Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r--------------------------^ H azudik a kulák: Nincs újabb rendeleti Ma: Sportoldal V.____________________________> P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. OKTÓBER 18., KEDD Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Jó tanulást, elvtársak! A mai nappal falvainkban meg- részt, s hátat fordított a marxiz kezdődik a pártoktatás. Régi és mus-leninizmus tanulásának. £ új oktatási formákban, alacso- mindehhez még hozzájárult két nyabb és magasabb fokon, a kom­munisták és pártonkívüliek tíz- és százezrei látnak tanuláshoz, hogy elsajátítsák az élet tudomá-' nyát, kezükbe vegyék a gyakor-! lati munka legerősebb fegyverét, megismerjék a roarxizmus-lenin- izmust. Munkások, parasztok, ér­telmiségiek tanulmányozzák maj,d a Szovjetunió — és a mi pártunk történetét, a politikai gazdaság­tant és a filozófiát. Megismerik a marxizmus-leninizmus tanításait a társadalmi fejlődés törvényei­ről, hogy új tapasztalatokkal gaz­dagodva, még odaadóbban, még eredményesebben dolgozhassanak. Állandóan tanulni — ez a fel­adata minden kommunistának. S tegyük hozzá: úgy tanulni, hogy a holt betűk termékeny gondo­latokká, tettekké váljanak ben­nük, úgy tanulni, hogy tanulásuk gyümölcse a napi munkasikerek­ben jusson kifejezésre. A múlt évek során a marxi-lenini tanítá­sokon nevelődött munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövet­ségben, a dolgozó nép támogatá­sával nagyszerű alkotásokra volt képes. A marxizmus-leninizmus helyes alkalmazása, a marxi-leni­ni elvek következetes érvényre- jutása nyomán épül, erősödik pártunk vezetésével szocializmust építő hazánk. A marxizmus- leninizmus volt az az iránytű, amely biztosan vezette pártun­kat országépítő munkájában, a népgazdaság fejlesztésében, az osztályharc, a forradalom törvé­nyeinek bonyolult viszonyai kö­zött. A marxi-lenini tanítások hív­ták fel figyelmünket a párt egy­ségét bontó, a nép jólétét akadá­lyozó, káros jobboldali nézetek­re, e tanítások zúzzák szét to­vábbra is, fejlődésünk fő akadá­lyát, a jobboldali ideológiát. Ahhoz, hogy pártunk, a magyar nép vezetője betölthesse történel­mi hivatását, elsősorban a kom­munistáknak — akik a pártot al­kotják — kell a marxizmus-le­ninizmus elméletével felvértezett­nek lenniök. Különösen fontos, hogy megyénkben minden kom­munista vezető, /minden funkcio­nárius, minden párttag megértse ezt. A múlt évek tapasztalatai — bizonyos fokig a napokban be­fejeződött propagandista-tanfo­lyamok is — eredményeik mellett azt is megmutatták: nem minden párttag érzi még a marxista-lenin­ista nevelés szükségességét. Gon­doljunk csak a tavalyi oktatásra, a megszűnt politikai iskolákra, a szemináriumokról különböző ki­fogásokkal elmaradt hallgatókra. Egyik „elfoglaltságára“, a má ,ik „képzettségére” hivatkozott, so­kan „ezt már tanultam“-mal uta­sították el a tanulást. Valójában ■— ha nem is általában — a ké­nyelmesség, a fegyelmezetlenség, a tanulás fontosságának meg nem értése volt az oka a pártoktatás elhanyagolásának. Sok vezető elv­társ a könnyebb megoldást vá­lasztva, az állami oktatásban vett igen fontos dolog: a propagandis­ták és a pártszervezetek nem meg felelő munkája. Propagandistáink zöme szívvel lélekkel teljesítette megtisztelő pártmegbizatását. Lelkiismerete­sen, nagy szorgalommal készült egy-egy foglalkozásra, igyekezett tartalmassá, színvonalassá tenni a szemináriumokat, segítette a hall­gatókat a tanulásban, mi több, egyéni ügyeikben, bajaikban is segítséget adott. Ahol ilyen pro­pagandista tanított, szívesen men­tek a foglalkozásra a hallgatók. Sokat is tanultak, s élmény volt számukra egy-egy szeminárium. Akadtak azonban olyan propa­gandisták, akik hanyagok voltak, nem készültek alaposan a foglal­kozásra, lebecsülték hallgatóik igényeit, képességeit, s visszaéltek pártmegbizatásukkal. Voltak olya­nok is, akiknek bár szorgalmuk megvolt, de hiányzott az alapo­sabb képzettségük a propaganda- munkához. A pártszervezetek pe­dig több helyen nem törődtek az oktatással, elhanyagolták a párt­tagság eszmei, politikai nevelését. Egyes helyeken most is vannak nyugtalanító tünetek. A propagan­dista-tanfolyamokon jó néhány propagandista nem jelent meg. A sarkadi járásban akadtak olyan elvtúrsak, akik a tanfolyam kez­dete előtti napon értesültek ar­ról, hogy részt kell venniök az előkészítő tanfolyamon. Mindez azért fordulhat elő, mert helyen­ként pártszervezeteink a termelé­si feladatok megoldására összpon­tosítják figyelmüket, s másod-har­madrangú kérdésként veszik a pártoktatást. Az ilyen helyeken megfeledkeznek arról, hogy az ideológiai képzetlenség előbb- utóbb hibákat idéz elő a veze­tésben, a párttagság körében pe­dig az aktivitás lanyhulásához ve­zet. A propagandistaképző tanfo­lyamok többsége azonban fénye­sen igazolta: rendelkezünk olyan és annyi propagandistával, akik­nek elvi tudása és módszere egy­aránt megvan ahhoz, hogy a hall­gatókat az elmélet elsajátítására és helyes alkalmazására, bátor helytállásra, áldozatos munkára és a párt politikáját eltorzító néze­tek elleni kérlelhetetlenségre ne­veljék. Az oktatási év előkészítése azt mutatja, hogy pártszervezeteink, pártbizottságaink — kevés kivé­tellel — egyre nagyobb gondot fordítanak a párttagság elméleti tudásának fejlesztésére, egyre na­gyobb helyet kap a párt munká­jában a párttagság marxista-le­ninista nevelése. Biztató jelenség ez az oktatási év kezdetén — de nem elegendő. A siker csak akkor lesz teljes, ha valamennyi kommunista, propa­gandista és hallgató egyaránt — kommunista-szorgalommal és fe­lelősségérzettel tanul. fl nemzetiségieknek anyanyelvükön tartanak előadásokat a Szabad Föld Téli Estéken Békés megyében november el- ő felében kezdődnek mleg a ,Szas iád Föld Téli Esték. Minden községben tartanak kéthetenkint nezőgazdasági. egészségügyi, ter- nészettudományi, földrajzi & az iktuális politikai kérdésekkel foglalkozó előadást. A járási izékhelyeken, a kultúrházakban. i nagyobb termelőszövetkezetek­ben és állami gazdaságokban he- tenkint rendezik meg az: előadás­sorozatokat. Békéscsabán például egészség­ügyi előadásokkal kezdődnek a Szabad Föld Téli Esték. »Mit kell tudni a házasság előtt?« — címen orvosok és lélekbúvárok adnak választ a házasulandó fia­talok fontos kérdéseire. Oroshá­zán »múzeumi hétfőket« tarta­nak, amelyeken a haladó törté­nelmi hagyományokkal, a helyi munkás- és parasztmozgalmak hősies történetével ismertetik meg a hallgatóságot. A nemzetiségiek által is lakott vidékeken, így pél­dául Békéscsabán, Szarvason, Tótkomlóson, Mezőberényben, Battonyán, Méhkeréken, Kétegy- liázán szlovákul, illetve románul is megtartják az előadásokat a mezőgazdaság, földrajz, iroda­lom és általános műveltség tárgy­köréből. „Ál 70 éves Mezőhegyes" című vándorkiállítás A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társu­lat Hajdú, Pest és Somogy megyé­ben mezőgazdasági tárgyú ván­dorkiállítást mutat be a tél folya­mán. A tiszántúli megyékben „A 170 éves Mezőhegyes“ című érde­kes kiállítás járja majd a falva­kat. Allatkert és vidám park lesz Békéscsabán A békéscsabai ligetben ajtü- vetkező év nyarára állatkert és vidám park létesül, hogy a város dolgozóinak nyári szórakoztatá­sa még teljesebb legyen. Az építkezéseket még ebben az év­ben elkezdik, a városi tanács er­re a célra az 1955-ös keretből 60 ezer forintot folyósított. Az állat­kert létrehozásának ügyét saját­jának tekinti a Megyei Mező­gazdasági Igazgatóság, s minden áldozatot meghoz a terv kivi­telezéséért. Állatokat — még nem tudni milyeneket — a budiapestí állatkert küld. A vidám park fel­építéséhez a városi tanács már megkapta a szükséges anyagokat és berendezési tárgyakat a Fővá­rosi Tanács Vidám Park Vál­lalatától, már csak Békéscsabára való szállításukról kell gondos­kodni. Előreláthatólag céllövöl­dével, gyermekkerékpárral, kör­hintával, hajóhintával és repülő- hintával rendezik be a létesíten­dő vidám parkot. így a város szórakozni kívánó dolgozóit ta­vasztól kezdve szabadtéri szín­paddal, vidám parkkal és állat­kerttel várja a Széchenyi-líget. Gépesítik a kenderáziatást A rostiparban a kenderáztatás a legnehezebb munka. Két méter mély vízmedencében áztatják a kendert, hogy a vízben élő bakté­riumok kioldják belőle a ragasz­tóanyagokat. Tíz-tizenkét napi áz- tatás után leengedik a vizet, s a medencéből többnyire kézi erővel hordják partra és rakják össze a víztől súlyos kenderkévéket. A kenderipari szakembereknek most. sikerült olyan gépesítési módszert kidolgozni, amely meg­könnyíti és folyamatossá teszi ezt a munkát, A kenderáztatáshoz betonalagutat építenek, amelyen sínpár halad át. Az alagútba ken­derrel megrakott vagonokat von­tainak, majd légmentesen elzár­ják a bejáratokat. Ezután 30 fo­kos meleg vízzel árasztják el az alagutat. A mennyezetről préssze­rű szerkezettel tartják vissza a vagonokat, hogy a víz felhajtó­ereje el ne mozdítsa azokat a sí­nekről. Mindössze két-három nap­ig ázik így a kender, mert a me­leg vízben gyorsabban szaporod­nak a baktériumok, így meggyor­sul az egész oldási folyamat is. Áztatás után leengedik a vizet, s a kenderrel megrakott vagonok el­hagyják az alagutat. A kenderipari szakemberek a folyamatos áztatásí módszeren kí­vül eljárást keresnek a kender mesterséges szárításához is, hogy teljesen gépesítsék és többszörö­sen meggyorsítsák a gyári feldol­gozást megelőző összes munkafo­lyamatokat. Az első gépesített kenderáztató és szárító a jövő év­ben kezdi meg működését Mező­hegyesen. Átadták rendeltetésének a korszerűsített szarvasi utat A tűző naptól hunyorogva áll­dogál vagy kétszáz cipher Szarvas keleti bejáratánál, fiatal lányok énekét hallgatják. A szarvasi ta­nítónőképzősök mozgalmi dalok­kal köszöntik az útépítőket. Most adják át a forgalomnak a kor­szerűsített szarvasi és békéscsabai út 12 kilométere« szakaszát. Ami­kor megszakad az ének, Bállá Mihály elvtára, a Hódmezővásár­helyi Útépítő Vállalat igazgatója odalép Pries zol József elvtárs, közlekedési és postaügyi minisz­terhelyettes elé: — jelentem a miniszterhelyet­tes elvtársnak, hogy a szarvasi út 12 kilométeres szakaszát elké­szítettük. Az elvégzett munkála­tok folyamán az atadásra kerülő utat négy és fél méterről1 hat mé­terre szélesítettük. A makadám kőpályát a forgalmi kívánalmak szerint kötőzúzalékos és részben aszfaltszőnyeg-burkolattal láttuk el. Az átépítéshez felhasználásra került 1030 vagon építési anyag... A megjelent helybeli mezőgaz­dasági munkások, a község lakói csodálkozva hallgatják ezeket a nagy számokat. A három és fél­millió forinttal megépített új, korszerű út készítésénél jó mun­kát végeztek a munkások — mondogatják, A község lakói nem egyszer látták, amikor eső verte őket, mégsem álltak meg, ha­nem továbbra is dolgoztak, csi­nálták az utat, szállították a kö­vet. — Becsüljék meg ezt az utat — mondta később Prieszol József elvtárs. — Ne engedjék meg, hogy körmös traktorok és egyebek tjöpkretegyék. Tekintsék saját­juknak. Amint látják, pártunk és kormányzatunk helyesen fek­tette be a dolgozók pénzét, mert ezen az úton most már sokkal könnyebben és gyorsabban köz­lekedhetnek, mint azelőtt. — Vigyázzunk erre az útra, mert közelebb kerülnek a város- hoK a falvak, ha sok ilyen utunk lesz — mondta Dióssi György elvtárs, a megyei tanács elnöke és Hegedűs Pál elvtárs, a járási tanács elnöke. Amikor a megyei és a járási tanács elnökei átvették az új lé­tesítményt, Prieszol elvtárs el­vágta az utat elzáró szalagot és az utat átadta a forgalomnak. Gyorsan peregtek most már az ünnepély eseményei. Egy ala­csony, zömök asszony, Velki Györgyné, a városi MNDSZ ne­vében virágot nyújtott át Prie­szol elvtársnak, majd Bencsik Mária és Gyöngyösi Palika adták át a város fiataljainak ajándé­kát. Az ünnepség után a miniszté­rium, a párt és a tanácsszervek képviselői megtekintették a kor­szerűsített utat. Az átadásnál je­len volt« Takács János elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osz­tályéi őszéről továbbá Kri- vik elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára. A száguldó kocsik ablakából gyakran látni lehetett kukoricával, kórószárral és szal­mával megrakott kocsikat. Va­sárnap van és mégis milyen nagy a forgalom az új úton. Milyen nagy lesz itt akkor hétköznapo­kon? Az út megtekintése ulán közös' ebéden vettek részt a meghívott vendégek és az útépítők a szarvasi Árpád-étteremben. Ez alkalommal tüntették ki a leg­jobb dolgozókat. Uten »A közle­kedés kiváló dolgozója«-jelvényt kapták, negyvenen pedig 22 200 forint jutalmat kaptak. — n —

Next

/
Thumbnails
Contents