Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

I/íUoísomU hifit 1955. október 30., vasárnap Harcos szakszervezeti munkát az iskolában! Megyénk pedagógusai a napok­ban választották újjá az iskolai szakszervezeti bizottságokat, bizal­miakat. Dolgozó népünk, pártunk azt várja az iskolai bizottságoktól, bizalmiaktól, hogy jó munkájuk­kal, harcos kiállásukkal olyan fo­gaskerekek legyenek, amelyek előrelendítik, segítik az iskolai oktató-nevelő munkát, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtá­sát. Nem könnyű feladat. A szak­szervezeti munka nagy figyelmes­séget és nagy körültekintést igé­nyel. A szakszervezet feladatai­nak végrehajtásához harcos, szi­lárd meggyőződésű, határozott ve­zetők kellenek, olyanok, akik he­lyesen tudják vezetni, irányítani az iskolai és iskolán kívüli felada­tok megoldására pedagógusainkat. Milyen feladatok állanak az is­kolai szakszervezeti bizottsá­gok és bizalmiak előtt? Legfontosabb feladat az oktató­nevelő munka segítése, a dolgo­zók munkakörülményeinek tanul­mányozása, a párt határozatainak végrehajtása, az Oktatásügyi Mi­nisztérium utasításainak segítése, a munkás-paraszt származású ta­nulók eszmei-politikai nevelésé­nek figyelése és segítése. Hogyan hajthatják végre eze­ket a feladatokat? Úgy, hogy segítséget nyújtanak a pedagógusok szakmai és ideoló­giai fejlődéséhez. A falusi és vá­rosi pártszervezetek egyre jobban bevonják nevelőinket a pártokta­tásba. Emellett a pedagógusok ré­szére külön van szervezett ideoló­giai oktatás. Számos pedagógus tanul egyetemeinken, főiskoláin­kon. Azoknak, akik egyik lehető­séget sem veszik igénybe, a szak- szervezet rendez iskolai politikai vitákat, előadásokat, szakmai an- kélokat. Az ideológiai és szakmai fejlődés nemcsak a szakszervezet’ gondja, de a nevelők mozgósítása, tanulásuk ellenőrzése, segítése is egyik legfontosabb feladatai közé tartozik Sokat tehetnek az iskola fala­in belül a szakszervezeti bizottsá­gok. Állandóan figyeljék- a neve­lők munkáját. Gyűjtsék össze a jó tapasztalatokat és azt továbbít­sak a többi nevelőhöz. Ezzel se­gítik az iskolai munkát és ugyanakkor népszerűsítik a jól dolgozó neyelőket. Se­gítsék az iskolai munkát úgy is, hogy terjesszék, alkalmazzák az élenjáró szovjet pedagógusok munkamódszereit. Előzzék meg, hogy ne forduljon elő olyan eset, hegy az egyik pedagógus tanuló- csoportjával jó eredményeket ér el és ugyanakkor a többi tanuló- csoportok gyengék. ösztönözzék a nevelőket arra, hogy az iskolai munka megjaví­tása érdekében ne csak a tanu­lókat, hanem a szülőket is nevel­jék. Menjenek el minél gyakrab­ban a tanulók szüleihez, s adja­nak tanácsot a szülőknek a ne­veléshez. Harcoljanak a hiányzás és lemorzsolódás ellen. Győzzék meg a szülőket, hogy a szocializ­mus építéséhez, a modern üzemi és mezőgazdasági gépekhez mű­velt, tanult emberek kellenek. Törjék meg azt a helytelen néze­tet, amit különösen az idősebbek között lehet hallani: ...sok esz­te ndőt megértem, és csak négy is­kolát végeztem, a fiam is megél négy osztállyal.“ Az Iskolai és iskolán kívüli munka másik fő területe az ifjú- ! ság között végzendő munka. Nem végez egész munkát az a pedagógus, aki csak az iskolá­ban nevel! Az úttörő-munka segítése mellett a fiatál és idősebb pedagógusok egyaránt sokat tehetnek a falusi DISZ-szervezetek munkájának megjavításában. Számos tapasz­talatból tudjuk, hogy van mit ten­ni ezen a téren. Ifjúságunk az is­kola falait elhagyva ki van téve az osztályellenség aknamunkájá­nak és más káros hatásoknak. Éppen ezért nem szabad fiatalja­inkat magukra hagyni. Már az is­kolában elő kell készíteni az élet­re és továbbra is figyelemmel kell kísérni és nevelni tovább szocia­lista emberré. Ha mi nem foglal­kozunk fiataljainkkal, foglalkozik vele az ellenség és káros hatások alá kerülhetnek. Ha figyelemmel kísérjük fiatal­jaink fejlődését, megállapíthat­juk: azok a fiatalok, akik 1947— 48-ban voltak 17—18 évesek és részt vettek azokban a harcokban, amelyet pártunk és dolgozó né­pünk vívott a hatalom megszer­zéséért, ma a különböző állami szervekben, üzemekben, mezőgaz­daságunkban a legjobb dolgozók. Ezeket az elvtársakat a társada­lom, a tömegek nevelték. Ma min­denütt helytállnak, ahová pár­tunk állította őket. Ezeknek a fia­taloknak drága a munkásosztály hatalma. Mi történt az ifjúság életében a hatalom megszerzése után? Iskoláinkban még nem forrt ki j az új szocialista nevelési rend. Az iskolai munkának mai módsze­rei még gyermekcipőben jártak. Nevelőink még nem voltak elég fejlettek. Ifjúságunk, amikor kike­rült az iskolából, magára volt hagyva. A falusi ifjúsági szerveze­tekben nem folyt megfelelő mun­ka. így történhetett meg, hogy egyes fiatalabb fiúk a nyugati kultúra, a soviniszta és naciona­lista nézetek, különböző jobbol­dali hatások karmai közé kerül­tek. Nem kétséges, hogy neve­lőink ezen a téren az ifjúsági szervezetekben hasznos munkát végezhetnek. Idősebb pedagógu­sok, akik tanították, nevelték a fa­lu fiataljait, ha arra törekednek, hogy megjavítsák a DlSZ-szerve- zetekben folyó munkát, nagyon sokat segíthetnek. Ha nevelőink bátran, következetesen nevelik ifjúságunkat, nemcsak megjavul a DISZ-szervezetekben folyó mun­ka, de a szülők is nyugodtan kül­dik fiaikat és lányaikat a DISZ- szervezetbe, mert látni fogják, hogy jóra nevelik gyerekeiket, hogy jövőjük jó kezekben van. Szakszervezeti bizottságaink fontos feladata, hogy állandóan segítsék a nevelők ilyen irányú munkáját isr Népszerűsítsék a jól dolfeoamat és módszereiket terjesszék a többi nevelő között Is, akik ifjúsági vonalon dolgoz­nak. Segítsék az iskola ifjúsá­gi szervezetét. Készüljenek arra, hogy 1956-ban minden iskolában méltó módon ünnepeljük az út­törő-mozgalom 10 éves évforduló­ját. Állandóan tanulmányozza a szakszervezeti bizottság munkája során a pedagógusok munkakörül­ményeit. Foglalkozzon a nevelők ügyes-bajos dolgaival. Szervezze­nek színház és filmelőadásra cso­portos látogatásokat. Szervezzenek olyan összejöveteleket, ahol a ne­velők szórakoznak, ahol min­denki jól érzi magát. Szerezze be a bizottság a járási könyvtár­ból azokat az ideológiai és szak­mai könyveket, szépirodalmi mű­veket, amelyek érdeklik a pedagó­gusokat. A szakszervezeti munka során minden vezető tartsa állandóan napirenden, hogy pártunk és ál­lamunk megbecsüli a nevelőket, de elvárja minden pedagógustól, hogy képességeinek megfelelően jó munkát végezzen. Ha az iskolai szakszervezeti bi­zottságaink és bizalmiaink a szak- szervezeti élet labirintusában — a helyi adottságoknak megfelelően — megtalálják a helyes utat, jó munkát fognak végezni. Mizó Mihály, Ped. Szaksz. Tér. Biz. isk. és kultúrfelelős. Fleischer Antal emlékezete Október 31-én lesz tíz éve, hogy Fleischer Antal, az Ope­raház kiváló karmestere meghalt. Nemcsak egészen rendkí­vüli képességű muzsikus volt, hanem megragadó kedvessé- gű, nagy műveltségű ember. Zenei befogadóképessége egy­forma lelkesültséggel merült el Bach, Beethoven, Bartók, Muszorgszkij, Rimszki, Mahler zenéjében. Már fiatal korában teljes odaadással csatlakozott az új magjai- zene akkor még eléggé gyér számú táborához. Kar-mesteri pálcájának lendü­letével egész Európában hirdette ennek az új magyar ze­nének csodálatos mondanivalóját. Békéscsabán az Aurora Kör megalakításától, 1913-tól kezdve, még inkább a Tanácsköztársaság kikiáltása után tudatára ébredt hivatásának: kiáltani a magyar népdal,Bar­tók és Kodály eszméi mellé, új zenekultúrát, új magyar tár­sadalmat alakítani. Ebben a munkában rendkívül értékes közreműködést kaptunk Fleischer Antaltól 1916—1938-ig. Volt idő, amikor Békéscsaba zenei téren az élen ha­ladt a vidéki városok előtt. Volt vonósnégyesünk, 40 tagú szimfonikus zenekarunk, évente négy nagy, 12 kis zenekari hangversenyt adtunk, szerepeltettük a legjobb magyar és külföldi művészeket, élénk irodalmi és művészeti életet te­remtettünk, és odaálltunk minden baloldali megmozdulás mellé. Legnagyobb elismerésünk Bartók és Kodály munkánk iránti megbecsülése és állandó érdeklődése volt. Fleischer Antal teljesen egy volt velünk, tanácsaival segített, nem egy­szer dirigálta az Aurora zenekarát. Fleischer nagyon szerette Békéscsabát, és Békéscsaba zenét szerető közönsége őt. Nagy karmestereink közül az el­ső volt, aki hittel és lelkesedéssel tanulmányozta a nagy orosz klasszikusokat, és boldogan készült arra, hogy művei­ket egyszer dirigálni fogja. Azoknak az örök emberi és magyar zenei értékeknek megszólaltatásáért élt, amelyek a mai, szocializmust építő társadalmunk zenei kultúrájának általánosabb és mélyebb teljesedését jelentik. Az Operaház 31-én ünnepli nagy karmesterének emléke­zetét, s a rádió Fleischer Antal emlékestet sugároz. — Dr. Südv Ernő — MNDSZ-szervezeteínk készülnek az új oktatási évre Termel6**Svetkezeti csoportok ! Egyénileg dolgozó parasztoki Kössetek cukorrépa termelési szerződést felemelt áron A leszerződött területre 100 százalékos termény- és 50 százalékos állaibeadási kedvezmény Az 1956-os gazdasági évben a cukorrépa felemelt átvételi árai a következők: Az átadott cukorrépa készpénzben fizetve mázsánként 27,60 Ft: Az átadott cukorrépa természetben 1 kg cukor, mázsánként 18,30 Ft: Az átadott cukorrépa természetben 2 kg cukor, mázsánként 9,— Ft: Amennyiben az égyénileg dolgozó paraszt, vagy I:; II: típusú szö­vetkezet átlagtermése kát, holdanként 100 mázsát meghaladja,- az alábbi prémiumot kapják: 100—125 mázsa termésig mázsánként 6 forintot; 125—150 mázsa termésig mázsánként 12 forintot; 150 mázsán felüli termésnél mázsánként 20 forintot; Mezőhegyesi és Sarkad! Cukorgyár, Legrégibb oktatási formánk az olvasókör. A múlt évek folyamán sok ezer asszonyt tudtunk be­vonni az olvasókörökbe. Ebben az évben is szervezünk olvasókö­röket, amelyeket községekben, tanyákon, városokban, kerületek­ben, MNDSZ-helyiségekbcn, kul- túrotthonokban rendezünk meg. Idén az MNDSZ Orszá­gos Elnöksége két olvasó­könyvet ad ki, az egyik »Szabad tíz évem legszebb napja« címen már meg is jelent. A másik me­zőgazdasági tudnivalókkal fóglal- kozik, januárban jelenik meg. Ezenkívül több szépirodalmi könyv is segíti az asszonyok ta­nulását, Szervezeteink vezetői már elbeszélgettek az olvasókö­rök vezetőivel, s az a tapaszta­lat: ahol jól választottak, meg­van az eredmény is. Az olvasó­kör-vezetők egynapos módszerta­ni megbeszélésén Gyomén, részt- vett kilenc pedagógus, két há­ziasszony és három egyéb alkal­mazásban dolgozó asszonytárs. A békési szervezet ebben az év­ben 15 helyen szervez olvasó­kört és már jó előre megbeszél­ték a hallgatókkal, hogy minden olvasó-estén dia-filmvetítéssel szórakoztatják az asszonyokat. A mezőkovácsházi járásban is készülnek az MNDSZ-szerveze- tek, hogy az előző évekhez vi­szonyítva jobban megszervezzék az olvasóköröket. A gazdasszonykörben eddig is sok asszony tanult hasznos dol­gokat. A szabás-varrás tanfolya­mokon sokan megtanulták egy­szerűbb holmik varrását, vagy a kötés, csipkekészítés titkait, népi hímzések különböző fajtáit. Az MNDSZ Országos Elnöksége eb­ben az évben is hatféle gazdasz- szonyköri füzetet dolgozott ki; amellyel segítséget ad asszonytár­sainak. Az ismeretterjesztő előadások tömegoktatásunk fő formái, vá­rosokban, járási székhelyeken, va­lamint nagyobb községekben. Ezeket a TTIT-vel szervezzük közösen. Az MNDSZ Országos Elnöksége teljesítette sok ezer asszony kívánságát, amikor ki­dolgozta a »Nőkről a nőknek« című előadássorozatot, amely nagyszerű hazafiak életét mutatja be, mint Zrínyi Ilona, Kossuth Zsuzsanna, Ismerteti továbbá a magyar nők harcát a fasizmus ellen. MNDSZ-szervezeteink kultúr- bizottságai tudatosítsák a szerve­zett oktatás formáit, jelentősé­gét, színes, ötletes oktatási naptá­rokon, híradókon s azt, hogy oktatásunk megkezdésének ideje november 1. Kocsor Gáborné megyei MNDSZ Egy hét levelei Nem fukorkodtak levélíróink az elmúlt héten az írással. Hírt adtak a munkahelyükön elért eredményekről, a hiányosságok­ról. Többen írtak a november 7. tiszteletére indult versenyvál­lalásokról, az éves terv telje­sítéséről. A levelek mind­egyike sok segítséget adott mun­kánkhoz. Az elmúlt héten leg­tartalmasabb levelet Nagy Lajos fődiszpécser, Vági János sztaha­novista főtechnológus, Nátor Já­nos bélmegyeri VB-titkár és D. Tóth Ferenc, a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ pártszerveze­tének titkára írt. NÉZZ K TÜKÖRBE- A BÉKÉSCSABAI Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet Dá­niába, Svájcba, Olaszországba, Belgiumba, Ausztriába, Finn- és Svédországba szállít megrende­lésre szőnyegeket. A csabai sző­nyeget mindenütt dicsérik, és el­ismeréssel beszélnek a magyar szőnyegszövőkről. Levél Esztikének Békéscsabán a Sztálin úti fod­rászüzletben találkoztunk az egyik este. Nem mutatkoztál be, de egy félórás ott-tartózkodásod után már mindenki tudta, hogy Esztike a neved és sokan össze­súgtak: „Esztike csinos kislány“, „Esztike klassz“. Végig dicsér­tek rajtad a jampec öltözet ra­jongói minden ruhadarabot. „Micsoda klassz a topogója és a nacija.“ (Náci, értsd: csöves szabású pantalló.) Nemcsak cso- dálóid, de irigyeld is akadtak, ezek dühös pillantásokkal mé­regettek. Ezt lövették feléd: „Ha te is jampi vagy, akkor én mi vagyok. Ugyan hiszen, ha jól megnézem, az én topogómnak vastagabb a talpa, és ennél kü­lönb az én kockás blúzom." Személyed nem mindenkit bű­völt el, Esztike. Sőt, határozot­tan állítom, hogy csak éppen társaidat, akik hasonlóan voltak öltözve. Sokan fejezték ki saj- nálkozásukat és azt mondták, „kár érted“.Sajnállak én is, mert fiatal vagy, talán 16 nyaral sem láttál, mégis belehabarodtál a jampec divatba. Vastagtalpú ci­pőd, szűkre szabott, háromne­gyedes pantallód, kockás, kívül hordozható blúzod, amely erősen simult nadrágodhoz, rajta a nagy, díszes csattok, no, és a mellényed, a lila körmeid...! Szó­val visszataszító látványt nyúj­tottál, amint zsebre dugott ke­zekkel — mint egy páva sétál­gattál az üzletben, mutogattad magad. Esztike, ne haragudj, hogy így tükör elé kényszerítettelek, csak azt akartam, hogy belenézz és próbálj másként öltözködni, ne legyél nevetség tárgya sen­kinek. Szép vagy és csinos, de ezek a jampec ruhadarabok el­csúfítanak, torzítják bájos ar­cod. Sajnos, nem te vagy az egyedüli, aki így majmolja ezt az ízléstelen divatot, ezért nem lenne baj, ha mások is belenéz­nének a tükörbe. (B-vi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents