Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r As államnak kölcsönadott forintokat kamatosán visszakapjuk Tudnivalók a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződésről J A1 HDP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Felelősséggel küzdjön az őszi munkák sikeréért minden falusi kommunista A Magyar Dolgozók Pártja azért bontott zászlót, azért küz­dött, harcolt az elmúlt évtizedek­ben verejtékezve, ha kellett, vérét hullajtva, hogy új, gazdag ország­gá váljon hazánk, boldog jóléte legyen végre a sokat szenvedett magyar népnek. Az eddigi harc, vér- és verejtékhullatás nem volt hiábavaló. Hazánk modern, ipari országgá vált, megháromszorozó­dott az ipar termelése, növeke­dett — ha nem is általánosan — a mezőgazdaság termésátlaga. Or­szágunkat ma már árubőség, dol­gozó népünk többségét megelége­dettség jellemzi. De még nem mondhatjuk el, hogy már itt van a Kánaán. Bár kereskedelmi hálózatunk zsúfolt áruféleségekkel, de ezek az áru­féleségek még drágák. És addig drágák is lesznek, amíg az élel­miszercikkek zömét, és az egész sor ipari nyersanyagot termelő mezőgazdaság át nem szerveződik szocialista nagyüzemmé, amíg az eddigieknél jóval többet és ol­csóbban nem termel. Most az őszi munkák, a betakarítás és főként a talajelőkészítés és a vetés so­rán ezért folyik a harc. Egyetlen mezőgazdasági dolgozó sem vár­hatja, hogy olcsóbb legyen a ci­pő, amíg alacsony az állatállo­mány száma és a tenyésztés szín­vonala. Nem várhatja, hogy ol­csóban készítse a munkás a ru­hát, a gazdasági felszereléseket, amíg drágán kapja a tejet, a húst, a zsírt, amíg probléma van a kenyérellátással. Az elmúlt években még saját szükségletünk­re sem tudtunk elég búzát termel­ni. Kivitel helyett behozatalra szorultunk, pedig kevés ország rendelkezik olyan gabonatermelő lehetőségekkel, mint Magyaror­szág. Beszéljenek a kommunisták ezekről most az őszi munkák dan­dárjában és a problémákat mé­lyen e’emezve, mozgósítsák egész dolgozó parasztságunkat gyors be­takarításra, az agrotechnikai el­járások alkalmazására, az idejé­ben való vetésre, a gabona ter­méshozamának növelésére. Ne késztessen hallgatásra és a dol­gok menetének csendes szemlélé­egyéniek csaknem tétlenül vár­ják, amíg beérik a termésük, hol­ott a szomszédjáé beért. Nyilván­való, hogy összefogva, egymást segítve, előbb le tudják takarí­tani az őszieket, előbb tudnak szántani-vetni. A pártszervezeteknek el kell érni, hogy ezekben a hetekben ne tétlenkedjen senki és hogy ki-ki erejéhez mérten, minél nagyobb teljesítményre törekedjen az ál­lami gazdaságban, a gépállomá­son, a tsz-ben és az egyéni gaz­daságban. Mindannyiunk kenye­réről van szó. Annál több lesz be­lőle, minél korábban vetünk. Meg kell értetni mindenkivel, hogy senkinek sem emelkedhet a jólé­te, a közösség jólététől függet'e- nül. Nem gondolkozhat senki sem úgy, hogy: „én már elvégeztem a magamét“, vagy hogy „én meg vagyok elégedve azzal a jövede­lemmel, amit kényelmes munká­val elérek“. Pártunk azt akarja, hogy egész dolgozó népünk bő­ségben, jólétben éljen. Ezt akar­nia kell kivétel nélkül mindenki­nek. Persze nemcsak szavakban, mint ahogyan Szalai János, a Vésztői Gépállomás traktorosa, aki mellveregetve vállalta, hogy tíz nap alatt 90 normálholdat szánt fel, s végül kétszer tíz nap alatt csak 42 normálholdat szán­tott. A közös célért, a gabona­probléma megoldásáért, dolgozó népünk bőséges kenyérellátásáért úgy kell küzdeni mindenkinek, mint ahogyan Csüllög István elv­társ teszi, aki tíz nap alatt 15 na­pi szántást végez el. A szeghalmi Rákóczi TSZ tagjai éjjel-nappal szelektoroznak, hogy idejében el­vethessék a búzát és átadhassák másoknak a szelektort. Nagy Pál 13 holdas csabacsüdi dolgozó pa­raszt már elvetette búzáját. Hozzá hasonlóan igyekezhetnek a fogat­tal rendelkező egyénileg dolgozó parasztok, s aztán átadhatják az igát azoknak, akiknek nincs. Az őszi munkák sikere a szer­vezéstől, s attól függ, hogy párt- szervezeteink, a kommunisták hogyan karolják fel és hogyan ter­jesztik el széles körben a jó kez­deményezéseket, hogyan tudják átültetni mindenkibe a jó paraszti tulajdonságokat. Falusi pártszer­sére egyetlen falusi funkcioná­riust, kommunistát, népnevelőt sem az az ellenséges hang, hogy vezeteink vezetőinek, a kommu­nistáknak most kettős feladatot kell megoldaniok. A bőséges ga­„tudja a magyar paraszt, mikor, bonatermés érdekében példamu­minek van az ideje és megcsinál­ja“. Senki sem vitatja dolgozó pa­rasztságunk szorgalmát. Inkább a hogyanról, a munkamódszerek­ről, az agrotechnikai eljárásról és arról van szó, hogy ne halogassa senki a szántás-vetést olyan mun­kával (például vásárba-menés, szalma- és törekhordás), amit ak­kor is ráér elvégezni, amikor már földben van a mag. A hangsúly a jó munkaszervezésen, az idejében és jó minőségben való betakarí­táson és vetésen van. Lehet úgy is betakarítani, hogy a tsz-tagok fe­leségei és családtagjai odahaza maradnak. Lehet úgy is, hogy az tató gyorsasággal kell végezniük a betakarítást, aztán az agrotech­nikai módszerek alkalmazásával a lehető legjobb minőségben a vetést. Ez az egyik. A másik az, hogy egy pillanatra se feledkez­zenek meg a területükön folyó munkák ütemének, minőségének ellenőrzéséről, az arra rászorul­tak segítéséről, egész dolgozó pa­rasztságunk mozgósításáról. A tét nagy. Most dől el, hogy mennyi lesz jövőre a gabonánk, a kenye­rünk. Éppen ezért felelősséggel és fáradhatatlanul küzdjön, moz­gósítson az őszi munkák sikeréért minden falusi kommunista; A% ifjú traktorosok versenye A nyári munkák Idején az ifjú trakto-1 rosok országos versenyébe benevezett fia­tal traktorosaink vállalásukhoz méltóan, becsülettel megálltak helyüket. A fiata­lok felelősségérzetéről tesz tanúbizonysá­got a nagygyantéi fiatal traktorosok pél­dája, akik a termelőszövetkezet segítsé­gére siettek, amikor munkaerőhiány mu­tatkozott a szövetkezetben. Az aratás ide­jén Matyusz Sándor, Szabó Sándor, Se­bestyén János, Bordás István és Gajda András DISZ-titkár kézzel való aratásra szervezte a fiatalokat, amikor a gabona betakarítását géppel nem tudták végezni. A fiatalok vasárnapokat, szabadidejüket és fáradtságukat nem tekintve, résztvet- tek a termelőszövetkezet gabonájának be­takarításában. Számtalan esetet sorolhat­nánk fel a megye ifjú traktoristáinak lel­kesedéséről. A megye 15 legjobb traktorosa közül tíz olyan fiatal van, aki benevezett az ifjú traktorosok országos versenyébe. Legjobb brigádvezető a benevezett fiatalok közül Csordás János, a Füzesgyarmati Gépál­lomás dolgozója. Brigádjának nyári idényterve 1929 normálhold, teljesítve 2528 normálhold, ami 131 százaléknak felel meg. A brigád aratási idénytervét 600 katasztrális hold helyett 892 katasztrális holdra, vagyis 148,6 százalékra teljesítet­te. Cséplési idénytervét 401 kát. holdról 529 kát. holdra, illetve 132 százalékra tel­jesítette. Tarlóhántási tervét 850 kát. holdról 911 kát. holdra, vagyis 107 szá­zalékra teljesítette. A megye legjobb kombájnvezetője a Dévaványai Gépállomáson dolgozó Kónya György DISZ-fiatal, aki a megyei tanács által kitűzött, „A megye legjobb kom- bájnosa”, vándorzászló tulajdonosa. Vál­tótársa Konczi József. Aratási tervük 160 kát. hold, melyet 330 kát. holdra, illetve 206 százalékra teljesítettek. Napi átlag­teljesítményük 13 kát. hold, üzemanyag­megtakarításuk 37 százalékos. Fődarab- csere nélkül dolgoztak, s a karbantar­tás kifogástalan. 3066 mázsa gabonatisztí­tást, 270 kát. holdon szalmalehúzást, ka­zalozást és tarlóhántást végeztek el. Második Sonkoly Pál, a Kondoros! Gép­állomás ifjú kombájnosa, aki az aratás- cséplés idején jóformán segédvezető nél­kül dolgozott. Aratási-cséplési terve 156 kát. hold, teljesített 256 kát. holdat, 167 százalékot ért el. Napi átlaga 11,5 kát. hold. Üzemanyagmegtakarítása 21,9 szá­zalék. Fődarabcsere nélkül és kifogás­talan karbantartással dolgozott. 3595 má­zsa gabonatisztítást, 256 kát. hold kom- bájnszalmabetakarítást, kazalozást és 210 kát, hold tarlóhántást végzett el. Aratásban a legjobb traktorvezető Sári János, a Füzesgyarmati Gépállomás trak­torosa. Terve 150 kát. hold, teljesített 354 kát. holdat, ez 236 százalékos tervtelje­sítés 24 nap alatt. Üzemanyagfogyasztása 61 százalékos, az alkatrészfogyasztás a tervezettet nem érte el. Második Kiss Mi­hály, a Vésztői Gépállomás traktorosa, terve 150 kát. hold, teljesítménye 262 kát. hold, 174 százalékos eredmény 20 nap alatt. Üzemanyagfogyasztása 87 szá­zalékos. Alkatrészfogyasztása a tervezet­tet nem érte el. Legjobb talajmunkás traktorvezető: 1. 116 százalék, üzemanyagfelhasználás 80 százalék, alkatrészfogyasztás a tervezet­ten alul. 2. Czakó András (Dévaványai Gépállomás), teljesítménye műszaknormá­ban 100 százalék, üzemanyagfogyasztás és alkatrészfogyasztás 103 százalék. 3. Bé­kési Lajos (Körösladányi Gépállomás), teljesítménye műszaknormában 96,18 szá­zalék. 4. Nagy Zsigmond (Vésztői Gép­állomás), teljesítménye műszaknormában 89,8 %, 13 normálholddal túlteljesítette éves tervét. 5. Fekete Ferenc (Doboz! Gépállomás), teljesítménye müszaknormá- ban 85,95 százalék. Állami gazdaságok: 1. Szász Mihály, Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Terve 485 normálhold, teljesítve 1547 normálhold, 321 százalék. 2. Gellai Imre, örménykút! Állami Gazdaság, terve 770 normálhold, teljesítve 1182 normálhold, 150 ^százalék. 3. Csukás János, Hidasháti Állami Gaz­daság. Terve 365 normálhold, vállalása 693 normálhold, teljesítve 514,65 nórmál- hold, 141 százalék. MEDOSZ m. bizottság. Kárakas Sándor, a Vésztői Gépállomás Megyei Tanács mez. ig. dolgozója, teljesítménye műszaknormában Megyei DISZ VB. Többszázezer darab meleg téli holmit készítettek már a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban a tavaszi és nyári cikkek gyártása mellett még év közben előre gondoskodtak a dolgozók téli fehérneműszükségletéről. Eb­ben az évben már több százezer meleg holmit, női bundanadrá­got, különféle nagyságú bolyhos gyermekinget, pulóvert és mint­egy hetven tonna hócipőbélést készítettek el. Kilenc hónap alatt több mint 63 000 darab vegyes ruhaneművel teljesítették túl ter­vüket: Az év utolsó negyedében még erősebb ütemben készítik a téli alsóruhaféléket, az elkövetkező három hónapban újabb 238 000 bundanadrág, hatvanezer meleg gyermeking, ötvenkétezer puló­ver és huszonnégy tonna hócipő­bélés kerül ki ebből az üzemből az ország különböző helyein lévő boltokba. AZ AGYAGI PAR JELENTI A negyedév sikere nem utolsó sorban azon is múlik, hogy a hátralévő 9 napban hogyan gazdálkodunk erőinkkel. Gyors és jó munkára van szükség ezekben a napokban is, mert ha a tervteljesítés számait figyeljük, megállapíthatjuk, egynéhány helyen van még tennivaló. Mégis megoldható sok helyen az adósság megszűntetése, ha a rendelkezésre álló erőket okosan és gazda­ságosan használják fel; A Békés megyei Téglagyári Egyesülés nyerstéglából 74, ége­tett téglából 154 ezerrel adós a szeptember 20-i adatok szerint; A lemaradásból 5 modern családi házat lehetne felépíteni és lehet is, ha a hátralévő időben legyárt­ják a telepek; A számítások sze­rint erre van lehetőség. A mezőberényi I-es telep > “1- gozói 30 ezerrel már túlteljesítet­té . esedékes égetési tervüket, az orosházi Il-es telep dolgozói pe­dig 20 ezerrel. Szégyenszemre a gyulaiak lemaradtak az égetéssel — holott a nyersgyártók elsők a telepek közötti versenyben. — Igaz, közre játszott a nedves idő­járás, ami miatt nem száradt úgy a tégla és a tűz sebessége las­súbb volt, mint azt előre tervez­ték. A 185 ezer égetett tégla adós­ság mégis csak sók, amit hatvan- ezerrel csökkenteni tudnak, ha Skerl Viktor elvtárs a kemence munkáját jól szervezi meg a ,hát­ralévő napokban. Az orosházi I- es telepen is lemaradtak az ége­téssel. A negyedév sikere nem utolsó sorban azon is múlik, hogy ez a két telep mennyit törleszt az adósságból. Az orosháziaktól elvárjuk, hogy az egészet törlesz- szék, hiszen mindössze 16 ezer­ről van szó. Vegyenek példát a mezőberényi Il-es telep dolgozói­ról, akik kőszivacsból — mert ők ezt gyártanak — 767 köbmétert gyártottak terven felül; A nyersgyártásban legjobb a gyulai telep — mint már mondot­tuk —, mert 367 ezerrel gyártottak többet, mint amennyit tervük elő­írt szeptember 20-ig ebben a ne­gyedévben. Ezt nagyban elősegí­tette, hogy Simon Géza gyár­vezető és Bogár Imre művezető jól szervezték meg ezt a munkát. Az orosházi I-es telep dolgozói ugyancsak adósak, aminek egyik oka, hogy a negyedév első két hónapjában sok volt a gépállás. Emiatt és másért az adósság ma j már 557 ezer nyerstégla! Jó lesz, J ha Hajnal gyárvezető és Bokros­áé művezető elvtársak minden lehetőséget megragadnak, hogy a negyedik negyedévben minél ke­vesebbet kelljen majd törleszte­niük; A békéscsabai téglagyáriaknak nem kell szégyenkezniük. A har- j madik negyedévi terv szeptem- j bér 20-ig esedékes részét minden áruféleségből túlteljesítették. El­sősorban annak köszönhető, hogy a dolgozók valamennyien szíve­sen vesznek részt a versenymoz­galomban. Ezt példázza, hogy a nyerscserépgyártók közül három szalag országos versenyben az el­sők között szerepel. Egymillió- egyszázezer nyerscseréppel gyár­tottak a tervezetten felül, égetett cserépből pedig 750 ezerrel. A téglagyártásnál is van előny, mert 300—300 000 a többlettermelés az égetett és nyerstéglából. Mégis a hátralévő néhány napban a nyers­téglagyártóknak nagyobb igyeke­zettel kell dolgozni, hogy ezzel megalapozzák a következő ne­gyedévi tervteljesitést. Azzal sem árulunk el titkot előttük, hogy a jövő évi indulást csak úgy lehet biztosítani, ha lesz elegendő for­dulókészletük. Különösen a Il-es telepen kell javítani a munka len­dületéi mind a két műszakban, az I-es telepen pedig az egyes műszaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents