Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-13 / 241. szám

195fi. október If., ntttikliüi

ViUawnoU Hépe

3

A segítség varázsa:

Új életre kelt a kovácsházi Dózsa

Megváltozott a szarvasi parasztság élete

Július 17-én alakult meg Me-j zökovácsházán a Dózsa TSZ. Tizenegyen fogtak össze kezdetben, i szeptember 25-íg még négyen csatlakoztak hozzájuk.

A községi tanács és a pártszervezet is ott volt az alakuló tsz ; bölcsőjénél, sokat tettek azért, j hogy létrehozzák. Teltek-múltak a hetek, de sem a pártszervezet, sem a tanács nem törődött többé az új tsz-szel.

A tagoknak általában kevés földjük volt, gazdasági felszerelésük, lovuk meg egyáltalán nem j volt. Mihez kezdünk így — be- j szélgettek egymás között. I.assan- Isssan aztán hatalmába kerítette őket a bizonytalanság, kilátásta- lanság. Többen már nemcsak ma- j gukban foglalkoztak ezzel az érzései, hanem ki is mondták:

— Nem megyünk mi így sem- , mire, legjobb lesz, ha abbahagy- J juk az egészet.

Szeptember 25-én összehívták a közgyűlést

Ezen már többen elmondták, ha ez így megy, ők bizony kilépnek j • a tsz-ből. így vélekedett Gomb- kö.ő István vezetőségi tag, id. Talpai János és még többen. Majdnem kenyértörésre került a sor. — Tenni kell valamit — mondotta Fülöp elvtárs, az elnök s megállapodtak abban, hogy két nap múlva ismét összeülnek és meghányják-vetik a dolgokat. Közben a járási pártbizottságon is tudomást szereztek arról, hogy a Dózsában nem valami rózsás a hangulat és már egy néhány an a kilépés gondolatával foglalkoznak.

Elérkezett szeptember 27-e s többen e naptól remélték, hogy mégis történik valami, hiszen mindannyian azért léptek be annak idején, mert úgy gondolták, többre mennek közös erővel. Reményük, amelyet ehhez a közgyűléshez fűztek, nem volt alaptalan. A megbeszélésen részt vett Lipták elvtárs, a járási pártbizottságtól, Lengyel elvtárs, a közsági pártbizottság titkára, ott voltak a tanácstól, sőt még a gépállomástól is.

A tagságba visszatért az élet, ismét bizakodóak lettek,

érezték, hogy nincsenek egyedül tengernyi gondjukkal. És nem csalódtak. A községi tanács 60 hold földet adott a tsz-nek az állami tartalékföldből. — Most már aztán nem lesz gond a földdel — mondogatták egymásnak a tagok. Hát még annak, hogy megörültek, amikor megígérték nekik, igénybe veheiik a tanács fogatát. A vetőmag szállítása sem lesz már probléma. Az Uj Élet TSZ sem tagadta meg tőlük a segítséget, öt mázsa árpát adott kölcsön vetőmagnak.

Somogyi Dénes elvtárs, a gépállomás főagronómusa pedig elvállalta a tsz patronálását. Megígérte, ott lesz a vetésnél is, irányítja majd a munkát. Ezenkívül szakmai segítséget ad a vezető«- ségnek, hogy megkönnyítse a gazdálkodás megszervezései

A sok segítség láttán, aztán Gombkötő Istvánnak, id. Talpai Jánosnak is megjött a kedve. —

Nem gondoltuk mi komolyan azt a kilépést, csak az elkeseredettség beszélt belőlünk. — Egészen megváltozott a tagság hangulata, a néhány nap előtti komorságot a bizakodás váltotta fel, már hittek a jövőben. S a közgyűlés után lelkesen láttak hozzá, hogy még egyéni földjükről betakarítsák a termést, s mielőbb megkezdhessék az első közös munkát: a szántást és vetést;

A tsz-tagok öröme nem maradt titokban. Három dolgozó paraszt, id. Marofka Pál, id. Bozsó Máté és ifj. Zacsók Mihály az emlékezetes közgyűlés után kérte felvételét a tsz-be. Most mór ők is úgy látják, hogy csak lesz valami a tsz-ből és mivel a földjük is ott terül el a tsz területe mellett, hát ők sem akarnak kimaradni;

A segítség nemcsak a tsz tagjait kovácsolta össze

és javította meg a közösségi érzést bennük, hanem új tagokat >s vonzott a tsz-be. A községi párt- bizottságnak és tanácsnak nem szabad egy pillanatra sem elfeledkezni róluk. A nemtörődömség majdnem a Dózsa TSZ felbomlásához vezetett. Most már a tagság között szó sem esik a kilépésről,

inkább arról beszélgetnek szívesen, hogyan, miképpen oldják meg a feladatokat, tervezgetnek. Ezt az érzést, ezt a szellemet kell megszilárdítani, ápolni a tsz tagjaiban s ezért a legtöbbet a községi pártbizottság és a tanács tehet.

— Podina —

A kiváló brigád

A Békéscsabai István Malomban dolgozik a Sajben zsá- kolóbrigád. Közülük május 1- én beten megkapták a »Szakma kiváló dolgozója« jelvényt. Egyedül Vraukó András volt az, aki nem kapott Jelvényt azért, mert a múlt év decemberében beteg volt Búsult is sokat emiatt. Mondogatta Saj- ben elvtársnak:

— Én sohasem lessek n szakma kiváló dolgozója. Nem tudom elérni ezt a szintet, pedig én is úgy dolgozom, mint ti. De az egy hónapot nem lehet pótolni.

Sajben elvtárs mindig biztatta:

— Dolgozz csak, ne félj, te sem maradsz le tőlünk.

S tényleg, a brigádtagok segítségével sikerült elérni Vraukó Andrásnak; oklóber 11-én mellére tűzték a »Szakma kiváló dolgozója« jelvényt. Lett

nagy öröm a Sajbett-brigád- ban. Hogyne, hiszen most már valamennyien boldog tulajdo- nosai a »Szakma kiváló dolgozója* jelvénynek. Közre is fogták Vraukó Andrást:

— Na látod, mégiscsak sikerült.

»Előre az újabb eredményekért« — ez most a jelszó a brigádban. Hat hónap eltelte után újra szeretnék elnyerni valamennyien a »Szakma kiváló dolgozója« jelvényt.

— Nem gyerekjáték ez a munka — mondja Sajben elvtárs. — Naponta egv ember 300 zsákot hord el a vállán. Ennek

ellenére a brigád átlagosan 130,4 százalékra teljesíti a tervét. Nemsokára büszke tulajdonosai leszünk a második jelvénynek is. A bizalom, az | akarat megvan mindannyiunk- j ban. Reméljük sikerül ter- j vünk. '

A múltban községünk dolgozó parasztságának is igen küzdelmes volt a megélhetése. Állandóan harcolni kellett a mindennapi létért, hiszen a község 23 ezer hold szántójának 77 százaléka — a föld legjava — a három gróf és földesúr, 97 nagygazda és kulák kezében volt. Csupán ötezer hold — a leggyengébb, szikesebb föld — maradt a kis- és középparasztoknak. Hétszáz csalódnak még föld sem jutott. A községtől távol kellett munkát keresniük:

A felszabadulás után a földreform földhöz juttatta a község nincstelen gazdáit. A meglévő gazdasági felszerelések, igaerök azonban csupán 50 százalékban biztosították a termelést. Újból sokan a kulákokhoz, nagygazdákhoz fordultak igákért.

A gépállomások létrehozásával a fogatuzsorától megszabadította államunk a parasztságot. A gépállomás gépparkja évről- évre mennyiségben és minőségben erősödik. Ma már a község minden 450 hold szántójára egy erőgép jut. De a szántás-vetés mellett a gépek a növényápolásban, magtisztításban, silózósban és más munkákban is sokat segítenek.

A felszabadulás előtt községünk parasztsága alig alkalmazta a gazdálkodásban a műtrágyát. Ma már a kormány által biztosított kedvezmények igénybevételével, a község minden két hold szántójára egy mázsa műtrágya használata jut évenként.

Az állam a parasztember segítségére siet a jószágnevelésben is. Megtakarítást jelent minden család számára az ingyenes állatorvosi szolgálat. Ennek megvalósítása ó*a községünkben 35 százalékkal csökkent a kényszervágás és az állatok elhullása.

Községünk dolgozó parasztságának nagy része a jobb élet útján a még jobbat, a közös gazdálkodást választotta. Az utóbbi években az állam egyre több segítségével, a tagok szorgalmas munkájával megerősödtek a közös, szövetkezeti gazdaságok. Ez évben például a Bem TSZ közel 13 mázsás, az Alkotmány TSZ tagjai 16,5 mázsás búzatermést takarítottak be. A jó termés a tagok jobb életét biztosítja.

A termés növekedésével, a munkalehetőségek biztosításával megjavult községünkben a parasztság élete. Ebben az évben betakarított és szabadon értékesített búzáért a község parasztjai például 1 403 676 forintot kaptak. Ezenkívül 1170 mázsa kedvezményes korpakiutalást. Ez a község termelőinek átlagosan 2985 forint kcsz- pénzjövedelmet jelent. A parasztságnak csak tojás, baromfi eladásából ez évben 450 000 forint készpénzjövedelme volt. Termelőnként községünkben a tejértékesítési jövedelem átlagosan eléri a 700 forintot havonta. Mindezek azt bizonyítják, hogy a parasztság vásárlóereje, életszínvonala állandóan növekszik.

Ma már eltűntek a múltnak, a nyomornak rémes emlékei községünkből is. Államunk gondoskodik parasztságunk egészségéről, kulturális igényeinek kielégítéséről. Kultúrotthonok, olvasókörök, egészségházak, szülőotthon áll a parasztság rendelkezésére. A tanyavilágban jól felszerelt iskolák segítik a tanyai gyermekek iskolázását. A parasztság hatvan százalékának van rádiója. Egyre több parasztcsalád lakásában gyullad-«ki -a villany.

A felszabadulás előtt a szarvasi teohnikum 171 tanulójából csak 15 volt a dolgozó parasztok gyermeké, Jä többi nagygazdák, spekulánsok, katonatisztek fiai voltak. Ma 203 tanulója van a technikumnak, ebből 118 dolgozó parasztfiatal, a többi értelmiségi, munkás, kisiparos szülők gyermeke. Ez volt a helyzet a gimnáziumban is. A felszabadulás előtt 109 tanulóból csak 27 volt paraszt szülők gyermeke. Ma már itt is helyet kaptak a parasztfiátalok.

Fábián Mihály, Szarvas, községi tanács.

Kétmilliárd forint a kölcsön jegyzőknek

A Második Békekölcsön hetedik sorsolása már a 32. állatn- kjolcsönsorsolás hazánkban. Az eddigi húzásokon államunk 6 millió 822 ezer egész kötvény tulajdonosának 1 895 000 000 forintot

fizetett vissza nyeremény és törlesztés formájában.

A veszprémi sorso’ás befejeztével 7 0.35 200 kötvényre mintegy 1 966 120 809 forintot fizet vissza államunk a kölcsön jegyzőknek.

BBBBHBBBBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBB BHBBB1IBBBBBBBI

BBBBBBIBH

Érdemes volt együtt maradni

A BÉKÉSTŐL VÉSZTŐ FELÉ

ve.elő országúton vígan fiityő- részve halad egy kerékpáros. Amikor megkérdezzük tőle, hogy merre van a Haladás TSZ irodája, örömmel mondja:

— Jöjjenek velem, én is oda megyek. Látják ezt a nagy tábla zöldet6 őszi árpát? Ez már a mienk. Amott feketéink a mélyszántásnak. Mór a búzának is több mint felét elvetettük. Megy ám itt a munka!

A békési Haladás TSZ irodájáig alig két kilóméternyi az út, s míg odaérünk, útitársunk részletesen ismerteti a szövetkezet jelenlegi munkáját, eredmények. Azt is elmondja, hogy nem volt mindig ilyen jóhírü az ő szövetkezetük, de ezt az elnöktől kérdezzük meg. az ismeri a múltat. Megkérdezzük vezetőnket, hogy mióta tsz-tag. Legnagyobb csodálkozásunkra így felel:

— Sajnos, csak két hónapja. Késén szántam rá magam. De Így is keresek rnnylt a gazdasági

év végéig, hogy négytagú családomnak bőven lesz kenyere újig.

Bontó János sertésgondosó két hónapi tagsága után olyan szeretettel beszél a Haladásról, mintha legalábbis alapító tag lenne. A központban azt is megtudtuk, hogy miért kereshet valaki nem egészen húrom hónap alatt egész évre való kenyeret a Haladásban.

SZATMÁRI LÁSZLÓ, A TSZ, ELNÖKE igen szűkszavúan és megfontoltan beszél. Az elmúlt idők rossz emlékeiről alig pár mondatot hallunk, de annál többet <a jelenről, a gazdag tervezésről, a biztos jövőről.

— Csak akkor tudják értékelni igazán a mi eredményeinket, ha megismerik az elmúlt gazdasági évűnket is — magyarázza az elnök. — Tavaly nagyon rosszul ment itt a munka. Többek között nem hordták ki a. trágyát, nem kapálták meg a kukoricát, Ezen a jó kötött talajon alig négy- mázsás átlagtermést értek el búzából, s kölcsön kellett kérni hogy 75 dekát oszthassanak munkaegységenként. (Az elnök ekkor 10 hónapos iskolán volt.) Mondanom se kell, a tagok egymás után hagyták itt a szövetkezetét.

Ez év elején a járási pártbizottságon már a tsz felosztásáról beszéltek, amikor a benn maradt 18 tag Cudovics Józsefet kérte pártUtkárnak, a JB .propagandistáját.

tEBHUAH ELSEJÉN MEGíR- KEZETT a tsz új púrttitkára, aki a legnehezebb munkákban mutatott példát. A tagság hamarosan megszerette is szívesen hallgatott jó tanácsaira. Gondosan ápolták az őszi kalászosokat, idejében elvetették a tavasziakat, a kukoricát és egyéb kapós növényt három-négy szer

megkapálták. Kihordták a trágyát még a háztáji irúgyudom- bokról is. A jó munka eredményeiről beszéljenek a számok:

A Haladás TSZ búzából 12 és félmázsás átlagtermést ért tel. De volt egy 20 holdas parcellájuk. ahol 19,15, egy ötholdason pedig 22 és fél mázsái adott

holdja. Őszi árpából csaknem 19, zabból pedig 11,5 mázsa volt az állag: A kukoricatermésük is meghaladja a SO mázsát.

— Az idén már lesz kenyér bőven — folytatja az elnök. — Csak előlegként öt és fél kiló kenyér- gabonát osztottunk munkaegysé- genkmt, Pankota Ferenc például 38 mázsát vitt haza, Varga Gábor 24-et, a február óta dolgozó párt- titkár több mint 18-at.

— Pedig kifizettük az adósságokat is — veszi it a szót Gudo- vics József párttitkár. — A beadásunkon kívül 238 mázsát adtunk el szabadfelvásárlási úron, de a jó termésből jutott is, maradt is.

BESZÉLGETÉS KÖZBEN MEGTUDTUK, hogy a legutóbbi közgyűlésen Sápián Imre, a tsz egyik nemrégi tagja kiszámolta: naponta átlag megkereste a 40 forintot (csak az előleget számítva). Eddig 1200 forintra rúg havi keresete, pedig év végén tekintélyes összegre számít. A tavalyi 12 forint helyett az idén egy munkaegység értéke megközelíti a 60 forintot. Már az előlegosztásnál elérték a negyvenet. A jó eredmények láttán egyre több kilépett tag jön vissza, s újak lépnek be. Az utóbbi hónapokban 18-ról 46-ra emelkedett a taglétszám. Az új gazdasági évben többek között ismét a szövetkezet földjén dolgozik Szatmári Gábor 18 holdas és Szabó Sámuel 16 holdas középparaszt. Szatmári elmondta, hogy többet nem hallgat mások szavára, mert látja: ha jól dolgoznak, a tsz-tag jövedelme meghaladja a jó módú középparasztét.

A GYORSAN GAZDAGODÓ TSZ tagjai még szebb, jobb módú jövőt terveznek. Az idén 130 sertés és 16 növendékbika hizlalására szerződtek. A nemrég leválasztott 175 malacot pedig jövő évi hizlalásra szánják, mert ez adja a legtöbb jövedelmet. Kicserélték a tehénállomány rossz egyedeit is.

A Haladás eddigi eredményei, reális tervei jó módú életet Ígérnek. Ezért bízik annyira a jövőben, s sajnálja az elmulasztott hónapokat a jó kedvű Bontó János sertésgondozó.

Áru Róza