Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-11 / 239. szám
4 1955. október 11., kedd a párt szavára hallgatlak a békéscsabai Vörös Október TSZ tagjai Egy-egy elejtett szó, rosszul értelmezett hír — ha nem is nagy horderejű — megbolygatja az emberek nyugalmát a termelőszövetkezetben. Mert a hír az olyan, hogy száj rákapják, aztán ki elvesz belőle, ki hozzátesz, de leginkább hozzátesznek, s bizony sokszor napokig foglalkoztatja az embereket. Ha a párt- szervezet kommunistái nem éberek. s csak elengedik a fülük mellett, sok baj származik belőle. A békéscsabai Vörös Október TSZ-ben is izgalomba hozta egy hír a napokban az embereket, j F.z is úgy járt, mint a többi, volt aki elvett belőle, volt aki j hozzátett, s bizony úgy volt. hogy I többféleképpen magyarázták a i kukoricatermés elosztását az em- ! berek. Egyesek, mint Susánszlti György, a tervezettnél kevesebbet javasoltak szétosztásra, mert sok szép Süldő vár hizlalásra. Szerinte jól kamatozna a kukorica, ha állandóan és mind többet hizlalnának. Ez a javaslat bizony harmadkézből már úgy szólt, hogy egy csepp kukoricát sem osztanak. Mások pedig a tjei— vezett termés alapján 3 kilót hangoztattak. Mi tagadás, s így \ an rendjén, hogy a betakarításkor számotvetünk, mit, hova teszünk. A tsz-tag is számotvet 1 amikor a csöveket töri, sokszor megfordul agyában a gondolat, vajon mennyi kerül a közösbe, mennyi a házalójára. így számolgattak a Vörös Október tagjai is ki-ki a maga módján mindaddig, amíg a pártszervezet nem cselekedett. Amikor a pártvezetőségi ülésen j vitatták a kukoricatermés eloszlását, több vélemény volt, s tnár- már úgy látszott nehéz lesz dűlőre jutni. Mojdisz elvtárs. a ve- j A magyar—lengyel kulturális egyezmény alapján hétfőn öttagú küldöttség utazott Varsóba a lengyel felső-, oktatás tanulmányozására. A delegáció Moód Aladár egyetemi tanár, a TTIT főtitkára vezetésével három hetet tölt a Lengyel Nép- köztársaságban. zetőség egyik tagja, a terv alapján javasolta a kiosztást. Ez körülbelül 3 kilót jelentene egy munkaegységre. Szilágyi elvtársnak, az alapszervezet titkárának pedig Susánszki György javaslata jutott eszébe. Ö egy kilót gondolt egy munkaegységre, a többit pedig a közös sertésállomány hizlalására. Végül is az utóbbiban állapodtak meg. Fontos dologra tettek pontot azon a tanácskozáson a pártvezetőség tagjai, de a neheze még ezután következett. Helyes határozatot hoztak, de a több mint 110 tag hogyan érti ezt meg? A Vörös Október TSZ kommunistái már számtalan tanújelét adták annak, hogy ha egységesek egy- egy haiározat végrehajtásában, követik példájukat. Az eredmény most sem maradt el. Pár nap alatt valamennyi tagnak megmagyarázták, hogy milyen előnyökkel jár, ha több kukoricát hagynak meg hizlalásra. Lipták András elvtárs szerint maguk ellen volnának, ha kiosztanák mind. Jelenleg 86 sertés hí'/.ikj. s a 195 malacból, süldőből jövőre már másfélmázsás hízók lesznek. Ez lesz az igazi pénzforrás! A népnevelők, a kommunisták példa- mutatása, a pártszervezet határozatának helyes megértetése tette lehetővé, hogy szombaton délután a tsz közgyűlésén érvényüket vesztették a »félhivatalos« hírek, gs a Vörös Október TSZ tagjai határozatba foglalták; hogy egy j kilogramm kukoricát osztanak egy munkaegységre, a többit pedig bent hagyják a közös állat- állomány részére. Uj vasútbiztonsági berendezés A Telefongyár dolgozói elkészí- ! tették az első magyar gyártmányú vágányút-jelölő és biztosító j berendezés első példányát. Az új vasúti berendezést a pilisvörösva- . ri vasútállomáson már fel is szerelték és jelenleg a biztonsági próbák folynak. A tervek szerint j az új vasúti berendezést a kis- és közép-állomásoknál alkalmazzák majd. Eredményesen hasznosítja Pesten szerzett tapasztalatait Pető Mátyás békési párttitkár Ez év tavaszán a békési kommunisták a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségétől levélben kérték, hogy küldjék haza Pető Mátyást párttitkárnak, aki akkor a külügyminisztériumban dolgozott. Pető Mátyás — békési kosárfonó-munkás fia — a felszabadulás utáni napokban, alig tizenhat éves fejjel bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba s hamarosan belépett a kommunisták pártjába. Párthűségével, lelkes munkájával példát mutatott az idősebbeknek is. Később a járási pártbizottságról (elsőbb iskolába került, s 1953. szeptembere óta a külügyminisztériumban dolgozott. A fiatal ! kommunista egy pillanatra sem szakította meg pártmunkáját: az iskolában és a külügyminisztériumban is pártvezetőségi tag volt. A békésiek kívánságát örömmel fogadta s feleségével együtt ott hagyta kényelmes, központi fű- téses, fürdőszobás lakását és májusban hazaköltözött Békésre. Községében nemcsak a kommunisták, de a pártonkívüliek is szeretettel várták. A tanács a község legszebb helyén biztosított számára kényelmes, kétszobás lakást s felesége — mint Pesten — itt , is a begyűjtési hivatalban kapott ! állást. Az új párttitkárt sok gond és : baj várta a 24 ezer lakosú községben. A kommunisták segítségével azonban hamarosan otthonra talált Pető Mátyás. Az első hónapokban szinte vége-hossza nem volt a panaszoknak. Amikor látták, hogy a fiatal párttitkár mindent lelkiismeretesen elintéz, egyre több pártonkívüli is felkereste, s felhívták a figyelmét különböző hibákra. Pető Mátyás a Budapesten szerzett gazdag tapasztalatait eredményesen hasznosítja Békésen. Május óta javult a belső pártélet is. Ezekben a napokban többek k zött a politikai oktatásra készülnek s a propagandisták oktatásét maga a párttitkár vállalta. VUuusautfi héfn , KAZINCBARCIKA Két kis faluból, Sajókazinc- ból és Barcikából (alakult ki új szocialista városunk: Kazincbarcika. A városnak (néhány év múlva 40 ezer (lakosa lesz, akik a kazincbarcikai nagy létesítményekben, mint a Sajómenti Vegyikombinátban vagy a Borsodi Hclerőműben és ia környék bányaüzemeiben dolgoznak. A Borsodi Hőerőmű — mely az ország egyik legnagyobb erőműve — első gépegysége februárban kezdett áramot termelni. Azóta már .egy másik gépegységet is üzembe .helyeztek, úgyhogy az .erőmű, amely a termelt áram 90 százalékát az országos hálózatnak adja, biztosítani tudja a környék öt bányaüzemének és az épülő vegyikombinátnak villanyárammal való ellátását is. A kialakuló új, modern város és a hatalmas gyárak a magyar nép alkotó erejéről beszélnek. Az épülő Kazincbarcika A Borsodi Hőerőmű. (Magyar Foto. Hollenza Béla felvételei.) JfUncUtikineU vz’41 a kitüntetés Köröstarcsa évek óta teljesíti beadási tervét »»< » V ». Még talán Köröstarcsán is kevesen tudják, hogy a községi tanács elnöke, Szentesi Sándor elv- társ, szeptember 24-én megkapta a „Begyűjtés kiváló dolgozója“ kitüntetést. Lehetséges, hogy azért, mert csak vasárnaponként ölti magára azt a ruhát, amelyikre rátűzték a rendkívüli megyei tanácsülésen a jelvényt. S azóta nem sok vasárnap volt. — Miért kapta? — kérdezik egyesek, akik csillogni látták mellén a megbecsülésnek ezt a jelét. Szentesi elvtárs, az őt jellemző szerénységgel, kurtán csak így válaszol: — Azért, mert községünk dolgozó parasztsága búzából 112,6, takarmánygabonából pedig 109,5 százalékra teljesítette idei beadási kötelezettségét. Az ilyen válasz után aztán nehéz eldönteni, hogy kié az érdem, a tárcsái dolgozó parasztoké, Szentesi Sándoré, vagy mindany- nyiuké. Inkább az utóbbi megállapítás a leghelyesebb, mert a tanácselnök kitüntetése a kötelezettségüket híven teljesítő dolgozó parasztoknak is szól. És meg érdemlik még külön is a dicsérete. Hogy miért, erről beszéljenek a tények. A köröstarcsai dolgozó parasztok 1951 óta (az 1953-as év kivételével, amikor a jobboldali politika őket is kizökkentette az egyenesből) mindig teljesítették a begyűjtési tervet. Három éve még dokumentfilm is készült róluk. Tavaly járási elsők voltak a beadásban, s az idén is elsőnek kapták meg a járásban az engedélyt a gabona szabadpiaci árusítására. S ha élenjárnak a gabonabeadásban, nem lehet lemaradás más cikkekben sem. Nincs is úgyszólván. Tojásból 124, tejből 138, vám gómarhából 196, baromfiból 55 százalékra teljesítették a három- negyedévi, sertésből pedig 57 százalékra az egész évi tervet. Nosza, csapjunk le a baromfi- és a sertésbeadásra, mert ez a kettő nagyon rontja az összhangot. Lesz-e ebből 100 százalék rövid három hónap alatt? — Lesz — jelenti ki magabiztosan Szentesi Sándor is, Mező István, a községi pártbizottság titkára is, meg Jenei Julianna, a begyűjtési hivatal vezetője. De hogyan? — Az utóbbi időben ezek képezték a párttaggyűlés, az MNDSZ-gyűlés, s az eddig elhangzott tanácstagi beszámolók egyik fő napirendi pontját — sorolja Mező elvtárs.—Hogy még biztosabb legyen a siker, hatvan népnevelőt kérünk arra, hogy látogassák meg és beszélgessenek el a beadásra és az adófizetésre kötelezett dolgozó parasztokkal. Az a cél, hogy senki se vigyen át adósságot a következő esztendőre — A múlt évről különböző cikkekből 98 hátralékosunk maradt — mondja Jenei Julianna. — Különösen sertésbeadással voltak többen elmaradva és még vannak is harminchétén. De ezek is határozottan megígérték, hogy a beütem- zés szerint rendezik a hátralékot idei kivetésükkel együtt. A sertésbegyűjtésben és főként a baromfibegyűjtésen azért mutatkozik lemaradás, mert túlnyomórészt hízott baromfi van beütemezve, s a hizlalást hátráltatja a kései kukorieaérés. De ami késik, nem múlik. Bátran ki merem jelenteni, hogy Köröstarcsa az idén még jobban teljesíti beadási kötelezettségét, mint eddig, mert megszilárdult a lakosság állampolgári fegyelme. Meg aztán azért is, hogy így még egy évben sem segítette a községi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága a begyűjtést, mint az idén. Mező elvtárs is minden nap megfordul itt a hivatalban, érdeklődik a begyűjtésről, segítséget, tanácsot ad. Azt, hogy eny- r.vire lecsökkent a múlt évi hátralékosok száma és hogy jó eredményeket értünk el egész sor cikk begyűjtésében, főként Szentesi eivtárs segítségének tulajdonítom. Egyenesen, nyílt őszinteséggel beszél a dolgozó parasztokkal, megérteti velük, hogy az ő érdekeikről is szó van, meg a községéről és az országéról is. Az elhangzottakhoz nem kell semmiféle külön magyarázat. Tények bizonyítják, hogy a tárcsái dolgozó parasztok is, a község vezetői is példásan állnak helyt kötelezettségük teljesítésében. Kü- lön-külön és együttvéve is méltók a dicséretre és arja, hogy példának állítsuk őket megyénk több községének tanácsa és dolgozó parasztsága elé. — A végrehajtó bizottság naponta figyelemmel kiséri a .begyűjtés ütemét, ahol lemaradás mutatkozik, oda mozgósítunk minden erőt — magyarázza Szentesi elvtárs.— A gabonabegy üjtésnél is mozgósítottuk azokat, akik valamit tehettek a siker érdekében. Legelőször is községi párlbizottsági ülésen tárgyaltuk és határoztuk meg a feladatokat. Aztán huszonöt kisgyűlés és tanácstagi beszámoló foglalkozott az állampolgári kötelezettség teljesítésével. Közben a pártbizottság, a tanács végrehajtó bizottságának és a begyűjtési állandó bizottságnak a tagjai állandóan kint jártak a cséplőgépeknél, s egyéni agitációt végeztek a csépeltetők között. Most a kukoricaértékesítési szerződéskötésre, ezen túl pedig főként a sertés- és a baromfibeadási kötelezettség teljesítésére mozgósítunk.
