akarja burTennesseebe, c ott állást kaptam fürtjeit, félelmetesen ráncolta a boltatni majdnem járhatatlan ut- a kó}ybát. Más kórt -nem ökozott, embert lovagiasabbá, erényesebbé, a Dicsőséges fény villog a csata- homlokát, s én kitaláltam, hogy c“ü a Nicholson-féle kövezettel, egv kíibor szilánk verte ki jótékonyabbá, általában jobbá, bárdon“ című napilapnál, mint valami .különlegesen harapós ve- ^ Hurrá ‘ szorgosan sürgeti néhány fogamat, társszerkesztő. Jelentkeztem a fő- zércikken töri.a lejét. Azt mond- ártárgyalás ok a t e s úgy látszik, szerkesztőnél, aki egy háromlábú ta, lógjam a társlapokat, fussam °l£lk 0 vegso sikerben. széken hintázott, s lábat léltette át őket, s összesűrítve tartalmuk- Átadtam kéziratomat a ifőszer- a fenyőfaasztalra. Még egy fenyő- ból mindazt, ami érdekesnek lát- kesztőnek: fogadja el, javítsa ki, laasztal és még egy rokkant szék szik, írjak „A tennessee-i sajtó vagy semmisítse meg. ’Rámpillan- voll a szobában, .mindkettőt fé- széllemé“-ről. tott és arca élfelhősödött. Szeme — A kályha végkép tönkrement — mondta a főszerkesztő. — Valószínűleg — feleltein. — Sebaj, oda se néki., meleg idő van. Tudom ki csinálta. szentebbé és boldogabbá tegyen; ezek a féketélelkű csirkefogók mégis állandóan a hazúgság, rágalom,- pi&zkolódás és közönségesség szolgálatává süllyesztik ma- szép gasztos hivatásunkat. 'Blathersvillenek Nicliolson-kölig eltemette az újságok, kézirat- A következőket írtam: oldalak és darabkák -halmaza. A A termessee-i sajtó szelleme. baljóslatúvá vált. Látnivaló volt, sarokban egy homokkal teli fa- A „Vasárnapi földrengés“ szer- hogy valami nem tetszik neki. láda, teleszórva cigarettavégekkel kesztői nyilvánvalóan tévednek a Hirtelen felugrott és azt mondta: végigfutott a lapokon, s tekintete ^a’ n^zze’ && £zt a vezet kell börtön és szegényház megírni. A tennessee-i sajtó szelleme. A „Vasárnapi földrengés“ megás használt bagóval, s egy kóly- Ballyhack-vasútvonalat illetően. — A kutyateremtésit! Azt hiszi, csontosodott hazudói ismét piszt* kéne neki. Micsoda ötlet! Kövezet egy városnak, amely két xzeszfSzdéből, egy kovácsműhelyből, « abból a nyomorúságos sajtba, amelynek ajtaja a felső sarok- A Társaságnak nem áll szándékú- így fogok beszélni ezekről az ök- kos és ostoba rágalmaik egyikét Papirosból, az „Esti hurrá“-ból vason lógott. A főszerkesztő fe- bon, hogy egyik oldalon elterülje rökről? Gondolja, hogy az előfize- akarják a nemesis lovagias nép 6X1. Buckner, a Hurrá szerkesztőkete, fecskefarkú szövetka- Buzzardvillet. Ellenkezőleg, a vo- tőim lenyelik ezt a kutyagumit? közé csempészni a tizenkilencedik ie szokott hülyeségével mekeg a bátot és fehér vászonnadrágot vi- nal egyik legfontosabb pontjának Adja ide a tollat! század legöicsöségesébb tervével, dologról, s azt képzeli, értelmesen seit. Apró, szépen fényezett cipő- tekinti, tehát semmiképp sem mel- Soha nem láttam még, hogy doll a BaUyhack-va&útvonallal kapcsa- beszél. je volt. Fodros inget, nagy pecsét- lőzheti. Hisszük, hogy szerkesztő- ilyen gonoszul kaparjon és húz- latban. Az a gondolat, hogy Bűz- — Lássa, így kell írni, — jó gyűrűt, régidivatú állógallért és társaink a Földrengésnél készsé- zon, Ilyen kíméletlenül étszántson zardvillet mellőzni fogják, saját borsosán és rámenősen. Mindig lógóvégű, kockásnyakkendőt hon- gesen közlik a helyreigazítást. más ember igéin és jélzőin. Mi- undorító agyukban született meg Rlrontom a gyomromat a nyámdett. 1848-as divat szerint öltöz- John W, Blosson, Esq., a Mg- alatt a szerkesztő hevesen dolgo- «= vagyis inkább abban a mó- mosó újságírással.
