Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

ViUai&aifrU Hifit, 1955. október 18., kedd A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzeté­nek és kulturális színvonalának alakulását 1955. harmadik ne­gyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar A szocialista ipar 1955. harma­dik negyedévi teljes termelési ter­vét 102,5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a har­madik negyedévi teljes termelési tervüket a következőképpen tel­jesítették: % Kohó- és Gépipari Minisz­térium 104,3 Szénbányászati Minisztérium 97,5 Vegyipari és Energiaügyi Mi­nisztérium 102,9 Könnyűipari Minisztérium 103,5 Élelmiszeripari Minisztérium 102,1 Építésügyi Minisztérium ipar­vállalatai , 104,9 Országos Erdészeti Főigaz­gatóság iparvállalatai 92,5 K'i-.iekedés és Postaügyi Mi­nisztérium iparvállalatai 103,9 A helyiipari vállalatok 101,5 százalékra, a kisipari szövetkeze­tek 97.4 százalékra teljesítették 1955. harmadik negyedévi teljes termelési tervüket. 1955. harmadik negyedévében a szocialista ipar 9,2 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar 9.3 százalékkal, a helyi ipar 10,4 százalékkal, a szövetkezeti ipar 6.4 százalékkal termelt többet, nv.nt 1954. azonos időszakában. Az állami építőipar 1955. har­madik negyedévi termelési tervét — előzetes számítások szerint — 103.3 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek között je­lentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengereltacélt, benzint, ce­mentet,. fúrógépet, kerekestrak- tort. pamu‘.szövetet, gyapjúszöve­tet, kötöttárut, ruházati és élelmi- szeripari cikkeket gyártott. Pár a legfontosabb iparcikkek nagy részének termelési tervét téliesítettek, illetve túlteljesítet­ték, egyes minisztériumok ipar- vállalatai néhány termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítot­tak elő. Nem teljesítette például a Szénbányászati Minisztérium e barnaszén, az aknaszállító beren­dezés, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a gőzmozdony, a ma­rógép, a hídszerkezet, a Vegyipa­ri és Energiaügyi Minisztérium a bauxit, a kénsav, a nitrogénmű­trágya termelésének harmadik ne ir“dévi tervét. Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelentősen több ipari terméket bocsátott a külkereskedelem rendelkezé­sére, mint az előző év azonos időszakában. Az iparvállalatok export szállítá­sai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és tervszerűek: bár egyes cikkeket — köztük több fi­nommechanikai, híradástechnikai és vegyipari terméket — a terve­zettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a külke­reskedelemnek, más cikkekből — köztük például egyes közlekedési eszközökből, szerszámgépekből — nem teljesítették export áruát­adási kötelezettségüket. Egyes ipari minisztériumok és vállala­tok import-anyag és gépmegren­deléseiket nem mindig a szükség­leteknek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékossági követelményeket. 1955. harmadik negyedév folya­mán az ipari vállalatok álló- filapjai újabb üzembehelyezések­kel bővültek. A Lenin Kohászati Művek elektroacélmű csarnokát 8500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű Erőműveknél Jijabb — óránként 100 tonna gőz teljesítőképességgel rendelkező — kazánt helyeztek üzembe. Meg­kezdte működését a Borsodi Hő­erőmű 30 MW-os II. sz. gépegy­ségéi A? üvegipar fejlesztését A Központi Statisztikai divatai jelentése az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről szolgálja a Salgótarjáni Üveggyár­nál üzembehelyezett IV. sz. huta- csarnek. Simontornyán és "Mohá­cson kenyérgyárat, illetve sütő­üzemet, Egerben tejüzemet he­lyeztek üzembe. Részlegesen üzembehelyezték a Miskolci Pa- mutfonódát mintegy húszezer or­sóval. Az ipar több területén — első­sorban a gépiparban — jelentős műszaki-szervezési intézkedése­ket hajtottak végre: a motorke­rékpár-alkatrészek és a gyors- acélszerszámok előállításánál pél­dául egyre szélesebb körben al­kalmazzák a precíziós öntést. Lé­nyeges munkaidőmegtakarítást je­lent a fogaskerekek egyre na­gyobb részének hideghúzással történő előállítása. Szélesebb kör­ben alkalmazták az öntvények szilárdságát nagymértékben nö­velő nagyfrekvenciás edzést. A tervekben előirt több fontos mű­szaki-szervezési intézkedést azon­ban az ipar nem teljesített. A ko­hászatban például a frissítő érc­nek csak kis részét darabosítot- ták; a szénbányászatban nem al- kalmazták a terv által előírt mér- ; tékben a millszekundos robban­tást. 1955. harmadik negyedévben a termelés növekedését a szocia­lista ipar túlnyomó részben a termelékenység emelkedése ré­vén érte el. ' A harmadik negyedévben a szo- j cialista ipar termelékenysége 1954. harmadik negyedévhez képest 7,4 I százalékkal emelkedett és ezzel az ■ egy munkásra jutó harmadik ne- I gyedévi termelési tervét az ipar ■ 4,9 százalékkal túlteljesítette. A Szénbányászati Minisztériumhoz tartozó iparvállalat rt a harmadik negyedévben nem teljesítették a , termelékenységi tervet és az egy i munkásra jutó termeiéin ér- I ték alacsonyabb volt, mint a múlt | év harmadik negyedévében. 1955. első kilenc hónapjában a szocia- | lista ipar termelékenysége 5,1 szá­zalékkal haladta meg az 1954. azo­nos időszakának termelékenysé­gét. Az ipari minisztériumok — egy­két kivételtől eltekintve — a ter- | vetettnél alacsonyabb önköltség­gel termeltek. A fontosabb cikkek önköltsége általában mind a ter­vezett, mind a tavalyi színvonal­hoz képest csökken. Mexőgaxdaság A gabonaneműek ez évi termés- eredményei lényegesen kedvezőb­bek a múlt évinél: kenyérgaboná­ból 22 százalékkal, árpából 33 szá­zalékkal többet takarítottak be, mint 1954-ben. Gabonából a szo­cialista nagyüzemek jóval maga- l sabb termésátlagokat értek el, mint az egyéni gazdaságok: az állami gazdaságokban a búza be­takarított termésátlaga kát. hol­danként 2,9 mázsával, a rozsé 1,8 mázsával, az árpáé 1,8 mázsával magasabb az egyéni gazdaságok átlagánál. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben a búza be­takarított átlagtermése 1,6 mázsá­val, a rozsé 1,8 mázsával volt ma­gasabb, .mint az egyéni gazdasá­gokban. Egyes állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetekben lassan haladt a kalászosok behor- dása, ami jelentős szemveszteséget okozott. A rendkívüli csapadékos időjén rás következtében az ipari és a kapásnövények betakarítása a szokásosnál később kezdődött meg és a kedvező időjárás beállta után sem haladt kellő ütemben. A terméskilátások kedvezőek: ku­koricából előreláthatóan közel négymillió mázsával, burgonyából kétmillió mázsával, cukorrépából közel hárommillió mázsával na- . gyobb lesz a termés, mint a múlt évben volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek várható ; termésátlagai a kapás és az ipari ; növényekből Is felülmúlják az ■egyéni gazdasvökét. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig több, mint 4700 traktort, 1690 univerzál traktort, több mint 2800 j traktorekét, 740 cséplőgépet és számos egyéb mezőgaz­dasági gépet kapott. Az aratás munkáját az állami gazdasá­gokban a vetésterület 82 szá­zalékán végezték géppel. ' A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben az aratás gépesítése meghaladta a 60 százalékot. A gépállomások ebben az évben 22 százalékkal nagyobb területen vé­geztek gépi aratást, mint az előző évben a kombájné'! learatott te- i rület 26 százalékkal növekedett. Közel 50 százalékkal több gépi ka­pálást végeztek, mint az előző év- 1 ben. A mezőgazdasági gépek — elsősorban az arató-cséplőgépek és univerzál traktorok — ki­használása nem volt kielégítő. | 1955. harmadik negyedévében 'ismét megélénkült a termelőszö­vetkezeti mozgalom: a negyedév folyamán 265 új termelőszövetkezet alakult, 87 ezer család, 49 000 taggal lépett be a meglévő, illetve az új ter­melőszövetkezetekbe. A kenyérgabonabegyűjtés har­madik negyedéves tervét 3,5 szá­zalékkal túlteljesítették és ezzel az 1955—56. gazdasági évben szep­tember 30-ig négymillió mázsával ■ több kenyérgabonát gyűjtöttek be, mint az előző gazdasági év azonos ; időpontjáig. Ebben nagy szerepet j játszott a tervszerű állami felvá­sárlás sikere. Árpából 6,5 száza­lékkal, zabból 2,6 százalékkal töb­bet gyűjtöttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv előirány­zott. Elmaradás mutatkozott a harmadik negyedévben az állatbe­gyűjtésben: az összes begyűjtés vá­gómarhából, vágósertésből és ba- ! romfiból nem érte el a tervben előirányzottat. Egyes cikkeknél, | így a tojásnál és a tejnél az ösz- szes begyűjtés meghaladta ugyan a tervben előirányzott mennyiséget, de ezt a kötelező beadás elmara­dása mellett, a szabadfelvásárlés túlteljesítésével érték el. Vágóser­tésből és vágómarhából a kötele- I ző beadás teljesítése mellett sza- I badfelvásérlás területén volt ! lemaradás. Ugyancsak elmaradtak a sertésbeadással az állami gaz­daságok is. Közlekedés 1955. harmadik negyedévében a közlekedés 6,4 százalékkal több árut és 4,8 százalékkal több Utast szállított, mint a 'múlt év azonos | időszakában. A vasúti áruszál­lítás a harmadik negy edévben 8,4 százalékkal volt több, mint 1954. harmadik negyedévében. Vasúton kb. ugyanannyian, tá­vokégi autóbuszon 5,2 millióval többen utaztak, mint 1954. har­madik negyedévében. Áruforgalom i A fontosabb élelmiszerek kö- j zül lisztből 11 százalékkal, sör­ből 16 százalékkal, cukorból 14 százalékkal növekedett a kiske­reskedelem eladása 1954. har­madik negyedévéhez képest. A : húsellátás a negyedév második felében némileg javult, a ne­gyedév folyamán a kiskereskede­lem mintegy 14 százalékkal több j húst adott el, mint a múlt év azonos időszakában. 1955. harmadik negyedévében a nagyobb városok piacaira a termelőik összesen mintegy 8 szá­zalékkal több árut hoztak fel, mint 1954. harmadik negyed­évében. ( s a piaci árak színvonala némileg csökkent. Különösen ma­gus volt a gyümölcsfelhozatal: a megfigyelt piacokra 34 száza­lékkal több gyümölcsöt hoztak fel a termelők és a gyümölcsök ára j átlagosan 36 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1954 harmadik negyedévében. Az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelembon a gyümölcsárak a múlt évhez ké­pest hasonló mértékben csökken­tek. iparcikkekből a tavalyinál jó­val több és szélesebb válasz­tékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére. Az iparcikkek közül pl. 75 szá­zalékkal több bútort, 44 száza­lékkal több edényárut, 24 száza­lékkal több kerékpárt, lényege­sen több építőanyagot vásárolt a lakosság, mint 1954. harmadik negyedévében. Ruházati cikkek­ből az eladás kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Sok olyan cikkből — pl. egyes gyermekruházati cikkekből, jobb minőségű cipőkből, női kabátból, tűzhelyből, edényárukból, egyes i műszaki cikkekből stb. — ame­lyekből a múlt évben még hiány volt, ez év harmadik negyed­évében már elegendő mennyiség került forgalomba. Az áruellá­tás jelentős javulása ellenére né­hány iparcikkből — pl. motorke­rékpárból, egyes rádiótípusokból, egyes gyapjúszövetekből — nem tudták kielégíteni a keresletet. Jogosan merültek fel kifogások egyes iparcikkek minőségé» el kapcsolatban is. A lakosság a harmadik negyed­évben lényegesen több tüzelő­anyagot vásárolt, mint a múlt év azonos időszakában. Sxoeiális és kulturális eredmények A lakos ág egészségügyi és kul­turális ellátottsága a harmadik negyedévben tovább javult. Ez év folyamán mintegy ötszáz orvos fejezte be egyetemi tanulmá­nyait. A kórházi hálózat négy száz ággyal, a bölcsődei férőhelyek száma hétszázzal emelkedett. Számos új üzemegészségügyi lé­tesítményt adtak át rendeltetésé­nek. így például a Lenin Ko­hászati Művek, az Özdi Kohá­szati Üzemek, a DIMÁVAG diós­győri gépgyár dolgozói új öltöző- mosdót kaptak, a Salgótarjáni | Acélárugyárban új fürdőt létesí- | tettek.. A negyedév folyamán el­készültek a hévízi es a baluton- szemesi bányászüdülők, Pécsett és Hosszúhetényben munkásszálló épült. 1955. harmadik negyedévében állami és magánerőből összesen 6500 lakás építését fejezték be, tíz százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ja­vult a közművekkel való ellátott­ság. Nőtt a víz- és gázművek termelése. Az új tanév kezdetéig több is­kola építése fejeződött be. Kiskunfélegyházán tíztantermee, Szolnokon nyolctantermes, Pusz- taszabolcson nyolctantermes, Szé­kesfehérvárott héttantermes ál* talúnos iskola létesült. 1955. harmadik negyedévében kiadott művek péklánvszáma meghaladta a 12 milliót. 25 szá­zalékkal több volt, mint 1954. azonos időszakában. 1955. első bárom negyedévében több mint 600 tankönyvet adtak ki, 5,2 mil­lió példányban. A filmszínházak látogatóinak szama 1955. har­madik negyedévében meghaladta a 29 milliót, számuk 1954. har­madik negyedévéhez viszonyítva 15 százalékkal nőtt. A rádióelő- f ize tők száma a negyedév végén megközelítette az 1,4 milliót és 15 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Budapest, 1955. október 18. Központi Statisztikai Hivatal. A kiskereskedelem 1955. har­madik negyedévi eladási tervét 98,4 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévi és az első három negyedévi forgalom ke­reken négy százalékkal volt több, mint a múlt év azonos Idősza­kának forgalma. A lakosság mind éielmiesterekbűl, mind iparcik­kekből többet vásárolt, mint ta­valy. KÜLFÖLDI HÍREK — Az Associated Press hírügy­nökség jelenti, hogy az iráni sze­nátus külügyi bizottsága vasárnap lóvéhagyta Iránnak a bagdadi egyezményhez csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot. — Hírügynökségi jelentések szerint vasárnap reggel a Szov­jetunió teheráni nagykövetének étadták az iráni kormány válasz­jegyzékét m. Szovjetunió október 12-i jegyzékére. Mint ismeretes, a Szovjetunió jegyzéke Iránnak a bagdadi paktumhoz történt csat­lakozásával foglalkozott. Kinevezték a sorsolási bizottságot A II. Békekölcsön október 20— 23-a között, Veszprémben sorra kerülő hetedik sorsolására a pénz­ügyminiszter kinevezte a sorsolási bizottságot. A bizottság elnöke Tarján Endréné, a Pénzügymi­nisztérium Takarékpénztári Fő- igazgsttóságának helyettes vezető­je, alebnőkök: Szabó Zsigmond, az Athenaeum Nyomda gépmes­tere és Hoffmann űózsef, a Ta- rékpénztári Főigazgatóság titkár­ságának vezetője. A bizottság tag­jai nagyrészt Veszprém megye legkiválóbb dolgozói) 5® Beküldés a vidéken élő képzőművészek II. kiállítására A V iharsarok Népének egyik korábbi számiban közöli felhí­vásban a vidéken élő képzőmű­vészek második kiállítására tör­ténő beküldés helyéül a Bit* dapesti Ernst Múzeumot jelöltük meg. A Képzőművész Szövetség eredeti elhatározását megváltoz­tatva úgy döntött, hogy a ki­állításra szánt műveket egyene­sem a rendezés helyére, a Nem­zeti Szalonba (Budapest, V.,En- ge.ls-térJ küldjék a megye mű­vészei. A kiállításra minden vidéken élő művész egyénileg, saját költ­ségén be küldhet legfeljebb nyolc müvet. A kiállításra küldendő művek törzskönyvezéséhez szükséges nyomtatványok átvehetők a Bé­kés megyei Képzőművészeti Mun­kacsoport vezetőjénél (Sass Ár­pád, Bcsaba, Eürst Sándor u. 16.J naponta 13—15 óra között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents