Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-24 / 276. szám
2 Külpolitikai hírek A megyei tanács VB felelősségre vonja a hanyagul dolgozó gépállomások igazgatóit A megyei tanács végrehajtó bizottsága november 21-áo rendkívüli ülésén foglalkozott az őszi mezőgazdasági munkákban mutatkozó lemaradás okával* s ezen belül az egyes gépállomások munkájával, és az alábbi határozatot hozta: A megyei tanács végrehajtó bizottsága elítéli és megengedhetetlennek tartja az egyes gépállomásokon meglévő lazaságokat, és a szocialista tulajdon hanyag kezelését. Egyes gépállomások figyelmen kívül hagyták a Magy ar Dolgozók Pártja Küzponti Vezetőségének december 19-i határozatát a kenyérgabona-terméshozam növelésével kapcsolatosan. A megyei tanács végrehajtó bízóit-ága 'többször figyelmeztette a gépállomások vezetőit, és hangsúlyozta a kenyérgabona vetésének fontosságát és annak haté időre történő elvetésére hívta fel figyelmüket. Mindenekelőtt a termelőszövetkezeteket kellett volna segíteniük, ennek ellenére az egyes gépállomások a vetési munkálatokra alkalmas időben nem szántottak, nem ’.‘etettek, gépparkjuk á lt, vagy bérfuvara- zá sál foglalkoztak. Felelősség terheli mindezekért a megyei tanács végrehajtó bizottságát a helyszínen történő ellenőrzés elmulasztása miatt. De felelősség terheli a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetőjét és a gépállomások megyei igazgatóját, akiknek a felületes ellenőrző muukájuk lehetővé tette a vetés elhanyagolását. Felelősek a gépállomások igazgatói a gépállomásokon lévő megengedhetetlen állapotokért, amikor értékes gépeket, alkatrészeket és üzemanyagot nem megfelelő módon tárolták. Őrizet nélkül, szerte-szét, szabadon hagy ták, kitéve az időjárás viszontagságainak, vagy annak, hogy illetéktelenek hozzájussanak, és a szocialista tulajdont csákiszalmája módjára kezelték. A hibákért a megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívja a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjét, hogy a körösladányi, Gyulává'i és Kunágotai Gépállomás igazgatója és főmezőgazdásza ellen folytassa le a fegyelmi vizsgálatot, és az elkövetett szabálytalanságoknak megfelelően hozzon ítéletet. Ugyanakkor felkéri a Magyar Népköztársaság ellenőrzési miniszterét, hogy a fentiekért ugyancsak felelős megyei vezető — személy szerint a gépállomások igazgatósága igazgatója — ellen saját hatáskörében ugyancsak indítson fegyelmi eljáróit, és hozzon fegyelmi határozatot. A megyei tanács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartja fenti határozatát az összes gépállomások vezetőinek és dolgozóinak tudomására hozni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívja valamennyi gépállomás igazgatóját, hogy az elkövetkezendő időben minden arra alkalmas időt, minden órát használjanak fel arra, hogy a ■negye vetéstervében meglévő lemaradá t behozzák. különösen na£y gondot fordítsanak *1 tömnelőszővetkezetek, csoportok vetéstervének megfelelő minőségben való elvégzésére, és minden rendelkezésre áiló gépi erővel segítsék elő az egyénileg dolgozó parasztok vetéstervének teljesítését. Feladatául adja meg gépállomásaink vezetőinek, hogy a vetés befejezése után minden erővel a mélyszántási munkát végezzék, amíg erre az időjárás lehetőséget ad. A megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívja a gépállomások vezetőit, öntudatos munkásait, hogy saját példamutatásukkal is .neveljék, tanítsák a fiatalokat a szocialista tulajdon védelmére, a szocialista tulajdon megőrzésére, az üzemanyaggal való takarékosságra, a műszakok lelkiismeretes, teljes kihasználására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a helyszínen ellenőrzi a gépállomási munka minőségét. Utasítja a megyei mezőgazdasági igazgatóságot, hogy saját szakapparátusa az eddigieknél megfelelőbb módon segítse és ellenőrizze a szánté i-vetési munkákat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága köszönetét mond az Ellenőrzési Minisztériumnak segítő munkájáért, és a Megyei Párt- VégrehajtóbizotGág lapjának, a Viharsarok Népének a bíráló cikk közléséért. Azonban helyesebb lett volna, ha nem külső szervek. hanem a v égre hajtó bizottság állapítja meg a gépállomások munkájában megmutatkozó hanyagságot és intézkedéseit hamarabb tehette volna meg. Dióssi György VB-elnök. \JlLa\ Hifit 1955. november 24.. csütörtök „Barátságunkat sem a hegyek, sem a távolságok nem akadályozzák meg“ Delhi. A TASZSZ különtudósító ja írja: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint kísérőik november 22-én megtekintették Bhakra- Nangalt, India egyik legnagyobb építkezését. N. A. Bulganyin és N. Sz Hruscsov Bhakrába érkezve megtekintette a duzzasztógát építését, tanulmányozta az egész Bhakra- Nangal-rendszer építési tervét. Az építkezés a Himalája előhegyeinek festői szorosaiban folyik. Tavaly júliusig a.Szatledzs folyó folyt erre, de most e két alagúton át elvezették, hogy medrét szabaddá tegyék duzzasztógát, a három, összesen 800 ezer kilowatt kapacitású villamoserőtelep építése és a kilencven kilométer hosszú vízgyűjtő medence kialakítása számára. Az építkezés megtekintése után Sz. P. N. Szingh, Pandzsáb állam kormányzója villásreggelit adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére. Az építkezés, amelyet ma láttak — mondta üdvözlő szavai során a kormányzó — jelképe mindannak, amit országunkban tenni kívánunk. Szeretnénk, ha segítenének nekünk e nagy műben. Sokat meríthetnénk az Önök tapasztalataiból. N. A. Bulganyin válaszában köszönetét mondott a meleg fogadtatásért és vendégszeretetért. „Igen meghatott, ahogy a pand- zsabiak fogadtak bennünket — mondta N: A. Bulganyin. — Országaink között magas hegyek fekszenek, hihetetlenül nagy a távolság, de barátságunk előtt nincs akadály. Azt sem hegyek, sem távolságok nem akadályozzák meg.“ N. A. Bulganyin után N. Sz. Hruscsov rövid beszédében a többi között a következőket mondotta: Sok jót láttunk abból, amit India népe alkotott. Alkalmunk nyílt ősi templomokat és új építkezéseket megnézni. De a legértékesebb amit láttunk: a baráti jóérzésnek mindenütt való megnyilvánulása. PEKING Hatojama november 22-én megalakította az új japán kormányt, amelyben a vélt demokrata párt lés a volt liberális párt tagjai osztoznak a tárcákon. A fő tisztségek változatlanul maradtak. KAIRO Kairóban kedden este közölték, hogy Nasszcr egyiptomi miniszterelnök meghívást kapott, hogy útban a Szovjetunió felé, látogasson el Bulgáriába. Nasszer a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját még nem tűzték ki. LONDON A Reuter Iroda nagyszabású angolellenes tüntetésekről számol he, amelyekre Gprus szigetén és Athénben került sor. TOKIÓ Az AP amerikai hírügynökség jelenti: Kedden történt meg először, hogy japán falvak lakosai közvetlenül az Egyesült Államok tokiói nagykövetsége elé terjesztették az amerikai támaszpontok elleni tiltakozásukat. PÁRIZS Ben Jusszef szultán megkezdte tárgyalásait a marokkói kormány megalakítására. Ben Jusz- szef szultán a párizsi esti lapoknak adott nyilatkozatában ismét leszögezte, hogy a jövendő kormány — a marokkói parlament megválasztásáig — neki, a szultánnak tartozik majd felelősséggel. I Különösen örömünk telt abban, ; hogy barátaink éppen egy villamoserőtelep építését mutatták meg nekünk. Ez az építkezés harc az elemekkel, a természet megza- bolázása, harc azért, hogy a természetet az ember szolgálatába kényszerítsük. E feladat megoldása különösen fontos az indiai nép számára, amelynek gazdasága jnem a maga, hanem mások hibá- j jából maradt el. Nem mutatok í ujjal reájuk, önök tudják, kik- j ről van sző. És ők maguk is tudják. (Taps.) Mondottuk már, hogy készek vagyunk megosztani önökkel békés építési tapasztalatainkat. Egyes lapok azonban, amelyek az indiai ütünk miatt elégedetlenkedők álláspontját képviselik, azt írják most, hogy hát Hruscsov és Bulganyin ravasz ember, műszaki segítségről szóló ígéreteivel becsaphatja Indiát és hogy az indiaiaknak ügyelniök kell reánk. (Derültség). Azoknak, akik így. írnak, ezt ! mondjuk: talán megmérkőztek ve- j lünk abban hogy barátságot kös- I sünk az indiaiakkal? Versengjünk hát! Hogyan jöttünk ide? Nyílt j szívvel jöttünk. És becsületes szándékkal. Azt mondjuk Önöknek: üzemeket akarnak építeni? örülünk neki. Talán nincs elég tapasztalatuk? Forduljanak hozzánk, mi segítünk! Villamoserőtelepeket akarnak építeni? Ha nem jártasak ebben és műszaki segítségre van szükségük, forduljanak hozzánk, segítünk. Hozzánk akarják küldeni diákjaikat, mérnökeiket, hogy tanuljanak? Kérem, küldjék. (Taps). Ez hát a mi „ravaszságunk“. Figyeljenek hát, hogy be ne csapjuk Önöket, mint egyesek írják. (Derültség, tap6). Igen szeretnénk, I ha más országok is így „ravasz* kodnának“. Jobb ebben versen* géni, mint az atom- és hidrogén* bombák gyártásában. (Viharos taps). Ez nemesebb dolog. Az emberek megszokták már, 1 hogy a tettekből ítéljenek, ne a szavakból. (Taps). És amikor in- [ diaiakkal találkozunk, ha nem is értjük a nyelvüket, kiolvassuk a szemükből a baráti érzést. (Taps), Ezután a patialai maharadzsa két arany- és ezüstdíszítésű ősi szablyát ajándékozott N. A. Bul- ganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak, „Szolgálják ezek a szablyák a bé- ke védelmét“ — mondotta a maharadzsa'’. ! N. Sz. Hruscsov a maharadzsa ajándékát megköszönve, ezt mondotta: — Féltve őrzöm majd ezt az ajándékot, mint jelképes baráti emléket. Nem akarok Önöknek semmiféle tanácsot adni, de akaratlanul is felmerül a kérdés, : mennyi ideig sínylődött India a gyarmatosítók jármában? Évszá- 1 zadokig. önök természetesen törődnek azzal, hogy megóvják szabadságukat és függetlenségüket; A magunk tapasztalatából mondom, hogy egyesek sóvár szemekkel tekintenek reánk, s azon törik a fejüket, hogyan pusztíthatnának el bennünket. , Mi természetesen azt szeret- I nénk, hogy bombáinknak és lövedékeinknek sohase kelljen rob- banniok. Szívesebben gyártanánk traktorokat és egyéb hasznos dolgokat. De mi történnék velünk, ha fegyvertelenek lennénk? Bizonyosan darabokra szaggatnának j bennünket. És akkor unokáink azt mondanák: a nagy Lenin he- I lyesen értelmezte a nép érdekeit; j Vezetésével kivívták a szovjet I rendet, megteremtették a szovjet államot. Am, de az utódok nem j tudták megvédelmezni az állam | szabadságát és függetlenségét;- Hogy ez ne így történjék, szentül óvjuk szabadságunkat. Enélkül nem lehetünk el. Óvják önök is azt, amit súlyos harcban vívtak ki. őszintén kívánjuk ezt Önök- ! nek. (Taps). Gorkij és az ukrán irodalom ■»Szerelem az ukrán népdalok elbűvölő melódiáját, az ukrán zene elragadó szépségét, a gyönyörű ukrán nyelvet... Az ukrán nép több százados rabságából és leigázottságából alkotó szellemének nagybecsű kincseit mentette* ki. Figyeljék meg, mily gyönyörködtető hangok csendéinek meg örökéletű dalaikban. Az orosz nép baj'átja és testvére az ukránnak. Szenvedéseiben mélyen együttérez vele. Az orosz és ukrán dolgozó között nincs és nem is lehet ellenségeskedés. Ukrajnában tartózkodásom alatt hallottam, milyen szeretettel beszél az ukrán paraszt az orosz szántóvetöröl. Mindkét népnek közösen kell részt zsarnokság elleni nagy harcban« — mondotta Gorkij az ukrán társadalmi szereplők, tudósok ^és írók gyűlésén, 1916 decemberében. H ogy Gorkij fellépését értékelhessük, figyelembe kell vennünk az akkori idők körülményeit. Háború folyt; a cári kormány fokozta a kdgázott népek elnyomását, a burzsoá orosz hatalom, a világ imperialista felosztásában áhítozott részt venni iés a véres háború folytatására buzdított. Ilyen körülményék között beszélt Gorkij arról, hogy az oroszoknak és az ukránoknak közös forradalmi harcot kell vívniok, kifejtette régi eszméjét, hojgy meg kell ismerni Ukrajna múltját és jelenét, a felszabadítói mozgalom történteiét és az ukrán nép kultúráját, felvételid egy könyv tervét, mely elmondaná, hogy az ukrán dolgozóik mit tartanak hőseikről és mit várnak tőlük. Gorkij még fiatalon, mikor saját szavai szerint »bejárta Ukrajnát«, megszerette az ukrán földet. Ifjú korában ismerkedett meg Sevcsenko műveivel is. nElőször Kazányban, a 80-as évek végén, még mint ifjonc olvastam Sevcsenkot, — írta I. F. Jerofejevnek — Akkor a cenzúra által betiltott itersek gyűjteménye kéziratban járt kézről kézre... Aztán a 97—98-as évek nyarán, mikor a kremencsuti járásban fekvő Manujlovkában laktam, a parasztoknak olvastam fel Sevcsenkot, ukrán nyelven: <a könyvet Szamojlenko tanító adta nekem — úgy emlékszem lembergi kiadás volt. Sevcsenko versei nekem nagyon tetszettek, egyáltalában »szinte beteges vonzalmat« éreztem az ukrán irodalom iránt.* N éhány év múltán Gorkij a haladó orosz irodalom irányítója lett. Tevékenysége egész ideje alatt erősen foglalkoztatta az íróit országa tőbhnemzetiségű irodalmának sorsa, körülményei és fejlődésének lehetőségei. 1902-ben az orosz nemzetiségi irodalom — elsősorban Sevcsenko — kiváló alkotásainak! gyűjteményes kiadását tervezi. Levelezése bizonyítja, mennyire törődött a nagyi ukrán költő verseinek lefoixlíttatásával. 1906-ban a »Znanyic« (Tudomány) kiadta a »Kobzos« (Kobzúr) elsiő ;ö* tétét. Az előkészített második kötet a cenzor, tilalma folytán nem látott napvilágot. A capri-i iskolában 1909-ben tartott orosz irodalomtörténeti, előadásain Gorkij részletes!, ragyogó jellemzést adott Sevcsenkóról; »Oroszország első, valóban demokrata, azaz népi költőjének* értékelte őt. Gorkij hangsúlyozta Sev* cseinko művészetének sokoldalúságát és tehetségét — Pustkinjnal és Miekieviczoel hasonlította össze. porkij gondos jóbarátként figyelte az ukrán W irodalom fejlődését és igyekezett azt támogatni.-a*
