Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

1Í55. október ti., lf<H B termetekenysíg emelésének néhány kérdése a helyiiparban A munkatermelékenység emel­kedésének egyik fontos lendítő- je, a szocialista verseny; E ver­seny folyamán az újítók és ész- szerűsftők százai bukkannak fel. így volt ez az utóbbi időben, amikor a helyiiparban is egyre többen járultak hozzá a technika fejlesztéséhez, a munka termeié- ■ kenységének emelkedéséhez. El­terjedtek az üzemek közötti szer­ződések, kibontakozott az ön­költség csökkentéséért folyó ver­seny. A Békés megyei Tanács Téglagyári Egyesülés telepeinek dolgozói e verseny alapján a har­madik negyedévben 505 ezer nyerstéglát és 602 ezer ége­tett téglát gyártottak terven fe­lül. Ez idő alatt az egy munkásra jutó termelési érték 807 forinttal volt több, mint az előző időszak­ban. A tervteljesítés egyik fontos feltétele a jó munkaszervezés, az öntudatos munkafegyelem és! a termelési folyamatok szabályai­nak szigorú betartása. Hogy meny- ! nyire fontos a jó munkaszervezés a tervteljesítés szempontjából, azt a Gyulai Cementipari Vállalat is illusztrálja. Augusztusban a be­tervezett homoktermelést nem tudták elvégezni, mert a Körös vize megáradt, ezt szeptember- - ben pótolták. A vegvesbetonáruk- j ból pedig a keresletnek megfele­lően termeltek. Elsősorban járda- 1 pallóból készítettek többet, mert a községi tanácsok ebből rendel­tek többet. A termelés műszaki , ellátottságának alapján, számos J nehéz és munkaigényes folyama- | tot, amit azelőtt kézzel végeztek el, gépesítettek. Vibrátorral dön­gölik ma már a betoncsöveket. Mindez lehetővé teszi a termelési egységekre fordított fizikai munka csökkenését, a dolgozók munká­jának megkönnyítését és a ter­melékenység és annak következ­tében a munkások keresetének emelkedését. A dolgozók az élüzem címet meg akarják tartani továbbra is, amiért a szeptember havi munka­verseny minden eddigit felülmúlt.; Ebben a hónapban az előzőhöz viszonyítva, az egy főre jutó ter­melési érték 347 forinttal emel­kedett. Több üzemben a munkatermelékenység emelkedését rosszul értelmezik ügy vélik, hogy csak új, korszerű ' ^rendezések beállításával lehet ezt valóraváltani. A Békéscsabai Vasipari Vállalat dolgozói is ha-1 sonlóan nyilatkoznak. Elfeledkez­nek, hogy az új technika alkalma- I zásainak vannak más eszközei is, ami nagyban növeli a termelé­kenységet. Ott van például az újítómozgalom, ami számos lehe­tőséget kínál, hogy a műszaki színvonal emelkedjen a vállalat­nál, mégis kevesen újítanak.: Mindössze húsz újítást adtak be ebben az évben, amiből ötöt foga­dott el a vállalat. Igaz, hozzájá­rt:! ehhez a vállalatvezetőség — SZERDÁN délelőtt Békés­csabán, a Barnevál knltúrtermé- ■en a megyei üzemi konyhave- - -tí«b részér* értekezletet tart a megyei tanács kereskedelmi o-z- tá va. Az üzemi étkeztetéssel kap- css’atos problémákat vitatják inig. A járás legjobb üzemi- kon v’ia-vezetőinek ezen az érte­ke/,’'•t-n adják át a vándorzász- l»k»t nemtörődömsége is, nem veszi fi­gyelembe a fennálló rendelkezé­seket és az újítás gazdasági ered­ményeiről nem készít sem köz­beeső, senjjitőlagos kalkulációt, így az újításokért járó kifizetések ötletszerűesk. A munka termelé­kenysége is kedvezőtlenül ala­kult, mert meglazult a munkafe­lem és a normákat utólagosan utalványozzák. Azt * Köztélen módszert követik, hogy a dolgo­zóknak a munka elvégzése után adják meg a szükséges, ráfordí­tási időt. Ez az eljárás egészség­telen és törvényellenes is, sürgő­sen meg kell. szűntetni. Hogy a helyiipari vállalatok dolgozói sikeresen teljesítsék idei tervüket, állandóan emeljék a munka termelékenységét, segítsé­get kell adni ehhez a törekvéshez a párt- és a szakszervezeteknek. Elsősorban meg kell ismertetni a párt aktivistáival a munkaszer­vezést, hogy elsajátítsák a brigá­dok, a műhelyek és a vállalat irá­nyításának módszereit. Vihai&autk Hefte ­Hi gátolja a minőség javítását? A sztahanovista-értekezlet óta eredményesebb a termelé­kenység emelése, a minőség ja­vítása, a takarékosság. A szta­hanovisták igyekeznek meg­szüntetni a hibákat. K. Szabó László elvtárs rendszeresen el­jár a II. száma telepre, se­gíti a fiatalokat. Észre is lehel venni, hogy van fejlődés; Pol­gár Ferencnek 20, Gyarmati Júliának 20, Kntyik Máriának 20 százalékkal magasabb lett a teljesítménye. Soós Eszter ój munkás, takarékosan bánik az anyaggal és 80 százalék helyett 110—120 százalékot is elér, amióta rendszeresen segítik. Megyeri Mihály többszörös sztahanovista a II. számú te­lep műszaki vezetőjével be­szélt, s kérte őt arra, osszon be mellé néhány fiatalt, akik­kel állandóan foglalkozhatna. A gyenge minőséget a Fűz- kitermelő V állalat okozza. Már a telepünkre olyan állapotban kerül az anyag, hogy nagy­részt III. osztályúnak felel meg. Ali sokszor kénytelenek vagyunk átvenni. Most is olyan anyagot kaptunk, amelynek 80 százaléka selejt. Ha meghaj­lítja az ember a vesszőt, vé­gig reped. Az a baj, hogy a Fűzki termelő Vállalatnál még mindig vannak hozzá nem értő szakemberek, akik a vesszőt »elhízlal ják«, és ezért töré­keny. Nagy hiba ez1. Mi itt az üzemben »esszük« a kezün­ket, lábunkat, egymást bírál­jak, hogy miért nem jó a mi­nőség, de hiába, ezen még a munkamódszerátadással sem tudunk segíteni. Füredi István Békés, Kosárüzem. HÍREK Október 1 18 I Kedd | Lukács Szülőknek — gyermekekről Már kicsi korában neveljük gyermekeinket tisztaságra A tisztaság iránti érzék nem születik velünk. Nevelés, szokta­tás, gondoskodás szükséges ahhoz, hogy a gyermek már kicsi korá­ban megszokja, megszeresse a tisztaságot. Erre minden hozzá- : értő és helyes érzékű ember meg- ! taníthatja a gyermeket; A bőr a környező levegővel távolítani. Ez a mosdással, für­déssel lehetséges; A gyermeket kiskorában a szülő, az édesanya gondozza, mosdatja, fürdeti; ké­sőbb az a gyermek feladata lesz. A szülőnek tehát kötelessége, hogy- gyermekébe már kicsi ko­rában belenevelj« a tisztaság sze- retetét, a mindennapos mosako­’ érintkezve, a benne lévő portól, dást és hetenként legalább két- piszöktól, koromtól szennyeződik, szeri fürdést. A helyes mosdás es­A levegő azonban nemcsak látha­te meleg vízben szappannal, reg­tó piszkot, hanem láthatatlan, be- gél pedig hideg vízben történik, tegségat okozó baktériumokat*ts Az esti mosdásnál a szappan fo- j tartalragz, melyék*,a .bőrön, átjut-, kozza a meleg víz zsíroldó hatá- ,! va, különböző betegségeket idóá- j sát. A reggeli hideg vízzel való ! hetnek elő, az egyszerű börgyulla- j mosakodás az edzést szolgálja, dástől a halálos vérmérgezésig, mindenféle bajnak okozói lehet­vagyis hozzászoktatja a szerveze­tet a hide® elviseléséhez. A tisz- nek. A bőr nemcsak a külvilág- I tasági fürdő vize 35 C fok legyen ból szennyeződik, hanem magé- , és 10—15 percig tartson. Fontos ból a szervezetből is. Ugyanis a j a gyermek állott vízzel való leön- bőr felületére jutó verejték, a '< tése, vagy zuhanyozása. A meleg­faggyú és a bőr elhalt felhám- ben ugyanis a bőr síma izomrost- sejtjei a bőr felületén a külső pi- jal elemyednek, a hidegben pe­! szókkal együtt zsíros masszát ké­peznek, amit ha nem távolítunk el, erjedésnek indul. Ez okozza a kellemetlen szagot, továbbá bőr- ! gyulladást is idéz elő. Megakadá­lyozza a bőr légzését és a bom­lástermékek kiválasztását. Ezért a bőrre tapadt szennyet el kell dig újból összehúzódnak. Ez a hő­változás tornáztatja a síma izom­rostokat, ami a legjobb mód a gyermek edzésére, hideghez való szoktatására, amellett az ideges, vagy idegességre hajlamos gyer­mek idegrendszerére megnyugta- tólag hat és mély alvást idéz elő n t mtjfi sült húst tett, s elindult az erőd felé. Apám és Jim utána nézett, míg el nem tűnt az er­dőben. Apám kiment a rétre és a ló­val tért vissza. Aztán fogta fegy­verét, lőszert vett elő és rám szólt: — Ölj fel, Davy. — Hová mentek? — kérdezte Jim. — Megpróbálom visszahozni — mondta apám. — Ha annyira M'átfan. hogy elfelejtette: meg- isWiroltam és törvényesen nőül vettem, akkor nekem már nem is ktu. — Yelet k megyek — mondta a vadász. T?gy ideig az erdőben halad- tünk. Aztán apám megállí­totta a lovat. — Szállj le, Davg — mondta, — Miért? A ló mellett gyalogoltunk, s ágy tíz perc múlva észrevettük Kachelt, Apám annyira sietett, hogy alig tudtam követni. Ami­kor Rachel mellé értünk, az asz- szany megállt, ránk nézett. — Mi kell? — kérdezte. mmi semmi, Hachei — mondta apám — csak azt gon­doltam, felajánlom a lovat. In­nen nagyon messzire van az erőd. — ízt a távolságot egyszer már megtettem gyalog. Menjetek vissza és hagyjatok engem bé­kén. Apám és Jim azonban tovább kísérték. A lovai apám vezette. A Két férfi ezen az éjszakán egymást túlszárnyalva igyeke­zett Rachel kedvében járni. Re­mek tüzet készítettek, de 6 má­sikat gyújtott magának, tíz pará­nyira tőlünk, teltette főni a só­zott marhahúst, kenyeret sütött hozzá. Apám és Jim sebtében indult el otthonról. Nem is gon­doltak az evésre, s most éhesen ültek a tűz mellett. Amikor az étel elkészült, Ra­chel magához hívott: — Davy, kérsz egy falat húst? — Nem vagyok nagyon éhes — mormogtam. — így egészen kis darabol? Odamentem Rachelhez, ettem húst, meg meleg kenyeret, s et­től otthonos, kellemes érzésem támadt. — Nagyon köszönöm — mond­tam Rachetnek. — Semmiség, Davy... Bizonyára nagyon jó asszony volt a te anyád — mondta elgondolkodva Rachel. — Igen, de te is tetszel nekem. Szégyellem, hogy olyan csú­nyán viselkedtem vele szemben. Átölelt, s én rögtön elaludtam. ryélbm megint füstölt húst és ■*-' kenyeret ettünk. Jim és apám nagyon éhesek tettek, ígész délelőtt töltött fegyverrel jártak, de egyetlen vad sem akadt útjukba. Néhány óra múlva, amikor már közelebb értünk az erőd­höz, fácánkiáltást hallottunk. Apám lőtt. Éles kiáltás hallat­szott, de ez nem a fácán hang­ja volt. — Indiánok! — kiáltott fel Jim. Rachel átölelt. Apám szótla­nul felkapta Kachelt és felültet- te a Iára, azután engem is. — Menjetek, értesítsétek az erődöt! — kiáltotta, aztán rá­csapott a lóra, az vágtatni kez­dett az erdőn át. ATéhány száz yardnyi utat te- ■** hettünk meg, amikor Ka­chel végre magához tért. Hirte­len megállította a lovat s Le­ugrott. — Davy!... — kiáltotta — elta­lálsz az erődbe? — Természetesen. — Akkor siess oda és hívd az embereket. Nekem vissza kell tér­nem. Nem esett nehezemre hét vagy nyolc mérföldet megtenni, ami még hátra volt az erődig. Szói lam a pásztornak, meg még egy pár férfinek. Még az út háromnegyed részéi sem tettük meg. amikor Jimme. találkoztunk. íütyürészve jött fegyvere vállára volt akasztva. — Hol vannak az indiánok? — kérdezte Jackson pásztor. — Ketten voltak, de elfutot­tak. Nemsokára elértem azt a he lyet, ahol apámmal kellett talál koznom. így ledőlt fán ült & meg Rachel. Üllek és nézték egy mást. Amikor Rachel meglátott megkönnyebbülten kiáltott fel. Leszálltam a Iáról, s várako­zóan néztem apámra. Így fo gadott: — Most pedig, Davy, azt kell tenned, amit anyáa parancsol. (Vége). Napkelte: 6.06 Napnyugta: 16.52 * IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Erőse.' fel­hős, hűvös idő. Sok helyen, főként észa­kon eső, helyenként köd. Mérsékelt déli- délnyugati, időnként élénkebb nyugati­északnyugati szél. Legalacsonyabb hőmér­séklet: éjjel 4—7, helyenként 4 fok alatt. Legmagasabb nappali, hőmérséklet: észa­kon 8—11, délen 13—16 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható kö­zéphőmérséklet Békés, Csongrád megyék­ben 10 fok felett, máshol 10 fok alatt. — EGÉSZSÉGHÁZ épült Me- zőgyánhan. Ezzel a községbeliek régi kh ánsága teljesült.- 1950-ben havonta 200—250 fogsort és 300 rögzített fogművet készített a Békés megyei Fog- technikus Szövetkezet. Most ha­vonta átlag 400 fogsort és 400 fém fogművet készítenek. — A MEGYEI áruellátás ki­elégítésére kereskedelmünk az őszi idénynek megfelelően be­szerezte az őszi ruházati cikke­ket. Többek között nagy meny- nyiségben tweed női kabátszövetet, fésűs viszkóza női szövetet kü­lönböző színekben. A vastagszálú nylon harisnyákat és mikropóru- sos talpú cipőket is árusítják me­gyénk üzleteiben. — A Battonyai Gépállomás 200 hold mélyszántást végzett eddig a.,cukorrá paterme] üknek. - ■- A TALÁLT tárgyak osztá­lyán egy tehergépkoesiemelő ke­resi hűtlen gépkocsivezetőjét. Egy gyermekkabát is keresi kis gaz­dáját. A tárgyak megfelelő iga­zolás mellett átvehetők a BM. Békéscsabai Városi Rendőrkapi- ányságon (Kazinczy u. 1.) — Megyénkben az iskolai ta­nulók az idei tanévben is nagy lelkesedéssel kezdték el a taka­rékbélyeg gyűjtését. Eddig már több mint 62 000 forint értékű bélyeget vásároltak, sokkal töb­bet, mint tavaly ilyenkor. — ORSZÁGOS állat- és ki­rakodóvásár lesz szerdán Gyulán. — Ebben az évben harminc elavult, legnagyobbrészt fából ké­szült, kisebb nyílású hidat épí­tenek át vasbetonelemekkel a Dunántúlon. A hidak megépíté­sével lehetővé válik, hogy egyes útvonalakon autóbusz közleked­hessen. Zalaegerszeg környékén öt hidat építettek már át. — A Békés megyei háziasszo­nyok nem is tudják, hogy ked­venc tyúkjaikról milyen elisme­réssel beszélnek az angol és a svájci háziasszonyok. A Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vál’a’at ugyanis a piacokon összegyűjtött tojások legjavát exportra Angliá­ba és Svájcba szállítja. A Szov­jetunióban, Olaszországban, Nyu­gat- és Kelet-Németorszógban pedig a magyar tyúkhúst dicsé­rik. — A MEGYEI H IT rendezé­sében a Fehér-tó madárvilágá­ról tart előadást ma este 6 órai kezdettel Békéscsabán (a KPDSZ kultúrtermében, Luther u. 6.) Farkas Sándor tanár. — Korszerű berendezést kapott a Csorvási Föl dművesezövetkezet tavaly megnyílt cukrászdája, a községbeliek megelégedésére.

Next

/
Thumbnails
Contents