Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-27 / 279. szám

1355. november 27., vuéraip I/ihat tatok Héf*e Tanácsko^oli az Ipari nagyaktíva Megyénk ipari üzemeinek párt- és gazdasági vezetői aktíva értekezleten tárgyalták meg pén­teken délelőtt a KV november 12-i határozatából eredő felada tokát. Takács János elvtárs, az MB ipart osztálya helyettes vezetője értékelte a harmadik negyedévi terv teljesítésének eredményeit, is a soronkövetke tő tennivalókat. Az értekezleten jelen volt Bíró József elvtárs, a Megyei Tártbkattság elsQ, titkára, Ancsin ítöófiá elv társnő, a ülS'í Mb részi­ről. valamint Faragó etvtársnO, az SZMT képviseletében. Megyénk üzemeiből mintegy 550 párt- és gazdasági fiinkcionári us. Takács János elvtárs beszá molójáhö részieteket közlünk. Takács János elvtárs beszámolója — Ipari tanácskozásunk arra az időpontra esik, amikor üzemi dolgozóink, műszaki vezetőink megvalósítói lehetnek egy olyan nagyszerű feladatnak, amelyet pártunk Központi Vezetősége ipa­ri termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól megszabott. Az ered­mények mellett figyelembe kell venni bogy iparvállalataink egy része terveit nem, vagy csak ke­vésbé teljesítetté. A minisztériu­mi vállalatok közül kilenc válla­lat nem teljesítette teljes ter­melési tervét. Ezért a miniszté­riumi ipar csak 92.2 százalékot ért el a harmadik negyedévben. Zömében élelmiszeripari üzeme­ink maradtak le, elsősorban a két cukorgyár. A terv nem tel­jesítésében éppen az a sajnála­tos, hogy megyénk mezőgazda- sági jellegét képező élelmiszer­cikkekből (vágottbaromfi, cukor, hántolt rizs) maradtunk adósak a népgazdaságnak. A hely iipuri vállalatok harma­dik negyedévi tervüket 111,9 szá- za'ékia teljesítették. Az ered- ménv eléréséhez hozzásegítette nálásával, meglévő technikánk jobb kihasználásával, meglévő gé­peink, berendezéseink korszerűsí­tésével, részleges vagy teljes új­jáalakításával kell megoldanunk. A Békéscsabai Kötöttárugyárban a lánckötő-géppark átalakításával megkétszereződött a termelés és tíz százalékkal javult a minőség gítsék őket a járási, városi és községi pártbizottságaink. Pártunk bízik abban — fejezte be beszámolóját —, hogy iparunk valamennyi vezetője, dolgozója megérti az ipar előtt állé nagy- feladatok jelentőségét, s magáévá teszi a KV által megjelölt utat. lés idejét, de ehhez szükséges az ál- kásnüvel, mint egy műszakival. E*- landó létszám. Ezt a módszert orszá- ért, ha azt akarjuk, hogy műszaklja- gosan mi vezettük be. Bevezetés alatt ink kellő lendülettel neklálljanak az van egy olyan eljárás is. amit ml új feladatok végrehajtásának, V'-.ük- kezcleményeztilnk és 0,1 százalékkal séges, hogy közöttük ismertessük a csökken a cukorveszteség, amit ha párt politikáját és szervezzük meg a országosan bevezetünk, 200 vagon politikai és szakmai nevelésüket. Meg cukrot takaríthatunk meg évente. ; kell sokszorozni közöttük a tagjelölt* , ... „ , felvételt. Az újítómozgalom további Blahut Janosne elvtársim, igaz- klbontakozásának egySk ttkadálya, gato. Békéscsabai Ruhagyár: hogy a műszakiak keveset, vagy nem A márciusi határozat óta dől- szívesen foglalkoznak ezzel. A párt- gozóink minden igyekezetükkel azon szervezetek munkáját meg kell Ja­vannak, hogy csökkentsék az önkölt- vítani az újítók között és ki kell sz«s- séget és ezért nemcsak az anyaggal, lesíteni az újítókörök tevékenységét, hanem a kellékekkel is takarékoskod­nak. Az egyes varrodák önköltségi bri- Kovács György elvtárs, igaz- gádokat alakítottak, amelyek ellenőr- gató, Gyulai Harisiiyagyár: zik, hogy nem pazarolják-e egyes Ho%%ás»ólások Sár­munkások a nép vagyonát. Rövidesen az egyik üzemrészben megvalósítunk egy új szervezési mód­szert, amely a gépek hatásfokát emeli. A varion-rendszerrel a termelékeny­ség 8—10 százalékkal emelkedik majd. Tudományos kutatást végzünk, hogy a gépek fordulatszámának gazdaságos felhasználását is ellenőrizni tudjuk. i 1 1*/ / i . Ehhez komoly segítséget jelentett a korszerű gyártási eljárások meg- j Két és fél tonna cukorrépát múlt hét8n meglartott t6xtilkonferen­honosításában. A malomiparban termeliin* hektáronként, ami nagy le- cla. , , - » , ., . , rí ... maradást mutat a fejlettebb országok evek óta folyik a szovjet Dani hm hat tonnás termelésével szemben. Ha Sipos elvtárs, a gyulai JB első őrlési módszer elterjesztése, mely- pedig azt is tudjuk, hogy 13, 14, 15 J titkára: nek bevezetése legkevesebb busz százalékos cukortartalmú répát dől- i El kell mondanunk, hogy járásunk százalékos ener<damegtakarítást s°zunk fel ~ esetenként még hét szá- | üzemeiben kevés a műszakiak között jelentene. Ahhoz, hogy iparunkban fokoz­zuk a technikai fejlődést, fel kell j Cirfusz Miklós elvtárs, a számolnunk azt a komoly mu- katli Cukorgyár főmérnöke lasztast, amely tapasztalható a hozzászólásában elmondotta: Megyénk vasipari üzemeiben, elsősorban a Békéscsabai Forgá­csolószerszámgyárban, a békéscs a­bai és az orosházi vasipari vál­lalatoknál, valamint a Mezőhe- gyesi Gépjavító Vállalatnál fo­kozni kell a korszerű gyártási eljárások alkalmazását. A For­gácsolóban már értek el eredmé- nyékét a csigafúrók gyorsacélból való precíziós öntésével, amivel zalckosat is —, akkor megvilágosodik | a párttag, A pártszervezetek vezetői előttünk, hogy a cukoripar jelenleg pedig nem foglalkoztak minden eset­üket a megyei tanács ipari ősz- evente 12001.00 forint megtaka- tálvénak jó munkája is. Ktsz-e;nk' fítast érnék el. 93.2 százalékra teljesítették tér négy Téglagyáraink az elmúlt idő miért nem tudja tervét teljesíteni, j ben a termelés problémáival, azzal, Szükséges, hogy a cukorgyártásban I hogy megismerjék a termelés mű- mindenütt bevezessük a gyors diffu- szaki kérdését és sok esetben párttit- ziós műveletet, amivel 90—100 percről káraink szivesebben megállnak be- 40 percre lehet csökkenteni a terme- szélgetnl egy munkással, vagy mun­Keveset foglalkozunk azzal, hogy könnyebb és tetszetősebb árut állít- sunk elő, ami az önköltség csökken­tésében keresendő. A termelési muta­tók szempontjából is Jobb, ha keve­sebb fajta gyártmányt állítunk elő. Ezért meg kellene találni azt a mó­dot. amely érdekeltté tenné a válla­latokat, hogy a lakosság által kere­sett más cikkeket is gyártsanak. Erdős Károly elvtárs, főmérnök, a Békéscsabai Kötöttárugyárból: Szorosabbá kell tenni az üzemek kapcsolatát a kutatóintézetekkel, hogy az ott elért eredményeket minél szé­lesebb körben alkalmazni tudjuk és így a tudományt élővé tehessük. Be­szélt arról a továbbiakban, hogy üze­mükben egy korszerű laboratóriumot létesítettek, amivel hamarosan nem­csak a gyártásközi ellenőrzéseket tudják elvégezni, hanem kutatómun­kát is folytathatnak. Bíró Jéssef elvtárs h oxze§szólása Valóban nagy jelentősége van a KV legutóbbi határozatának, ami­ről számos hozzászóló beszélt, hi­szen világméretekben a technika rohamosan fejlődik. Nálunk a hogy a főmérnökök és a pártszer­vezetek komoly munkát végeztek a KV és a Minisztertanács leve­lének nyomán és a legtöbb helyen számos újítást bevezettek, meg­technlkai színvonal fejlődése vi- valósítottak. Azonban ez még csak szonylag elmarad a többi népi cdéi i 100,2 j SZakban°hatalmas fejlődést ért,k demokratikus országoktól. Éppen fi J . I pyprt a K \T laafó Icmlr lervteljesítéssel szem cl, sok munkafolyamatot gépesí­vüket az százaléko: ben. Kevés gondol fordítottunk az ipari üzemek korszerűsítésére, noha a termelékenység egyik leg- : anyagmozgatás, és karbantartási fontosabb ezért a KV határozatának , , . . I na!?y jelentőséget kell tulajdoni­tettek, de ez közel sem méfítette I tani> hogy versenyképesek le_ ki a lehetőségeket. Fontos fel­adatként áll előttük: 1. A belső eszköze a technika szüntelen fejlesztése. Azonban en­nek elsősorban nem központi be­ruházások alapján kell történ­nie, hanem saját erőből. A mű­szaki konferenciákon dolgozóink ezrével tettek javaslatokat. A műszaki színvonal emelését | a lakásépítkezések jelentősen fo- az új létesítmények mellett min- ! kozódnak, ezért meg kell terem- denkor a népgazdaság erőforrá- . teni a tégla téli gyártásának' dó­sainak leggazdaságosabb felhasz- I feltételeit. Mit kell tennünk a tartalékok felhasználására, idő lerövidítése. 2. A belső anyag­mozgatás, különösen a szállítások korszerűsítése, továbbá a terme­lési eljárások gyorsítása. 3. Meg kell valósítani a viszonylag kevés ráfordítással előállítható fül ósza­lagos behordást, 4. A jövő évben a termelékenység növelésére, a termékek ön kő It égének csökken­tésére ? 1. A legfontosabb a gépek ki- íiaszűálása. Elsősorban az építő­iparban. egyes vasipari vállala­tainknál, téglagyárainkban és máshol. 2. A termelékenység növelésé­tos feltétele a munkások szak­mai továbbképzése. Sajnos, a Bé­késcsabai Téglagyárban a műve­zetőkön kívül egy munkás sem vesz részt szakmai tanfolyamon. 3. Az önköltségcsökkentés leg­fontosabb eszköze az anyagtaka- rékosság. Néhány vállalat igaz­gatója rosszul értelmezett érdek­ből a szükségesnél több anyagot szerez be. A továbbiakban ismertette, hogy a termelés párlirányításá­nak jelenlegi színvonala még nem kielégítő. Párt funkcionáriusaink közül még sokan nem ismerik kellően a termelés műszaki és gazdasági tennivalóit. Valahogy félnek a mi titkár elvtársaink belenézni a statisztikába, a mér­legbeszámolókba, ]vedig az üzem belső tevékenységét ©nélkül he­lyesen értékelni bajosan lehet. A helyszínen szerzett tapasztala , , tok felhasználásával nyújtsanak nek. a műszaki fejlesztésnek fon-* , J , J . orrí tc/1 f 07 ü^Airi miinL'ülünfl f segítséget az üzem munkájának megjavításához. Az egyes gazda­sági kérdések megvizsgálásába vonják be az üzem szakembereit. Számottevő eredményt akkor ér­hetünk el az új technika beveze­tésében, az üzem gazdaságos ter­melésében, ha pártszervezeteink jobban támaszkodnak a dolgozók vélemény ére. Ahhoz, hogy üzemi pártszerv e/.eteink megfeleljenek azoknak a feladatoknak, amelyek előtt jelenleg állnak, szükséges, hogy az eddigieknél sokkal ala­posabban foglalkozzanak és se­gyünk a világpiacon. A techni­kai fejlődés, a szocialista fejlődés alapja a nehézipar fejlesztése. El­sősorban a nehéziparban kell fej­leszteni a technikát, mert mint is­meretes, hogy a jobboldali politi­ka igyekezett letéríteni erről az útról bennünket. Ezt a nézetet az­zal támasztotta alá, hogy a dol­gozók életszínvonalát csak úgy le­het emelni, hogyha a könnyűipart fejlesztjük. Bebizonyosodott, hogy ez téves nézet. A nehézipar fej­lesztése biztosítja a könnyűipar fejlődését is és az életszínvonal emelkedését. Hidas elvtárs beszélt arról, hogy rá kell térni a villany­mozdonyok, a Diesel-motorok gyártására, az atomenergia bé­kés célra való felhasználására. Fontos ez Azért is, mert a keres­kedelmi mérlegünkben igen komoly és súlyos deficit tar­tozásaink vannak, elsősorban a kapitalista országokban. Ennek oka az elmúlt két év jobboldali politikája. Ezt feltétlenül ki kell fizetni és a külföldi kereskedelmi mérlegünket egyensúlyba kell hozni. Ismeretes, hogy importter­vünket túlteljesítettük) ezért a KV határozata felhívta a figyel­met arra, hogy csökkenteni kell az importtervet és emelni kell exportkivitelünket. Az importterv teljesítése is a könnyűipart érin­ti. Világosan áll előttünk ezért, hogy feltétlenül a maximális anyagtakarékosságra kell töre­kednünk, különösen az import anyagok felhasználásánál. így va­lóban tudjuk teljesíteni, hogy külföldi kereskedelmi mérlegünk egyensúlyba jusson. Ahhoz, hogy exporttervünket teljesíthessük, szükséges minden esetben a tech­nika fejlesztése. Olyan technikát teremtsünk, amit megfelelő valu­táért értékesíthetünk külföldön. Ismeretes az elvtársak előtt, a kezdet, az elért eredményeknél nem szabad megnyugodni. A pártszervezetek feladata, hogy se­gítsék a technika színvonalának emelését és az újító-mozgalom ki- szélesítését. A KV határozata megmutatta azt is, hogy milyen úton halad­junk. A technika fejlesztésének vannak olyan feltételei, amelyek­ről nem sok szó esett: mint a szervezettség, amellyel számos helyen nagymértékben elő tud­juk segíteni a technika fejleszté­sét és az önköltség csökkentését. Ugyanakkor hátra is mozdíthat­juk, ha a munkaszervezés körül meglévő hibákat nem javítjuk meg. Még igen sok helyen talál­kozunk üzemen belül a munka la­zaságával, nincsenek kihasználva az órák, a percek. Nagyon sok még az olyan munkafolyamat, a- mit el lehet hagyni. Mindez szer­vezés kérdése. Milyen feladatok állnak előt­tünk és különösen a pártszerveze­tek előtt? Az üzemekben aktíva ülésen tárgyalják meg a KV ha­tározatából eredő feladatokat. Ezt követően pedig pártszervezeteink az üzem vezetőivel karöltve vizs­gálják meg üzemrészenként, mit tettek a műszíntervek teljesítésé­ért. Milyen hiányosságok vannak még és azt hogyan lehet meg­szüntetni, mit lehet tenni a mun- kefegyelem megszilárdításáért és azért, hogy minél többen bekapcso­lódjanak az újító-mozgalomba? azonban megfeledkezni az egysze­rű emberekről, a munkásokról, sztahanovistákról, a velük való tö­rődésről. Tudatosítani kell közöt­tük, milyen szerepük van a tech­nika fejlesztésében, a termelé­kenység tökéletesítésében, az ön­költség csökkentésében. Erdős elvtárs, a Kötöttárugyár főmérnöke kiemelte felszólalásá­ban a kutató munka jelentőségét. Megmondom őszintén, hogy a KV ülésén a kutató munka és a tu­dományos munka központi kér­désként merült fel. Alapvető, hogy közelebb kerüljenek kutató­ink az élethez, az üzemhez. Ezen a területen is változás fog bekö­vetkezni, mert a kutatók közelebb kerülnek a termeléshez. Az elv­társak is harcoljanak ezért. A mai tanácskozás, úgy érzem, hasz­nos volt és a KV határozatát igye­keztünk helyi viszonylatban fel­dolgozni. De nehogy azt higyjük, hogy a KV határozatának feldol­gozása ezzel befejeződött. Ezt az üzemekben a pártszervezeteknek tovább kell vinni és minden egyes dolgozóval meg kell ismertetni. A pártszervezetek úgy foglalkozza­nak ezzel, hogy tervük teljesíté­se mellett emeljék a technika színvonalát és ennek megvalósítá­sáért mozgósítsák a dolgozókat, hogy ezt követően megyénk ipara is hozzájáruljon az egész ország technikai színvonala további eme­léséhez. Számos hozzászóló foglalkozott még felszólalásában az elért ered­mények ismertetésével és többen bejelentették, hogy üzemük de­cember első két hetében teljesíti éves tervét. A vita befejezése után átnyúj­Igen nagy gondot kell fordítani a tották a legjobb eredményt elérő pártszervezeteknek a műszakiak­kal való foglalkozásra. Mi már két-három hónappal ezelőtt hozzá­fogtunk, ha nem is teljesen, hogy műszaki vezetőinket jobban meg­ismerjük és elvi alapokon nyug­vó baráti kapcsolatot teremtsünk ki. Ezt tovább akarjuk folytatni. Ezt kell tenni pártszervezeteink­nek is. Műszakijainknak érezni kell, hogy rájuk óriási feladatok várnak és ezt kell nekik elősegí­teniük. Egy pillanatra sem szabad iparágak üzemi pártszervezetei­nek az MB vándorzászlaját. Ván- dorzászlót kapott: a Békéscsabai Forgácsolószerszámgyár, a Mező- herényi Pamutszövő, a Békési Növényolajipari Vállalat, a Békés megyei Építőipari Vállalat, a Gyu­lai Cementipari Vállalat, a Bé* késcsabai Faipari Ksz pártszerve­zete. A zászlókat átvevő párttit- kár elvtársak ígéretet tettek: úgy dolgoznak, hogy legközelebb is ők nyerjék el.

Next

/
Thumbnails
Contents