Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

1955. OKTÓBER 16., VASÁRNAP Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM r----------------a A |>ártinunkáról hűen beszél a szövetkezeti mozgalom fejlődése „Kínában élünk“ ___________________________> V ilág proletárjai egyesüljetek! A leszerelés a népek ügye Az ENSZ leszerelési albizottsá- j ga közel hat héten át foglalko­zott a leszerelés kérdésével. Az üléseket október 7-én felfüggesz- J tették azzal, hogy az albizottság nem érte el a kellő eredményt. A nyugodt, békés életre vágyó emberekben ez az esemény a csa­lódottság érzését keltette. Hiszen a genfi értekezlet után azt vár­ta az emberiség, hogy az egyik legnehezebb kérdésben, a leszere­lésben is. nagyot lép előre a vi­lág. Bár nem történt jelentős elő­rehaladás, mégis maguk a küldöt­tek nyilatkozataikban megállapí­tották, hogy a megegyezésre to­vábbra is megvan a lehetőség. Jogosan vetődik fel a kérdés: mi volt az oka, hogy a leszere­lésben nem tudtak megállapodás­ra jutni, holott éppen a genfi kor­mányfői értekezlet adott utasítást a küldötteknek, hogy dolgozzanak ki egy olyan leszerelési tervezetet, amely minden fél számára elfo­gadható. A légkör kedvező volt, elsősorban Genf hatására, de az­ért is, mert a szovjet kormány tet­tekkel mutatta megegyezési szán­dékát,. Itt csupán néhány olyan tényre kell utalnunk1, mint a szov­jet hadsereg létszámának 640 ezer fővel való csökkentése, vagy a finnországi porkkalai támaszpont megszüntetése. A nemzetközi bi­tiltsák el az atom- és hidrogén­fegyvereket és -^ezeknek a vég­rehajtását ellenőrizzék. Az ame­rikai küldött nem beszélt arról, hogy az általa javasolt ellenőrzé­si rendszer megvalósítását milyen hatásos katonai intézkedések kö­vetnék. Ez a magatartás azt a be­nyomást keltette, hogy az ameri­kai küldöttnek nem volt szándé­kában az albizottság munkájának eredményességét elősegíteni. Hogy valójában miről is volt szó, a New York Hérád Tribune című amerikai lap eléggé világosan meg is írta: „Az Egyesült Államok ál­láspontja ezidő szerint nem irá­nyul a fegyverzet közeljövőben történő csökkentésére... Az Egye­sült Államoknak jelenleg nincsen szándékában csatlakozni az atom­fegyver eltiltását, vagy gyártásá­nak, illetve alkalmazásának kor­látozását célzó valamilyen egyez­ményhez.“ Az Egyesült Államok ezzel a magatartásával szembekerült nemcsak saját korábbi álláspont­jával, melyek legfontosabb pont­jait figyelembe véve a szovjet ja­vaslat kereste a megállapodáshoz vezető utat, hanem ellentétbe ke­rült a világ — és ezen belül az amerikai — közvéleménnyel is. ! De a nyugati kormányok sem ér- í tenek egyet ezzel a politikával, ha­zalom erősítésének őszinte bizo­nyítéka az is, hogy a népi demok­ratikus országok — köztük ha­zánk is 20 000 fővel — csökkentik fegyveres erőiket. Az is köztudo­mású, hogy a Szovjetunió május 10-i javaslata a leszerelési albizott­ság londoni értekezletének adott új lendületet, majd a július 21-i szovjet javaslat ismét bizonyság arra, hogy a Szovjetunió nemcsak szavakban, hanem tettekben is törekszik a leszerelésben a meg­egyezésre. Javaslataiban figyelem­be vette az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország koráb­ban benyújtott javaslatait is. így fontos kérdésekben közelebb ke­rültek az álláspontok és közele­dés történt a leszerelés ellenőr­zése ügyében is. Minden, őszintén békét akaró ember azt várta ilyen előzmények után, hogy a leszerelési albizott­ság első ténykedése az lesz, hogy lerögzíti azokat a pontokat, ame­lyekben a nagyhatalmak felfogá­sa megegyezik. Nem ez történt, mert a hathetes tanácskozás alatt sem tisztázódott az Amerikai Egyesült Államok álláspontja. Stassen, az Egyesült Államok le­szerelési megbízottja — megke­rülve a leszerelés legfontosabb pontjait — arra törekedett, hogy egyetlen kérdésre korlátozza a vi­tát: az ellenőrzésre. Valahogy olyanformán, hogy „ellenőrizzünk, minden leszerelés nélkül“. Ez fá­ból vaskarika, mert egymás ka­tonai felkészültségének ellenőrzé­se egyáltalán nem nyugtatja meg a világ közvéleményét. A leszere­lés nemcsak a kormányok, hanem a népek ügyévé vált. Az emberi­ség döntő többsége azt akarja, hogy csökkentsék a haderők lét­számát, a fegyverzet mennyiségét, csak nem akarnak szembekerülni népeik követelésével és a valósá- I gcs világhelyzettel. Az angol, fran­cia és kanadai küldött felszólalá­saiból az tűnt ki, hogy általában helyesen értékelik a szovjet kor­mány javaslatait és nem minden ben helyeselték az Egyesült Álla mok küldöttének merev, csak az j ellenőrzés elsődlegessége kérdésé- ! ben elfoglalt, álláspontját. Nut­ting, Anglia képviselője azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy „közös akciót kellene kezdeni a megegye zés rögzítésére“ azokban a Kérdé­sekben, amelyekben az albizottság tagjai közelebb jutottak egymás­hoz. Mindent összevetve, az ENSZ leszerelési albizottságában azért nem jutottak jelentősen előbbre a leszerelés kérdésében, mert az amerikai küldött bizonyos „fenn­tartásai“ akadályul szolgáltak. Azonban az is bizonyos, hogy az Egyesült Államoknak is tudomá­sul kell vennie, hogy az elszigete­lődés veszélye nélkül nem helyez­kedhet szembe a feszültség enyhí­tésére irányuló törekvéssel. A vi­lág közvéleménye azt várja a nagyhatalmaktól, hogy a Genfben kialakult jó légkör, mely a fe­szültség csökkenéséhez vezetett, továbbra is fennálljon és ennek hatása gyakorlatilag is megmutat­kozzék, elsősorban a háborús ve­szély elhárításában, a' leszerelés mielőbbi megvalósításában. A le­szerelés ügyének holtpontról való kimozdításában bizonyára nagy szerepe lesz a négy nagyhatalom közelgő genfi külügyminiszteri ér­tekezletének, mely minden bi­zonnyal kiszélesíti Genf szellemé­nek Jótékony hatását a leszerelés bonyolult kérdésének megoldása felé ia. ü füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ halad élen a szövetkezetek közötti versenyben Mind nagyobb és nagyobb a népszerűsége megyénkben a szö­vetkezetek versenyének. Az ed­digi 269 közösség vetélkedéséhez újabb 144 termelőszövetkezet és 25 termelőszövetkezeti csoport jelentette be csatlakozását. A versenyben továbbra is a kezdeményező füzesgyarmati Vö­rös Csillag TSZ tagjai az elsők. Cukorrépából 200—220, kender­ből 41, napraforgóból 10,5 má­zsát takarítottak be egy-egy holdról. A kukorica is megadja a 30—35 mázsás átlagot. Igen jól állnak a vetéssel. Már zöldéi a 68 hold takarmánykeverék és a keresztsorosan vetett 213 hold őszi árpa. A tavaszi növények jó terméseredményének megala­pozására is gondolnak a szövet­kezet gazdái. Több mint félezer holdat szórtak le istállótrágyával, a mélyszántást pedig valamennyi területen elvégezték. Az állat- tenyésztésből említésre méltó, hogy rövidesen ismét százötven sertés hizlalására kötnek szerző­dést. A megye szövetkezeteinek ver­senyében második a sarkad! Le­nin, harmadik pedig g mezőhe- gyesi Törekvő Termelőszövetke­zet. Kipróbálták a diszpécser-rádiót A Vörös Szikra Gyár dolgozói elkészítették a mezőgazdasági diszpécser-rádió első példányát. Az újfajta rádióberendezée 7—8 méteres rövidhullámú sávon mű­ködik, hatósugara pedig eléri a 25—30 kilométert. A diszpécser-rádió különösen a nagyobb gazdaságok számára értékes. A készülékkel -egyszerre nyolc—tíz állomás dolgozóinak lehet üzenetet, utasítást továb­bítani. ki első mezőgazdasági diszpécser-rádiót a Turkevoi Gépállomáson próbálták ki, s az ottani tapasztalatok bizonyítot­ták, hogy az új mezőgazdasági technikai berendezés jelentősen segíti majd a nagyüzemi gazdál­kodás további fejlesztését, kor­szerűsítését. " Tapasztalatcserét tartottak a nagyszénási Dózsa TSZ-ben , Az állami gazdaság«« példájá­ra a megye termelőszövetkezetei közül elsőnek a nagyszénási Dó­zsa TSZ silózott tejes kukoricát. Mintegy kétszáz mázsa, zöld csu­hával letört csövet aprítottak ösz- sze ilyen módon és tárolták a szövetkezet tagjai, amit a szerző­désre lekötött kétszáz sonkasül­dővel etetnek fel a téli hóna­pokban. A sok helyes módszert eredmé­nyesen alkalmazó tsz-ben pénte­ken tapasztalatcserét rendezett, a mezőgazdasági igazgatóság állat- tenyésztési osztálya. Az orosházi, a mezőkovácsházi és a szarvasi járásból összesereglett több mint hatvan szövetkezeti elnök és ál­lattenyésztő előtt Ivanics elvtárs, a tsz elnöke ismertette állatte­nyésztési munkájukat, amelynek eredményeiről a résztvevők sze­mélyesen Is meggyőződtek. Elvetették a búzát Csak egy termelőszövetkezet van Körösnagyharsányban, a Kossuth TSZ, de annak tagjai is be tudják bizonyítani —! a közös­ségi élet eredményrevezetőbb az egyéni gazdálkodásnál. A szö­vetkezetiek most is azzal dicse­kednek a községben: ők már el­vetették a búzát. Mégpedig olyas­formán, hogy a tervezett 139 helyett 149 holdat vetettek. Ter­mészetesen abban, hogy a vetést idejében elvégezték, a Nagygyan- téi Gépállomás traktorosainak is van némi szerepe. Zöldéi a vetésünk Szövetkezetünk tagjai szorgal­masan dolgoznák az őszi betaka­rításban és a szántás-vetésben. Az őszi árpánkat már régen elve­tettük. Ki is kelt szépen. Búzából 80 hold van elvetve, amelynek ©gy része már zöldéi. Gondolunk a jövő "évi termésre is. Nyolcvan holdra hordtunk istállótrágyát. Ezt folyamatosan szántjuk. Mun­kánkat a kívülállók is figyelik. Tagságunk nemrégiben 15 csa­láddal szaporodott. Fekete József Gyulavári, Felszabadítók Hagyatéka TSZ. Ötszáz vagon tölgymakk A makk begyűjtése csaknem mindenhol megkezdődött. Zalá­ban már 9 vagonnal adtak át a begyűjtőhelyeken és összesen 15 vagonra számítanak. Ebből a mennyiségből körülbelül 10 mil­lió facsemete lesz. A munkából mindenhol részt kér az ifjúság. Az erdőgazdaságok igazgatói kü­lön jutalmakat tűznek lri a Leg­jobb makkgyűjtő DISZ-brigádok, úttörőcsapatok részére. A fiata­loknak erdészek mutatják meg a legjobb termőhelyet és az ösz- sBegyűjtött makkot a helyszínen átveszik tőlük. Az átvételi ár ki­lónként 60 fillértől 2 'forintig terjed, aszerint, hogy azon la vi­déken milyen fáradságba kerül egy-egy kilót összeszedni. Országosan mintegy 500 vagon tölgymakk összegyűjtésére számí­tanak. Ez a mennyiség évekre előre biztosítja a tölgyfacsemeték ültetéséhez szükséges anyagot, ami nagy szó, hiszen a következő esztendőkben minden eddiginél több erdő, erdősáv, facsoport ül­tetését tervezik^ » ezekből az ér­tékes tölgyfa sem hiányozhat. Felhívás a ciroktermelőkhöz Ellenőrzéseink során tapasztal­tuk, hogy egyes termelők nem tar­tották be aratás után azt a fon­tos követelményt, hogy a lefejelt cirokszakállt a szárakon kiterít­ve legalább két-három "napig szá­rítsák, s csak azután kössék be es rakják a szárkúpok alá. Ezál­tal az történt, hogy a jó minőségű cirokszakáll megbámult, feketévé vált, veszített értékéből. A Magtermeltető Vállalat fel­hívja a ciroktermelők figyelmét, hogy akik nem hajtották végre a helyes kezelési eljárást, vizsgálják felül a szárkúpok alá rakott ter­mésüket. Amennyiben romlást észlelnének, úgy a kedvező na­pos időjárást kihasználva, a sza­badban szétterítve legalább két- három napon keresztül szárítsák a cirokszakállt. A megbámult, törős, rosszmi­nőségű szakállt a begyűjtő válla­lat csak minőségének megfelelő­en veheti át, ami csökkenti a ter­melők jövedelmét. S ebből a nép­gazdaságnak is kára származik, mert a .seprűgyártás a minőségi- íeg romlott cirokszakállt csak tö­mítésre, bélés árunak használhatja. Az idei cirokszakáll jó minőségű és csupán a termelőkön múlik, hogy milyen szárított termést visz­nek a begyűjtőhelyre. SCHMIDT JÁNOS. a MAGTERV főagronómusa. Beszámoló gyííleseHre készülnek az MHBSZ- szervezetek A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. november 5-i határozata alapján az MNDSZ-szervezeteknek fél­évenként beszámoló gyűléseket „kell tartani. A beszámolók célja« tovább erősíteni az MNDSZ tö­megkapcsolatát, számot adni a félév eredményeiről, fogyatékos­ságairól és megbeszélni közösen a párt által megjelölt feladato­kat. A jelenlévő asszonytársak mondják el véleményüket, bírá­lataikat munkánkról és adjanak javaslatot az elkövetkező felada­tok megoldásához. Hiszen vala­mennyien közös ügyért harco­lunk. Az MNDSZ Békés megyei el­nöksége a Központi Vezetőség határozatának érvényt szerezve, október 20-án ad számot mun­kájáról. A megyei beszámoló után járási, városi és alapszervi beszámolókat tartunk. Szeretet­tel várjuk és hívjuk az asszony­társakat, az édesanyákat beszá­moló gyűléseinkre. MNDSZ Megyei Elnöksége. Növekszik a szarvasok száma a Vértesben A háborús események megtizedel­ték a Vértes-hegység vadállományát is. Azóta azonban helyes és okszerű vadgazdálkodással évről évre növek­szik a vadak száma és az állomány ma már megközelíti a korábbi szintet. Különösen a szarvasok szaporodnak, amit az idei szarvasbőgés bizonyít. A vadásztársaságok tagjai értékes zsák­mányt ejtettek a bőgés idején: sok szép trófea került birtokukba. A Vértes legtöbb részében az őz­állomány is eléri már a háború előtti szintet.

Next

/
Thumbnails
Contents