Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-13 / 241. szám

1955. október 13., csütörtök VLUai&aiok Héf\i Szovjet—kanadai közlemény Moszkva. (TASZSZ) Moszkvában L. B. Pearson moszkvai tartóz- venni, úgyszintén a saarvidéki az alábbi szovjet—kanadai közle- kodása azt a célt is szolgálta, területeken folyó tudományos ku­A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Csehszlovákiában ményt hozták nyilvánosságra a szovjet -kanadai tárgyalásokról: Us.i^ber 5-tól 12-ig a szovjet kormány vendégeként a Szovjet­unióban tartózkodott Lester B. Pearson kanadai külügyminisz­ter. L. B. Pearson moszkvai tartóz­Prága. (A TASZSZ különtudo- sítójától.) Október 11-én dél­hogy tanulmányozzák egy Szov- tat^uumvaKro, szo.o lajenaztatas- etót1 a Szovjetunió Legfelső Ta jetumo és Kanada között koten- cserei. . , , , , , 6. . dó, kölcsönösen előnyös kereske- Megegyezés jött lére arra vo- nat^a"a ku do tseget fogatta aj delmi szerződés lehetőségét, a leg- tm.tir^óia.g iSj a parlamenti j «»eMzlovak nemzetgyűlés elnök- | nagyobb kedvezmény elvének U- küldöttségek kölcsönös látogatásai *ége. Zdenek Fierlinger, a nem­gyelembevéíeléveL Megfelelő el- előmozdítanák a Szovjetunió és ®etgyálés elnöke az elnökség tag­vi megegyezés jött létre arra vo- Kanada közötti jobb megértést j jai nevében melegen üdvözölte a natkozólag, hogy Ottawában ha- és a két ország kapcsolatainak! szovjet nép képviselőit, alatt többször találkozott marosan folytatják a Moszkvában megszilárdítását. Ezután a szov jet parlamenti a szovjet állam vezető személyi- megkezdett tárgyalásokat, arae- A külügyminiszterek elismer- küldöttség a prágai temetőbe Ín­ségeivel. lyek remélhetőleg kedvező ered- ték, hogy kormányaik politikai és t atu . J j b< p ­A találkozások és beszélgetések erényeket hoznak mindkét ország gazdasági kérdésekben elfoglalt , ".. . ,, ’ , , . . . szívélyes légkörben folytak le és tavára. különböző álláspontjának nem badltasaert vívott Leókban «1* a kérdések széles körét érintet- Egyetértettek abban, hogy a bi- kell akadállyá válnia a számos D, . ... ték, beleértve a két országra kül- zalmatlanság és a meg nem ér- gyakorlati kérdésben folytatandó Berharcok a tohes országokban Ionosén vonatkozó kérdéseket, va- tés bizonyos mértékig kiküszö- együttműködésben, amely a köl­lamint más, nagy nemzetközi je- bölhetö a hivatalos és nemhivata- lentőségű kérdéseket. lov kölcsönös látogatások fokozá­New York. (TASZSZ) Az Egye­csönös érdekek, valamint a béke, sült Államaiéban tovább sztráj- a jószomszédi kapcsolatok ügyé- tolnak a Perfect Cirle Company Elismerést nyert: ha jóakaratot sávaJ MegáUapodtak abban, hogy nek előmozdítására irányuló óhaj Indiana állambeli több üzemének és a béke, valamint az államok erőfeszítéseket kell tenni a szaba- alapján létesül. Ez az együttmíí- munkásai, mert a társaság veze- baráti kapcsolatainak megszilar- f1ahb tájékoztatás és nézetcsere ködés az egyik országnak a má- tősége nem hajlandó tárgyalni a dita&ara irányuló őszinte torek- ütiaban aHó akadályok elhárítá- sik belügyetbe való be nem avat- gépkocsi- és repülőgépipari mun- vest tanúsítanak, az államok, d- ^ és a lehető legnagyobb mér- hozása elvén nyugszik majd. j líások egyesült szakszervezett i letve allamcsoportosulasok ko- tékben bővíteni kell a két ország L. B. Pearson Szovjetunióból a kollektív szerződésről. Indiana ziitt nines olyan kérdés, amely kulturális, tudományos és techni- való elutazása előtt ellátogatott A11aTn keleti részének két kerüle- békés eszközökkel ne lenne meg- kai e„yüttműkö(lését. Ezzel kap- a Krímbe. Itt N. A. Buiganyin, a t^ben Craig kormányzó rendele- oldhato. Molotov es L. B Pear- csolalhan megegyeztek abban, Szovjetunió Minisztertanácsának | tére rendklvüli állapotot hirdet- son megelege,leset fejezte ki azon hogy elsősorban az ipar, a szál- elnöke és N. Sz. Hruscsov, a lek ki Négyszáz katonát és harc- tmnyel kapcsolatban, hogy az és a mezőgazadság területén Szovjetunió Legfelső Tanáesa El- kocsikat küldtek erre a vidékre. ENSZ leszerelési albizottságában folytatandó együttműködési in- nökségenek tagja fogadta a kana- — amelynek a Szovjetunió és tézkedéseket kell vizsgálat alá dai külügyminisztert. esett szovjet bősök sírja van. A szovjet küldöttség koszorút he­lyezett el a szovjet hősök em­lékművén. Még aznap a küldöttség tagjai koszorút helyeztek el K lement Gottwald mauzóleumában. Ezután a küldöttség megte­kintette a prágai Lenin Múzeum kiállítási anyagát és azt a szo­bát, ahol a bolsevikok történel­mi nevezetességű prágai konfe­renciája lezajlott. A szovjet küldöttség tagjai megtekintették azt a monumen­tális Sztálin-emlékművet is, ame­lyet a csehszlovák nép Prágában, a VLaíva partján emelt. A nap második felében V. Si- roky csehszlovák miniszterelnök fogadta a küldöttséget. A demokratikus erők győzelme Indonéziában Kanada tagjai — közeledtek egy­máshoz az álláspontok és közös nézet alakult ki a tekintetben, hogy elő kell segíteni a leszerelés kérdésének igen gyors ^megoldá- sát. Megállapodtak abban, hegy Duclos felszólalása a francia nemzetgyűlés algériai vitájában Párizsból jelenti az MTI: A ! formtervet. Hangoztatta, hogy enoek e’érése érdekében rendkí- francia nemzetgyűlés algériai vi- ! csakis a tárgyalások politikája fe- vül fontos az országok közötti bi- tájában Jacques Duclos nagy be- ! lel meg a francia nép igazi érde- zaJom fejlődése és a biztonság ( , érzésének, növelése. ! szédben birálta az úgynevezett in- kemek. Azzal kapcsolatban, hogy V. M. tegrációs politikát. Duclos élesen j Emlékeztetett a francia alkol- Mototov az indokínai kérdéssel; megbélyegezte a francia kormány ! mányra amely leszögezi, hogy foglalkozó genfi crtekeztet egyik Algériában alkalmazott megtorló Franciaország a tengerentúli né- elnöke volt es Kanada reszt vesz , , .. . , , , . .. __ a z indokínai nemzetközi megfi- módszereit- 1TiaJd rámutatott arra, , pekkel uniót alkot, amely a jogok gyeié és ellenőrző bizottságban, j hogy a gaulleista párt egyes tag- ^ kötelességek egyenlőségén épül lehetőség nyílt az indokínai kér- jai katonai diktatúráról álmodoz- ^ ég vallási megkülönböz- dés megvitatására. Megállapítást nak úgynevezett „közjólét“-kor- , nyárt, hagy a fennálló nehézségek ^ telesre való tekintet nélkül. Ha ellenére, el kell érni a genfi egyez- | Ducjos tiltakozott az Algériai i Franciaország elismeri az algériai Münet^femitartása^^i hadművT Kommunista Párt feloszlatása el- | nemzed követeléseket, Algeria né- munkás sztrájkba lépett. A sztráj- letek megtiltása mellett. 1 len. Támadta az úgynevezett re- , pe Franciaország barátjává válik, kólók béremelést követelnek. IÍWHmWMIIIV,MniMMMMiffMil)IIIFnif1l!Httllfll11P11IIMIIItillirnillllinilIIIIIIIIIHHTnnillRUnfltWH IIIHIÖlHIBWIIIIlillllllBIIMKHlHIBlltftíllllWMIIIIMWBIWilíHÍUlíliUliHUlHlNRi Peking. (TASZSZ) Mint a to­kiói rádió jelenti, Japán tíz leg­nagyobb gyapotfonó részvénytár­saságának 145 000 munkása és al­kalmazottja, valamennyi az orszá- gos textilipari szakszervezeti szö­vetség tagja, 24 órás sztrájkot je- j lentett be, hogy ilymódon támasz- : sza alá béremelési követelését. London. (TASZSZ) A Reuter' jelentése szerint az Asanti (Arany­part) aranybányák négyezer mun- J kása szeptember végén sztrájkba- lépett. A sztráj kólók a rendszer­telen bérfizetés ellen tiltakoznak. Az igazgatóság megpróbál nyo­mást gyakorolni a munkásokra, kizárással fenyegeti őket. New York. (TASZSZ) Az Uni- j ted Press saopauloi jelentése sze­rit a városban október 10-én több mint harmincezer üveggyári Dzsakarta. (TASZSZ) Október 11-én nyilvánosságra hozták Ai- ditnak, az Indonéz Kommunista Párt főtitkárának a szeptember 29-i parlamenti választások elő­zetes eredményeivel kapcsolatos nyilatkozatát. Aidit nyilatkozatában hagsú- lyozta, hogy a reakció és a gyar­matosító hatalmak minden erőfe­szítése ellenére „a. demokratikus erők meggyőző diadalt arattak.“ Rámutatott a kommunista párt sikerének jelentőségére. Az Indo­néz Kommunista Párt már az elő­zetes adatok szerint is 6,075.000 szavazatot kapott. A választások bebizonyították — mondotta az Indonéz Kommunista Párt főtit­kára —, hogy a kommunista párt hatalmas erő az országban. A kommunista párt sikere az egy­ség szellemének győzelme. Aidit hangsúlyozta, hogy most a választások eredményeként min­den lehetőség megvan arra, hogy igazi nemzeti koalíciós kormányt alakítsanak. Különös ismertetöjel — Új magyar film — Szépen fejlődő filmművésze tűink még adós volt olyan alkotással, amely a kommunista pártnak népünk szabad­ságáért és függetlenségéért, a fasizmus tombolása idején vívott harcát mutat­ja be. A Különös ismertetöjel című új Hímmel törlesztette ezt az adósságát. Az 1942-es hónapokba vezeti vissza a nézőt ez a filmdráma, azokat a tör­ténelmi napokat eleventh fel, amelyelk­bfjii Magyarország, a bitien Németor- 'szág szövetségeseként beavatkozott a má­sodik világháborúba. Nem a képzelet vizein evez a múltba vissza, hanem a történelemkönyvet lapozza fel, s annak sorait jeleníti meg a kockákon.. Schőnberz Zoltánnak állít örök emléket — a főhős alakjába a munkásmozgalom nagy mártírjának életét és küzdelmeit szőtték a film alkotói. Mégsem marad a film egysíkú életrajz-ábrázolás. Szabó Imre (Schönherz Zoltán) munkásságá­nak bemutatása kapcsán kibontakozik előttünk az illegális kommunista párt fasizmus ellen vívott harca is. A film Vészi Endre »Küldetés« című kisregénye alapján készült. A célról Vészi Endre így nyilatkozott: »...olyan filmet Imi, amely sok-sok nép egy ret­tenetes, közös, szomorú (élményét, a hitleri háborút, a fasiszta elnyomást — s egy másik, közös, de már felemelő élményt — az antifasiszta harc napjait idézi fel.* Végiggondolva a filmet meg­állapíthatjuk: megvalósult az író el­képzelése — úgy eleveníti fel a fasiz­mus elnyomásának borzalmait, hogy ökölbeszorul a néző keze és a kommu­nista párt önfeláldozó- harcosainak küz­delme pedig erőtadó. Szabó Imre — a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja titkárának — alakja Emelkedik ki a névtelen hősök sorából, ő sem annyira, hogy mellettié senkit na vegyünk észre. Tevékenysége a párt­munkában koncentrálódik: fasizmus el­lenes egységfront létrehozásán fáradozik, az illegális Szabad Nép megjelenteté­séért küszködik, é« a március 15-i fel­vonulást szervezi. Ember és hazafi nem választható ketté Szabó Imrében, mert az, amit hazájáért és népéért tesz. em­berségéből fakad, s fordítva — ember­sége a hazaszeretet érzéséből táplálko­zik. Tudatosan küzd az uralkodó tár­sadalmi rend megdöntéséért, mert vi­lágosan látja a jövőt, a holnapot, a ez­ért a holnapért minden áldozatra képes, még életének feláldozásától sem riad vissza. Szabó Imre ezáltal filmművésze­tünkben az igazi kommunista hSs ti pasaként ÖÜtőtt testet. Szabó Imre mellett megis­merünk néhány nagyszerű embert, «kik­nek egyéni sorsa a nép sorsával olvad egybe: a maguk boldogabb Setéért har­colva harcolnak a magyar nép boldo­gabb életéért. Ilyen a fiatal KÖM, Anna, az öreg Guba, Zsiga bátyánk, Busa Já­nos és még jó néhány am. Névtele» hősei a fasizmus ellen vívott harcnak mind­nyájan, de nagyszerű, igaz típusai az elvhfl kommunistáknak. Szabó Imre édesanyja a jó hazafiakat nevelő anyák felejthetetlen alakját tes­tesíti meg a filmen. Jellemzésül egy je­lenete kívánkozik papírra — az utolsó: amikor meglátogatja fiát a siralomház­ban, benne zokog élete reménységéinek elvesztése miatt érzett fájdalma, de az a tudat, hogy a legszentebb édesanyáért — a hazáért — áldozza fel fia az életét, megerősíti, i csak annyit mond: — Büszke vagyok rád, édes fiam! Egyik legfőbb erény* a filmnek az, hogy az emberek eszmébe vetett hitét, jövő iránti biztos reménységét olyan meggyőzően fejezi ló, hogy pillanatig sincsenek kétségeink az ügy győzelemre- jutásával kapcsolatosan. Kimondatlanul is a jelenetekben izzik ez a megfogha­tatlan hajtóerő — az, amit a nyomozók főnöke különös ismerte tő jelnek nevez. Nem magyarázza meg, mit ért alatta, de a néző tudja: »az a különös ismertető- jelük, hogy szeretik hazájukat, népüket, a békét, és még a haláltól sem riadnak vissza, hogy küzdjenek a háború és a fasizmus ellen.« Röviden nehéz lenne mindent elmon­dani a filmről, az kiemelendő még — hiszen éppen a történelmi igazság meg­elevenítő s.e volt a cél —, hogy hűen ve­títi «lénk azt, hogy a fasizmussal szem­beni ellenállás harcos és következetes vezetője, Irányítója és szervezője a Kom­munisták Magyarországi Pártja volt. ÉS félreérthetetlenül meggyőznek a párt küzdelmeinek jelenetei arról, hogy ha vérzett is a harcokban, mégis erősödőit, izmosodott és terjedt a kommunista mozgalom. Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas érde­mes művészünk rendezte a filmet. Mun­kájának legfontosabb alkotóeleme a hi­telesség: a tehető legnagyobb gonddal igyekezett megteremteni a háború és a fasiszta elnyomás fojtott légkörét és minden törekvése Szabó Imre alakjá­nak, a párt harcainak kiemelésére irá­nyul. Igyekezetét teljes siker koronázza: mély realizmusban gyökerező művé­szettel adja elő a mondanivalót. A szerepeket szinte kivétel nélkül él­vonalbeli, kiváltó színészek aiaKitjáic. Szabó Imrét Bessenyei lerenc formál­ja meg: hőst alkot, szenvedélyest, na­gyot, kommunistát. Az anya szerepében Somogyi Erzsi Szabómé lelkének és anyai szívének teljes feltárásával meg­ható alakítást nyújt. Kótit, a furfangos taxisofőrt Sinkovits Imre személyesíti meg, érzékelteti, hogy a mozgalomért mindenre képes, de magánéleteméit iéi- sz.egségeit is bemutatja. Szerelmesét, Esztit, Huttkai Éva alakítja — a mun- káslányok természetes bája hatja át játékát. Szemeire Vera Anna szerepé­ben az önfeláldozó kommunista nő tí­pusát teremti meg. Molnár Tibor meg­rázván ábrázolja az egyszerű Busa Já­nos becsületességet: nagy kifejező erővel érzékelteti, hogy Busa Jánosnak nyel­vét akkor sem tudnák megoldani, ha agyonvernék. Kiemelkedő alakítást nyújt Básti Lajos, az áruló Gara szerepében és Ferrari Violetta, aki a meggondolat­lansága miatt tragédiába sodródott Fel­hőt kelti életre. A Horthy-rendszer al­jas módszerekkel dolgozó, minSen háj­jal megkent nyomozóit megtestesítő, ra­vasz Ottót, a vérlázitó cinizmus tulaj­donságával felruházva Ladányi Ferenc mutatja be. Az epizódokban (’070« (>.' a, Szemethy Endre, Ajtay Andor, Apáthi Imre és Kátay Vanda csillogtatja meg művészetét. Ezzel a filmmel előre tett filmművé­szetünk jelentős lépést, — elsősorban a témaválasztás révén. Remélhető, hogy nem lesz megállás és rövid időn neliil megjelenik a mozivásznakon az a film is, amely megörökíti — mintegy a Kü­lönös ismertetöjel folytatásaként — pár­tunknak a szocializmusért vívott köz­vetlen harcait, építőmunkáját és a bé­kéért való küzdelmeit is. — <5.1.1. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents