Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! IMaflawéNés? A Z M D P B É K É S * 1 EGY El PÁRT B 1 Z O TI S Á< SAN A K L A P 3 A | 1955. OKTÓBER 30., VASÁRNAP Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM. 256. SZÁM r ^ A határozatok végrehajtásáuak meg* ze evezéséről A pártoktatás naplójából L ______________j E lég volt a halogatásból — vessük el a búzát! Hiba lenne tagadni az idei ősz rendkívüliségét. Az egész éven ál tartó mostoha időjárás soká ér­lelte meg a kapásokat; eltolódott a betakarítás, s ezáltal veszélyez­tetve lett a legfontosabb őszí ten­nivaló — a kenyérgabona vetése. A veszély elhárítására vezető­ink Idejében előkészületet tettek. A Megyei Pártbizottság augusz­tus végefelé tanácskozásra hívta Sssze az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatóit, agronó- musait, a termelőszövetkezetek el­nökeit, valamint a megye párt­ós tanácsfunkcionáriusait. Ennek nyomán állami gazdaságaink és gépállomásaink dolgozói, termelő- szövetkezeteink tagjai és egyéni­leg dolgozó parasztjaink igen be­hatóan vitatták meg az őszi me­zőgazdasági munkák meggyorsí­tásának módozatait. Azóta hetek, hónapok teltek el: a tennivalók egy része, a betakarítás zöme már mögöttünk van. A különböző nehézségek elle­nére, számos állami gazdaságban elég jő ütemben folyik a betaka­rítás és idejében kezdtek hozzá a búzavetéshez. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a Csudabaliai Ál­lami Gazdaságban 12, a Tövlske- si. valamint a Rózsamajori Álla­mi Gazdaságban pedig 10 száza­lékra teljesítették már október 20-ra a ken vér—^an a vetési elő­irányzatot. A megbeszéléseket talán még ennél is eredményesebb munka követte a szocialista szektor egy másik ágában — a termelőszövet­kezetekben. Természetesen abban a gépállomásoknak is van némi szerepük, hogy a megye közös gazdaságai a hét végére előirány­zatuknak több mint ötven szá­zalékát elvetették. Több szövet­kezetben már befejezték a búza­vetést. A szeghalmi Rákóczi TSZ tagjai például csaknem két hét­tel ezelőtt. A megye legnagyobb közös gazdaságában, az országos hírnévre emelkedett füzesgyar­mati Vörös Csillag TSZ-ben ezek­ben a napokban fejezik be az 1400 hold kenyérgabona vetését. A párt szavára, az egyénileg dolgozó parasztok egy része is hallgatott. De nagy hiba, hogy — csak egy része... Ezért teljesítette megyénk október 20-ig búzave­tési előirányzatát mindössze 19,3 százalékra. S ezért ért bennün­ket az a nagy szégyen, hogy az utolsó helyre kerültünk a megyék sorrendjében. Pedig valamennyi községünk­ben megtehették volna azt, amit például Újkígyóson megtettek, j Itt a tanácskozásokat, a megbe­széléseket a pártbizottság és a tanács gondoskodása révén tett Is követte. Kétségtelen — némi fáradsággal járt a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság tagjainak az egyéni pa­rasztok mindegyikével elbeszél­getni. De megtették, s a várt eredmény nem maradt el. Azt be­szélik: Újkígyóson még sohasem folyt olyan szervezetten a mun­ka. mint ezen az őszön. A kuko­ricatörés után nyomban levágták a szárat, amit azután ott kúpol- tak össze, ahol nem gátolhatta a vetést — a földek végén, vagy a felszántott gabonatarlókon. Nem kínlódtak a hordással. Haza csak annyit vittek — persze azt is csak este, a munka végeztével — amennyi az állatok etetéséhez fel­tétlen kellett. Késlekedés nélkül fogtak hozzá a szántáshoz és a ve­téshez. S ráadásul íjiicsoda szer­vezettséggel — tízen-tizenöten is összeálltak, hogy gyorsuljon a munka. Traktorok Is dolgoznak a határban. Dűlőről dűlőre járva, szántják búza alá a fogatnélkü­liek földjét. A legtöbb községben csak be­széltek a vezetők, de nem cse­lekedtek. Ahelyett, hogy ellene léptek volna fel, maguk Is a ki­fogásolások medrébe süllyedtek. Egyik-másik helyen szeretettel hivatkoznak mind máig a cukor­répaszállítások korlátozására és a kukorica érési Idejének eltoló­dására. Mintha nem tudnának ar­ról, hogy a cukorgyárak október 15-től korlátlan mennyiségben ve­menve, mintha nem látnák a már feketedő, de még lábonálló kuko­ricaszárat. A dolgozó parasztok meg úgy vannak vele — bizonyá­ra rendjén van, ahogy cseleked­nek, mert ha nem úgy lenne, biz- | tosan szólnának érte. Furcsa állapot, amiért minde- ; nekelőtt a tanácsok, s azoknak vezetői felelősek. Felelősek azért, hogy későn kerül főidbe a ke­nyérgabona, s jövőre egy-egy község vagonokkal — a megye pedig több száz vagonnal keve- 1 sebb gabonát ad az országnak. S 1 ez lesz, ha még tovább is elha- ! nyagolják a vetést. Itt az ideje, hogy véget vessünk a tespedésnek. Elég volt a halo­gatásból — vessük el a búzát! Elevenedjenek meg a községek határai és minden ember, aki ott tevékenykedik, a vetés mielőbbi befejezéséért igyekezzen. Az ed­digiektől eltérően, fokozottabb tö­rődéssel irányítsák ezt a munkát a tanác ok. Gondoskodjanak ar­ról, hogy a több helyen már he­tek óta csövek nélkül ott feke­tédé kukoricaszárat letakarítsák, s a talajt készítsék elő a vetésre. A termelőszövetkezetekből fel­szabaduló traktorokat ne enged­jék szabadjára kószálni. Hozza­nak határozatot, hogy az elkövet­kező napokban azok osakis vető­szántást végezhetnek, mégpedig sorjában és kizárólag a fogatnél­külieknek. A vetés meggyorsítása pártszer­vezeteinktől is nagyobb aktivitási követel. Hiszen nem kevesebbről, mint az ország jövő évi kenyeré­nek biztosításáról van szó. Ezért a kenyérgabona elvetéséért vívott küzdelemben a kommunisták ha­ladjanak az élen. Küzdjenek le minden nehézséget. Mutassanak példát a falu dolgozóinak. S amint arra már számtalan eset­ben volt példa — meglátják, most is eredménye lesz! Az élenjáró gazdák százai agitálnak a vetés meggyorsításáért A kenyérgabona vetésében Békés megye nem dicsekedhet valami jó eredménnyel. Az élen­járó Isz-eken kívül azonban itt is vannak olyan gazdák, akik régen földbetették a kenyér- gabona magját s most munkával, agitációval segítik községükb en a vetés meggyorsítását. Békés megye minden községében a mezőgazdasági szakemberek, a párt és tanács helyi képviselői naponta járják a határt, ellenőrzik a munka mennyiségét és minőségét. Az élen­járó gazdák százai, a tanácstól kapott lista alapján felkeresik a körzetükben lévő gazdákat s megmagyarázzák nekik, hogy vessenek azonnal, mert minden óra késés komoly terméskiesést jelent. Kiterjed a figyelmük arra is, ha egyénileg dolgozó paraszt földjén látják szántani a traktort, felkeresik azokat a gazdákat, akiknek a közelben vételién földjük van s megmagyaráz­zák: »Itt a traktor a szomszédban, ne engedd elmenni, köss szerződést a gépállomással, s így gyorsan elkészül a vetésed.« A felvilágosító szó meghozza gyümölcsét. Békés megyében az utóbbi napokban több száz gazda kötött szerződést a gépállomással. Pénteken, a jó időt kihasználva, Gyulán, Kétsgyházán és másutt a traktorokon kívül a lófogatok százai dolgoztak késő estig a határban. Ezen a napon Békés megyében több ezer holdon fejezték be a vetést. Szombat reggel ismét kiadós őszi eső áztatta a Békés megyei határt. Az élenjáró gazdák aktíva-ülése­ket tartottak, ahol arról tanácskoztak: mit lehetne tenni a vetés meggyorsításáért. Az esős időt kihasználva, az élenjáró gazdák százai járják a házakat, ahol az őszi vetés fontosságáról be­szélgetnek. Élüzem lett a békéscsabai MÜV-állomás Békéscsaba állomás dolgozói a felszabadulás óta először nyerték el a büszke élüzem címet. A júliusi párttaggyűlé­sen a kommunisták elhatároz­ták: a harmadik negyedévben úgy dolgoznak, hogy elérhes­sék az élüzem-színtef. Ezt az elhatározást a pártezervezefrj üzemi bizottság és a szakvonal megfelelően segítette. Az ál­lomás dolgozói most büszkén ünnepelhetnek, adott szavuk« nak eleget tettek. Az eredmé­nyek elérése nem volt könnyű, sok nehézséget kellett leküzdés ni. Segítette munkájukat, hogy Eleid gondok Eleken elég jól halad « • kukorica törése. A múlt hét \ végére mintegy 65 százalékát \ takarították be az összes tér- ■ mésncJC. Be, ami szomorú — a betakarítás mögött \ messze kullog a begyűjtés. \ Ennek tervét a község ed- dig nem sokkal több, mint ] 30 százalékra teljesítette. Ennyire elhanyagolnák a \ beadást az elcki dolgozó pa- : Tasztok? — bizonyára sokan erre gondolnak. A hibát \ \ azonban másban kell keres- : ini — a Termény forgalmi Vál- Mat munkájában. A beadást teljesítők biz- : tosak benne, ha kukoricá­jukat beviszik a Termény- ; forgalmi telepére, egész nap- : juh odavész. Sőt ez még a :: jobbik eset. Számtalanszor : történik olyasmi, hogy egy- egy raktár megtöltése után : tanácstalanok a vállalat em- : herei. — Most pedig hol vegyük ál tovább a kukoricát? Ezek után nincs mit cső- '■: dálkozni, ha egyik-másik dől- :: gozó paraszt — az olyan, akinek négy kocsiravalót is : kell bevinnie — elkesered­tél kiált fel: — Egy hetem odavész a kukorica beszállításával! Mi lesz a vetéssel?! egyes vállalatokkal az együtt­működés kielégítő volt, mint pl. a Békéscsabai Téglagyár­ral, az István balommal. Az állomás dolgozói alkal­mazták az élenjáró munka­módszereket: a megállás nél­küli szaíasztást, az ágyidőben történő tolatást. Eredményeik­kel kitűntek Károlyfalvi Jó­zsef forgalmi szolgálattevő, Ki- szely András tolatásvezető, Rá­bai Mihály tolatásvezető és brigádja. A szakszervezeti ak­tívák is becsülettel kivették részüket a versenyszervező és irányító munkából. Nagy len­dítő erőt adott munkájukhoz az, hogy a harmadik negyed­évben kiszélesítették a brigá-, dók közötti és ezen belüli pá­rosversenyt. Most azon ipar­kodnak, hogy az őszi forgalom nagy csatáját is győzelmesen megvívják és éves tervüket ha­táridő előtt teljesítsék. FfilillRiogyeré-sziiret Medgyesegyltáza KörayéHn Békés megyében Medgycscgy- háza környékén a felszabadulás után kezdték termelni a földi- mogyorót. A fekete, homokos- humuszos talajt igen szereti ez a növény, s gazdagon fizet a fárad­ságért. A környék gazdái évről- évre jobban megszeretik a köz­kedvelt csemegét és szívesen fog­lalkoznak termelésével. Medgyes- egvháza környékén az idén leg­alább 30 vagon termést takarí­tanak be a gazdák. A Medgyesegyháza és Vidéke Körzeti . Földművessző vetkezet már megkezdte a földimogyoró felvásárlását. Eddig 41700 kilót vásároltak meg a termelőktől. Viczián Mihály, Tóth József, Bu- zsik József és mások .8—9000Í forintos jövedelemhez jutottak aa értékes csemege terméséből. Textilüzemek az éves tervteljesítésérí A Gyulai Harisnyagyár dolgozói az eddig esedékes évi tervü­ket 101,8 százalékra teljesítették. Az üzemben pontosan teljesítik a tervet, de sok baj van a minőséggel és az önköltségcsökken­téssel. Éppen ezért a gyár vezetői, a dolgozókkal közösen, meg­beszélték, hogy a hátralévő időszakban a márciusi határozat szel­lemében dolgoznak. Legfontosabb feladatuknak a minőség javítá­sát tekintik. Mert tűrhetelen az az állapot, ami a napokban ia megtörtént: Kiss Teréz láncoló 40 zokniból huszonkettőt rosszul láncolt le, kárba veszett az idő, mert a munkát még egyszer meg kellett csinálni. Persze, az ilyen eset egyre kevésbé fordul elő, mert & dolgozók minőségi versenyt indítottak. Jelenleg Csomós Péterné jár az élen. Az üzem vezetői minőségi őrjáratot szerveztek és me­netközben is segítséget adnak a dolgozóknak! ♦ Sikeresen befejezték a III. negyedéves tervet a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A vezetők nem tétlenkedtek egy percig sem, közösen megbeszélték, milyen feladatokat kell végrehajtaniok a negyedik negyedévben. Az akarat és a lelkesedés minden dolgozó­ban megvan, már a kezdeti eredmények is ezt bizonyítják. Ugyan­is a negyedik negyedév első hónapjában dekádonként is teljesítet­ték a tervet; Most a Kötöttárugyár dolgozói annak szellemében dolgoznak, hogy a negyedév minden dekádtervét pontosan telje­sítsék. Közben gondolnak az év elején elhangzott vállalásukra: az éves tervet december 20-ra teljesítik. Előreláthatólag ezt is sike­resen teljesítik, hiszen minden műszaki feltétel biztosítva van a jó munkához.

Next

/
Thumbnails
Contents