Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-04 / 260. szám

1955. uo> cm her 4, péntek ViUaisai&U Héfu Tapasztalatok tarisznyájából Miért káros a késői búza vetés ? Több évi megfigyelés szerint az őszi búza akkor adja a leg­több termést; mikor a vetést ok­tóber elején elvégzik. A legmeg­felelőbb vetési idő elmulasztása már terméscsökkenést jelent. A Bánkúli Kísérleti Gazdaságban két év alatt a következő termés- eredményt érték el: Yetésidő termés q/kh. október 4. 20,1 október 15. 18,7 november 3. 14,4 november 20. 7,7 A termésmennyiség csökkenté­sét a tudomány is igazolja. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy a kései vetésnél is emeljük a búza termésátlagát. Ez évben a késői érés miatt a kapások — főleg a kukorica — megkésve kerültek betakarításra. Az őszi búzának többségét pedig csak ez­után vetik. A kényszerítő körül­mény miatt jó agrotechnikával kell pótolni a késést. A friss szántásoknál igen fon­tos a jó vetőágy elkészítése, mert « nem tömörített talaj ülepedik, és a növények bokrosodási cso­mópontja a talaj felszínére kerül, így a télen könnyebben felfagy, esetleg kifagy a gabona. A ka­pások letakarítása után, ha n talajunk eléggé gyommentes, azonnal tárcsázzunk, vagy kulti- vátorozzunk. A gyomos és erő­sen ülepedett talajt sekélyen Bzántsulc fel, és az íeke után kötött-hengerrel mesterségesen ülepítsük le, mert a vetőágy ter­mészetes ülepedésére és beéré- sére már nincs idő. A későbbi vetésekhez fokozottabban kell biztosítani a tény észf éllé teltke t, ezért mindenkor tervszerűen el­munkált, aprószerkezetű, morzsa- lékos vetőágyat biztosítsunk. A vetés előtt tápanyagokat kell a földbe munkálni. A későbbi vetéseknél az őszi búza megerősö­déséhez kevés idő áll rendelke­zésre, ezért tápdús talajjal segít­sük a növények őszi fejlődését. A talaj-élőlények nein szapo­rodnak el, kevés tápanyagot tud­nak feltárni. Ezért műtrágyázás­sal kell segíteni. A műtrágyát vetés előtt fogasolással munkál­juk a talajba. Holdanként 30 kilogramm pétisó és 50 kilo­gramm szuperfoszfát elegendő. Természetesen a tavaszi fej trá­gyázást ettől függetlenül, a szo­kásos adagokkal feltétlenül el kell végezni. A vetésnél a talaj hengere- zése ellenére is figyelembe kell venni az ülepedést. Ezért a ve­tés mélységét 5 centiméternél se­kélyebbre ne szabjuk. A vető­mag mennyiségét is emeljük, a vetés idejétől és a talaj minősé­gétől függően. A mostani ve­téseknél ügyeljünk arra, hogy folyóméterenként 65—70 szem kerüljön a talajba. De rossz ve­tőágynál ennél több szemet kell elvetnünk. Baesa Pál tudományos kutató. (Folytatás az 1. oldalról.) gyei tanács élelmiszeripari osz­tályának műszaki vezetője, aki ugyancsak itt segített. Amíg Várhegyi Mihály, Sváb Rudolf, Rotkó Lukács a tészta készítésénél fáradoztak, addig Molnár Erzsébet főmérnöknő a liszt tulajdonságát vizsgálta, hogy a megfelelő technikai előíráso­kat megadja azoknak. — Mennyivel más itt dolgozni — mondják, hiszen a lisztet a második emeleten elhelyezett szi­tálógépektől kapják a csészékbe, a kovászoláshoz. Ebben az üzem­ben nem kell nehéz fizikai mun­kával mozgatni a nehéz lisztes­I zsákokat egyik raktárból a má- I síkba, mert azt felvonó szállítja, akár a második emeletre is. Sőt a kisült kenyeret is szállítósza­lagok viszik tovább a földalatti alagúton a raktárba. Amit Hőgye és Flender vetőlegények egyik pillanatban a kemencék előtt a szállítószalagra raknak, azt a másik pillanatban a Kovács test­vérpár a raktárban már szállí­tásra készít elő. Mozgalmas az élet ezen a dél- előttön az üzemben és szinte fá­radhatatlanok a munkások. — Igazgató elvtárs, utasítsa Bellát, hogy menjen már haza pihenni — mondja valaki -jAizs- nyiczai elv társnak —, mert es­tére újból be kell jönnie. De ki tudja itt hagyni ezt a szép üzemet, amikor első ízben indultak meg a gépek? — öröm itt dolgozni — ma­gyarázza Bella Antal és elsiet, hogy az első kocsi szállít­mányát, az aranysárgára sült ke­nyeret útbainditsa a városba.-Nagy ­Szóvátessziik ívsár megint a kisvonat így vélekednek na­ponként pár százan, akik Békésről Békéscsabára — munkahelyeikre, s vissza — utaznak. Őszin­tén szólva, nem is uta­zás ez, hanem hátbor­zongató szorongás. Egy péfda a sok közöl, a mindennapi „élmény- szerű“ utazásról. Néhány nappal ezelőtt történt. A kisvonat Vésztő felől, a békési Széchenyi-téri megálló­hoz közeledett, érkezé­sét hangos füttyszóval jelezte. A nagyállomáson várakozó utaspk mesz- sziről hallották s mint­egy 150—200-an megin­dultak a sír párok mel­lett a vonat elé, hogy — ki-ki saját ügyessé­gével — a még eléggé gyorsan haladó vonatra — felugorjon. Hogy ve­szélyes dolog ez, arra ilyenkor aligha gondol valaki. Ezzel megkez­dődött az ülőhelyért va­ló küzdelem. Aki fiata­labb és gyorsabb volt, annak sikerült ülőhely­hez jutnia. A szeré­nyebbeknek, különösen az időseknek, betegek­nek csak egy lehetősé­gük maradt: beprése- lödni a fülledt levegőjű kocsi belsejébe és állni Csabáig. Amikor a kisvonat Bé­késcsabán, a Kossuth téren megállt, megkez­dődött ismét a tolako­dás, ki ér le előbb. így utazgatnak napon- j ként Békésről Békés­csabára a dolgozók évek óta. Ki tudja, hányszor vitatkoztak már ezen az utasok a kalauzokkal, akik azzal mentegetőz­nek: ők hiába mondják a MÁV békéscsabai fő­nökség vezetőinek. A Viharsarok Népe is többször írt már erről. Változás azonban nem történt. A hiba ott van — amit a kalauzok mar többször elmondtak — : nem hallgatja meg őket az állomásfőnökség, | hogy elmondhatnák az utasok panaszait. Több mint 3000 sertés hizlalásával segítik a hús- és zsírellátást a földművesszövetkezetek A Békés megyei földművesszö­vetkezetek egyre több sertéshíz- lalással segítik a dolgozók jobb hús- és zsírellátását. Az aratás és cséplés idején például 1400 hízót adtak közfogyasztásra, az őszi hó­napokban pedig több mint há­romezret vágnak a megyéiben. Több helyen új sertéshizlaldát építettek, s az eddigi 6—8 helyett 90—100 sertést hizlalnak, amit folyamatosan vágnak le s helyük­re mindig újat tesznek hízóba. Békéssámsonon, Dombegyházán már az új 90 férőhelyes hizlaldá­ban híznak a sertések, Vésztőn pedig most épül a korszerű hiz­lalda. vif *** *** zonyította be, hogy ennek a hár­mas és mégis egységes feladatnak minden oldalát egyidőben és egy­mással összefüggésben alkalmaz­va, érhet el nagy sikereket a párt a szocializmus építésében. Pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja ezt a lenini tanítást alkalmazza parasztpolitikájában, s a munkás­paraszt szövetséget állandóan szi­lárdítva, viszi diadalra hazánkban a szocializmus ügyét. A győzelmes proletárforradalom vetette fel a kérdést: mi lesz a parasztság jövője az új, maga­sabb rendű, kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalomban? Mi 'egyen a parasztság kisáruter- melő tömegeivel, az osztálynél­küli társadalomban, amely a ter­melőeszközök társadalmi tulaj­donán alapszik? Lenin bebizonyí­totta, hogy az egyedüli helyes út a dolgozó parasztok önkéntes tár­sulása a szövetkezetekben, az ap­ró, szétforgácsolt parasztgazdasá­gok egyesítése olyan mezőgazda- sági nagyüzemekben, amelyekben a fő termelőeszközök az önkénte­sen társult dolgozó parasztok kö­zös tulajdonában vannak. Lenin mindig hangsúlyozta a szövetke­zés önkéntességét, de rámutatott, hogy ehhez a hatalomra került munkásosztálynak nagy segítséget kell adnia. A dolgozó parasztok önkéntes szövetkezéséből létrejö­vő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek azok, amelyek végre valóban kiragadják a parasztságot évezredes elnyomottságából és nyomorából. i ~ : T~. i a dolgo­I [Nincs más ntia | zó rasztság felszabadulásának a kis parcellák rabságából, ez az egyet­len útja a parasztság boldogulá­sának, szebb életük megteremté­sének. Erre az útra vezeti a dol­gozó parasztság milliós tömegeit a munkásosztály, amely először a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban rázta le végleg a ki­zsákmányolok igáját, nemcsak sa­ját, hanem minden dolgozó osz­tály nyakáról, Ezen az úton ve­zeti most a Magyar Dolgozók Pártja is a magyar munkásosz­tály hű szövetségesét, a dolgozó parasztságot, s a termelőszövetke­zetekbe tömörült dolgozó parasz­tok százezrei tanúskodhatnak már amellett, hogy valóban ez az iga­zi Út; A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentősége a paraszt­ság számára elsősorban abban van, hogy megmutatta minden dolgozó parasztnak: csak a mun­kásosztályt követve, a tapasztal­tabb, forradalmibb, szervezettebb szövetséges vezetését elfogadva, érheti el célját, a boldogabb éle­tet. Csak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom óta beszélhe­tünk tartós és megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségről, amely fennáll és fennmarad mind­addig, amíg e két osztály szövet­sége a társadalmi fejlődés ma­gasabb fokán az osztályok egye­süléséhez és egyenlővé válásához nem vezet,­Romániai vendégszereplésre indul a gyulai „Erkel Ferenc" Járási Kultúrotthon DISZ tánc- és zeneegyüttese \ Holnap — a bukaresti gyorssal — indul ötnapos romániai vendégszereplésre a gyulai „Erkel Ferenc“ Járási Kultúrotthon DISZ tánc- és zeneegyüttese. Az Oradea Mare-i (Nagyvárad) tarto­mány több városában mutatják be színpompás műsorszámaikat, el­viszik a Viharsarok népeinek — a gyulaiak — testvéri barát­ságát. Tolmácsolják a magyar ifjúság derűs, vidám életét, népeink kultúráját. Nemsokára a nagyváradi if júsági népi együttes viszonozza majd Gyulán, Békéscsabán e baráti találkozást. A felszabadulás előtt még gondolni sem lehetett a két ország ha­tárkörzetében élő népek találkozójára. Igaz, akkor nem ápolhatta a magyar és román ifjúság sem a népi kultúra értékeit, hagyomá­nyait. Mindkét reakciós, népellenes kormány a sovinizmus, a gyűlö­let vad hangján uszított a határon innen és túl élő nemzetek és nemzetiségiek között. A béklyóba vert népeknek csak a dicsőséges Októberi Szocialista Forradalom hozhatta meg a szabadságot. Ezért még különösebb jelentőséget ad a gyulai DISZ-együttes Oradea Mare-i vendégszereplésének, hogy épp a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjára — mindkét ország nemzeti ünnepére — esik e találkozás. m A fiatal gyulai együttes rászolgált a bizalomra, hop" a ba­ráti Román Népköztársaságban képviselheti a magyar ifjúi got. Ez év tavaszán rendezett DISZ kulturális seregszemle hozta létre, ezt az együttest. A lelkes, odaadó és áldozatkész fiatalokból álló 29 tagú tánccsoport, és a 10 tagú népi zenekar azóta szinte eggyé ko- vácsolódott össze. Többségükben üzemi munkások, néhányon dol­gozó parasztfiatalok és diákok. Jellemző rájuk, hogy a kulturális munkán kívül'nagyszerűen állják meg helyüket a termelésben, a tanulásban is, mint például Lackó István szólótáncos, a Békéscsabai Autójavító Vállalat kétszeres sztahanovistája. Az együttes vezetése jó kezekben van, Jámbor István nagy lel- kiismerettel, szorgalommal oktatja, neveli a fiatal kultúrmunkáso- kat. Az egyetemista Manninger György — koreográfus — szakérte­lemmel gyűjti össze, és dolgozza fel a környék kallódó kulturális kincseit. Az elismerés hangján kell szólnunk a népi zenekar munká­járól és szakszerű vezetéséről is. m A dobosi kultúrotthon nagytermét szerdán este megtöltöt­te az érdeklődők tömege. Itt mutatta be egész estét betöltő műso­rát a gyulai járási kultúrotthon BISZ-együttese. A doboziak nagy figyelemmel és hozzáértéssel hallgatták a gyorsan pergő műsorszá­mokat. Az elhangzott tetszésnyilvánítások, a viharos tapsok mutat­ták, hogy mely műsorszámok színvonala magasfokú, hol van még ja­vítani, csiszolni való. Az ötletes műsor-összeállításban megtalálha­tóak a Gyula környéki népek -nrpiagyarok, románok, németek — táncai. Különösen nagy tetszést aratott a színpompás népviseletbe öltözött fiatalok „gyulai német tánca“, a „gyulai román tánc”. Jó benyomást keltett a hangulatos, mozgalmas, változatos „Cigány- tánc“. Őszinte nevetésre késztette a nézőket a „Kettő közül a har­madik“ című szólótánc, mely a falusi legények vetélkedéséről ad képet. A táncszámok közben a népi zenekar magyar népdalai és Dobra Lajos énekszólista számai tették a műsort változatosabbá. A hangulatos műsort a vidám „békési táncokkal“ zárta be az együttes. A gyulai DISZ-együttes műsorából kicsendült az önfeláldozó munka, a lelkes készülődés, a tánc iránti szeretet, a magyar ifjúság derűs, vidám élete. Az egyes számoknál persze, akadnak még javí­tani, csiszolni valók Is. Ezekhez értékes segítséget kapott az együt­tes Gécs Jenőtől és Bora Miklóstól, a Balassi DISZ táncegyüttes vezetőitől és Násztor Sándor elvtárstól, a DISZ MB titkárától. m Ássál a büszke örömmel engedjük el romániai útjára a fia­tal együttest, hogy tegyék még szilárdabbá népeink közötti kapcso­latot és erősítsék tovább a magyar és román nép közötti bankságot. MÁTHÉ LÁSZLÓ HÍREK November | 4 1 Péntek g Károly niniimitnmmmiiiniii Napkelte: 6.32 Napnyugtai 16.23 • IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Felhős, párás, ködös idő, több helyen kisebb eső, vagy ködszitálás. Mérsékelt dél­keleti-déli szél, a hőmérséklet 1—2 fokkal emelkedik. Legalacsonyabb hő­mérséklet éjjel: 4—7; legmagasabb nappali hőmérséklet 8—11 fok között. — Ila tviuiezer-négy száz hatvan­öt sertés hizlalására kötöttek szer­ződést szerda estig megyénk ter­melőszövetkezetei és az egyéni gazdálkodók.- CSEHSZLOVÁKIÁBAN, a prágai dokumentomstudióban filmet forgattak a magyar—cseh­szlovák labdarúgó-mérkőzésről. — Megyénk községeiben, \ áro­saiban az MNDSZ-asszonyok vál­lalták, hogy november 7-e tiszte­letére rendbehozzák a szovjet hő­sök sírjait. A békéscsabai MNDSZ- asszonyok hétfőn 36 szovjet hős sírját hozták rendbe, és az itteni szokás szerint, halottak napján, azokat virággal borították be. — Harmadszorra is elnyerte a büszke élüzem címet a Mezőbe- rényi Alföldi Szövőgyár. Az él- üzemavató ünnepséget vasárnap délután tartják kultúrházukban, amikor megjutalmazzák és kitün­tetik a jól dolgozókat. — A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség november 10-én ün­nepli megalakulásának 10. évfor­dulóját. Ebből az alkalomból if­júságunk 10-e és 17-e között ün­nepi héten emlékezik meg a DÍVSZ egy évtizedes tevékenysé­géről. — TABLÓ-BALAT rendez no­vember 6-án, este fél 8 Makor a Balassi Kultúrotthonban, a Bé­késcsabai Leánygimnázium IV a osztálya.

Next

/
Thumbnails
Contents