Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-10 / 264. szám
1955. november 10., csütörtök [tíUai&aibk Hépe Ahol a türelem több tejet terem ^ A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok feladata zárszámadás előtt i j? A Mezőhegyesi Állami Gazda- [ váltjuk — mondja Mucsi elvtárs ság 18-as majorjának tehenésze- —, már nem egy tehenészünk ok- tébcn járunk. Az istállóban csen- tótoer 31-ig elérte, sőt túlszárnyal- desen kérődznek a tehenek, csak | tea a tfchenenkénti 4000 litert. Je- néha-néha bőg fel valamelyik.. lenleg Szabó György fejőgulyás Mucsi János, a tehenészek bri- az első, őt a Kossuth-díjas fejőgu- gádvezetője ott sürgölődik két jó- lyásunk, Kiss István követi. De szággondozóval, az istállóban. Szabó György leánya, Szabó Esz- Nagy munkában vannak, a tehe- tér is több mint 4000 litert fejt neket körmölik. i már egy-egy tehéntől. Sajnos, Érdeklődöm a 4000 literes moz-} most egyikük sincs bent, de fel- galomról, amit a gazdaság 170. óv- keresheti őket az elvtárs fordulója alkalmából indítottak Mezőhegyesen. — Szavunkat beElőször a Szabó-családhoz látogattam el, akik immár Termelőszövetkezeteink j A ráki árellenőrzés során tapaszellenőrző bizottságainak működé- j ,a^ hiányosságokat részletesen ír se különös fontosságú most, az egész évi munka eredményének felmérése, a zárszámadás készítése előtt. Alapos ellenőrző munkával kell biztosítaniok a hohes adatokat, majd a zárszámadás elkészítése után, a zárszámadási közgyűlésem jelentésüket előterjeszteni. A mim tan lapszabály 18,2. ják le a vizsgálatról készített jegyzőkönyvben és állapítsák meg, hogy kit terhel a felelősség. lsen komoly munkát igényel a pénztár és pénzkezelés ellenőrzése, A számszerű ellenőrzést a pénztárkönyv bevételkiadási tételeinek összeadása, az egyenleg felállítása és ammak a pontja értelmében a kozgyu es ón/|ári Wszleitd való Ö3Szeha. csak az elknorzo bizottság vele-, solll{lása ^ . A téteks el]en. menyeinek meghallgatas« után ha- , &nég mimIi Wt<5jj t% H. tarozhat a vezetőség beszámoló- j adísi bizon}latok alapján történmnolr ac n vurcrramítöo« tnvona. i . .. ' _ . 1 J _ országos hírnévre tettek szert Most szabadságon vannak: mind ’ az elsőséget. — Huszonöt éve vaa ketten és éppen disznót vág- gyók fejőgulyás, s ez idő alatt sok „ , , ,----. n ak. Az udvaron nagy a sürgés- tapasztalatot gyűjtöttem. A mun- !a,iak^ee a zárszámadás jovaha- | s ez esetben is elengedheforgás, darálják a húst, készül az kámat sohasem becsülték meg ebéd, szaporodik a zsírnakvaló. : úgy, mint a felszabadulás után. Szabó elvtárs rászán egy fél- j 1953-ban megkaptam a „Munka órácskát a beszélgetésre. Szívesen | Érdemrend“ ezüst fokozatát, s az- beszélget munkájáról, eredmé- óta pedig az „Állami gazdaság ki- nyeiről. ! váló dolgozója” jelvényt. Tizen— Hát igen, most én vezetek, j két tehenet gondozok — folytaidé hát év végén majd elválik, ki I ja. — A tervem 51 890 liter, de lesz az első — mondja s látszik j október 31-ig 53 417 litert fejtem, rajta, hogy nem adja egykönnyen ! A jubileumi év alkalmából vállaltam, hogy egész évben 62 000 liter tejet fejek, de meglesz a 63 000 liter is. Munkánkban az élenjáró módszereket alkalmazzuk: az egyedi etetést, a négyszeri fejést, a tőgymasszázst, az utócsepegtetést. Ezek alkalmazását állandóan tökéletesítem, ügyelek arra, hogy az etetést, a fejést percnyi pontosságra betartsam. A munkában sokat segített a tanulás is. Elvégeztem a kétéves szakiskolát, tavaly pedig az ezüstkalászos tanfolyam első évfolyamát. Az idén a második évfolyamon folytatom a tanulást. „A jó pap holtig tanul” — mondja a közmondás, s ez, úgy gondolom, nem árt a fejőgulyásnak sem. Ezenkívül én igen fontosnak tartom, hogy az ember türelemmel gondozza az állatokat, ne töltse ki mérgét rajtuk. A türelmes bánásmód meghozza a hasznát, bár furcsán hangzik, de a tejhozam emelkedéséiben nagy szerepet játszik a türelem. Ezt igazolják tapasztalataim és megfigyePí mezőgazdasági könyvvásár könyvei Bánlaki Sándor: Rópamagter- mesztés. (2. jav. kiad.) A könyv a Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság évtizedes tapasztalataira támaszkodva. megmutatja az utat a nagyobb és biztosabb répamag- termések eléréséhez és jobb minőségű répamag előállításához. 135 oldal, ára: 22 forint Csire Lajos: Sertéstenyésztés. A könyv minden sartásten-yésztő részére fontos, mert ismerteti a sertés testálakülását, a nálunk legismertebb sertésfajtákat, a sertés felnevelését, takarmányozását, tenyésztését, hizlalását, valamint megismertet a sertés leggyakoribb betegségeivel és az ellenük való védekezés módjaival. Ára fűzve 8 forint. Bölöni: A takarmány előkészítés gépesítése. A könyv röviden és igen népszerűén tárgyalja az egyes laka, mányelőkészítő gépeket és üzemeltetésüket. Ezek között elsősorban a szemestakar- mányokat előkészítő gépeket (morzsoló- és szárítóberendezések, darálók), a szálastakarmn- nyokat előkészítő gépeket (szecskavágók, járvaszecskázó, silótöltő, szártépő), a gyökér- és gumóstakarmányokat előkészítő gépeket (tisztító-berendezések, burgonyarosták, mosógépek, aprítógépek, zúzok, répavágók, gőzölök), a takarmánykeverőket és a takarmánykamrák berendezését. Végül röviden a takarmányelőkészítés erőgépeit ismerteti. Ara 3,50 forint. léseim — fejezi be Szabó elvtárs. A leánya, Szabó Eszter, bár még -a tizennyolcadik évét sem töltötte be, mégis jó eredményekkel dicsekedhet. A „Szocialista Munkáért Érdemérem”, az „Állami gazdaság kiváló dolgozója” és a „Kiváló állattenyésztő” jelvény tulajdonosa. — Az idén sokáig én vezettem a tehenészetben, de apa megelőzött — mondja. — Fő, hogy azért a családban maradt az elsőség. Tehenenként én is elértem már a 4000 litert, október 31-ig 4092 litert fejtem egy-egy tehéntől. Szeretem a jószágokat, s bár korán kell kelni és moziba is ritkán jug\a? nn. i (.a a bizonylatok tartalmi vaEzt a fot>U>6 feladatot ellenőrző lódiságának megállapítása. Az bizottságaink nem végezhetik felszínesen. Nézzük meg ezért azokat a legfőbb ellenőrzési területeket. ahol különös gondossággal kell munkálkodniok. A jövedelem szétosztása a tagok által szerzett munkaegységek arányában történik. Gondosan itt tapasztalt hiányosságokat ugyancsak jegyzőkönyvbe kell foglalni. E munkájuk során állapítsák meg azokat a hiányosságokat is, melyek a szövetkezeti vagyon megőrzésében, kezelésében mutatkoznak. Vizsgálják meg a termények, az állatok, a brigávizsgál ják felül a jóváírt munka- “ munkacsapatokra bízott egységeket, s ha jogtalanul beír- ^zerelesek kezeleset. És - ha lakat találnak, intézked jenek azok W adód* ~ a “ törléséről. Gondosan ügyeljenek 1 fosztogatókkal, rongalókkal szemarra is, hogy az elvégzett munka- ! ,JCn,a 37. pontkat a nwnkacgy ségkönv vben meg-' ja értőimében járjanak el A ta- határozott. illetve a kialakított gok g^dalkodasauak helyi normák alapján számolják alaP£zobáI.VS2eru mértékére is terel. A munkaegységek jóváírásánál előforduló szabálytalanságok, lazaságok következtében ugyanis egyes tagok meg nem érdemelt részesedéshez juthatnának, s ezzel csökkennie a becsületesen dől- befejezése. Ezért az ellenőrző jedjen ki figyelmük, mert szór vány oson még mindig vannak hiányosságok. A zárszámadás megkezdésének előfeltétele az őszi betakarítás gozó tagoknak a közös jövedelemből járó részesedése. bizottságok a vezetőségnek a betakarítási munkák gyors befe A következő a témával«:! Í€z“ére intézkedéseit Is el. —;—;— ----------— rz ----- .lenurizzek, es ásniuk .meséit losit föztazni, bmtv a lerineloßzövet- ✓. , , ,. tok el, mégis szíveseit csinálom a : kezelnek kivel szemben és mily ! , “ . n,°íg°' muntaámHt. összegű tartozása van, s odahal -; Apával versenyezünk, ni, hogy a vezetőség a tartozá- j Az ellenőrző bizottságok most ő hagyatt le, de azért én sem hagyom maga sokait a zárszámadás «lőtt rendé«- munkájuk eredményesebbé fete- | ae. A tartozások összegszerű meg- j le végett fokozott mértékben ta- 8 elnökétől és maszkod jannk a termelőszövetheju^ ... j köny velőjével együtt vizsgálják Elbúcsúzok a Szabó-családtól és meS a számlák helyességét, és a zert tagságára és Írassanak oda, hogy a társadalmi ellenőrzés fo! felkeresem Kies elvtársi. Öt már. vitáe kérdéseket a zárszámadás kozortos kiépítésével a tagok is, összeállítása előtt rendezzék. mint a tsz gazdái, figyeljenek fel az istállóban találom, munka közben. A jó étvágyú teheneknek adagolja a „porciói”, s «közben váltunk néhány szót. Ez a takarmány lehetne jobb I rése. T>e ennék során munkájuk További feladat a tennelőszö- j a rendellenességekre és a köz- vetkezet készleteinek, a termé- gyűléseken érvényesítsék az alap- nvek, termékok, anyagok fehné- szabályban biztosított jogaikat. is, mert a silózott kukoricásnál' majdnem fekete volt, s ettől ugyan nem sokkal emelkedik a tejhozam. Jó lenne, ha ezt a gazdaság vezetői is megnéznék. — 'Tehenenként október 31-ig 4176 litert fejtem. A tervemet már túlteljesítettem, 4-7 220 liter helyett 50118 litert fejtem az elmúlt 10 hónap alatt. Úgy gondolom, év végéig elérem a 60 000 litert. Kötelez erre a becsület is, meg a Kossuth-díj is, amit 1954- ben kaptam. — S abban, hogy ez így lesz, nem Is kételkedünk. Három kiváló fejőgulyás, akik becsülettel teljesítik adott szavukat, s akiket a többiek is jó munkájukkal követnek. Most mindhárman még nagyobb feladatok előtt állnak; részt vesznek az országosan induló 10 000 literes mozgalomban, hogy a dolgozók asztalára egyre több tej és vaj Jusson. Podina Páter- »VIHARSARKI termeUíszövetkeze <ek képekben« címmel 32 oldalas ismertető füzetet adott ki a Békés megyei Tanács és a Hazafias Népfront-bizottsága megye ne csák a mennyiség pontos megállapítására terjedjen ki, hanem így teljesítve feladataikat, ellenőrző bizottságaink hathatós segítségei adnak ma jd a zárszámvizsgálják meg alaposan a nyil- j a(Jás elkészítésének felelősséggel- vántartást, a bevételi és kiadási munkájához, bizonylatokat, hogy nincsenek-« azokon aggályt keltő javítások, s hogy a másodpéldányok egyeznek-e az eredeti bizonvlatokkal. Dr. Szenienyei Bálint Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei irodája. Idejében tegyünk eleget kenyérgabonavetési és bejelentési kötelezettségünknek! A Minisztertanács rendeknikg szabályozta m Kenyérgabona kötelező vetését. A kenyérgabona- vetémtorület nagyságát a termelőkkel történt megbeszélés alapján állapították meg a községi tanácsok. így minden gazdálkodónak idejében tudomása volt arról, hogy mennyi kenyérgabonát kell elvetnie. Az idevonatkozó niadát teljesítették, másodsorban pedig a gazdálkodóknak több mint a fele nem jelentette he a községi tanácsnál a kenyérgabona vetésének befejezését. Tervgazdálkodásunk érdeke, hogy idejében és pontosan szám- bavegyük a kenyérgabonával bevetett terület nagyságát. A vetési kötelezettség nem teljesítése rendelet értelmében a gazdál'ko-; nemcsak az ország kenyérellátását dók • kenyérgabona elvetését a ; veszélyezteti, hanem ezen túlrne- veáés befejezésétől számított faá-j nőén a mulasztók szabálysértést rom napon belől kötelesek je- követnek «I, ami törvényes eljelenteni a községi tanácsnál. j rást von maga után. Tehát min- Békés megye országos viszony- den gazdálkodó egyéni érdeke, hárem legjobb termelő«zövetke- latban utolsó helyen áll a ke- hogy kenyérgabonavetési és be- setéről: a füaesgyarmati Vörös nyérgabonavetésbe«. Ennek egyik jelentéin kötelezettségének mi* Csillag, a végegyházi Szabadság oka, hogy a gazdálkodók kenyér- előbb eleget tegyen, és az orosházi Dózsa termelőszö- gabonavetési kötelezettségüknek Központi Statisztikai Hivatal veibezetAről. I november 1-4g mintegy egyhar- Békés megyei Igazgatósága. Megszűnik-e az ifjúsági könyvtár? Nap mint nap felvetődik ez a kérdés, szükséges, hogy a sajtó nyilvánossága előtt adjuk meg rá a feleletet. Hadd tudják meg ifjú olvasóink: igaz-e, hogy már nem lehet a Megyei Könyvtár u. n. »ifi-részlegénél« könyvet kölcsönözni? Erről szó sem lehet, hiszen a kötnyvtármozgulomnak az a célja, hogy minél több új olvasót szervezzünk. Mi a valóság ? A Megyei Könyvtár szervezeti okok folytán, abból a célból, hogy a teljes olvasószolgálati munka egy épületben folyjék, új lHelyiségbe — a Derkovits sor 6. szám alatti könyvtárépületbe — költöztette át az ifjúsági könyvtárat. Ezzel egyidejűleg az Úttörőhöz részére is adott egy fiókkönyvtári letétnek megfelelő küny vmenny isége t, ezzel is segítve a város ifjúságának széleskörű művelődését. Számos problémával küzdenek a tanulóifjúság köreiből kikerülő olvasók. Például a tanulószobára járó pajtások nem tudják az ifjúsági könyvtárat látogatni, mivel a mrtvalar- tósi idő (d. u. 2—5-ig) egybeesik a tanulószobai foglalkozás időpontjával. Itt kell felkelnünk a nevelőtestületei, adjanak lehetőséget a tanulóknak, hogy azok hetenként egyszer rendelkezzenek annyi szabadidővel, mely a kölcsönzést lehetővé teszi. Nem akarnánk persze semmi vetélkedést az iskolával, Íriszen nem lehet vitás, hagy az első feladat az iskolai kötelesség, a tanulás, s csak ezt követheti az olvasás, amely sokszor a szórakozást pótolja. Azonban valószínű megfigyelhették már a pedagógusok, hogy az a gyermek fogja fel hamarabb a tanam a- got, aki olvasottabb, felvilágosultabb. Gy akori jelenség az is, hogy «gyes szülők tiltják gyermekeiket a könyvtári látogatásoktól. Többször hallani olyan ki- fakadást gyermekektől: »Nem járhatok könyvtárba, a szüleim nem engednek, csak az iskolai könyveiket szabad olvasnom.« Annyi bizonyos, hogy a szülőknek is igazuk van, de osak részigazság ez is. Nem lehet a gyermekeket szorosan 06ak az iskolai könyvekhez kötni. Nem minden esetben az a jó tanuló, aki csak a tanult anyagra támaszkodik. Éppen ezért kérjük a szülőket, ne essenek kétségbe, ha a gy ermeket érdekli a könyv. Természete- pan eJienőriaendő, hogy az olvasás ne rontsa a gyermek tanulmányi színvonalát. S legalább olyan fontos, hogy a gyermek olvasmányait ne csak mennyiségileg, de minőségileg is ellenőrizzék a szülők, nehogy a könyvtártól eltiltott gyermek kerülő utakon szerezze be olvasmányait, s ezáltal káros hatású irodalmi termék, ponyva jusson birtokába. Kollár Hona ifjúsági könyvtáros.
