Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

1955. október 30., vasárnap VíU&i&aiók Héfti. Levelekből • •. Siralmas állapot Minden üzemben megbecsülik és segítik a munkás színját- izást és a dolgozóknak lehetővé teszik a színházi és mozielőadá- íok rendszeres látogatását. Másutt ez már olyan magától érthetődő természetes valami — de nem az a Szarvasi Gépállomáson. Itt a vezetőség nem sokat törődik a dolgozók kulturális igényeivel... A munkások például sokszor kénytelenek elmaradni a jobb színházi és mozielőadásokról, mert nincs idejük a jegyért való sor- banálláshoz. Akinek pedig kötelessége lenne a jegyek beszerzése, legfeljebb csak magának vált. S ezért nem szól neki senki!... Még ennél is szembetűnőbb hiba az, hogy a gépállomás hét év alatt nem adott dolgozóinak kultúrtermet. így az alakuló kultúr- rsoportnak természetesen nincsen otthona, de felszerelése sincs. A gépállomásnak nincs talán kulturális alapja? Az értekezleteken állandóan fejlődésről beszélnek és ígérgetnek fűt-fát, de semmit nem tesznek. A kulturális élet ellaposodását az Is mutatja más egyebek mellett, hogy a gépállomás fél évvel ez­előtt vásárolt, 12 000 forint értékű hangos-filmvetítő gépének jó kihasználásával nem törődnek. Ajánlatos lenne, ha a gépállomás vezetősége, karöltve az üze­mi szervekkel, sürgősen tenne egyet s mást a gépállomás 240 dolgo­zójának legminimálisabb kultűrigényei kielégítéséért. Nem kellene elfelejteni, hogy egy mezőgazdasági üzemnek nemcsak munkaadó joga van, hanem nevelési kötelessége is,.. Reméljük, hogy a felso­roltak belátható időn belül megváltoznak. Akkor a dolgozóknak jobb kedvük lesz a munkához. SZÍN BÉLA A szovjet hősök emlékének megbecsülése Csapatunk elhatározta, hogy a szovjet hősök sírját rendbe­hozza és gondozza egész évben. Először a fiúk a csapattanács el­nökével kimentek a temetőbe és megnézték a síremléket. Elég gon­dozatlannak találták.Brigádot alakítottunk s ásóval, gereblyével el­indultunk a temetőbe. Megérkezésünk után a csapattanács elnök vezetésével megkezdtük a munkát. A sírok környékét megtisztítot­tuk a gallyaktól, a sírdombokat pedig felástuk és elgereblyéztük. A törmelék kavicsot körül elsimítottuk. Néhány pajtás a kerítés le­szakadt drótjait igazította meg. A sírokra virágot ültettünk, amely késő ősszel nyílik. Tavasszal újra bevetjük mindet virágmaggal és április 4-ére szépek lesznek. Ezzel is hálánkat akarjuk kifejezni a Vörös Hadsereg iránt, amiért elhozta nekünk a szabadságot. Abonyi Erzsébet, Füzesgyarmat • Virágzó népművészet a Körösök mentén A parasztság és pásztorság képzőművészetére vonatkozólag év eleje óta rendszeres gyűjtést folytatok és a szocialista gazdálkodás társas életével kapcsolatos kutatásokat végzem. ■ ........ ,| A zt tapasztalom, hogy népünk olyan területen is törekszik mű­vészi igények kielégítésére, ahol ezt nem is gondoltuk volna, példá­ul a kovácsmunkában, építészetben, stb. E tekintetben a helyi hagyományhoz is ragaszkodnak. Például 1953-ban készült házon „török“ díszítésű tulipán, ácscsinálta házvégfaragások találhatók. A szövés, hímzés és rojtkötés művészei szép számmal alkot­nak ma is. A férfi népi képzőművészetben a legfinomabb kidolgo­zást a pásztorok tervezéseiben találjuk. Pásztoraink művészete ez év tavasza óta szépen kezd kiegészülni a fiatal juhászok, gulyá­sok botberakásaival, karikásfonás rival. Több népművészünk famun­káján a műasztalosság hatása érzik. Mint új népművészeti ág je­lentkezett a szocialista ünnepekre készített dísztárgyak alkotása, például arató koszorúk, művirágok, stb. Az előadóművészetben a csasziuska alkotás vett nagy lendüle­tei a szocialista üzemek dolgozói közt. Ezek szépen terjednek: a belső indítóokból készülteket szóbelileg terjeszti dolgozó népünk. Főleg a magukról megfeledkezett embereket bírálják ezek a „mon- dókák“. amelyek ismert dallamokra készültek. Zenében a legelők pásztorai vezetnek a saját találmányú hang­szerek előállításával. Megtalálható ezek közt a régi olcsó anyag: a cseresznyehéj, köcsögdarab éppúgy, mint a modern, gyári anyag: fényképfilm, a celofán. Nagy erővel hódít a harmonika. A citera viszont számbelileg terjed. E két hangszer a népi zene két pólusa. Játékait szinte állandóan űzi a szocialista üzemek dolgozó ré­tege. Ebből nemcsak a fiatalok, hanem az öregek is kiveszik részü­ket. Főleg a megtréfálás alkotja a játék gerincét. Ebben nagy fe­szítő ereje van a másik nemmel való kötődésnek. Ha nagyon jó ked­vük van az embereknek, a tréfa hamar átcsap táncba. Nem kell hozzá bor se. Különösen a brigádszállások a tánc és a tréfa szín­helyei. Az általános felfogástól eltérően nem a pásztorság, hanem a brigádszállás ifjúsága a legtáncosabb. Míg a pásztor inkább a bo? hatására, a brigádok fiatalsága belső jókedvtől sarkalva is táncra perdül. Sok új zenei és tánctehetség került elő a termelőszövetke­zeti vacsorák és más szőkébb körű rendezvények alkalmával. Itt gátlástalanabból nyilvánul meg népünk belső alkotó kedve. Bereczki Imre, Dévaványa. FILMROVATA Iskolakerülök Dolgozó parasztok! Folyó hó 31-ével lejár a kukorica-szcrzödéskotés határideje A rendelkezés szerint kormányunk elvárja, hogy minden termelő önkéntes szerződés-kötéssel Járuljon hozzá az ország hús- te zsírellá­tásának megjavításához. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy novem­ber 1. után azokat a termelőket, akik nem kötöttek szerződést, a ta­nácsi szervek fogják kötelezni a kukorica-feleslegeik egy részének el­adására. Használják ki a hátralévő napokat és a Terményforgalmi Vállalat­nál kössenek értékesítési szerződést. Átvételi ár: májusi morzeoltra 140 forint. Szerződők építési anyagot, IZS-ős Csepel és Pannónia motorke­rékpár-utalványt kaphatnak! (Magyarra szinkronizált szovjet film) A család és az iskola kapcso­“ lata a legrégibb pedagógia kérdései között szerepelt. Már Komensky felismerte azt a rend­kívül fontos tételt, hogy a gyermeket a tanórákon csak rész­ben lehet nevelni. Ugyanolyan erővel, mint ahogy azt az iskola teszi, nevelik a gyereket az isko­lán kívüli tényezők, elsősorban természetesen az otthon. S ha ez a két tényező szem elől téveszti egymást, vagy éppen egymás el­len dolgozik, akkor veszélybe ke­rül a végső siker, a nevelés ered­ményessége. Ez a kérdés nálunk mostaná­ban válik rendkívül élessé. Isko­láinkban a rossz tanulók gyenge tanulmányi eredményének, sok­szor a jó tanulók váratlan vissza­esésének, de jó néhány esetben ko­moly erkölcsi defektusoknak is többnyire az elhanyagolt otthoni nevelés az oka. A szülőknek vagy ideje nincs, vagy türelme nincs eleget foglalkozni gyermekével. Az eredmény mindkét esetben azonos: a gyermeklélek félrecsú- Bzik, s ebből komoly, sokszor jó­vátehetetlen bajok származnak. Noszor Sztálin-díjas regényének, a „Jó barátokénak ez volt alap­vető kérdése, s ez lett a film for­gatókönyvének is központi magva. A film nem felnőttek számára készült elsősorban, mégis nekünk mond talán legtöbbet. Szülőknek, nevelőknek egyaránt, hasznos vé­gignézni ezt a filmet. Több olyan kérdésre ad helyes választ, amely a magyar iskolák és magyar csa­ládok megoldatlan és sokszor meg­oldhatatlannak tűnő problémája napjainkban is. A kis Siskin, az apa nélkül féTiíWŐ‘és ál&pjában jószándékú gyémiek típusa ná­lunk is típus. Mindig jószándékú a gyermek, * 1 — ezt hirdeti pedagógiai de­rűs optimizmussal a film, s ezt ne­künk is el kell fogadnunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyermek nem lehet csintalan, paj­kos, sőt iskolakerülő Is, de rom­lott gyermek nincsen, mint ahogy a filmen sem esik erről szó. Sis­kin iskolát kerül, hazudik, sőt szélhámosságot is megkísérel, ba­rátját, Vitya Malejevet is bajba sodorja sokszor, de az adott pil­lanatban mégiscsak lehet rá szá­mítani, a helyes és — bár vélet­lenül — kellő időben történő be­avatkozás a botlások útján is he­lyes útra tudja terelni. Hány szü­lő és hány nevelő nem hisz eb­ben! Hányán beszélnek „elvete­mült, rossz kölyökről", „nevelet­len gazfickóról." S nem látják, hogy a helyesen Irányított gyer­mekközösség ereje, a szerető szó, a helyesen alkalmazott fenyítés — persze nem testi — a legre­ménytelenebb esetből is kivezető lehetőséget talál. Vitya Malejev problémája is jellegzetes, bár Siskinével ellen­kező jellegű. Vityát szigorúan tartják otthon, féltő gonddal ne­velik. Egy baj, s Jellemző baj azonban náluk is van, s ez Vitya gyenge tanulásának az oka: nem hagyják a gyereket önállóan dol­gozni. Vityának minden a szájá­ba repül, csak várnia kell a sült­galambot. Gyakori probléma ez nálunk is. Az eredmény aztán nem kétséges, önálló munkára képtelen lesz, az egyébként ked­ves, jószándékú és jellemes fiú, A megoldás itt is a szeretettel­jes, de határozott tett. S amikor megérzi az önállóan végzett munka, a siker fér­fias gyönyörűségét, akkor már a néző semmilyen kétséget sem érez, — Vitya helyes útra került. •* ITde és csodálatos gyerekek a film főszereplői. Annyi ter­mészetes bájjal és kedvességgel játsszák sokszor néhéz és bonyo­lult szerepüket, amennyi felnőtt színésznek Is derekasan becsüle­tére válnék. Főként Kosztya Sis­kin alakítója játszik felnőtteken is túltevő, bájos, természetes tó­nussal. A Vitya húgával való be szélgetés, a kutya tanítása, a ma- gábaroskadás olyan természetes, egyszerű és mégis mindent kifeje­ző, hogy a nézőt egészen magá­val ragadja. A többi szereplő is kiváló, talán csak a tanítónő alak­ja halványabb kissé. A rendezés azonban már korántsem kifogásta­lan. Attól eltekintve, hogy egé­szen durva hibák is akadnak (Vb tya első alkalommal máshol ül, mint egyébként, s nem egy pad- ban Kosztyávai, mint állítja), a rendező nem mindig tudta Noszor elképzeléseit valóra váltani. Vajn- berg muzsikája sem több mint a szokványos filmeké. Az operatőr azonban remekelt. Kissé talán túl sötét tónusu szobafelvételei rend­kívül kifejezők, egyik-másik (Kosztya elalvása, a futball-mecs) pedig káprázatosán szép. A magyar szinkron gyenge, sok­helyütt zavarosan hat. A szerep­lők szürkén, sokszor teljesen ki­fejezéstelenül mondják a szöve­get, sokszor messze elmarad a hangsúly a gesztusok mögött. Ta­lán még Siskin édesanyjának ma­gyar hangja nyújt elfogadhatót. Mindent egybevetve: szülőnek, nevelőnek, tanulónak egyaránt hasznos filmet látunk. Október 30-ig szerepel a békés­csabai Brigád Filmszínház műso­rán. Mátay Gábor, a TTIT irodalmi szakoszt. tagja. A nagy természettudósra emlékeznek ma Szarvason A Micsurin-emlékbizottság a nagy szovjet természettudós, Mi­csurin születésének 10Ó. évfor­dulója alkalmából ma a Miosuriinl Biológiai Állomás dísztermében ankétot és ünnepélyt rendez. Dél­előtt fél 11-kor kezdődik az ün­nepség, amikor a megjelent ven­dégek megtekintik az arborétu­mot. Déli 1 árakor a földműves- szövetkezet éttermében, közős ebé­den vesznek részt, majd a Mi­csurin! Biológiai Állomáson néz­nek közül. Három árakor Bállá András, a szarvasi arborétum ve­zetője mond ünnepi beszédet. TermelőszövetkezetekI Tsz-tagok! Dolgozó parasztok! Tökmagért magas árat HzetSnk Étkezési tökmag ára mázsánként 600 Ft. Olajgyári tőkmag ára mázsánként 400 Ft. Saját érdekében cselekszik tehát az a termelő, oki a tököt kimagvalja és a tökmagot megfelelő minőségben, száraz ál­lapotban beszállítja a T örmény forgalmi Vállalat helyi tele­pének raktárába. Békés megyei Termény forgalmi Vállal«!. HÍREK Napkelte: 8.24 Napnyugta: 18.31 • IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Változó felhőzet, néhány helyen futó eső. Mérséklődő szél, Hideg idő, hajnali fagyokkal. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: mínusz l—plusz 2; legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 7—10 fok között, A fűtés alapjául szolgáló középhő­mérséklet tíz fok alatt: — MÁSFÉLMILLIÓ költséggel megkezdték a modern, emeletes és világítókupolás ál­lomás építését Orosházán. — Tegnap, az őszi vásár első napján sokan keresték fel a Bé­késcsabai Bútorértékesítő Válla­lat Szfalin-útl üzletét. A bútor iránt nagy volt az érdeklődéi, már a déli órákig tizennyolc konyhabútor- és hat hálóezoba- g,amitúrát adtak el a vállalat dolgozói, részbar helybeli és a vidéki dolgozóknak. — MEGYÉNKBEN az idén 807 állami gazdasági és gépállomási dolgozó részesült kétheti Üdü­lésben, hazánk legszebb üdülőhe­lyein: a balatoni, mátrai, hévízi lillafüredi és más üdülőkben. — Claude Autant-Lara, a Vö­rös és fekete rendezője Az éj­szaka világa ofmmel forgat új filmet. A film főszereplője Yve» Montand. — A Gyulai Harisnyagyár dol­gozói több hasznos újítást kezde­ményeztek ez évben. Például « koronagép átalakítását automa­tára, a tűreakasztás megkönnyí­tését. Az újításokat bevezették és ezzel a gyár évente 150 664 forint megtakarítást ér el. — Adóbeszedési napot tartanak öt helyen Bélmegyérén novem­berben, a községi tanács kezde­ményezésére. Lehetővé teszik, hogy a külterületen lakó dolgozók ott helyben fizessék ki adójukat, ne kelljen nekik emiatt a faluba jönni. — JOZEF Medved és Karol Krska államdíjas szlovák filmal­kotók az elmúlt napokban fejez­ték. be az első szlovák történelmi filmvígjátékot. A film címe: Francia négyes. A filmtörténet 1910 körül játszódik egy szlovák kisvárosban. Még ebben áz év­ben bemutatásra kerül. — Október 25-ig ősziek alá 60 549 kát. holdon végeztek vo- tőszántást megyénk gépállomásai a termelőszövetkezeteknek ál egyéni dolgozd parasztoknak. Ta­vasziak alá szántást 69195 holdon végeztek. — A BÉKÉS megyei Jókai Szín­ház ma este fél 3 órai kezdettél Békéscsabán mutatja be a vi­déken nagy sikert aratott Dihe- viesnij: Nászutazás című három- felvonásos zenés vígjátékét. Sze­replők: Vértes Lajos, 0 Igyál Magda, Pataki Béla, Tímár Péter, Székely Tamás, Faragó 011, Sta- íanik Irén és Dávid Éva. — A Mezőhegy es! Törzsállatte­nyésztő All. Gazd. békebizottsága az atomenergiáról tart a közel­jövőben Ismeretterjesztő előadás!. — tithónapos szünetelés után ismét lehet fürödni az orosházi Dlana-fürdőLen, hetenként négy­szer lesz meleg víz a közös für­dőben,

Next

/
Thumbnails
Contents