Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

Viktn&auMt Hépe 1955. november 13., vasárnap DISZ-élet V Fiatal öregeit“ o4 futifoldatóitKOfdÁiá&ól A fiatal nős férfiaktól és asz- szonyoktól sokszor lehet hallani, akik még »független korukban« jó munkát végeztek a DISZ- szervezetekben: »Én már kiöre­gedtem a DTSZ-ből, nincs ott már rám szükség.« Pedig ezek az »öregek« sokszor szívfájdalommal gondolnak vissza, hogy alig pár hónapja ők is ott voltak a tánc­mulatságokban, színjátszó cso­portokban, taggyűléseken, ifjúsá­gi estéken. Milyen jó is volt ak­nevelhetik kor és most, mintha valaki meg­tiltotta volna, hogy az esküvő napjától tilos a DI§Z-be menni. Sok olyan fiatal van, aki 18—20 éves korában férjhez megy, meg­nősül, és azt hiszi: ezzel bezáró­dik mögötte az ifjúsági szövetség kapuja. Pedig ezek a fiatalok az ifjúsági élet erősségei. A 20— 22, vagy ennél korosabb fiatalok már komolyabbak, meggondoltak, cselekedetükkel, magatartásukkal náluk még fiatalabb tagtársukat És. mégis nagyrészük elszakad a szövetségtől. Mi ennek az oka? DlSZ-szerve- zeteink sokszor nem keresik erre a választ, Legtöbbször belenyu­godnak, hogy ez így van rend­jén, ha már családot alapított, akkor már megszakadt a D1SZ- tagsága. Pedig liánét és hány fiatal visszavágyik és arra gon­dol, hogy Jó . volna a sző vét­ségben dolgozná. De a vezetők nem hívják őket, nem foglal­koznak. velük. Ha komolyabb szakkörökre, politikai iskolákra újból beosztanák őket, megta­lálnák helyüket. Attól se riad­janak vissza, hogy vezetőnek vá­lasszanak egy-egv ályen fiatalt. Sok példa bizonyítja, ahol fia­tal nős emberek a vezetők, ott kulturáltabb a szervezeti élet. A békéscsabai forgácsoló'üzem DlSZ-titkára hosszú idő óta Deák József elvtárs kétcsaládos apa, meggondolt fiatalember. Erre ne­veli a többi DISZ-fiatalokat is, akik ügyelik munkáját, magatar­tását és követik. Hasonlóan le­het ezt elmondani Stefarrik And­rásról, a Békéscsabai Gépállo­más DISZ-titkárárói is. Stefá­niát efvtársnak sokszor a felesége is részt vesz egy-egy gyűlésien. Egyik legaktívabb tagja a DiSiZ- nek Molnár né, a gépállomás egyik dolgozója. Ezek a fiatal Pártélet hírei A békéscsabai városi pártbi­zottság tagjai kollektiven vettek részt a taggyűlések előkészítésé­ben. A végrehajtó bizottság tag­jain kívül még tizenöt társadalmi aktíva is segítette és ellenőrizte az előkészületeket. A taggyűlések beszámolói általában jobbak vol­tak az eddigieknél, jobban foglal­koztak a termelés és a pártépítés feladataival. A taggyűlésen hozott határozat megvalósítása nyomán, a békéscsabai Petőfi TSZ már elvetette az őszieket, a Kossuth TSZ is rövidesen befejezi a ve­tést. Mezőhegyesen, az alapszerveze­tekben hosszabb ideig általában 94—96 százalék között mozgott a tagdíjfizetés. Különösen az ál­lami gazdaságban volt nagy le­maradás. A Megyei Pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályá­nak bírálata után, Békési elvtárs, ez állami gazdaság pártszerveze­tének titkára állandóan segíti a pártcsoportbizalmiak munkáját, s ennek nyomán az októberi tag- díjfizetés már 99 százalék volt. % A füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ-ben megtartott párttaggyűlés eredményesen mozgósított az őszi munkákra. Több határozatot hoz­tak a kommunisták. Ezek nyomán azok a családtagok is munkába álltak, akik korábban csak rit­kán jártak ki dolgozni. A taggyű­lés határozatai is nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy a füzesgyar­mati Vörös Csillag TSZ országos viszonylatban is az elsők között fejezte be hatalmas területen a vetést, betakarítást; * Az orosházi Dózsa TSZ-ben a taggyűlést megelőzően, értekezlet­re hívta össze a pártvezetőség a pártcsoportbizalmiakat. Azonban a bizalmi elvtársaknak csak a fele vett részt, s így nem tud­tak megfelelően mozgósítani a párttaggyűlésre. A Dózsa TSZ-ben dolgozó párttagoknak mindössze fele jelent meg az igen fontos kér­désekkel foglalkozó taggyűlésen: asszonyok és férfiak jói érzik magukat, és nem kivánkozuak e! a UlSZ-bői, nem érzik magukat öregeknek. Legtöbb családotakpító fiatal azért nem tevékenykedik a D1SZ- ban, mert az első hetekben nem foglalkoznak velük kellően. Ha naponta találkozik is velük a DISZ-tjtkár, akkor sem kéri meg őket, hogy jöjjenek el taggyű­lésre, ifjúsági estekre. A leszerelt katonák sokszor arra hivatkoznak; »Én már ki­öregedtem«, pedig rájuk a leg­nagyobb szükség van. Persze nem minden fiatal érzi magát öreg­nek. A békéscsabai rendőrségi DISZ -szervezetben az elmúlt tag­gyűlésien érdekes tagfelvétel volt. Bartyik László elvi árs 31 éves létére kérte magát DISZ tagnak A jelenlévők nem is csodálkoz­tak rajta, hiszen Bartyik elvtárs eddig is ott élt közöttük, együtt szerepelt, táncolt velük. Eggyé forrt a sportban a DiSZ-tagok- kal. Ezek a példák is bizonyítják; ahol a DISZ és pártszervezet foglalkozik azokkal a fiatalokkal, lehet az férjes vagy leány, nős vagy nőtlen —, akik koruknáj, magatartásuknál fogva érdeme­sek a DiSZ-tagságra, ott vain/- nák eredmények, van eleven DISZ-élet és nincsenek »fiatal öregek.«- Cs ­Növekedett a hallgatók száma Sokszor emlegetjük; amilyen a propagandista, olyan a sze­mináriumon a hallgatóik megjelenése és aktivitása. Így van ez a békési t. sz. dapszervezetbe.n is. A marxi zni us-lunin 1 z ru ot alapjai tanfolyam lő elvtárs rész «ételével indul« be. Az első fog­lalkozáson valamennyien megjelentek. A propagandista Hidvégi el « társ már az első foglalkozáson megnyerte a hallgatták bizalmát. Jól és színesen ismertette az első témát és a második foglalko­zásig segítette »á hallgatijk tanulását. A jónak hamar Ilire megy az 1-es alapszervezelhea is, különösen, ha többen is érvelnek vefo. Így vitték hírül az első foglalkozáson megjelent elvtársak, hogy szép és hálás anyag, amit tanúimányozaak s azt, hogy Hidvégi elvtárs jő propagandista. A beszélgetésnek meg is leit a hatása, a második foglalkozásra már négy új elvtárs jelentke­zett, s így húszra szaporodott a hallgatók száma. Szenvedéllyel vitatkoznak Amíg egy némelyik helyen még mindig a hallgatók szer­vezése a legfőbb feladat, addig a Békéscsabai Téglagyárban a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam hallgatói "szorgalmasan tanulnak és szenvedéllyel vitatkoznak. A legutóbbi foglalkozá­son többek között népi demokráciánk osztályviszonyait vitaftálkl meg. Különböző állárfoglalások voltak a kizsákmányoló osztályok létéről, gazdasági és politikai helyzetéről, erejéről A vitatott kérdés eldöntésére .a városi pártbizottság ágit. prop. osztályát leérték meg, s rövidesen meg is kapták a választ. Az elmé­lyült és kritikus tanulás fokmérői a szenvedély.es viták, a konzul­tációs kérdések. Az utóbbi' foglalkozáson már igen szép meg­nyilvánulásai voltak ennék. A városi pártbizottsághoz több konzultációs kérdés érkezett s ezekre igyekeznek sürgős és ala­pos választ adni. Segítség a tanulásban A jó propagandista nemcsak előadást tart és visszakérdez, nemcsak ellenőrzi, hogy tanulnak-« a hallgatóik vagy sem, hanem segít' a tanulásban, ha a hallgató valami oknál fogva elakad. Be- rena János «Ívtárs, a Bucsai Gépállomás párttá (lkára a Petői! TSZ-ben propagandista. A napokban id. Balogh István elvtárs­sal foglalkozott éppen. Balogh elvtárs nem volt tisztában a jegy­zetkészítés módszerével. Bérvita elvtárs segített, közösen tanulmá­nyozták át a tananyagot és megbeszélték, hogy egy-egy i szakasz­nak mi "a lényege, hogyan kell röviden és mégis érthetően meg- jegyezni azt. Berena eivtárs helyesen cselekszik, amikor a tanulás jó módszereire is neveli, tanítja a hallgatókat. Egy fütőház keservei (Rigmusba szedve) Fűtőbúz vagyok én, nem is olyan régen, Hogy mi az én bajom? — elmondom Itt szépen: 11 Négy éve annak, bogy rügy- takadt az ágra. Akkoriban szültek engem a világra. Vad virágos mezőn, töviskesi réten, Vasbetonbél erős tálát búztak nékem. Tető is, ablak is elég drága rajtam, De úgy mondták akkor: csak megtérül majdan. Akárki láthatta, igen szép Is lettem, Szüleim is büszkék voltak mind a ketten. Gazdasági Vasút, s Töviskesi AG, Azt mondták, nem adnak az egész vliágé’! Ami azután jött: az már egy gyalázat: Kitagadtak engem; az új tűtőházat! O, minek készültem hát, minek is szültek. Ha nincs reám gondja világon senkiitek? Ablakim kiverve, ajtóm tárva-nyitva, A villany kapcsolók mind-mind leszakítva. Be, ha hozzákezdtem, még azt is elmondom: Hogy belém van lökve egy kimustrált mozdony. Hozzám van Ítélve, fölötte egy évnek, Ninesen, aki szegényt átadná a MtH-nek. így sanyargunk ketten: s vén mozdony, meg én, Nem hallgat meg senki az egész földtekén. Gazdasági Vasút, s Töviskesi AG, Nem vall már övének az egész világé*. Szemüket lehunyták, fülbe vattát tettek, Azt kérdezik ők Is: „Minek építettek?“ Elhagyatott vagyok, hej, de nagyon árva, Innen kérdezem én, sorsomat kiszánja? Ax első propagandista- konferenciáról A gyulai járási pártbiz.tt ság ágit. prjp. osztálya és a városi pártbizottság tagjai : már az első propagandista­előadás megkezdése előtt! 'jumélyesen elbeszélgettek vil­lámén ngi propagandistával. Az elbeszélgetés eredménye- ;; ként a bevezető előadáson a megjelenés száz százalékos volt. A propagandisták nagy érdeklődéssel hallgatták az első téma anyagát és jegyze­teket készítettek. A propagandisták az elő­adás után sem maradtak ma­gukra. Az ágit. prop. osztály munkatársa időközönként fel­kereste őket, elbeszélgetett velük, s mozgósította őket az első konferenciára. Ilyen előkészületek után jöttek ősz- sze — kél elvtárs kivételével — november 9-én délután, a gyulai belvárosi alapszervezet kistermében. Az első fő kérdési Pusz­tai llonaelvtúrsnö,a Jőzsef- szanalórium orvosa nyitotta meg. Helyesen vázolta a tár­sadalom fejlődéséi. Az elv- társnő megnyitója után élénk vita folyt a propagandisták között, tgyszerre négyen- 6len jelentkeztek. A vitába tizenhárom elvtárs kapcsoló­dott be, volt olyan is, aki kélszer-háromszor is hozzá­szólt. A vitát részletes összefog­laló követte, tisztázlak az alapvető elvi kérdéseket. A konferencia jó volt, elég jói felkészültek a propagandisták s ez biztosíték arra, hogy megfelelően továbbítják majd . a foglalkozásokon a politikai gazdaságtan első témakörét pártunk tagjainak. Lipták Mihály prop, konferenciavezető. November 14-én indul Magyarországra a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége A Szovjetunió Legfelső Tana- i Gcncsarova, G. D. Dzsavahisvili, csának Magyarországra utazó kül- G. V. Jenyutyin.P. P. Jermakov, Z; döttsége a következő lesz: A kül- Sz. Omarova, N. I. Szmirnov, V. döttség vezetője N. M. Pegov, a I jg. Titov. Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének titkára, a küldöttség tagjai: A. Sz. Boriszenko, J. P. A küldöttség november 14-én indul Budapestre. II Minisztertanács rendeleté a föidtiasznáiGk szemátyábea és a földelt míivefési ágában bekövetkezett változásokról villám Béla A Minisztertanács rendelete j alapján az 1955. július 1-e után megkötött haszonbérleti és ré­szesbérleti szerződések érvényes- ( ségéhez a községi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak jóváhagyá­sa szükséges, a jóvá nem hagyott szerződéseket a földnyilvántartá­sokon nem vezetik keresztül s így a beadási, az adófizetési kötele­zettség megállapításánál figyel­men kívül hagyják. A községi tanács VB a szer­ződést csak akkor hagyja jóvá, ha a szerződés nem kizsákmányoló jellegű és azt a termelés érde­kei, valamint a felek személyes körülményei indokolják: Ezeken kívül a jóváhagyás feltétele még, hogy az 1955. évi gazdalajstromban feltüntetett terület nagysága és kataszteri tiszta jövedelme alap­ján megállapított terménybeadási kötelezettség ne csökkenjen, il­letőleg csökkenés estén a külön­bözet beadását 1956. évtől kéz- j dődően, a szerződés időtartama alatt az új használó írásban köte­les vállalni. A szerződéseket a rendeletben előírt formában, írásban kell a tanács VB-hez benyújtani; Az 1955. október 25-e után kö­tött tulajdonátruházási szerződé­sek jóváhagyásának ugyancsak feltétele, hogy a terménybeadási kötelezettség ne csökkenjen, il­letőleg a különbözet beadását az új tulajdonosnak vállalnia kell. Ezek a rendelkezések nem vo­natkoznak a hatósági intézkedés alapján, valamint a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekbe való belépés, öröklés, illetőleg az álla­mi tartalékföldek hasznosítása következtében beállott földhasz­nálati változások eseteire. A rendelet a továbbiakban ki­mondja, hogy szántó és rét mű­velési ágban nyilvántartott föld­részleteket legelőre, szőlőről pedig bármely más művelési ágra át­vezetni csak a járási tanács VB mezőgazdasági osztályának enge­délyével lehet. Az egyéb művelési ágváltozások átvezetése továbbra is az eddig érvényben lévő szabá­lyok szerint történik. Ez a ren­delkezés nem vonatkozik a szőlő kivágásának engedélyezésre. A művelési ágváltoztatás enge­délyezése iránti kérelmet a köz­ségi tanács VB-hoz kell előter­jeszteni. A rendelet végül kimondja, hogy a földhasználók személyé­ben és a földek művelési ágában bekövetkezett változást csak ak­kor lehet az 1956. évi beadási kötelezettség megállapításánál fi­gyelembevenni, ha a változást a tulajdonos (használó) legkésőbb november 30-ig a föld fekvése szerint illetékes községi tanács VB-nál bejelenti. Minden termelőnek érdeke te­hát, hogy az 1955. évi gazdalajst- romban feltüntetett területéhez képest azóta bekövetkezett válto­zásokat — okmányokkal igazolva — az előírt határidőre bejelentse.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents