Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

1955. «flitóber 25, kedd ViUaisaiak Hifit A traktorosok a betakarításban is segítenek A napokban néhány tsz-tag azzal állította meg a szövet­kezet elnökét, hogy a ve oj tő­ség gondolt-e idejében arra, hogy több mint 1300 hold ku­korica legkevesebb 39 ezer ké­ve szárát néhány fogatta! nem tudják idejében behordani. — Nem is annyira az sürgeti a szárbehordást, hogy minél előbb kúpokban legyen, hi­szen azzal ráérnénk télen is. Hanem azért kell igyekezni, hogy vetni tudjunk — mond­ták az emberek. — Itt van októ­ber vége, még a kukoricaszár lábon van. — Igaz, hogy késtünk a ku­korica betakarításával, de most már — mivel a rizs cséplésé- ved is hamarosan végzünk — teljes erővel a kukorica be­ta' arí tusához kezdünk— mond­ta az elnök. A legutóbbi veze­tőségi ülésen úgy határoztunk, hogy a törés megkezdésével együtt a szárat is vágjuk. A fo­gatok a termést hordják, a szárat pedig három vontató szállítja. Nem hordjuk be a központokba, hanem csak a föld végére. így hamarabb lesz. A letakarított táblákra azonnal traktorok mennek, hogy mi­nél előbb fölszántsák a földet búza alá. Segítenek a gépállo­más dolgozói a betakarítási munkákban. A gyulavári Felszabadítók Hagyatéka TSZ-ben nem első eset, hogy a legsürgősebb ten­nivalók idején nyugodtan szá­míthatnak a -szövetkezet tagjai a gépállomási dolgozók munká­jára. Háéom gumikerekű trak­tor az őszi hónapokban álland- dóan a szövetkezetben volt. Először istállótrágyát hordtak, mivel a fogatok más munkára voltak beosztva. Mikor a cu­korrépa szállítása sürgette a tagokat, a vontatók itt is se­gítettek. Erdős Lajos pedig kombájnjával a napraforgó be­takarításában végzett jó mun­kát, a 15 hold napraforgó ter­mését pár nap alatt elcsépelte. Pedig a kapálásnál mondogat­ták a szövetkezet tagjai, hogy bizony, egész hetet igénybe vesz majd, hogy kitisztítsák a magot. így már a szárat is be tudták hordani. A gépállomás 22 dolgozója segíti ebben a 'hónapban a tsz- tagok munkáját. Túri István, Szentesi István vontatósok és a többiek most éjszakájuk egy részét sem sajnálják feláldozni, hogy mielőbb lehordják a szá­rat a földekről, hogy megkezd­hessék a traktorosok a szántást. A magágy készítésében a mos­tani sürgős munkákban is Ko­vács Mihály, Szabó Károly traktorosok mutatnak példát, így segítik a gépállomás! dol­gozók a szövetkezetét. Nemcsak mára, a holnapra is kell gondolni — Nem kell azon tanakodni, hogy mi lesz. Hát kiosztjuk — mondták egy esek. — Különben is mi kapáltuk, mi dolgoztunk érte. Adjuk el a disznókat és a pénzt is ki kell osztani. Ha várunk vele, akkor majd azok is kapnak a pénzből, akik ezután lépnek a szövetkezetbe. Pedig mi izzad’ tunk éilte. Néhány an bólogattak, voltak- akik haragos »úgy van«-nal tá­mogatták az ilyen felszólalókat. Mái- csaknem egy hónapja vi­tatkoznak a sarkadi Kossuth TSZ tagjai. A vita még ma sem dőlt el. Mindenki azt remélte, hogy a közgy űlés majd megoldja a cso­mót, s végre pontot tehetnek a vita végére. De nem. Nem lehet azt mondani, hogy valami csen­des volt a közgy űlés, mert igen sokan felszólaltak, mégis a döntés elmaradt. Pedig mindenki arról beszélt, hogy mi lesz a kukori­cával. — Nem lesz az úgy jó, tagtársak „Nemzetiségi nap“ volt Eleken | A,,ne«yr»einzet falujában“! Etek-ti, jól megrendezett nem- Be'.iségi és terme’őszövetle ed na­pot tartottak vasárnap. Bár a bo­rús és később esőbe hajló idő nem kedvezett az ünnepségnek, mégis messze környékről, Batto- ny óról, Lőkösházárói, Kétegyhá- scáról, Dobozról, Gyuláról, Bé­késcsabáról, Budapestről, sőt a Dunántúlról is voltak vendégek. A kis határszéli községben egy nagy családként élnek magyarok, románok, németajkúnk és sz-lo- vákok. A fáin társadalmi életé­nek központja, a Hunyadi Kul­túrotthon zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel a délelőtti, dé'máni és esti műsor során.----- ----j a szigetszentmartom ü t* I németajkú últöTŐk fúvószenekara ébresztette patto­gó indulókkal a lakosságot. Ügy tervezték, hogy ezen a napon avatják fel a művelődésházának udvarán lelkes társadalmi mun­kával megépített, operett-elő­adásra is alkalmas szabadtéri színpadot. Sajnos, az időjárás ke­resztülhúzta számításunkat. A ki­alakult kedélyes hangulatot és lelkesedést az eső sem moshatta el. A nagygyűlésre elment a falu öregje-íiatalja. Akiknek belül nem jutott hely, az ajtóknál szo­rongtak, nem törődve a szitáló esővel. P. Nagy Mihály elvtársnak, a községi pártbizottság titkárának megny itó üdvözlése után Bernula Mihály, a'Népművelési Miniszté­rium nemzetiségi osztályának ve­zetője mondott ünnepi beszédet. A valóságot leghűbben tükröző gyakorlati példákkal ismertette nemzetiségeink évről-évre fejlő­dő, szabad életét. A beszámolót a Megyei Pártbizottság részéről Kanyó elvtárs felszólalása kö­vette, majd sor került a batto- nyai román és délszláv fiatalok, népi táncosok műsorára. Igen szép sikere volt az úttörőkből álló szi- getszentmárt német fúvós ze­nekarnak. ! A meghívott vendégeket | a helyi földművesszövetkezetben látták vendégül jóleső és dicsé­retre méltó vendégszerető A barátság szálai már az ebéd­nél szövődtek vendégek és ven­déglátók között. Az eső meg­hiúsította a szabadtéri progra­mot, a tsz-látogatást s a labda­rugó-mérkőzést. Annál kedélye­sebben folyt azonban a társalgás és szórakozás a terített asztalok mellett. Tsz-tagok, egyénileg dol­gozó parasztok, vállalati dolgo­zók és értelmiségiek cserélték ki egymással élményeiket és tapasz­talataikat. A magyar beszéd ro­mán, szlovák és szerb szavakkal keveredett s mégsem okozott bá­beli nyelvzavart. Az összetartozás jegyében, a legtökéletesebb együttértésben találkoztak egy­mással nemzetiségi és magyar anyanyelvűek. Igen szemléltető volt az eleki termelőszövetkezetek fejlődését bemutató kiállítás: a színes, ké­pes grafikonok pl. magyarázat nélkül is széleskörű betekintést nyújtottak az eleki tsz-tagok éle­tébe. A műsor ! javarésze késő délután kez­dődött. Itt már az elekíek nem­zetiségi együttese is versenyre kelt a vendégcsoportokkal, s mél­tán arattak nagy sikert. Szűnni nem akaró tapsorkán jutalmazta a békéscsabai Balassi DISZ Együttes híres táncosainak aján­dékszámait. A fokozódó jó han­gulatról kiváló fővárosi művészek is gondoskodtak: Kersics Anna népdal-énekesnő, Kenedy Róbert operaénekes, Kriskovics Antal és I Tímár Sándor szólóténcos. a nép- I szerű Babják-Klamarik rádióéne­kes pár. Andó Mihály eleki né­pi-énekművész is pompás nép­dalcsokorral kedveskedett a kö­zönségnek. A változatos, gazdag műsort a hajnali órákig tartó vidám bál követte. Az öröm és jókedv ára­dásában megerősödött az egymás mellett élő, különböző anyanyelvű dolgozók összetartozásának tuda­ta, egymás munkájának emberi megbecsülése. A jól sikerült találkozóért minden dicséret megilleti a ren­dezőket, s névszerint Nyisztor György kultúrotthonigazgató munkásságát. MÖHj»SZ-élet ünnepi taggyűlésekre készülnek a MQHQSZ- szervezeiek Október végéig a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövet­ség valamennyi helyi szerve­zete rendkívüli taggyűlést tart, melyen az «gyeszteadős neve­lési és kiképzési munka ered­ményeiről, hiányosságairól ad­nak számot, valamint a jövő évi feladatokat vitatják meg. A taggyűléseket ünnepélyessé teszi az, hogy az üzemek zász­lókkal ajándékozzák meg a MÖHOSZ-szervezetekiet. A dé- vavá syai szövetség tagjai , is készülnek a taggyűlésre, ahol szép eredményekről számolhat­nak be, hiszen a múlt esztendő­ben százhat 1935-ös évfolyam- beli ifjút képeztek ki. Már elkészítették a jövő évi ne­velési és kiképzési i tervet, mely szerint lövészversenyeket fognak tartani. A ,szövetség az ifjúsági székházban működik, ahol esténként rendszeresen összejönnek a szövetség .tagjai, különösen az ifjak, sakkozni, ping-pongozni, rádiózni. A dé- vaványai szervezet vezetői vasárnap tárgyalták meg rész­letesen a beszámolót és hatá­rozták meg a taggyűlés idő­pontját. Kicsit ugyan késve már, de ahol olyan lelkes tag­jai vannak a szövetségnek, mint Csontos elvtárs, a járási vá­lasztmány tagja és ^Somogyi Károly elvtarg, a .helyi szer­vezet titkára, ott bizonyára si­keres lesz a taggyűlés, nem­csak a szövetség tagjai, hanem mások is részt fognak venni azon. — szólt közbe néhány olyan tag, áld már 1949-ben .is a közösben dolgozott. — Ha eladjuk a disz­nókat, kiosztjuk a takarmányt, jövőre miből várjunk jpénzt? Mi­ből erősítjük, gyarapítjuk szövet­kezetünket ? Erre is gondoljunk, emberek! A vége az lett, hogy az egyik csoport a kukorica kiosztása és a sertések eladása, a másik pedig a jövő év megalapozása mellett beszélt. Ezután a vita még éle­sebb lett. Ha már két ember megállt beszélgetni, biztos, hogy a kukorica szóbakeriilt. És sem a szövetkezet kommunistái, sem a vezetőség nem tesz semmit, hogy' végre eldöntsék: mi történjen a kukoricával. Pedig érdemes volna egy kicsit számolni. Jelenleg 200 darab sertése van a szövetkezet­hiatják a tagok a jobb megélhe­tést. Ez pedig csak úgy lehet­séges, ha a tagság állandóan gon­dol a kővetkező évekre, s erő­síti szövetkezetét. L. M. Gondoskodtak a jövő évi magasabb jövedelemről / Dévaványán, a 2600 holdon gaz­dálkodó Szabad Nép Termelőszö­vetkezetben csütörtökön fejezték be a tagosítást. Egy táblába von­ták a 176 parcellájukat. Így sok­kal könnyebb lesz a munka, de az első évben itt-ott kevesebb termésre számíthatnak, mert a kis parcellákon az egyik gazda lóval szántott, a másik csak tehénnel túrta fel a földet, az egyik trágyá­zott, a másik csak termést várt. A Szabad Nép TSZ azonban le­nek.' Ebből 50 darabra most kö­töttek hizlalás! szerződést. dt\k^i <iz első év nehézségeit, mert még hatvan darab süldő .van, “ ff“ 9' m<U f . . . , , , ; gondoskodtak. melyeket jövő nyáron meg lehet ne hizlalni. Ha kiosztják a kuko­ricát, még .annyi takarmány sem Az erősen kötött vályogtalajon az idén mindenből kimagasló , . eredményeket értek el. Búzából marad az 50 darab sértés meg- pmául hoUanként három mázsá. hizlalása után, hogv a 60 darab I. , . „ ,, , ..... . . . ’ . | val termeltek többet, mint az egyéniek, kukoricából pedig csak­süldőt fel tudják nevelni. Ta­vasszal takarmányt kell venni. Ez pedig 30—35 ezer forintba ke­rül. Mind ezt á tagoknak kell ki­fizetniük. Néhány«! szóvá tel ték, hogy ez nem mégegyszer annyi lesz a ter­més, mint más években. Nagy gondot fordítanak a jövő évi ke­nyérre is. Október 20-ig csaknem 700 holdon vetették el a búzát. A szövetkezet tagjai személyesen ké­jül munkaegységenként a ménvbeli részesedés mellett. Olvasd a Viharsarok Népét! Kétmillió márka egy úttörőpalotára Az NDK kormánya kétmillió márkát (kb. 10 millió forintot) bocsát rendelkezésre Karl-Marx- Stadt első úttörőpalotájának épí­téséhez. A 10 000 négyzetmétert elfoglaló épületek nyersépítését még ez év végéig befejezik. A parkrészletekkel ée nagy játék- és sportterekkel körülvett úttö­rőpalotát 1956. október 7-én, az NDK fennállása hetedik évfordu­lóján adják át az úttörőknek. évben alig 7—8 forint készpénz j resik fel azokat a gazdákat, akik­ter. liefe a földje a tagosítással a tsz táblájába került, s megmagyaráz­zák nekik, hogy iparkodjanak a kukoricabetakarítással, mert a tsz jövő évi kenyeréről van szó. A Szabad Nép TSZ ebben az évben több mint száz új taggal gyara­podott, közöttük olyan középpa- ! rasztokkal, mint Pilman Lajos 17 : holdas, Sziber Ferenc 15 holdas Ha a mólt év őszén kevesebb takarmányt osztanak ki, ez év nyarán az 50 darab j sertés meghízott volna. Így leg­kevesebb 14—15 forint jutott volna ni unkaegy ségenként zár­számadáskor. Ezért kiéli és Sági József 16 holdas gazda. mar I A megnövekedett tagság elhatá- most a jövőre gondolni, hogy | rozta, hogy a bő termésből az több pénzt tudjanak kiosztani.; idén háromszor annyit hagynak Az ólban még 60 darab sertés'a közösben, mint tavaly. Az 1951 van, amely elegendő tokarmány- nval jövő őszre meghízik. Leg­kevesebb 130—140 ezer forint­tal növekednie így a bevétel. Jut­na bőven osztásra. A szövetke­zet kommunistái ismertessék meg ezeket a tehetőségeket a tagsággal. Nem nehéz kimutatni, hogy mit jelent a szövetkezet tagjainak, ha megfogadják a jiő tanácsokat. Nemcsak a mára, ha­nem a holnapra is gondolni kell. Hiszen csak a szövetkezettől Vár- írathatnak. óta működő Szabad Nép TSZ-ben az idén először hizlalnak szabad­piacra. A száz hízó utáni jöve­delem arra serkenti a tagokat, hogy jövőre még többet hízlalja- rw.k. Úgy tervezik, a meglévő 160 süldőt jövőre meghízlalják és ez­után a 60 anyasertés szaporulatát — a tenyészsüldőkön kívül — hi- zottan értékesítik. A Szabad Nép TSZ a tavalyi 32 forint helyett az idén negyvenkettőt oszt munka- egységenkint, jövőre pedig a hízott sertések után ennél is többre szá­Magyar ipari szakemberekből álló küldöttség utazott Indiába Bíró Ferenc elvtárs, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese vezetésével október 24-én 12 tagú — ipari szakemberekből álló — küldöttség indult Indiába, hogy részt vegyen a New Delhiben ok­tóber 29-én megnyíló indiai ipari kiállításon. A küldöttség tárgyalni fog hivatalos indiai szervekkel a két ország közötti gazdasági kap­csolatok fejlesztéséről és ismertet­ni fogja a magyar nehézipar ex portszállítások lehetőségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents