Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-24 / 276. szám
1955. BtifwWr 24.. csütörtök ViUouauUc Héfit ioAig^tyaM... Tanácskozott a megyei textílkonferencía A tavalyin okulva készültünk föl a téli gépjavításra Az őszi szántás-vetési munká k befejezése után nagy feladat áll előttünk. Meg kell teremtenünk a feltételét, hogy traktoraink jövőre ismét fennakadás nélkül végezhessék a munkát a szántóföldeken. Ez a feltétel a téli gépjavítás sikere. A tervek már készen vannak. Most megvalósításukra kerül a sor. Bátran és bizakodva nézünk elébe ennek a munkának, mert okultunk a múlt évi tapasztalatainkon. Tavaly nagy hibánk volt, hogy a tervezésbe nem vontuk be azokat, akik a tervet végrehajtották. Most a dolgozókkal együtt szerveztük meg a javítóbrigádokat. A havonkénti ütemezésű javítási tervet dekádokra és öt napokra bontottuk fel és azokat értekezleteken ismertettük. A javítási brigádvezetők már fejből tudják, hogy mikor melyik erőgépet, vagy munkagépet fogják javítani. Hiba volt a múlt télen, hogy a jó eredményeket nem tudatosítottuk eléggé a dolgozókkal. Most az üzemi bizottsággal együtt szerveztük meg a munka versenyt, s a javítás teljes beindulásától kezdve öt naponként értékeljük a javítás eredményét. A munkaversenynek nagy mozgató erejét a múlt évi gépjavítás során is tapasztaltuk. Januárban még nagyon el voltunk maradva a tervteljesítéssel, de amikor a javítóbrigádokkal megbeszéltük a tennivalókat, értékeltük és tudatosítottuk az eredményeket, olyan nagy lett a lendület, hogy tervünket határidő előtt teljesítettük. A javítást eddig mindig fütetlen, sötét és szűk műhelyekben végeztük, elavult szerszámokkal, rossz felszereléssel. Idén már teljesen elkészült a szovjet mintára épült, világos, nagy szerelőcsarnokunk, ahol korszerű szerszámgépekkel, egészséges körülmények között folyhat a munka. Lényeges változás van az anyag- beszerzésnél is. Még a javítások megkezdése előtt 150 ezer forint értékű anyagalkatrésszel egészítettük ki meglévő raktárkészletünket Korszerű maró- és esztergagépeinken már elkezdtük az alkatrészgyártást. Készítünk R—35-ös traktorokhoz csonktengelyeket, távtartókat, perselyeket, sebességváltó-tengelyeket, eketengelyeket, cséplőgép-dobtengelyeket, stb. Ezekkel jelentékenyen csökkentjük a javítások alkatrészköltségét. Ugyanakkor elkészítettük az erőgépek szétszerelésénél használatos lehúzó szerszámokat és gondoskodtunk a megfelelő kéziszerszámok beszerzéséről. Annak ellenére, hogy a javításokat az őszi munkák elhúzódása miatt még nem kezdtük el teljes erővel, befejezzük határidőre, mégpedig jó minőségben. A legnagyobb biztosíték erre a javításban részvevők lelkes hangulata. Csiszár József főmérnök, Mezőberényi Gépállomás. A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma foglalkozott a lakosság bejelentéseivel, | cikket is hoz forgalomba. Sok panasz panaszaival azoknak elintézésével. hangzik el a vendéglátóipar munkájával Megállapították, hogy a lakosságnak | kapcsolatban is. .-. ar,-. a keresltedéiem munkájával kapcsolatos ! A Belkereskedelmi Minisztérium kollé- panaszai többségükben rámutatnak a j giuma megállapította, hogy még vannak kereskedelem hibáira, és különösen az tennivalók a panaszok orvoslása tekin- áiuellátással, a fogyasztói árak betarts- tétében. A jövőben a panaszbejelentönek sával, az áruk minőségével és a keres- 1 adott válaszban közölni kell az elintézés kedelmi dolgozók érdekvédelmével fog- I módját is. Ezenkívül megerösítetíék azt a lalkaziiak. j korábbi határozatot, mely szerint a beA bejelentések alapján megállapítható. , Jelentéseket három napon belül illetékes hogy az áruellátás javult, kevesebb a szervhez kell továbbítani kivizsgálás célhiánycikk. A bejelentések számszerű ala- j jóból. Végül kimondja a határozat, hogy kulása azt is mutatja, hogy a kereslte- | a visszaélések elkövetőit sokkal szigo- delem sok, minőségileg nem kielégítő I rúbban >dnják felelősségre. Nagy jelentőséget kell tulaj- ' donitani a Textilipari Műszaki' éa Tudományos Egyesület Be- ; kés megyei csoportja által kezdeményezett konferencia- j nak. Hiszen országosan Is első i ízben jöttek össze egy megye : textilesei, bogy a kutatóintézet munkatársai és az üzemek dolgozói megbeszéljék a technika fejlesztésével kapcsolatos feladataikat. A konferenciát Erdős Károly főmérnök elvtárs nyitotta meg szombatos és Földes Pál elvtárs, a Textil Kutatóintézet igazgatója tartott előadást. Munkatársai pedig a résxkon- ferenclákon szakmánként Ismertették a kutatásban elért eredményeket. A megye minden textilüzeméből mintegy százötvenen voltak jelen, sztahanovisták, művezetők, mér- j ■tökök. Földes elvtárs előadásában szá- j mos példával igazolta, bogy a tudomány hogyan alapozza meg szocialista iparunk állandó fejlő- jését. A Szovjetunióban tanultam meg, bog)’ nincsenek öreg gépek -- mondotta — csak rossz gépek. És az öreg gépeknek is lehet a műszaki színvonalát emelni. Nálunk is vannak öreg gépek. "Szeretném elmondani, hogy valamennyiünk által ismert Raschel- gépek a tőkés rendszerben százezer vetést 238 perc alatt csináltak és most, a felszabadulás után tíz évvel, miután profilizáltuk. egy ségesen, tudomány osan, sablon szerint állítjuk he, 135 percre csökkent a szövés ideje De nem állhatunk meg ennél az eredménynél, mert a Budapesti Kőbányai Textilüzem gyorsított üzemrészében már 75 percne csökkent a gyártási idő. u, A Békés megyéi textilesek nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy a technika fejlődése milyen rohamos léptekkel halad és haladhat. Valósággal magával ragadta őket az előadás. — Mi, kutatók sem elégszünk meg azzal az eredménnyel, ami \an, hanem mindennap lovább és tovább kell fejlesztenünk, hiszen a szovjet automaták ma már 40 —50 perc alatt szőnek meg ugyanennyi anyagot. A csehek pedig megkezdték a vetélő nélküli szövőszékek gyártását. Ilyen rohamosan és izgalmasan halad az élet — jegy zi meg. — Menny ivei olcsóbban termelnek majd ezek a gépek — szól szomszédjának az egyik szövő művezető a hallgatók között. — De addig is, míg ilyen korszerű automatáink nem lesznek., fel kell használnunk a tudományosan kidolgozott módszereket a dolgozók javaslatait, hogy mennél nagyobb termelékenységet érjünk el a rendelkezésre álló gépekkel — állapítja meg Földes elvtálas. I uyos még a felkészültség. Az úi Előadásában ismertette a kiké- technika alkalmazása csak akkoi szítőipar, a szövő- és a konfek- lehetséges, ha tudjuk, mit keli <?óipar feladatait, milyen utat tenni — fejezte be hozzászólókéi! megtenni a jövőben, hogy sát. 19Ö9 nyarán elutazott hozzá Capriba M. M. Kwjubinskkiji haladó ukrán író'. Attól kezdve gyakran találkoztak, leveleztek, hosszasan beszélgettek, felolvasták egymásnak műveiket, közölték elgondolásaikat és terveiket. 1912-ben Gorkij megkérte Koejnbinszkijt, írjon, vagy írasson egy cikket a sSzovremenyik« (Kortárs) folyóiratba »Ukrajna kulturális kér- dfeiBiiröl« és egy karcolatot az ukrán irodalom történetéről. 4/oejubinszláj 1913 áprilisában meghalt. GorI». kijt, saját szavai szerint, »nagyon lesújtotta« ez a haláleset. ?Xagg emberi veszteit Ukrajna — sokáig és szépen fog emlékezni jó munkájára« — így búcsúzott Alekszej Vlvkszi- niovics barátjától Gorkij jól ismerte Ivan Frankónak, a demokrata író1 és az orosz-ukrán k öltúrkapcsolatofc lelkes hívéinek mii veit. Frankóhoz való viszonyát, az ő nagy érdemeinek elismerését Gorkij azzal fejezte ki, bogy részt vett az fró tiszteiéi téré kiadott gyűjtemény szerkesztésében és megjelentette benne »A lopás« című elbeszélését. 1905-ben, amikor Gorkijt letartóztatták és a Péterpál erődbe zárták, Franko azok közt volt, ekiik a nagy orosz író védelmére keltek. Az ukrán irodalomban, mint mindé® egyébbe®, Gorkij « demokrata és szocialista irány-i zati’-a figyelt fel, támogatta azokat, segítette fej- fődésiiket, el lensúly ozásául a burzsoá kultúrá- naik és a btírzsoá nacionalizmusnak. IPigyeftemre méltói, ahogy Gorkij Az anya c. I- művében az oroszok és ukránok barátságát ábrázolja. Pavel Ytaszov és Andrej Nafoodkai härco\fc)vtärsak. Sok kőzés Vonás van bennük: önaetten odaadásuk, hűségük a forradalom ügyéhez, hősi helytállásuk. Egyúttal azonban milyen határozottan különböző Pavel és Andrej jelleme egyéni és nemzeti vonásaikban, milyen szeretettel és a nemzeti sajátságok mily pontos ismeretével rajzolta meg Gorkij Andrej Nahodka «lakját. A Nagy Október után Szovjet-Oroszország segítségével leküzdve a polgárháború és1 az intervenció súlyos megpróbáltatásait, az ukrán nép a rohamos gazdasági, politikai és kulturális fejlődés idejét érté meg. - , Gorkij abból az időből való egyik, karcolaté a dnyeperi építkezésekről szói. Hangsúlyozza benne a szocialista ipar ezen elsőszülőttjének jelentőségét. Az író csodálatos élethűséggel ábrázolja a dnyeperi építkezés munkanapjai*. Gorkij rámutatott a munka feUendélésére, azoknak az embereknek munkájára, akik rájöttek,, hogy Ők a gazdái országuknak. Néhány év múlva Gorkij irányította az elő- készületeket a szovjet íróik első össz-szövetségi) kongresszusára. A kongresszus alatt és után sok íróval találkozott s elbeszélgetett velük. Beszélgetései főként laiTa vonatkoztak, bogy bal adók Lala mill fejleszteni kell az ukrán irodalmat. Kifejtette., hogy gyakrabban és jobban kell ukrán írók müveit oroszra fordítani, hogy a íkultúrértékek kicserélése hasznos minden nemzeti irodaiam és a szocialista realista művészetek részére is, lényegé- bein, hogy meg kell írni az ukrán irodalom történetét... Az ukrán nép és mttveszei meleg szeretettel válaszoltak barátjuknak. Érzelmeikéi szépen fejezte ki P. Tirshia költő .izékkel a bálái szavakkal: — Az ukrán földben ö szilárd gyökeret vert. j M. J unó vies. előre jussnak. Gsak egy példát említsünk a sok közül. Mennyi ideig varr a varrógép a ruhagyárban ? — kérdezte. — Ezt kévésén figyelték meg idáig, mert a dolgozók is csak beindítják a gépet s azt mondják, azért gép, hogy dolgozzon és közben a varrógép kihasználása mindössze csak 15—20 százalékos. Nagyon kevés. Az a feladat, hogy a ruhagy árakban a szinkron-varion módszerrel csökkentsék az állásidőt. Ennek a módszernek az alkalmazását már kezdik kidolgozni a Békéscsabai Ruhagyárban. Az előadás befejezése után MITYKÖ JANOS elvtárs, a Pamutszövő főmérnöke elsőként szólt hozzá az előadáshoz, A KV nov. 12-i határozata álapján arról beszélt, hogy a technika fejlesztésével kapcsolatosan milyen tennivalók várad* rájuk saját üzeműkben. »A* élenjáró módszerek elsajátításának alkalmazása egyik lehetőség, amire saját erőnkből is képesek vagyunk. Továbbá az újítások felhasználása, az . üí<m szerystettségépejs, jgr vitása. Ha másutt értek el etekkel a módszerekkel jó eredmé-, nyékét, miért ne érhetnénk el mi is.« Kérte a kutatókat, hogy többet segítsenek a vidéki üzemek \ ezetőinek, különösen most. amikor a műszálak gyártásával is foglalkoznak, és a KV legutóbbi határozata alapján mind nagyobb jövője lesz ennek az iparban. Mindez új technikát, új eljárásokat kíván, és erre hiálévai Kálmán elvtárs, « Békéscsabai Kötöttárugyárból, arról beszélt, hogy harmincszor!;, gyorsabban fejlődik üzemük, miní a tőkések idejébeu. Ezt a gyors fejlődést elősegíti most az is hogy év végéig egy új, korszerű teljesen felszerelt laboratóriumi akarnak létesíteni, amellyel már nemcsak a gyártás közbeni ellenőrzést végezhetik el, hanem a kutatómunkát is. NAGY ANTAL elvtárs, a Békéscsabai Ruhagyár műszaki vezetője néhány alapanyag iparág hibájára hívta fel a kutatóintéze. vezetőinek figyelmét. Elmondotta, hogy a szövetek hosszának és szélességének változása nagyon kihat a termékek előállításának költségére. A festés sem egyenletes sok esetben és a színhibák miatt több anyagot kell felhasz- nálniok. Elmondotta, hogy a szinkron-varion gyártás bevezetésével 8—10 százalékkal akarják növelni a termelékenységet. A részkonferenciákon ILIJÉS IMRE). ..fi szövő-fonó, DINJEI LÁSZLÓ a burkolóipar, NÉMETH. ENDJ1E a ruhaipar dolgozói élőt! ismertették milyen eredményeke, értek el a kutatásban, és jelenleg mivel foglalkoznak. Számosán szóltak hozzá ezeken a konferenciákon is, ami igazolta, hogy megyénk textilesei érdeklődnek az új technika iránt, és maguk is újítói, kutatói akarnak lenni szakmájuknak, a korszerű gyártások bevezetésének. A lakosság szolgálatában A munkapad mellett olajos ru- ért, hogy mielőbb használható ál- hájú lakatos egy gépet tisztogat és lapotban visszakapja. Ebben nem nagy érdeklődéssel nézegeti, mi a J lesz hiány. A lakosság kielégítésén hibája. Czebe Lajos, a Gyomai j kívül jut az erőből arra is, hogy Járműjavító Ksz egyik tagja a újat alkossanak. November 15-én Termény-forgalmi Vállalat morzso- j például exportszállításhoz szüksé- lóját javítja. | ges gyümölcsösládákból hétszáSzerte a műhelyben és az ud- ; zat küldtek Budapestre. Kertiszék- varon, rengeteg a javításra váró bői is csinálnak még ezer darabot Üstház, különböző gépek, kocsik,! ebben az évben. Boros hordóból melyeket a lakosság adott át az-| 150, káposztás hordóból 100 készül év végéig Bent a műhely-ben alacsony, kö- i a? asztalosoknál, tőlük is érdek- zépkorú férfi, Girier Béla elvtárs,! lődünk — mi újság? az esztergapad mellett szorgoskodott, amikor csütörtökön ott jártunk. Katona Béla művezető, a ksz párttitkára kereste fel valami sürgős dologgal. — Béla bácsi, siessen, gyorsan és nézze meg m körfűrészt, mert valami baja van. Megy minden szó nélkül, hogy segítsen a fásoknak, mert bizonyára sietős az ő munkájuk is. A fűrészgép tengelye „berágódott“— állapítja meg. Ha már itt vagyunk 85 jó minőségű háromajtós szekrényt — Enyvezett és fűrészáruból hiány volt a múlt hónapban és csak késve érkezett meg az anyag, emiatt csak 90 százalékra teljesítettük október havi tervünket — magyarázza Urbancsek Adám, a szövetkezet elnöke. A munkások erősítik, hogy így van és ezért maradtak le és nem másért. Emiatt csak 15 háromajtós szekrényt tudtak útnak indítani a múlt héten Gyulára, Orosházára, Hódmezővásárhelyre. Év végéig további akarnak elkészíteni. Ebben bizonyára nem lesz hiány, mert serényen vetélkednek egymással, j Wirt Ferenc 171, Bagi Sándor 149, Bukováczki József 1-48 százalékos teljesítménye is erről tesz bizonyságot. A gyümölcs- láda készítésénél Kanyecz Elek 152, Cselei János 135, Katona Béla pedig 141 százalékot teljesít most a novemberi versenyben. így igyekeznek megszüntetni az októberi lemaradást, hogy év végén ne kelljen adóssággal kezdeni az új esztendőt. — n —
