Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-04 / 260. szám

UiUai-saíak PUfie Í553. nm emker 4.. péntek Genf felé tekint a világ V. M. Molotov felszólalása Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok november 2-i értekezletén (Genf.) V. M. Molotov kijelen-i kérdés megoldásának és Németor-[ miért félünk hát altkor attól, hogy tette, hogy nyilvánvalóan tekintet- szag szabad választások útján tör- értekezletünkön meghallgassuk a be kell venni, hogy a szovjet kill- ténő újraegyesítésének a német német nép képviselőit, nemcsak döttség nyilatkozatát időhiány mi- nép nemzeti érdekeivel és az eu- ; azokat, akik talán kellemes be att a mai ülésen még nem lehetett rópai biztonság érdekeivel ossz- f szédeket mondanának, de azokat kellőképpé» megvitatni és hogy a hangban kell megtörténnie. is> akik nem egészen kellemes be­_• wuaaf+cZ.CT tudomásul ve- ....... , , I szédeket mondanának. Ha Német­szovjet küldöttség tudomásul ve Amikor Dulles urat hallottam;___. . .... . . , . . s zí az Egyesült Államok, Fran- _ folytatta V M Molotov __!orsza® mindkét reszenek kep­i c TMao-v Rrítannia kül- oiytat.a v. M. 1 loiotov viselőit meghallgatnák, világo­ciaorszag es Nagy-Britannia úgy tunt, hogy nem idezte emlé-; hb teliesehb kimet döttségének a szovjet javaslat ta- tsezetébe ennek az irányelvnek azt ‘ ^ 'C*>e nulmányozására irányuló gét. nyerhet­készsé- 1 . --------------------— | nénk arról, mi a helyzet Német­, a részét, amelyben arról van szó, i ország mindkét részében, hogy a német kérdés megoldásé- i inak és Németország szabad vá- Vi M- Molotov kijelentette,hogy Szeretnék most foglalkozni mondotta V. M. Molotov — először tisztások útján történő újraegyesít- i is az össznémet választások kér- tésének nem akárhogyan, hanem a désével. Emlékeztetek, hogy nyi- : német, nép nemzeti érdekeivel és j latkozatomban teljesen világosan az európai biztonság érdekeivel! kifejezésre jutott, hogy az össlné- összhangban kell megtörténnie. j met választások mellett foglalunk A szovjet küldöttség vezetője, állást. Vannak azonban különféle megjegyezte, hogy H. Macmillan ■ választások. Voltak például olyan £s A pjnay szintén kikerülte ezt i össznémet választások, amelyek- az útmutatást, nek következtében a hatalom fokról-fokra Hitler kezébe került,! a szovjet küldöttség egyetért Dul- i Iesnak, Pinaynak és Macmillan­Különösen meglepő — jelentet­te ki a továbbiakban V. M. Mo­nek azzal a véleményével, hogy a Szovjetunió és a nyugati hatal­mak álláspontja több pontra néz­ve közeledett egymáshoz és nem kételkedik abban, hogy az érte­kezlet valamennyi résztvevője elő kívánja segíteni Németország új­raegyesítését. Ha azonban így áll a dolog — mondotta —, akkor miért ne te­rnajd kirobbant a maso Iotov, hogy az Egyesült Államok, j hetnénk gyakorlati lépéseket eh háború. Jól tudju , a áru 1 e- yjajjejaorszäg és Nagy-Britannia i ben az irányban, miért ne támo- jén és nefn sokkal a háború u an jeIsziftEajt képviselői egyáltalán | gatnánk az össznémet szerv lét­kormányaink vállalták, hogy az ncm js érintették a szovjet kül- | rehozását? Miért kell félni plyan európai biztonság nevében olyan döttségnek azt a konkrét javaslatát, ; össznémet tanács létrehozásától, Aláírták a magyar—német kulturális egyezmény jövő évi munkatervét A magvar—német kulturális- gátrak helyettes vezetője írta alá. vegyesbizottság tárgyalásai után, A jövő évi munkaterv -/fia csütörtökön Budapesten aláírták alapokon szabja meg a Magyar a Magyar Népköztársaság és a j Népköztársaság ét a Német l>e- Német Demokratikus Köztáraa- j mokralikus Köztársaság közötti -ág közötti kulturális egyezmény kulturális cserét és együttmííkö- 1956. évi munkatérré!. dését. (MTI) A munkatervet magy ar részről Kerek Gábor, a Kultúrkapesola- íofc Intézetének főtitkára, német részről Franz Wohlgemuth, az NDK felsőoktatási álLamt itkársá­A lielyiipar új élüzemei A harmadik negyedévi munká­juk alapján többek között a kö­vetkező helviipari vállalatok kap­ták meg az élüzem-kitüntetrist:. Békés megyében; Gyulai Ce­mentipari Vállalat, Gyulai Tex- tilhulladék-leldolgoaó Vállalat. Hamarabb kiadják a keayérgabonabeadás utáni karp a jár andcságet A begyűjtési miniszter előbbre hozta a korpautalvány ok bei áfá­sának idejét. A korpajárandósági utalvány 2. számú szelvényén feltüntetett korpamennyiséget 1955. november 25-e helyett már most kiadják. Ezzel cgyidőbeu a 3. számú szelvényre járó korpa is kiadható — ha az nem ha­ladja meg a tíz kilót. Megkezdődött a négy külügyminiszter genfi értekezletének hatodik ülése Genf. (MTI) Csütörtökön dél- 1 után 15 órakor megkezdődött a négy nagyhatalom külügyminisz­terei genfi értekezletének hatodik ülése. Az ülésen Macmillan angol külügyminiszter elnököl. helyzetet teremtenek, amelyben Németország békeszerető és de­mokratikus állam legyen és ne kerüljön újból azoknak az erők­hogy tegyenek lépéseket a két német állam közeledése irányába és nyújtsanak segítséget az össz­német szerv e célokat szolgáló lét­nek kezébe, amelyek új háborút rehozásához. Valamennyien meg- rcbbanthatnak ki Európában és állapítjuk álláspontjaink közele- vi ágszerte.Ugy hiszem, hogy éppen úését a most tárgyalt kérdésben, ebben a megvilágításban szerkessz- , Miért oe közelednének hát állás­tették meg a kormányfőknek a pontjaink egy olyan kérdésben, német kérdésre vonatkozó irány- . amely az első lépés lenne Német­elveit. Ezek az irányelvek kimond- ország reális, nem deklaratív, ják, hogy a kormányfők elismerik ! üres ígérgetéseken alapuló egye- a német kérdés megoldásáért és sítése felé. Furcsa, hogy itt állan- Németország újraegyesítéséért re- dóan arra hivatkoznak, lehetősé- ájuk háruló közös felelősséget és get kívánnak nyújtani a német megegyeztek abban, hogy a német: nép akaratának kifejezésére. De amelyben a két német állam meg­kezdheti közös munkáját a német nép javára és egyben az általános európai biztonság szavatolása ja- vára,­A szovjet küldöttség fej'e vége­zetül 'kifejezte reményét, hogy amikor majd a nyugati államok küldöttségei részletesebben tanul­mányozzák a most beterjesztett szovjet javaslatokat, további lé­péseket tehetnek e .javaslatok fe­lé és akkor az álláspontok közele­dése még szélesebbkörü lesz és még nagyabb gyakorlati eredmé­nyekkel jár majd; V. M. Molotov nyilatkozata az európai biztonság és Németország feddéséről a genlí külügyminiszteri értekezlet november 2-i ülésén Genf. (TASZSZ) V. M. Molotov' szolgáló intézkedésekben való a genfi külügyminiszteri értekez- ; részvétele elősegítené olyan féltő­iét november 2-i ülésén az euró- ! telek megteremtését, amelyek pai biztonság és Németország kér­déséről többek között a követke­zőket mondotta: Azt mondják, hogy a Szovjet­uniónak az európai kollektív biz­tonságra vonatkozó javaslata, va­lamint az október 31-i szovjet javaslat Németország „kettészakí­tottságának rögzítettségére“ ve­zet. így valamilyen okból kono­kul senunibeveszik a tényeket. Pe­dig a tények egészen mást mon­danak A két német államnak az euró­pai biztonság szavatolását és az európai feszültség csökkentését szükségesek Németország béke­szerető államként való újraegye­sítéséhez. Másrészről az Európá­ban lévő katonai tömbrendszer és az újrafelfegy vérzett Nyugat- Németországnak az északatlanti tömbbe (NATO) és a nyugateuró­pai unióba való bevonása a fő akadálya annak, hogy Németor­szág egységes, nemzeti állammá egyesüljön, már amennyiben ezen egyesülés külső feltételeiről van szó. Foglalkozni kell a három hata­lom tervezete híveinek egy má­sik érvével is. Azt mondják ne­künk. hogy ez a tervezet megfe­lel az európai biztonság érdekei­nek, sőt még bizonyos garanciá­kat is nyújt a Szovjetunió bizton­sága tekintetében. Nem nehéz azonban átlátni, hogy ez az érv mennyire nem, meggyőző. Azt, amit nekünk javasolnak, így lehetne összefoglalni: ha azt akarjátok, hogy valamilyen euró­pai biztonsági szerződés aláírás­ra kerüljön, akkor el kell fogad­notok Németországgal kapcsola­tos feltételeinket, azaz bele kell egyeznetek, hogy az egyesített Né­metországot újrafelfegyverzik és bekapcsolják az északatlanti tömbbe (NATO), amely mint is­meretes, a Szovjetunió ellen irá­nyul. És erre azt mondják, hogy biztonsági garanciákat nyújtanak a Szovjetuniónak! A biztonsági garanciák, kér­désével kapcsolatban nem volna szabad szem °lől téveszteni en­nek az ügynek még egy fontos vonását. És mi lesz, ha az egyesített és újrafelfegyverzett Németország, amelynek sorsa a militaristák, re- vansiszták kezében lesz, széttép mindenféle szerződést és egyez­ményt, amelyet aláírt és saját maga lép a katonai csoportosulá­sok létesítésének útjára? Mi Németország újraegyesíté­se és a szabad, össznémet válasz­tások mellett foglalunk állást. Meggyőződésünk, hogy eljön az össznémet választások ideje is. A jelen körülmények között azon­ban a választások kérdését nem lehet a Németországban kialakult helyzettől elszigetelve vizsgálni. Hiszen két önálló német állam van és még az első lépések sem létrejöjjön köztük a szükséges megegyezés. Ez megint az általá­nos európai helyzettel kapcsola­tos. Az általános európai helyze­tet Nyugat-Németcrszág újrafel- fegyverzése, az egymással szem­benálló katonai csoportosulások és az európai államok közti szük­séges bizalom hiánya jellemzi. Meg kell állapodnunk abban, hogyan értelmezzük Németország egyesítésének feladatát és milyen úton haladjunk efelé. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya érjekgzletünk- hoz és a német néphez intézett felhívásában javasolta: létesüljön olyan össznémet szerv, amely ös­szehangolja a két német állam, Németország egységének helyreál­lítását szolgáló elkészítéseit. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja, létesüljön össznémet tanács, amelynek az NDK és az NSZK törvényhozó szerveinek képviselői lennének tagjai. Az össznémet tanácsnak éiő kell segítenie Kelet és Nyugat-Né- metország németjeinek közeledé­sét és együttműködés megszerve­zését a belnémet kapcsolatok min­den terén, valamint Németország történtek meg arra, hogy ez a két állam közeledjék egymáshoz, ami j egyesítése feltételeinek előkészíté lehetővé tenné, hogy fokozatosan I seben. A parasztság évszázadok óta kereste a boldogulás útját, elkeseredett harcokat vívott érte, de nem ta­lálhatta meg és a harcok sem hoztak győzelmet. A földet túró jobbágyok hatalmas megmozdu­lásai nem hoztak boldogabb éle­tet az elnyomás igáját nyögő pa­rasztságnak. Nem is hozhattak, mert a parasztság szövetséges nél­kül szállt szembe elnyomóival s mert harcai még győzelem esetén sem vezethettek a kizsákmányo­lástól mentes társadalomig. A jobbágy-parasztság felkelései a kapitalista társadalom kialakulá­sát siettették, a kapitalizmus pe­dig a parasztság felbomlását, ré- tegeződését, szétzüllését eredmé­nyezte, amelynek során a kispa­raszti gazdaságok egyre mélyeb­ben süllyedtek a nyomorba. A tő­kés társadalom azonban világra hozta és saját pusztulását is aka­ratlanul siettetve, egyre növelte, szervezett osztállyá fejlesztette a proletariátust, amelynek törté­ül Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkás-paraszt szövetség nelmi hivatása minden kizsákmá­nyolás megszüntetése, az osztály- nélküli társadalom megteremtése A munkásosztálynak újtípusú, forradalmi pártjával, a kommu­nista párttal az élen, van már ereje ennek a történelmi feladat­nak végrehajtásához. Erejét nö­veli és megsokszorozza az, hogy nem egyedül van, hű szövetségese a dolgozó parasztság. | A* opportunisták. | [az an- ti­marxista, ellenforradalmi irány­zatok képviselői, Marx-Engels ta­nításait kiforgatva, hátat fordítot­tak a munkás-paraszt szövetség ügyének. Lenin, majd Sztálin a Párizsi Kommün és az 1905-ös oroszországi forradalom tanulsá­gait is elemezve, megtisztították a marxizmust ezektől a zavaros és rendkívül káros elméletektől. Bebizonyították: a munkásosztály erős szövetséges nélkül csak pil­lanatnyi sikereket képes elérni. Ahhoz, hogy a munkásosztály a proletárforradalomban ne csak megszerezze, hanem meg is tartsa a hatalmat, erős szövetségesre van szüksége, ez a szövetséges pedig nem lehet más, mint a parasztság legszegényebb, elnyamottabb ré­sze: a dolgozó parasztság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezeknek a marxi-leni­ni tanításoknak felülmúlhatatlan gyakorlati bizonyítása volt. Az orosz munkásosztály 1917-ben a parasztsággal szövetségben dön­tötte meg a burzsoáziát, és terem­tette meg a szovjet hatalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom a gyakorlatban vetette fel a munkás-paraszt szövetség szá­mos problémáját. for­ra­A munkásosztály | daími pártjának politikai prog­ramja kidolgozásakor figyelembe kell vennie, hogy a parasztság nem egységes1 osztály. A parasztság hatalmas tö­megeit föMnéíkülivé tette, más rétegeit elszegényítette a tő­kés fejlődés, a parasztság egy kis hányadából pedig kialakult a fa­lusi kizsákmányolok, a kulákok osztálya. E tagozódásnak megfe­lelően természetesen más-más má­don kell kialakítani a pártnak a munkás-paraszt s-övetséget. A párt parasztpolitikájának szilárd támaszpontot ad Leninnek az Ok­tóberi Forradalom idején kidolgo­zott tanítása. Lenin a pártnak a forradolam menete alatt követett parasztpolitikáját így foglalta ösz- sze: „Kezdetben az „egész” pa­rasztsággal a monarchia ellen, a •*tr~ «.y > föidesurak ellen, a középkoriság ellen. Azután a szegényparaszt­sággal együtt, a félproletariátus- sal együtt, valamennyi kizsákmá- nyolttal együtt a kapitalizmus el­len, ideértve a falusi gazdagokat, kislakokat, spekulánsokat...” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme lehetővé, egyúttal szükségessé tette, hogy a forradalmi harcok után a szo­cializmus építésében is együtt ha­ladjon a dolgozó parasztság a munkásosztállyal. Lenin a párt­nak ez időszakban követendő pa- rasztpolitikáját kidolgozva, fogal­mazta meg a párt hármas felada­tát, mely a szocializmus építése időszakában minden ország kom­munista pártja számára a legfon­tosabb útmutatás. A hármas és mégis egységes feladta: a) támasz­kodj a szegényparasztságra; b) egyezz meg a középparaszttal: c) egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen. A Szovjet­unióban a szocializmus megvaló­sításának gyakorlati munkája bi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents