Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-22 / 223. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r As államnak kölcsönadott forintokat kamatosán visszakapjuk Tudnivalók a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződésről J A1 HDP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Felelősséggel küzdjön az őszi munkák sikeréért minden falusi kommunista A Magyar Dolgozók Pártja azért bontott zászlót, azért küzdött, harcolt az elmúlt évtizedekben verejtékezve, ha kellett, vérét hullajtva, hogy új, gazdag országgá váljon hazánk, boldog jóléte legyen végre a sokat szenvedett magyar népnek. Az eddigi harc, vér- és verejtékhullatás nem volt hiábavaló. Hazánk modern, ipari országgá vált, megháromszorozódott az ipar termelése, növekedett — ha nem is általánosan — a mezőgazdaság termésátlaga. Országunkat ma már árubőség, dolgozó népünk többségét megelégedettség jellemzi. De még nem mondhatjuk el, hogy már itt van a Kánaán. Bár kereskedelmi hálózatunk zsúfolt áruféleségekkel, de ezek az áruféleségek még drágák. És addig drágák is lesznek, amíg az élelmiszercikkek zömét, és az egész sor ipari nyersanyagot termelő mezőgazdaság át nem szerveződik szocialista nagyüzemmé, amíg az eddigieknél jóval többet és olcsóbban nem termel. Most az őszi munkák, a betakarítás és főként a talajelőkészítés és a vetés során ezért folyik a harc. Egyetlen mezőgazdasági dolgozó sem várhatja, hogy olcsóbb legyen a cipő, amíg alacsony az állatállomány száma és a tenyésztés színvonala. Nem várhatja, hogy olcsóban készítse a munkás a ruhát, a gazdasági felszereléseket, amíg drágán kapja a tejet, a húst, a zsírt, amíg probléma van a kenyérellátással. Az elmúlt években még saját szükségletünkre sem tudtunk elég búzát termelni. Kivitel helyett behozatalra szorultunk, pedig kevés ország rendelkezik olyan gabonatermelő lehetőségekkel, mint Magyarország. Beszéljenek a kommunisták ezekről most az őszi munkák dandárjában és a problémákat mélyen e’emezve, mozgósítsák egész dolgozó parasztságunkat gyors betakarításra, az agrotechnikai eljárások alkalmazására, az idejében való vetésre, a gabona terméshozamának növelésére. Ne késztessen hallgatásra és a dolgok menetének csendes szemléléegyéniek csaknem tétlenül várják, amíg beérik a termésük, holott a szomszédjáé beért. Nyilvánvaló, hogy összefogva, egymást segítve, előbb le tudják takarítani az őszieket, előbb tudnak szántani-vetni. A pártszervezeteknek el kell érni, hogy ezekben a hetekben ne tétlenkedjen senki és hogy ki-ki erejéhez mérten, minél nagyobb teljesítményre törekedjen az állami gazdaságban, a gépállomáson, a tsz-ben és az egyéni gazdaságban. Mindannyiunk kenyeréről van szó. Annál több lesz belőle, minél korábban vetünk. Meg kell értetni mindenkivel, hogy senkinek sem emelkedhet a jóléte, a közösség jólététől függet'e- nül. Nem gondolkozhat senki sem úgy, hogy: „én már elvégeztem a magamét“, vagy hogy „én meg vagyok elégedve azzal a jövedelemmel, amit kényelmes munkával elérek“. Pártunk azt akarja, hogy egész dolgozó népünk bőségben, jólétben éljen. Ezt akarnia kell kivétel nélkül mindenkinek. Persze nemcsak szavakban, mint ahogyan Szalai János, a Vésztői Gépállomás traktorosa, aki mellveregetve vállalta, hogy tíz nap alatt 90 normálholdat szánt fel, s végül kétszer tíz nap alatt csak 42 normálholdat szántott. A közös célért, a gabonaprobléma megoldásáért, dolgozó népünk bőséges kenyérellátásáért úgy kell küzdeni mindenkinek, mint ahogyan Csüllög István elvtárs teszi, aki tíz nap alatt 15 napi szántást végez el. A szeghalmi Rákóczi TSZ tagjai éjjel-nappal szelektoroznak, hogy idejében elvethessék a búzát és átadhassák másoknak a szelektort. Nagy Pál 13 holdas csabacsüdi dolgozó paraszt már elvetette búzáját. Hozzá hasonlóan igyekezhetnek a fogattal rendelkező egyénileg dolgozó parasztok, s aztán átadhatják az igát azoknak, akiknek nincs. Az őszi munkák sikere a szervezéstől, s attól függ, hogy párt- szervezeteink, a kommunisták hogyan karolják fel és hogyan terjesztik el széles körben a jó kezdeményezéseket, hogyan tudják átültetni mindenkibe a jó paraszti tulajdonságokat. Falusi pártszersére egyetlen falusi funkcionáriust, kommunistát, népnevelőt sem az az ellenséges hang, hogy vezeteink vezetőinek, a kommunistáknak most kettős feladatot kell megoldaniok. A bőséges ga„tudja a magyar paraszt, mikor, bonatermés érdekében példamuminek van az ideje és megcsinálja“. Senki sem vitatja dolgozó parasztságunk szorgalmát. Inkább a hogyanról, a munkamódszerekről, az agrotechnikai eljárásról és arról van szó, hogy ne halogassa senki a szántás-vetést olyan munkával (például vásárba-menés, szalma- és törekhordás), amit akkor is ráér elvégezni, amikor már földben van a mag. A hangsúly a jó munkaszervezésen, az idejében és jó minőségben való betakarításon és vetésen van. Lehet úgy is betakarítani, hogy a tsz-tagok feleségei és családtagjai odahaza maradnak. Lehet úgy is, hogy az tató gyorsasággal kell végezniük a betakarítást, aztán az agrotechnikai módszerek alkalmazásával a lehető legjobb minőségben a vetést. Ez az egyik. A másik az, hogy egy pillanatra se feledkezzenek meg a területükön folyó munkák ütemének, minőségének ellenőrzéséről, az arra rászorultak segítéséről, egész dolgozó parasztságunk mozgósításáról. A tét nagy. Most dől el, hogy mennyi lesz jövőre a gabonánk, a kenyerünk. Éppen ezért felelősséggel és fáradhatatlanul küzdjön, mozgósítson az őszi munkák sikeréért minden falusi kommunista; A% ifjú traktorosok versenye A nyári munkák Idején az ifjú trakto-1 rosok országos versenyébe benevezett fiatal traktorosaink vállalásukhoz méltóan, becsülettel megálltak helyüket. A fiatalok felelősségérzetéről tesz tanúbizonyságot a nagygyantéi fiatal traktorosok példája, akik a termelőszövetkezet segítségére siettek, amikor munkaerőhiány mutatkozott a szövetkezetben. Az aratás idején Matyusz Sándor, Szabó Sándor, Sebestyén János, Bordás István és Gajda András DISZ-titkár kézzel való aratásra szervezte a fiatalokat, amikor a gabona betakarítását géppel nem tudták végezni. A fiatalok vasárnapokat, szabadidejüket és fáradtságukat nem tekintve, résztvet- tek a termelőszövetkezet gabonájának betakarításában. Számtalan esetet sorolhatnánk fel a megye ifjú traktoristáinak lelkesedéséről. A megye 15 legjobb traktorosa közül tíz olyan fiatal van, aki benevezett az ifjú traktorosok országos versenyébe. Legjobb brigádvezető a benevezett fiatalok közül Csordás János, a Füzesgyarmati Gépállomás dolgozója. Brigádjának nyári idényterve 1929 normálhold, teljesítve 2528 normálhold, ami 131 százaléknak felel meg. A brigád aratási idénytervét 600 katasztrális hold helyett 892 katasztrális holdra, vagyis 148,6 százalékra teljesítette. Cséplési idénytervét 401 kát. holdról 529 kát. holdra, illetve 132 százalékra teljesítette. Tarlóhántási tervét 850 kát. holdról 911 kát. holdra, vagyis 107 százalékra teljesítette. A megye legjobb kombájnvezetője a Dévaványai Gépállomáson dolgozó Kónya György DISZ-fiatal, aki a megyei tanács által kitűzött, „A megye legjobb kom- bájnosa”, vándorzászló tulajdonosa. Váltótársa Konczi József. Aratási tervük 160 kát. hold, melyet 330 kát. holdra, illetve 206 százalékra teljesítettek. Napi átlagteljesítményük 13 kát. hold, üzemanyagmegtakarításuk 37 százalékos. Fődarab- csere nélkül dolgoztak, s a karbantartás kifogástalan. 3066 mázsa gabonatisztítást, 270 kát. holdon szalmalehúzást, kazalozást és tarlóhántást végeztek el. Második Sonkoly Pál, a Kondoros! Gépállomás ifjú kombájnosa, aki az aratás- cséplés idején jóformán segédvezető nélkül dolgozott. Aratási-cséplési terve 156 kát. hold, teljesített 256 kát. holdat, 167 százalékot ért el. Napi átlaga 11,5 kát. hold. Üzemanyagmegtakarítása 21,9 százalék. Fődarabcsere nélkül és kifogástalan karbantartással dolgozott. 3595 mázsa gabonatisztítást, 256 kát. hold kom- bájnszalmabetakarítást, kazalozást és 210 kát, hold tarlóhántást végzett el. Aratásban a legjobb traktorvezető Sári János, a Füzesgyarmati Gépállomás traktorosa. Terve 150 kát. hold, teljesített 354 kát. holdat, ez 236 százalékos tervteljesítés 24 nap alatt. Üzemanyagfogyasztása 61 százalékos, az alkatrészfogyasztás a tervezettet nem érte el. Második Kiss Mihály, a Vésztői Gépállomás traktorosa, terve 150 kát. hold, teljesítménye 262 kát. hold, 174 százalékos eredmény 20 nap alatt. Üzemanyagfogyasztása 87 százalékos. Alkatrészfogyasztása a tervezettet nem érte el. Legjobb talajmunkás traktorvezető: 1. 116 százalék, üzemanyagfelhasználás 80 százalék, alkatrészfogyasztás a tervezetten alul. 2. Czakó András (Dévaványai Gépállomás), teljesítménye műszaknormában 100 százalék, üzemanyagfogyasztás és alkatrészfogyasztás 103 százalék. 3. Békési Lajos (Körösladányi Gépállomás), teljesítménye műszaknormában 96,18 százalék. 4. Nagy Zsigmond (Vésztői Gépállomás), teljesítménye műszaknormában 89,8 %, 13 normálholddal túlteljesítette éves tervét. 5. Fekete Ferenc (Doboz! Gépállomás), teljesítménye müszaknormá- ban 85,95 százalék. Állami gazdaságok: 1. Szász Mihály, Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Terve 485 normálhold, teljesítve 1547 normálhold, 321 százalék. 2. Gellai Imre, örménykút! Állami Gazdaság, terve 770 normálhold, teljesítve 1182 normálhold, 150 ^százalék. 3. Csukás János, Hidasháti Állami Gazdaság. Terve 365 normálhold, vállalása 693 normálhold, teljesítve 514,65 nórmál- hold, 141 százalék. MEDOSZ m. bizottság. Kárakas Sándor, a Vésztői Gépállomás Megyei Tanács mez. ig. dolgozója, teljesítménye műszaknormában Megyei DISZ VB. Többszázezer darab meleg téli holmit készítettek már a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyárban a tavaszi és nyári cikkek gyártása mellett még év közben előre gondoskodtak a dolgozók téli fehérneműszükségletéről. Ebben az évben már több százezer meleg holmit, női bundanadrágot, különféle nagyságú bolyhos gyermekinget, pulóvert és mintegy hetven tonna hócipőbélést készítettek el. Kilenc hónap alatt több mint 63 000 darab vegyes ruhaneművel teljesítették túl tervüket: Az év utolsó negyedében még erősebb ütemben készítik a téli alsóruhaféléket, az elkövetkező három hónapban újabb 238 000 bundanadrág, hatvanezer meleg gyermeking, ötvenkétezer pulóver és huszonnégy tonna hócipőbélés kerül ki ebből az üzemből az ország különböző helyein lévő boltokba. AZ AGYAGI PAR JELENTI A negyedév sikere nem utolsó sorban azon is múlik, hogy a hátralévő 9 napban hogyan gazdálkodunk erőinkkel. Gyors és jó munkára van szükség ezekben a napokban is, mert ha a tervteljesítés számait figyeljük, megállapíthatjuk, egynéhány helyen van még tennivaló. Mégis megoldható sok helyen az adósság megszűntetése, ha a rendelkezésre álló erőket okosan és gazdaságosan használják fel; A Békés megyei Téglagyári Egyesülés nyerstéglából 74, égetett téglából 154 ezerrel adós a szeptember 20-i adatok szerint; A lemaradásból 5 modern családi házat lehetne felépíteni és lehet is, ha a hátralévő időben legyártják a telepek; A számítások szerint erre van lehetőség. A mezőberényi I-es telep > “1- gozói 30 ezerrel már túlteljesítetté . esedékes égetési tervüket, az orosházi Il-es telep dolgozói pedig 20 ezerrel. Szégyenszemre a gyulaiak lemaradtak az égetéssel — holott a nyersgyártók elsők a telepek közötti versenyben. — Igaz, közre játszott a nedves időjárás, ami miatt nem száradt úgy a tégla és a tűz sebessége lassúbb volt, mint azt előre tervezték. A 185 ezer égetett tégla adósság mégis csak sók, amit hatvan- ezerrel csökkenteni tudnak, ha Skerl Viktor elvtárs a kemence munkáját jól szervezi meg a ,hátralévő napokban. Az orosházi I- es telepen is lemaradtak az égetéssel. A negyedév sikere nem utolsó sorban azon is múlik, hogy ez a két telep mennyit törleszt az adósságból. Az orosháziaktól elvárjuk, hogy az egészet törlesz- szék, hiszen mindössze 16 ezerről van szó. Vegyenek példát a mezőberényi Il-es telep dolgozóiról, akik kőszivacsból — mert ők ezt gyártanak — 767 köbmétert gyártottak terven felül; A nyersgyártásban legjobb a gyulai telep — mint már mondottuk —, mert 367 ezerrel gyártottak többet, mint amennyit tervük előírt szeptember 20-ig ebben a negyedévben. Ezt nagyban elősegítette, hogy Simon Géza gyárvezető és Bogár Imre művezető jól szervezték meg ezt a munkát. Az orosházi I-es telep dolgozói ugyancsak adósak, aminek egyik oka, hogy a negyedév első két hónapjában sok volt a gépállás. Emiatt és másért az adósság ma j már 557 ezer nyerstégla! Jó lesz, J ha Hajnal gyárvezető és Bokrosáé művezető elvtársak minden lehetőséget megragadnak, hogy a negyedik negyedévben minél kevesebbet kelljen majd törleszteniük; A békéscsabai téglagyáriaknak nem kell szégyenkezniük. A har- j madik negyedévi terv szeptem- j bér 20-ig esedékes részét minden áruféleségből túlteljesítették. Elsősorban annak köszönhető, hogy a dolgozók valamennyien szívesen vesznek részt a versenymozgalomban. Ezt példázza, hogy a nyerscserépgyártók közül három szalag országos versenyben az elsők között szerepel. Egymillió- egyszázezer nyerscseréppel gyártottak a tervezetten felül, égetett cserépből pedig 750 ezerrel. A téglagyártásnál is van előny, mert 300—300 000 a többlettermelés az égetett és nyerstéglából. Mégis a hátralévő néhány napban a nyerstéglagyártóknak nagyobb igyekezettel kell dolgozni, hogy ezzel megalapozzák a következő negyedévi tervteljesitést. Azzal sem árulunk el titkot előttük, hogy a jövő évi indulást csak úgy lehet biztosítani, ha lesz elegendő fordulókészletük. Különösen a Il-es telepen kell javítani a munka lendületéi mind a két műszakban, az I-es telepen pedig az egyes műszaknak.
