Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

1953. oUóbfr 16., vavgjrBiöp VvUaisvuUc VUpt pArtélet A pártmunkáról hűen beszél a szövetkezeti mozgalom fejlődése Ezekre nem építeni, ezekben nem bízni egyenlő azzal, hogy elve- olyan tartalékot, mely nél­kül sikertelenségre kárhoztatjuk magunkat. Nem elegendő valami ről, mint a szövetkezeti mozgalom­Egy-egy járásban, községben a pártbizottság, pártszervezet mun­kájáról hűen beszél a szövet­kezeti mozgalom fejlődése, beszé­desen mutatja meg, milyen a párt­élet. Erra, mint mindenütt, a gyomai járásban is az eleven való- 1 Ság adja meg a választ. Csupán két községet ragadunk ki, Déva- ványát és Gyomát. Közismert dolog, hogy Dévavá- nya szövetkezeti községgé fejlő­dött, a régi gazdálkodási formát felváltotta az új, a nagyüzemi gazdálkodási forma. Ennek a nagyszerű győzelemnek első katonái a kommunisták voltak, akik a gyakorlatban küz­döttek minden erejükkel a párt politikájának megvalósításáért. De, hogy egy községben a párt tagjai így küzdjenek, mint Déva- ványán, az is kell, hogy a közsé­gi pártbizottság ne csak a fő célt ismerje, hanem az ahhoz vezető út egyengetéséhez is értsen. Az út egyengetése azt jelenti, hogy a kommunisták tudják mit kell te.nniök. S hogy a kommunisták ezt tudják, a pártbizottságnak, a helyi sajátosságoknak megfelelően kell irányítania, szerveznie a po­litikai munkát, minden kommu­nistát ennek megfelelően kell megbízni feladattal. De, hol is kezdődött Dévaványan a fő cél­hoz vezető út egyengetése? Ott, hogy a párt-végrehajtobizottsag tagjai egy-egy tsz életét minden vonatkozásban megismerték, s így gyakorlatilag tudták mit kell tenni­ük a szövetkezet kommunistáinak, tagjainak a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. Ez az alapja az olyan céltudatos pártmunkának, mint a Szabad Nép TSZ-ben, ahol h párttaggyúlés megbízta annak­idején az egyes elvtársakat, hány egyéni paraszttal kell rendszere­sen beszélgetniük és kikkel. A cél­tudatos pártmunkából fakadt, hogy a szövetkezet tagjai vasár­naponként meghívták az egyéni parasztokat, látogassák meg a szövetkezetei íme, a párttagok munkája így hatott ki az egész | szövetkezeti tagságra, r.ek be az egyéni parasztok. Olyan nyílt tengeren járó hajó­parancsnokhoz hasonlít Megyeri elvtárs, akinek legénysége a szárazföldön hever Márpedig Gyomán, mint járási székhelyen, méginkább van „le­génység“, mint Dévaványán, hi­szen egy járási centrumban szé­kel a különböző gazdasági és tár­sadalmi szervek sok vezetője. az állandó megbízatás n elsajátítják a helyes pártmunka- stilust és végül nélkülözhetetlen­né válik számukra az eleven párt­élet. Ez most a legszükségesebb tennivalója a gyomai pártbizott­ságnak, ezt nyilvánvalóvá teszi az a tény is, hogy az utóbbi időben a szövetkezeti mozgalom fejleszté­séért úgyszólván semmit sem tesznek a gyomai pártszervezetek, a kommunisták. Nem volnánk igazságosak, ha a gyomai pártszervezetek munkájá­ban észlelhető fogyatékosságokat, csak a községi pártbizottság hibá­jának rónánk fel, ha csali a köz­ségi pártbizottság fogyatékos ról sem, egy-egy értekezleten — egyébként helyes—megállapításo­kat tenni. Ennél sokkal többre van szükség. Arra van szükség, mint Dévaványán, hogy a kommu­nisták és különösen a vezetők pontosan meghatározott feladatot kapjanak, s ennek végrehajtásáért felelőssé kell tenni őket. Néhány esetben lehet, talán meg is botla- nak, itt-ott nem lesz elégséges a feladat megoldása, de öveli felelősségérzetüket, munkastílusáról beszélnénk. Ez bizonyos fényt vet a járási párt- bizottság munkastílusára is. Jólle­het, hogy a dévaványai nagyará­nyú szövetkezeti fejlesztés nagy figyelmet igényelt a járási pártbi­zottság tagjaitól, különös gondot kell fordítaniok arra, nehogy meg­sértsék Dévaványán a szövetkezeti mozgalomról szóló lenini tanítást. Bizonyos, hogy a járási pártbizott­ság helyes irányító munkája nélkül Dévaványán sem győzött volna a régi gazdálkodási forma felett az új, a nagyüzemi gazdálkodás. De bizonyos az is, hogy nem rekedt volna meg Gyomán sem a szövet­kezeti mozgalom, a pártonkíviiliek a kommunistákkal <*t>y vonalban küzdöttek a nagyüzemi gazdálko­dás fejlesztéséért. S hogy mennyi­re tudatában vannak az eleven pártélet erejének Dévaványán, mutatja a Vörös Csillag TSZ párt­szervezetének nagyszerű segítő készsége. A szomszédos Rákóczi TSZ-ben nem volt pártszervezet. A Vörös Csillag kommunistái párttaggyúlésen a Rákóczi TSZ tagjai közül többet felvettek a párt tagjai sorába, hogy megala­kulhasson a Rákóczi-ban is a pártszervezet. És meg is alakult. A céltudatos pártmunka 512 családot vezetett ebben az eszten­dőben a szövetkezeti útra. így ér­tek el a fő célhoz, — Dévaványa szövetkezeti község lett. Nem lehet azt mondani,"hogy Gyomán nem törődtek a szövet­kezeti mozgalom fejlesztésével. Szaporodott ott is a szövetkezeti tagok száma, igaz, október elejéig csak nyolcvannal, pedig Gyoma nagyobb lélekszámú község, mint Dévaványa. Mégis igazságtalansá­got követnénk el, ha azt monda­nánk, hogy a községi pártbizott­ság — különösen annak titkára Megyeri elvtárs — nem küzdött és nem küzd a szövetkezeti moz­galomért. A hiba abban rejlik, hogy a küzdelem módja nagyon elüt a dévaványaitól és így nem lehet eléggé eredményes. Megyeri ! elvtárs rendkívüli szívóssággal dolgozik, úgyszólván mindig fut. Ennek az örökös és fárasztó „fu­tásnak“ a talaját maga Megyeri eívtárs teremti meg, úgymond: nincs, aki valamit megcsináljon. Ez másként kifejezve azt jelenti, hogy Gyomán nem képesek a kommunisták arra, amire Dévavá­nyán. E felfogásnak és, tegyük hozzá, rossz munkastílusnak a következménye, hogy a tsz-ek pártszervezetei sem fejlődnek megfelelően, vannak olyan tsz- pártszervezetek, ahol már régen nem vettek fel tagjelöltet, hogy a Dózsa kommunistái nem törőd­nek szövetkezetük számszerű fej­lesztésével, nincs új belépőjük, ! várják, hogy majd maguktól lép­Több megyei lap a szeghalmi A szeghalmi pártbizottság munkatervében ott szerepel a megyei pártsajtó, a Viharsarok Népe terjesztése is. A napok­ban ezt is megtárgyalta a köz­ségi párt-végrehajtóbizottság és határozatot hozott, hogy a kom­munisták fontos feladatnak tartsák a megyei lap terjesz­tését és elsősorban ők váljanak rendszeres olvasóivá. A végre­hajtó bizottság megállapította, hogy a járási és községi tanács­nál, a szocialista szektorokban, különösen a termelőszövetkeze­tekben és az állami gazdaságok­ban kevés a rendszeresen előfi­zetők száma. A járási és közsé­gi tanácsnál összesen csak négy elvtárs előfizetője a megyei lap-/ nak. Ez arról ad számot, hogy a legfontosabb vezető beosztá­sú elvtársak nem tájékozódnak a megye legidőszerűbb esemé­nyeiről, s így a lapban ta­lálható jó módszereket sem hasznosíthatják a gyakorlatban. A járási és községi tanácsnál olvasóért harcol pártbizottság dolgozó elvtársak sajtóhoz való rossz viszonyára jellemző az is, hogy a lapszervezéssel kapcsola­tos pártbizottsági értekezletre nem küldték el sajtófelelősüket. A pártbizottság megtartotta az értekezletet, s valamennyi veze­tő elvtárs felajánlást tett előfize­tésgyűjtésre. Árpád Antal elv­társ, a Rákóczi TSZ elnöke 25 előfizető szervezését vállalta, egyben elmondta, hogy sok hasznát vették eddig a megyei lapnak, sok jó módszert megva­lósítottak és mások hibáján is sokat okultak az olvasottak után. Nemcsak az előfizetésről szól­tak a megjelentek, hanem hasz­nos javaslatokat tettek a lap szerkesztésére, tartalmára vo­natkozólag. Hasznos volt ez a ta­nácskozás és azt tükrözte, hogy a szeghalmi pártbizottság tö­rődik a pártsajtó szervezésével. Felismerték, hogy a megyei lap nélkülözhetetlen segítője az agi- tációnak. ba a járási pártbizottság tagjainak munkastílusa jó ha nem csupán az értekezleteken állapították volna meg a gyomai pártbizottság és Megyeri elvtárs munkájának fogyatékosságait. Mint ahogyan a községi pártbi­zottságnak a helyi sajátosságok­nak megfelelően, a járási pártbi­zottságnak a járás sajátosságai­nak megfelelően kell munkáját megszervezni. Szükséges lett vol­na feltétlenül, hogy elsősorban a községi pártbizottság titkárának, Megyeri elvtársnak munkamód­szerét tanulmányozzák, elemezzék s a helyi ismeretek birtoká­ban a járási pártbizottság valamelyik tagja, vagy éppen egyik titkára Megyeri elvtárssal együtt kidolgozta volna a pártbi­zottság munkamódszerét. Hogy Gyomén is a szövetkezeti mozga­lom megrekedt szekerét előbbre lendítsük, a járási pártbizottság­nak utólag pótolnia kell mulasz­tását. S 'mint, ahogyan a dévavá­nyai példa is mutatja, erre meg­van minden lehetőség, csak he- • lyes módon kell egyengetni a fő cél felé vezető utat. Cserei Pál Pártélet hírei A propagiuidista-tanfolyamo k a járásokhan a legtöbb helyen jól sikerültek. Különösen azokon a helyeken, ahol a községi és a járási pártbizottságok rendszeresen foglalkoztak — már a tanfo­lyam előtt is — a propagandis ták tanulásával, felkészülésével. Ezt az ellenőrzést, segítést nem lehet elmondani a sarkadi járás községi pártbizottságairól, de a járási pártbizottságról sem. Az első tanfolyamon 23 propagandista helyett csak 19 jelent meg. Közöttük olyanok is, akik csak a tanfolyam megkezdése előtti na­pon tudtak arról, hogy propagan disták lesznek az új oktatási év­ben. Ezek a hibák abból adódtak, hogy a községi pártbizottsá­gok nem vették figyelembe, hogy egy-egy propagandista elköltö­zött, vagy más községbe flgtt he lyezve, vagy éppen iskolára ment. így történt ez Körösnagyharsányban is. A propagandista — a ta­nácselnök elvtárs — többhónapos iskolára ment, helyette nem ál­lítottak be más elvtársat, így a tanfolyamon sem jelent meg senki. Hasonlóan nem jelentek meg Üjszalontáról, Kötegyánból és Okányból. A Biharugrai Halgazdaságban eleven a pártélet. Taggyűlé­seken és népnevelő-értekezleten, de munka közben is megbeszé­lik a legfontosabb párthatározatokat. Az idén a kommunisták tanulására nagy gondot fordítottak. A felvilágosító munka ered­ménye, hogy a gazdaság pártszer vezetőnek minden tagja részt vesz az új pártoktatásban. A párttagok lelkesen készülnek a megnyi­tóra és szívesen tanulnak, mert jól képzett elvtárs — Fábián Jó­zsef tervelőadó lesz a propagandista. A szeghalmi kommunisták lelkesen készülnek november 7-re. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának meg­ünneplésére. A termelőszövetkezetek kommunistái a betakarítási munkák határidőben való elvégzésére tettek felajánlást. Novem­ber 6-án ünnepi estet rendeznek, 7-én pedig a párt, állami, gaz­dasági és társadalmi szervek küldöttei a szovjet hősök sírját ko- szorúzzák meg. ■ A sarkadi járási pártbizottság munkatársai, a községi párt- bizottságok titkárai a napokban ö sszehívják a községek kisgyűlési előadóit. Felkészítik őket a közeljövőben megtartandó sorozatos kis- gyűlésekre. A kisgyűlések főleg az őszi munkák időbeni végzé­sére a szántás-vetés meggyorsítására mozgósítanak. DISZ-élet a békési járásban A békési járásban a Pelőfi-is- kola vezetői a kétnapos propagan­dista konferenciára lelkesen ké­szültek. Egy-két kivételével, va­lamennyien megjelentek. Október 8-án ifjúsági-ház ava­tóünnepség volt Köröstarcsán. A párt és a tanács szép helyiséget adott a fiataloknak. Az avatá- ünnepségen a tanácselnök elvtárg mondott ünnepi beszédet, utána pedig a békési kultúrotthon fia­taljai adtak ajándékműsort. Ezen az ünnepségen nemcsak a fiata­lok, hanem a szülők is jól érez­ték magukat. * A tarliosi Petőfi TSZ DISZ-fia- taljai nagyszabású szüreti mulat­ságra készülnek. Nemcsak a Pe­tőfi TSZ DISZ-tagjait, hanem a környék egyénileg dolgozó DISZ- íiataljait is bevonják a mulatság megrendezésébe. A kamuti Rákóczi TSZ fiatal­jai a betakarítás meggyorsítására egy 12 tagú DISZ-brigádot alakí­tottak Jantyik Tibor DISZ-jtitkár vezetékével s versenyre hívták az idősebb tagokat. A mezőberényi területi D1SZ- szervezet kelt úrcsoport ja október 30-án a „Fehér Anna“ című há- romfelvonásos vígjátékot jputatja be. * Októberben mintegy 30 ta­got vettek fel a járás alapszer­vezetei. Ebből Békés 16 tagot. * A múlt hónapban alakult meg a békési Alkotmány TSZ-ben a DISZ-szervezet 5 taggal, jelenleg 13 tagjai van, Szeptemberben a járásban százszázalékos tagdíjat fizettek t a kétsopronyi Hunyadi TSZ, a mezőberényi Előre TSZ, a békési Viharsarok, Előre TSZ, és a me­zőmegyeri területi DlSZ-szerveze- tek. Nemzetiségi és szövetkezeti napra készülnek Eleken Eleken a négy nemzet falujá­ban október 23-án, vasárnap nagyméretű nemzetiségi és szövet­kezeti napot rendeznek. A magyar, román, német éa szlovák ajkú eleki DISZ-fiatalolt már lázasan készülnek az ese­ményteljes napra, amelyre meg­hívják járásuk összes termelőszö­vetkezetének tagját, a községek legkiválóbb egyénileg dolgozó gazdáit, s az ország különböző vi­dékein élő nemzetiségi kultúráiig csoportokat. így többek között Dunántúlról a szigetszentmártoni Német Fúvós Együttest, a deszkl Délszláv Tambura Zenekart és * battonyai román-délszláv művé­szeti együttest várják. Az eleki DISZ-fiatalokból álló magyar-né­met és román népi együttes is — amely az elmúlt hetekben a né­pek barátságát elősegítő, nagysi­kerű körutat tett Szabolcs-Szat- már és Hajdú megye községei­ben — legjobb műsorával, helyi gyűjtésű táncszámokkal és népda­lokkal szórakoztatja majd a ma­gyar és nemzetiségi tsz-tagok at, egyénileg dolgozó parasztokat. Az ünnepségen fővárosi művészek, köztük ismert rádióénekesek is fellépnek.

Next

/
Thumbnails
Contents