Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

VtU&uo íak Hé{*e

1955. október 30., i «u-árnsp

Genf felé tekint a világ

Genf. (MTI) A genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet második ülésén a külügyminiszterek megkezdték az első napirendi pont — az európai biztonság és Németország — tárgyalását.

Az első felszóláló Macmillan angol külügyminiszter volt. Felszólalása végén beterjesztette a három nyugati hatalom közös

memorandumát, amely szerződés- tervezetet tartalmaz a Németország újraegyesítésével kapcsolatos garanciákról és tartalmazza Németország újraegyesítésének tervét, az úgynevezett Eden-fer- vet.

Utána az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter szólalt fel. A szovjet küldöttség vezetője az értekezlet elé terjesztette megvitatás végett azt a javaslatot, hogy kössenek általános európai kollektív biztonsági szerződést és megfelelő szerződés-tervezetet nyújtott be.

Az ülésen felszólalt Pinay francia és Dulles amerikai külügyminiszter is.

A következő ülés szombaton délután 15 órakor kezdődött.

Á Szovjetunió küldöttségének tervezete ez európai általános kollektív biztonsági szerződésről

Alapelvek:

A béke és biztonság biztosításának és az európai államok bármelyike ellen irányuló agresszió megakadályozása céljából:

abból a célból, hogy megszilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuverénitása tiszteletbentartá- sa, valamint a belügyeikbe való be nem ava+kozás elveinek megfelelően ;

valamennyi európai állam ama erőfeszítéseinek • összeegyeztetését óhajtva, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék az európai kollektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkasszemet néző csoportokat alakítanának az európai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölcsönös bizalmatlanságot;

tekintettel arra, hogy egy biztonsági rendszer létrehozása Európában hozzájárulna a német probléma gyors megoldásához, Németország békés és demokratikus alapon való egyesítése útján;

az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől áthatva; ....*

a

z európai államok általános euhopái kollektív biztonsági szereződést kötnek, amely a következő el'. ' en alapul:

j A szerződésben részt vehet ■■ valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendszerére —, amely elismeri a szerződésben leszögezett célokat, és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államok.

A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlá jogú részvevői kell, hogy legyenek e szerződésnek, amíg létre nem hozzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Németország egyesítése után az egységes német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános feltételeinek megfelelően.

Az európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nem csorbítja a négy hatalomnak: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Británniának és Franciaországnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, melynek rendezése téljes mértékben a fentnevezett hatalmak által megállapított rendelkezések keretei között kell, hogy megtörténjék.

n A szerződésben részvevő ál- lamok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tartózkodnak minden agressziótól, s nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy kényszerítéshez vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközökkel rendeznek minden olyan viszályt, amely közöttük felmerülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, és az európai biztonságot.

3 A szerződésben részvevő ál- a lamok tanácskozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a

j szerződésben részvevő egy vagy ; több állam ellen fegyveres agresz- | szió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárítására és az európai biztonság megőrzésére.

J Égy európai fegyveres ag- **■ ressziót, amelyet bármely állam, vagy államcsoport követ el a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződésben- részvevő összes államok ellen elkövetett agressziót. Ilyen agresszió esetén valamennyi szerződő fél — élve az egyéni vagy kollektív védelemre vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában levő eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodást is — segítséget nyújt az ilyen agresszió áldozatává vált államnak, vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot Európában.

C A szerződésben részvevő ' ■ államok kötelezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen tanulmányozni fognak és létrehoznak egy olyan szabályzatot, amely meghatározza azokat a módozatokat, amelyek alapján a szerződésben részvevő államok , ^ölcsöpösensegítséget nyújtanak egymásnak, nevezetesen fegyveres segítséget abban az esetben, ha a helyzet úgy alakulna Európában, hogy kollektív erőfeszítéseket követelne meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében.

H A szerződésben részvevő ál- lamok az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően ismertetni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsával azokat az intézkedéseket, amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva, vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek tervbe.

H A szerződésben részvevő *■ államok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalicióban, vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle Olyan megegyezést, amelynek célja ellentétes lenne az európai kollektív biztonsági szerződés céljával.

0 A szerződésben részvevő ál- **■ lamok kötelezik magukat, hogy hozzájárulnak az egymás közötti, valamint más államokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése útján, az ilyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával.

(S| A szerződésben részvevő * államok között a szerződés által előírt tanácskozások, és az európai biztonság biztosítására vonatkozó kérdések megvizsgálása érdekében tervbe vesznek:

a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekezleteket, amelyeken minden egyes államot kormányának egyik tagja, vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képviselni;

b) egy állandó tanácskozó bizottság felállítását, amelynek az

! lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen elő a szerződésben részvevő államok kor- I maayai számára;

c) egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg.

Elismerve az Egyesült

Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén, a szerződésben részvevő államok meg fogják hívni a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket, a szerződés értelmében lét- 1 rehozott szervekbe.

A jelen szerződés semmi* képpen nem hatály talanítja azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződésekből és egyezményekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerződés elveinek és céljainak.

| O A szerződésben részvevő

* államot mégállapodnak,' , hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó intézkedések nregvalósít tásának két vagy három évig tartó kezdeti időszakában nem mentesülnek az érvényben lévő szerződések és megállapodások ér tel- mében vállalt kötelezettségeik alól. Ugyanakkor az érvényben levő katonai kötelezettségeket tartalmazó szerződésekben részvevő államok tartózkodni fognak a fegyveres erőhöz való folyá- I modáatól és békés eszközökkel | fognak rendezni minden közöttük I netán felmerülő viszályt. Az il- ; létő szerződésekben és egyezményekben részvevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyeztetheti az európai béke fenntartását. 19 Addig is, amíg szerződést * nem kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az^ atomfegyverek betiltására, és a külföldi csapatoknak az európai országok területeiről való visszavonására, a szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek olyan újabb intézkedéseket, amelyek előzőleg kötött szerződések vagy megállapodások értelmében egy másik európai állam területén lévő fegyveres erőik növelését céloznák, í 3 A szerződésben részvevő

államok megállapodnak, hogy a jelenlegi szerződés élet- beléptetésétől számított meghatározott időszak elteltével az 1955. május 14-én kötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949 április 4-én kötött északi- atlanti szerződés érvényüket vesztik.

|E A szerződés érvényességé- * " nek időtartama: ötven év.

ISS. E. BAUMAN

Az oroszországi munkásmozgalmat 1905. október 3í-én súlyos veszteség érte. A cári titkosrendőrség ügynökei ezen a napon ölték meg Nyikolaj Ernesztovics Baumant, az orosz bolsevik-forradalmárt, I>enin egyik legközelebbi munkatársát.

Nyikolaj Bauman 1873-ban született. Édesapja kárpitos- mester volt. Már 1897-ben a forradalmi harc útjára lépett, amikor elvégezte a kazanyi állatorvosi főiskolát és Petrograd ha utazott. Bauman ott kapcsolatba lépett a »Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadná,ára« elnevezésű szövetséggel, amelyet Lenin alapított. A munkánk soraiban végzett forradalmi tevékenységéért a petropavlovszki erődbe zárták, ahol 22 hónapot töltött egyes zárkában. Később sikerült külföldre menekülnie.

Bauman résztvett a lenini »Iszkra« kiadásában, ö szervezte meg, hogy a lapot külföldről Oroszországba szállítsák és ott terjesszék. 1901 végén Lenin megbízásából Moszkvába érkezett és tevékenyen részt veit a párt moszkvai szervezetének munkájában. Az »Iszkra« kievi hívei meghívták magukhoz Baumant azzal a céllal, hogy együttesen vitassák meg a legfontosabb tennivalókat. Hazatértébe ) a cári titkosrendőrség nyomon követte, de elrejtőzött üldözői elől. Az egyik áruló azonban kiadta őt a hatóságoknak.

Bauman ismét börtönbe került, ahol az »Iszkra« tizenegy megbízottjának szökését szervezte meg, s velük együtt 5 maga is kiszabadult. Ismét külföldre, került. Részt vett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusán, fellépett a mensevikek ellen, akik az opportunizmus mocsarába akarták süllyeszteni a pártot.

Bauman 1903 végén újból visszatért Moszkvába, Lenin megbízásból a moszkvai pártszervezet megerősítésén mun- ká'kodott. Ö vezette a III. pár (kongresszus ü gzehívásóért folyó harcot. Ugyanebben az időben Bauman illegális nyomdát teremtett a bolsevik ®u áltványok nyomtatására. 1904. júliusában a titkosrendőrség ismét letartóztatta és 1905. októberéig börtönbe záratta. Mikor kiszabadult, a moszkvai munkások forradalmi harcának élére állt. A bolsevikok moszkvai bizottsága október 30-ái határozatát hozott, hogy a munkásokat vezessék a Taganka-uícai börtönhöz és szabadítsák ki a politikai ícglyokat. Nyikolaj Bauman e párt- megbízatás teljesítésénél vesztette életét.

A szovjet nép híven őrzi a dicső forradalmi harcosnak, Lenin hu követőjének emlékét. Az ő nevét viseli Moszkva egyik kerülete, ahol a Technikai Főiskola épülete áll és amely enáthalad az az utca, ahol a moszkvai bolsevikok bátor vezetője életét vesztette.

A főiskola épülete előtt Banman emlékműve áll. Az emlékmű lábánál mindig friss virágok láthatók. Az áj szovjet nemzedék kifejezi szerctetít, háláját és tiszteletét az iránt, aki életét adta a dolgozók ügyéért.

A három nyugati hatalom emlékirata a német egységről és az európai biztonságról

A Németország újraegyesítésé-1 5. Különleges riasztási rend»

vei összefüggő, különleges bizto- szer:

síteket tartalmazó szerződés váz-; Hogy két oldalról fokozott lata: j mélységet biztosítsanak a megfi*

' A szerződés, amelyet a Német- gyelő rendszernek, s ezáltal na* ország újraegyesítésére vonatkozó gyobb védelmet nyújthassanak Eden-terven alapuló egyezmény- egy meglepetésszerű támadás elnyel egyidejűleg kötnének meg, len, intézkedéseket lehetne tenni a következő pontokra vonatkoz- a következők létesítésére: nék: j a) A harmadik szakaszban em1. Lemondás az erőszak alkal- ! !ített övezet nyugati részében a

mazásáról. j Szovjetunió és a szerződésben

Mindegyik fél kötelezné magát fés'zt vevő többi keleti állam ál- arra, hogy békés úton old meg minden nemzetközi ellentétet, amelyben érdekelt s hogy lemond minden, az ENSZ céljaival összeférhetetlen erőszak alkalmazásáról.

2. Támogatás megvonása az ag- resszoroktól.

Mindegyik fél kötelezné magát arra, hogy minden agresszortól megvonja a katonai, vagy a gazdasági támogatást. Bármely fél az ENSZ elé terjeszthetné az agresszió esetét és felkutathatná a nemzetközi béke és biztonság

tál kiépített riasztó Radar-hálózat;

b) Ennek az övezetnek a keleti részében hasonló hálózat, amelyet a NATO-hoz tartozó szerződő felek állítanának fel.

0. Tanácskozás.

Megfelelő intézkedésekkel gondoskodnának arról, hogy a szerződő felek egymással tanácskozzanak a szerződés végrehajtásáról.

7. Jogos — egyéni vagy kollektív — önvédelem.

8. A minden agresszor elleni fellépés kötelezettsége.

. Minden fél megállapodnék ab- megőrzéséhez vagy helyreállító- ^ hogy Európában minden

sához szükséges rendszabályokat.

3. A fegyveres erők és a fegyverzet korlátozása.

4. Felügyelet és ellenőrzés.

A felek közös megegyezéssel, fokozatosan leszögezendő feltételek mellett tájékoztatnák egymást az övezetben állomásozó fegyveres erőikről. Egyezmény határozná meg a kölcsönös felügyeletet célzó, fokozatos eljárásokat, amelyek az így adott felvilágosítások ellenőrzését célozzák és arra Irányulnak, hogy meglepetésszerű támadás előkészítése esetén riadót jelezzenek.

szerződő félnek, amely egyidejűleg a NATO tagja is, támadása minden másik fél ellen, amely nem tagja a NATO-nak, vagy fordítva veszélyeztetné a békét és a biztonságot, amely e szerződés tárgyát képezi s hogy ez esetben minden szerződő fél megfelelő módon cselekednék a közös veszély elhárítása érdekében.

9. Érvényre emelkedés szake- szonkint.

Ezek a rendelkezések közös megegyezéssel, meghatározott szakaszokban, fokozatosan léfcné’-'-'k hatályba.